Vannak mondatok, amelyek örökre bevésődnek az ember fejébe. Az én fejembe például az a mondat vésődött be bő harminc éve, amit Gyéres tanár úr adott fel Nyilas Misinek, hogy latinra fordítsa. A kicsit nyögvenyelősen összehozott latin mondat így hangzott: „Etiam ille est fur qui fidutiam hominum rapit.” A magyar eredetije pedig így: „Az is tolvaj, aki az emberek bizalmát meglopja.”

Persze, világos, hogy ez demagógia, olcsó moralizálás; hogy nem sokkal mélyebb igazság, mint nagyapáink „aki hazudik, az lop is, aki lop, az gyilkol is” jellegű életbölcsessége. De ez nem változtat az említett tényen, miszerint a nevezett mondat egykor bevésődött a fejembe, és azóta nem hajlandó kimenni belőle.

Olcsósága ellenére arra mindenképp rávilágít, hogy a cselekedetek nem a cselekvéssel indulnak. A lopás nem ott kezdődik, hogy elveszem a másét, hanem ott, hogy miként vélekedek a magántulajdonról.

Nem nehéz továbbvinni ezt a gondolatot. Még a nem épp a rugalmasságáról ismert katolikus egyház is elismerte, hogy az évszázadokon át ívelő keresztény antijudaizmus egyik oka volt a „modern”, XX. századi antiszemitizmusnak és a holokausztnak.

Gyéres tanár úr örökében fenntartás nélkül vallom: „Az is gyilkos, aki egy másik embert a mássága miatt elítél vagy leértékel.”

Lehetne itt most antiszemitizmusról, cigányellenességről és sok minden másról beszélni. Én önző módon a saját érdekeltségemet hangsúlyozom:

„J'accuse...” – Vádolom...

Vádolom – mégpedig gyilkossággal – mindazokat, akik bármilyen módon – szavazatukkal, szavukkal, hallgatásukkal, félrenézésükkel, okoskodó relativizálással stb. – évek óta módszeresen hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon nekünk, melegeknek másodrendű állampolgárokként, szabadságunkat és fizikai épségünket féltve kell élnünk; hogy ma már a rendőrség is a nácik pártján áll; hogy ebből a kibaszott országból csak elmenekülni érdemes. Amíg lehet.

Persze: mindez továbbra is demagógia és olcsó moralizálás. De nem találtam jobb választást, mint mégis leírni. Tapasztalataim szerint ez az ország már csak a demagógia és olcsó moralizálás nyelvét beszéli készségszinten.

Címkék: Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Politika, Vallás, Világ+ember

Eddig 5 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Címkék: Brühühü, Jog, Kapcsolatok, Melegség, Politika

Eddig 14 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Megnéztem a Bakács Tiborral készített interjút. És olvasom a neten az őt gyalázó kommentek özönét. Azonkívül, hogy alapvetően roppant kínos a dolog...

Nem tudom, a történtek után ki mit várt volna el Bakácstól. Hogy szidja nyilvánosan a saját kurva anyját? Hogy ígérje meg, soha többé nem vesz levegőt? Hogy élő adásban kövessen el harakirit?

Nem tagadta le, amit tett... Nem offolta el a beszélgetést. Nem bagatellizálta a dolgot. Nem kente másra a felelősséget. Nem csinált viccet belőle. Nem csinált belőle értelmi faszverést. Nem vitatta a súlyát. Nem tetszelgett a „jajistenem, mekkorabűnösvagyok” meglehetősen bulvárszagú szerepében sem.

Hogy a csekkek befizetése után megmaradt 80 ezer forint sok vagy kevés? Teljesen mindegy ebből a szempontból. Mindegy, mert nem mentségként hozta fel. Megkérdezték – elmondta.

Minden tiszteletem a sok kurva tisztességes emberé, de a magam részéről tudom, hogy az ember csinálhat olyat, ami nem fér össze az értékrendjével. Tudom – hiszen én is csináltam már ilyet. Szerencséje van annak, aki nem celeb és/vagy nem látnak bele a tetteibe/gondolataiba.

Eszem ágában sincs Bakácsot piedesztálra állítani. Eszemben sincs a lopást legitimálni. De úgy gondolom, hogy a megszólalása, a kiállása hiteles, emberi, őszinte és kongruens volt. E tekintetben (!) sokan tanulhatnának tőle.

Megosztás

Címkék: Jog, Politika, Vallás, Világ+ember

Eddig 4 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

A közízlés betartatására szólított fel a rendőrség A Budapesti Rendőrfőkapitányság 2009. szeptember 2-án kiadott sajtóközleményére reagálva, a 14. Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány felhívja a Budapesti Rendőrfőkapitány és munkatársainak figyelmét arra a tényre, hogy az elmúlt évek folyamán a szervezők valamennyi törvénynek eleget téve tartották meg a szombati Meleg Méltóság Menetét. „Fentiekre való tekintettel felháborítónak és álságosnak találjuk, hogy a homofób ellentüntetők szólamait felhasználva próbálnak nyomást gyakorolni és öncenzúrára kényszeríteni a szervezőket és a felvonulókat, vélt vagy valós megfelelési szándékkal a felvonulást ellenzők elvárásainak eleget téve. Felszólítjuk Tóth Gábort, Budapest rendőrfőkapitányát, hogy egyértelműen nevezze meg azt a jogszabályt, amelyben a közízlés és annak megsértésének fogalma meghatározásra kerül, ha ennek a törvények a betartását és betartatását kéri számon a szervezőktől! Egyúttal nevezze meg azt is, hogy a bejelentett ellentüntető csoport(ok) figyelmét milyen, nyílvános módon hívták fel a törvénysértések elkerülésére, különös tekintettel az elmúlt két év melegellenes támadásaira.” Forrás: Budapest Pride

Címkék: Jog, Kisebbség, Kopipészt, Melegség, Politika

Eddig 2 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Kaptam egy levelet egy édesanyától, akinek, úgy gondolom, egyetlen esélye a nyilvánosság. A levelet (nevének mellőzésével) az ő engedélye alapján teszem itt közzé.

Ha úgy gondolod, tégy te is így.

Tisztelt Birtalan Balázs! \"Miért vonulnak fel a melegek\" c. cikkét olvastam. Velünk szörnyű dolgok történtek az elmúlt hónapban! Pont most, mikor a sajtó a média, sőt az élet is a melegek jogairól szól és ezrek küzdenek érte! Mi a párommal nem csak ezért küzdünk, hanem a gyermekeimért! Mi 27 és 29 éves leszbikus pár vagyunk. Egy éve élünk együtt. Ismeretségünk 10 évre nyúlik vissza. Egy család vagyunk mi ketten, ill. 6 éves kislányom és 8 éves kisfiam. Augusztus 5.-én erőnek erejével vitték el gyermekeimet tőlem a gyámhatóság rendelkezése alapján, amiről nem kaptam hivatalos papirt még 4 napig. Rendezett háztartást vezetek, van munkám és minden rendben az életünkkel. CSAK MELEGEK VAGYUNK! Engem nem hallgatott meg a gyámhatóság és egy rokonom vádaskodásira alapozott, aki ráadásul nem volt bejáratos a lakásunkba és életünkbe. És az iskola, óvoda elnagyolt véleménye alapján amit rokonunk táplált hazugságokkal. Ma szept. 2.-án megyek a gyámhatóságra meghallgatásra. Nagy nehezen kiharcoltam. De a hivatalos szervek sajnos részrehajlóak! Rengeteg visszásság ill. felháborító dolog van a történetemben, aminek közel sincs vége! Rettegek, hogy ok nélkül elszakitanak a gyermekeimtől erkölcstelen életmódomra hivatkozva, mivel SÚLYOSAN VESZÉLYEZTETJÜK ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI, ÉRTELMI FEJLŐDÉSÜKET!!! Ha érdeklik a további részletek kérem irjon vissza. Feltett szándékunk, hogy bevonjuk a sajtót, médiát, hiszen a gyerekek érdeke azt kívánja hogy minnél hamarabb az édesanyjukkal legyenek aki szereti Őket. Ők is haza akarnak jönni! És ha ebben segít a nyilvánosság, természetesen név nélkül egyenlőre a gyermekek védelmében, akkor állunk elébe! Ha tud segíteni vagy javaslata van hova forduljunk, nagyon megköszönnénk! \"Ma sok egyén szenved diszkriminációtól mind rendszerszerűen, mind nyíltan, szexuális irányultsága és nemi identitása miatt. Kormányaink szembe akarnak szállni az ilyen diszkriminációval azáltal, hogy elősegítik az emberi jogok érvényesítését, legyen szó bármilyen szexuális irányultságú vagy nemi azonosságú emberről. Minden kormányt arra ösztönzünk, hogy gondoskodjék róla: sem a szexuális orientáció, sem a nemi identitás ne képezhesse büntetőjogi szankciók alapját\" - írják. MTI Ezt mi is elvárjuk, sőt követeljük! Tisztelettel: [Aláírás]

Címkék: Add tovább, Jog, Kisebbség, Kopipészt, Melegség, Panaszkönyv

Eddig 15 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

A Háttér Társaság a Melegekért oldaláról való az alábbi szöveg, aemly arról a banális kérdésről, hogy mit is jelent melegnek lenni. Apropója a múlt héten hatályba lépett 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról. A kiadványt praktikus céllal állították össze, kifejezetten anyakönyvvezetők részére, akiknek az életében „talán ez lesz az első alkalom, hogy meleg vagy leszbikus emberrel találkoznak”.

Úgy gondolom, e jól összeszedett és fogyasztható terjedelmű áttekintés hasznos lehet olyan emberek számára is, akik véletlenül pont nem anyakönyvvezetők.

MELEG ÉS LESZBIKUS PÁROK BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLATA Útmutató anyakönyvvezetők részére Háttér Társaság – Magyar LMBT Szövetség „Az Alkotmánybíróság megállapítja: az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes.” Idézet az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII. 17.) sz. határozatából BEVEZETÉS Az elmúlt néhány évben komoly előrelépések történtek a meleg és leszbikus emberek jogegyenlőségének megteremtése területén. A 2003-ban elfogadott esélyegyenlőségi törvény valamennyi állami szerv, munkáltató, oktatási és egészségügyi intézmény, szolgáltató számára megtiltja, hogy hátrányosan megkülönböztesse a meleg és leszbikus embereket. A Büntető Törvénykönyv tavalyi módosítása óta a homofób indíttatású erőszakos támadások a rasszista gyűlölet-bűncselekményekhez hasonlóan szigorúbb büntetést vonnak maguk után. 2009. július 1-jén lép hatályba az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatot köthessenek. Ezzel a meleg és leszbikus párok kapcsolata sok tekintetben a házassághoz hasonló jogi elismerést nyer: az azonos nemű párokat számos területen ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik majd meg, mint a heteroszexuális párokat. Amellett, hogy a törvény a meleg és leszbikus párok számára alapvető jogokat garantál, az új jogintézmény révén az azonos nemű párok is vállalhatják egymás iránti elkötelezettségüket önmaguk, családjuk és barátaik előtt. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetők szerepe kiemelkedő, hiszen a házassághoz hasonlóan a bejegyzett élettársi kapcsolat is az anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre. Ez az új feladat sok anyakönyvvezető számára kihívás lehet, hiszen talán ez lesz az első alkalom, hogy meleg vagy leszbikus emberrel találkoznak. Kiadványunk célja, hogy megválaszoljon néhány olyan kérdést, amely a törvény kapcsán sok anyakönyvvezetőben felmerülhet. Célunk nem a törvény rendelkezéseinek ismertetése, hanem néhány olyan szempont felvetése, amely közelebb vihet a meleg és leszbikus emberek sajátos élethelyzetének megismeréséhez, ezáltal csökkenti annak esélyét, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése során konfliktusok alakuljanak ki. A legalapvetőbb természetesen az az egyszerű „szabály”, hogy az anyakönyvvezetők munkájuk során mindenkit egyformán kezeljenek: a hozzájuk forduló azonos nemű párokhoz ugyanazzal a tisztelettel, odaadással forduljanak, mint a házasságot kötő különnemű párokhoz, hiszen a meleg és leszbikus párok ugyanúgy szerető, tartós és támogató hosszútávú családi kapcsolatuk elismerését kérik az államtól. A meleg és leszbikus embereket életük során számtalan megaláztatás, hátrányos megkülönböztetés éri. A párkapcsolatuk nyilvános felvállalása, jogi elismerése sokuk számára olyan mérföldkő, amelyben egész életük, identitásuk nyer megerősítést. Az első időszakban várhatóan több olyan pár járul majd az anyakönyvvezető elé, akik évtizedek óta együtt élnek és készülnek erre a napra. Ezért is különösen fontos, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése valóban egy életre szóló, pozitív tapasztalat legyen valamennyi érintett számára. SZÓMAGYARÁZAT Az azonos neműek iránt vonzalmat érző emberekre régebben a homoszexuális megnevezés volt a bevett, ez a szó azonban mára elavult. A szó a 19. században keletkezett orvosi szakkifejezés, amely továbbra is őrzi a korszak alapvető beállítódását, amely az azonos neműek közti vonzalmat gyógyítandó betegségnek tekintette. Ezt a megközelítést a tudomány mára meghaladta, a homoszexualitás nem betegség, hanem az emberi szexualitás egyik természetes (bár számarányát tekintve kevésbé elterjedt) változata. A homoszexuális szó helyett a közbeszédben mára a meleg ill. leszbikus, a jogi nyelvben az azonos nemű párok kifejezés terjedt el, használjuk inkább ezeket. Érdemes megkérdezni a párokat, hogy ők melyiket használják szívesebben: bár általában a férfiakat melegnek, a nőket leszbikusnak nevezzük, sok nő jobban kedveli a meleg / meleg pár kifejezést. A meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű emberek esetében gyakran használják a csoportok nevének kezdőbetűjéből képzett LMBT kifejezést is. A homo-, hetero-, illetve biszexualitás összefoglaló elnevezése a szexuális irányultság, amelynek jelentése, hogy egy személy milyen nemű partnerrel kíván szexuális és érzelmi kapcsolatot kialakítani. Ezt a kifejezést használja például az egyenlő bánásmódról szóló törvény is, amikor kimondja, hogy tilos a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés. A szexuális irányultságtól eltérő tartalmú kifejezés a nemi identitás, amelynek jelentése, hogy egy személy milyen nemi szereppel azonosul: tehát hogy valaki férfiként, nőként vagy esetleg máshogyan határozza meg önmagát. A nemi identitás kifejezést a jogi nyelv elsősorban a transzneműek megnevezésére használja, ők azok az emberek, akiknek nemi identitása eltér a biológiai nemüktől: férfinak születtek, de nőként kívánják élni életüket, vagy fordítva. A nemi identitás tehát nem keverendő össze a szexuális irányultsággal: a transznemű személyek között vannak hetero-, bi- és homoszexuálisok is, a melegek és leszbikusok döntő többségének nemi identitása és biológiai neme egybeesik. A homofóbia szó jelentése ellenséges érzület a melegekkel és leszbikusokkal szemben (esetleg olyan emberekkel szemben, akiket melegnek vagy leszbikusnak gondolnak), illetve olyan emberekkel szemben, akik önmagukkal azonos neműekhez vonzódnak, bár nem nevezik magukat melegnek, leszbikusnak vagy biszexuálisnak. A homofóbia hátrányos megkülönböztetéshez, zaklatáshoz, szélsőséges esetben akár erőszakos támadásokhoz (gyűlölet-bűncselekményekhez) is vezethet a melegek, leszbikusok, biszexuálisok és transzneműek ellen. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb leszbikus és meleg számára szexuális irányultságuk csak identitásuk egy aspektusa. A melegek és leszbikusok sem alkotnak homogén csoportot: vannak köztük különböző nemzetiségű, etnikai hovatartozású, vagyoni helyzetű, társadalmi hátterű, korú, nemű, vallású vagy világnézetű emberek. VAN ERRE IGÉNY? Sokakban felmerülhet a kérdés, vajon mekkora a társadalmi igény az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata iránt. A melegek és leszbikusok számáról rendkívül nehéz megalapozott becslést adni, mivel a nemi vagy etnikai hovatartozással szemben a szexuális irányultság kívülről nem látható tulajdonság, így mindaddig, amíg valaki fel nem fedi szexuális irányultságát, heteroszexuálisnak vélik. A szexuális irányultság ilyen felvállalását előbújásnak nevezzük. A homoszexualitással szembeni ellenérzések és a hátrányos megkülönböztetéstől való félelem miatt azonban sok ember még családja, barátai, munkatársai előtt sem vállalja fel szexuális irányultságát. Emiatt kérdőíves kutatásokkal a melegek és leszbikusok számát rendkívül nehéz megbecsülni, a tudományos konszenzus szerint azonban az emberek 5-8%-a tartozik ehhez a csoporthoz; ez Magyarországon 5-800.000 embert jelent. A melegek és leszbikusok kapcsán elterjedt az a tévhit, hogy képtelenek a tartós kapcsolatra, így nincs bennük igény a házassággal/ bejegyzett élettársi kapcsolattal járó elköteleződésre. Ehhez képest a 2007-ben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából melegek és leszbikusok körében végzett kutatás szerint a párkapcsolatban élő melegek és leszbikusok aránya alig marad el a heteroszexuálisokétól, különösen a fiatalabb, városi, szexuális irányultságukat már nyíltan felvállaló korosztályok esetében figyelhető meg a többségihez hasonló együttélési forma. Ennek ellenére persze nem várható, hogy néhány hónapon belül több tízezer azonos nemű pár keresné fel az anyakönyvvezetőket: a melegek és leszbikusok között is vannak olyanok, akik a házassághoz hasonló kötöttségek helyett inkább a kötetlenebb élettársi formát választják; sokan tartanak az állami nyilvántartásba vételtől; és vannak olyanok is, akik továbbra is rejtőzködve, szexuális irányultságukat a család és a barátok előtt is titkolva fognak élni. Mindezek ellenére a homoszexualitással szembeni társadalmi elutasítás csökkenésével várható, hogy az azonos nemű párok közül is egyre többen fognak bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni. DE ÉN EZZEL NEM ÉRTEK EGYET... Vannak olyan emberek, akiknek vallása vagy hite elítéli az azonos neműek közötti kapcsolatot, és ezért nem kívánnak részt venni bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében. A munkavégzés során azonban az anyakönyvvezetők nem adhatnak teret az ilyen személyes véleményüknek. Az anyakönyvvezetők a szerintük „össze nem illő” házasulandókat sem próbálják lebeszélni a házasságkötésről. Mindenkinek joga van hozzá, hogy vallási meggyőződését tiszteletben tartsák, de a melegeknek és leszbikusoknak is ugyanannyira joguk van az emberi méltósághoz és a diszkriminációmentes környezethez. A hatályos törvények szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatok létesítését az arra felhatalmazott anyakönyvvezető nem utasíthatja el, ellenkező esetben megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, és eljárás indítható ellene. PRAKTIKUS TANÁCSOK Szóválasztás Kerüljük a sértő, bántó, lealacsonyító kifejezések (pl. homokos, buzi) használatát, ne használjuk az elavult homoszexuális szót sem! A megfelelő kifejezések: meleg, leszbikus vagy azonos nemű párok. Ki a nő – ki a férfi? A tévhitek ellenére az azonos nemű pároknál az esetek döntő többségében nincs nőférfi leosztás. Amennyiben a szertartásnak vannak olyan részei, amelyekben számít a nem (pl. hogy ki melyik oldalon áll, kitől kérdez először az anyakönyvvezető), ezt beszéljük meg előre a párral. Természetesen ne azt kérdezzük, hogy „ki a férfi és ki a nő”: az, hogy ki melyik oldalra áll, vagy mi legyen a sorrend, megtárgyalható enélkül is. Család Vannak olyan melegek és leszbikusok, akiket a családjuk nem fogad el, ezért rokonaik közül senki nem vesz részt a szertartáson vagy családjuknak csak néhány tagja van a vendégek között. Kerüljük el, hogy a jelen nem lévő család említése révén kellemetlen helyzetbe hozzuk, traumatizáljuk a párt. Tájékozódjunk előre a vendégekről, így elkerülhetők a kínos jelenetek. Melegjog vagy magánélet Vannak, akik számára a bejegyzett élettársi kapcsolat mozgalmi-melegjogi kérdés is, mások viszont kizárólag magánéleti kérdésként kezelik, és nem örülnek, ha bárki kiemeli kapcsolatuknak ezt az aspektusát – azt szeretnék, ha a szertartás során csak kettejük kapcsolatáról, elköteleződéséről esne szó. Tájékozódjunk erről, mielőtt a beszédben a melegek jogait említenénk! Adatvédelem, nyilvánosság Vannak olyan párok, akik a következményektől tartva nem kívánják nevüket nyilvánosságra hozni. Ha van nyilvános hirdetőfal a házasságkötésekről, bejegyzett élettársi kapcsolatokról, egyeztessünk a párral, mielőtt kitesszük a nevüket! Biztonsági intézkedések Az első időszakban elképzelhető, hogy homofób ellentüntetők zavarják meg a bejegyzett élettársi kapcsolatok megkötését. Érdemes a biztonsági szolgálatot erre előre felkészíteni. Hátrányos megkülönböztetés Ha tudomásunkra jut, hogy valamely anyakönyvvezető, munkatárs vagy szolgáltató elutasította a pár kiszolgálását vagy az emberi méltóságot sértő módon viszonyult hozzájuk, hívjuk fel az érintettek figyelmét, hogy lehetőségük van jogi útra terelni az ügyet! Az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapja a http://egyenlobanasmod.hu címen érhető el. KIHEZ FORDULHATOK? Amennyiben további kérdése merülne fel a meleg és leszbikus emberekkel kapcsolatban, vagy tanácsra lenne szüksége a köszöntő szövegével vagy a szertartás más részeivel kapcsolatban, forduljon bizalommal az alábbi civil szervezetekhez: Háttér Társaság a Melegekért Magyarország legrégebbi jelenleg is működő melegszervezete, 2001 óta működteti az „Alapítsunk családot!” programot, melynek keretében élettársi szerződések kötésében segítik az azonos nemű párokat. E-mail: [email protected] Telefon: (1) 238-0046 Internet: www.hatter.hu Labrisz Leszbikus Egyesület Magyarország első és azóta is egyetlen leszbikus egyesülete. E-mail: [email protected] Telefon: (21) 252-3566 Internet: www.labrisz.hu Inter Alia Alapítvány A nemi és a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés ellen küzdő alapítvány, amely gyermeket nevelő meleg és leszbikus szülőket összefogó csoportot működtet. E-mail: [email protected] Telefon: (70) 236-8455 Internet: www.interalia.org.hu Magyar LMBT Szövetség A magyarországi meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű egyesületeket összefogó ernyőszervezet. E-mail: [email protected] Telefon: (70) 551-2346 Internet: www.lmbtszovetseg.hu

Címkék: Jog, Kopipészt, Melegség, Ünnep, Virtuál

Eddig 12 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Az IWIW üzenőfalára tegnap a következő szöveget raktam ki:

Az IWIW-et fenntartó Origo Zrt. az oldal mostani működésmódjával megsérti a Magyar Köztársaság hatályos törvényeit – elsősorban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. A részleteket lásd itt: http://birtalan.blogspot.com/2009/06/level-az-iwiw-nek.html Kérlek, amennyiben NEM TARTOD fontosnak, hogy Magyarországon a jog és az igazság érvényesüljön, akkor NE RAKD KI ezt az üzenetet az üzenőfaladra!

A 493 iwiwes ismerősömből az apám már kirakta. A többi 492 valamiért nem. Viszont apámnak is van legalább egy ismerőse, aki tartja annyira fontosnak az esélyegyenlőséget, hogy továbbadta az üzenetet. Ennek kapcsán született meg a blogomban az alábbi szövegű komment:

Egy ismerősöm nagyon tolja ezt a blogot az iwiw üzenőn, én erre elolvastam és ennyit tettem hozzá : "Lóri! Szerintem kisebb gondunk is nagyobb annál, mint hogy ilyesmiken lovagoljunk, mint a Birtalan blog, amit belinkeltél. Nagyon örülnék neki, ha annyi bajom lenne, hogy az amúgy teljesen önkéntesen választható iwiw-tagságom burkolt módon utal a szexuális orientációmra. Mivel a "Caládi állapot" címke amúgy is teljesen opcionális, kedves kéményseprő barátunk akár ki is hagyhatná, ha nem lenne benne egy csipetnyi exhibicionizmus, hogy ő azért meg akarja mutatni hogy harmonikus és házassággal egyenértékű kapcsolati formában él. Gratulálok neki, mint ahogy ahhoz is, hogy "Hogyan lesz valaki Potter-rajongó?" c. blogjából érettségi tétel lett! (Ilyenkor szinte szégyellem, hogy én is az vagyok! ) ..............ööö, nem meleg, hanem Potter rajongó :D" Mire jött a válasz, Lóritól, hogy ez igen is húsbavágó probléma, erre még ennyit: Értem, hogy egyesek attól félnek, hogy ez egy kezdet, aminek a végén pogromok és lágerek találhatóak, de szerintem ennek az esélye sokkal kisebb, mint pl. annak, hogy az Oroszok elzárják a gázcsapot és emiatt az egyszerű pórnép kivág egy csomó fát, amikor így is érthetetlen tarravágások vannak. Vagy ha a jelen válságra a szokásos (tehát pont a becsődölt) módon próbálják meg még mindig a sebtapaszokat ragasztgatni, akkor mik lesznek. És még sorolhatnék 1-2 dolgot, ami VALÓBAN aggasztó, és nem hinném, hogy amikor majd tömegek fognak nyomorogni akkor a melegek ellen fognak fordulni, és az lesz a transzparenseken, hogy "Buzi-e vagy?!". De ha ők ettől mégis tartanának, akkor megint hangsúlyoznám, hogy mind az itteni regisztráció, mind az utána következő kapcsolati státusz megosztása teljesen opcionális, mint ahogy blogot is írhat bárki arról, milyen fokozatossággal buzult bele a Harry Potter sagába, és lám, még érettségi tétel is lehet belőle! Szerintem a bolhából elefántot csinálni könnyű és olcsó húzás. Üdv, Kincses István

Ezennel szeretnék emlékeztetni minden erre tévedőt a következőkre:

1.) Jövő kedden lesz a 2. évfordulója annak, hogy Budapest utcáin egy politikai párt aktivistái a „Buzikat a Dunába, zsidókat meg utána!” szlogen skandálása mellett támadták meg alkotmányos jogukkal élő magyar állampolgárok egy csoportját, majd néhány órával később hajtóvadászatot szerveztek ellenük.

2.) Most vasárnap lesz az 1. évfordulója annak, hogy ugyanezen politikai párt aktivistái ugyanezen kisebbségi csoport ellen szervezett támadást hajtottak végre. A sérültektől egyes mentőorvosok megtagadták a segítségnyújtást. Az eseményt Molotov-koktélos támadások előzték meg, amelyek során ugyancsak történt személyi sérüls;az ügyben „rongálás” címen indítottak vizsgálatot. Az emberölés kísérleteket a médiában konzekvensen „tojásdobálásnak”, a támadókat „ellentüntetőknek” becézték, a magyar bíróságok ítélete szerint a történtek egyszerű véleménynyilvánításnak tekintendők.

3.) A múlt hónapban a fenti eseményeket szervező pártra az EP-választásokon több mint 400.000 választópolgár szavazott; az MSZMP nem egészen kétszer ekkora taglétszámmal képes volt negyven évig diktatúrában tartani az országot. Az a nagy párt pedig, amely a 2006-os választásokon több mint 200 körzetben választási szövetséget kötött az előbb említett párttal, jó eséllyel alkotmánymódosításra képes pozíciót szerez a következő országgyűlésben.

4.) Harry Pottert ugyan nem tudom, miért kellett ad hominem módon belekeverni; midnenesetre annyi köze azért van a témához, hogy a sorozat egésze (sok más vonatkozása meleltt) megszólító erejű hitvallás az emberek egyenlőségéről, az antirasszizmusról és mindenféle kirekesztés elutasításáról.

Címkék: Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Melegség, Politika, Virtuál

Eddig 34 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Megtaláltam a neten a javítókulcsot is az érettségi céljából lenyúlt írásom értelmezéséhez. Mint megtudtam, az idézett szövegben 9 db releváns információt szerepeltettem a sorozatról.

9 helyes aláhúzás: 3 pont
7-8 helyes aláhúzás: 2 pont
4-6 helyes aláhúzás: 1 pont
0-3 helyes aláhúzás: 0 pont

Ami az egyes szófordulatokat illeti, a következőket akartam közölni velük:

• A „bestseller” szó eleve kihozta belőlem a sznobot
A könyv várhatóan tömegek számára népszerű, divatos olvasmány lesz, emiatt a lenéző elutasítás jelenik meg a naplóíróban.

• Nem tudom, mit talált el bennem a téma (pontosabban a tálalása)
A tálalás a borító, illetve a fülszöveg, amelyeknek „gyermeteg” és „lelkendező” mivolta taszította a naplóírót.

• utálom az „egy rókáról nyúzzunk le jó sok bőrt” effektust
A hét könyvből álló sorozat minősítése, amelynek művei a naplóíró szerint várhatóan önmagukat fogják ismételni.

Minden tartalmilag, lényegileg helyes értelmezésért 1 pont adható.
(A megfogalmazás természetesen eltérhet a fenti megoldásoktól.)

3 helyes értelmezés: 3 pont.
2 helyes értelmezés: 2 pont.
1 helyes értelmezés: 1 pont.
0 helyes értelmezés: 0 pont.

Tanulságos. Kétségkívül tanulságos. (D. E. után szabadon.)

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy csont nélkül átmentem volna a saját szövegem értelmezéséből rendezett vizsgán.

Címkék: Jog, Könyv

Eddig 3 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Dorczo kommentelt egy tavalyelőtti bejegyzésemhez. Az ő jóvoltából szereztem tudomást – legnagyobb megrökönyödésemre – az alábbiakról:

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
ÉRETTSÉGI VIZSGA

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2008. október 20. 8:00

I. SZÖVEGÉRTÉS

[...]

10. A következő internetes naplóbejegyzés egy fülszövegnek az olvasóra gyakorolt
hatásáról szól.

Hogyan lesz valaki Potter-rajongó?
[...] Csak azt tudhatom, hogy én hogyan lettem az. Az első Harry Potter könyv tíz éve, június 26-án jelent meg, a magyar fordítás két évvel később. Jártamban-keltemben
belebotlottam a könyvesboltokban, emlékezetem szerint valamikor 2000 első félévében –
akkor már a második kötet is kapható volt. A gyermeteg borító és a lelkendező fülszöveg alapján úgy találtam, hogy übergáz. Varázslóiskola? Jajjnemááár... A „bestseller„ szó eleve kihozta belőlem a sznobot. Semmit nem tudtam a történetről – amint akkor még mások se nagyon, mármint itthon. Kisfiú, aki varázsolni tanul... Aha, édes, ja. Biztos marha izgalmas – de nem nekem. Szeretem ugyan a meséket, de nem az ilyen bárgyúságot. Nem tudom, mit talált el bennem a téma (pontosabban a tálalása), amitől irritált, de nagyjából biztos voltam benne, hogy ezt a könyvet nem nekem írták. Amikor belefutottam (tán valamelyik kötet fülszövegében) abba az infóba, hogy 7 (hét!) könyvből fog állni a sorozat, még jól fel is háborodtam: utálom az „egy rókáról nyúzzunk le jó sok bőrt” effektust. [...]

a) Keresse meg, és húzza alá a művel kapcsolatos tényeket közlő szavakat,
szókapcsolatokat a naplóbejegyzésből!
(3 pont)

b) Magyarázza meg, hogy mit jelentenek a naplóbejegyzés következő, aláhúzott
szófordulatai!
- A „bestseller” szó eleve kihozta belőlem a sznobot
- Nem tudom, mit talált el bennem a téma (pontosabban a tálalása)
- utálom az „egy rókáról nyúzzunk le jó sok bőrt” effektust
(3 pont)


Egyfelől roppant módon örülök, meg büszke vagyok, meg minden. Másfelől azért baszódjon meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium. (Azaz, ha már magyar nyelv és irodalom: baszódjék.) A feladatlapról egy valami nem derül ki (egyébként a többi feladatban szereőlő idézeteknél sem): az idézett (hogy ne mondjam: lenyúlt) szöveg szerzőjének neve.

És azért ez csúnya dolog. Zsiráfnyelven fogalmazva: elszomorít, mert arra volna igényem, hogy a szellemi produktumaim (a feladatban szereplő szöveg azóta blogbejegyzésből könyvrészletté avanzsált) ne legyenek a nevemtől elidegenítve.

Címkék: Felmutatható, Jog, Könyv

Eddig 8 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Ezzel a címmel jelent meg Halmai Gábor velem készült intejúja a Fundamentum c. folyóirat legutóbbi számában. Az interjú elég hosszú ahhoz, hogy ne floodoljam szét vele a saját blogomat, de a honlapomra kiraktam. Akit érdekel, a linkre kattintva elolvashatja, kommentelni pedig szokás szerint itt lehet.

(Gy.k.: Az interjú júliusban készült, amikor még nem lehetett tudni, hogy az Alkotmánybíróság torkára lép az élettársi törvénynek.)

Címkék: Felmutatható, Jog, Kisebbség, Kommunikáció, Melegség

Eddig 0 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Kopipészt innen:

Vereség az azonos nemű párkapcsolatok ellenzőinek, akadály a leszbikus és meleg párok előtt A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló alkotmánybírósági döntésről Alulírott meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű szervezetek csalódottságunknak adunk hangot amiatt, hogy az Alkotmánybíróság döntése értelmében a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye 2009. január 1-től nem kerül bevezetésre. A most alkotmányellenesnek talált jogszabály a heteroszexuális házaspárokéval azonos jogokat adott volna a leszbikus és meleg pároknak többek közt az öröklés, a tartás, a lakáshasználat, valamint a szociális juttatások területén. Ezekre a jogokra nagy szüksége van a leszbikus és meleg pároknak a jogilag rendezett és kiszámítható élethez. Ennek lehetősége most tovább késik. Az Alkotmánybíróság döntése ugyanakkor kifejezetten visszautasítja a konzervatív pártok és szervezetek azon érvelését, hogy a leszbikus és meleg párok kapcsolatait nem szabad elismerni, mivel az aláássa a heteroszexuális házasság intézményét. A döntés rámutat: a jogszabállyal nem az a baj, hogy a házassághoz hasonló jogokat biztosít az azonos nemű pároknak, hanem hogy mindezt a különnemű párok esetében is lehetővé teszi. Az Alkotmánybíróság szerint az államnak az Alkotmányból levezethető kötelessége, hogy elismerje és jogi védelemben részesítse a leszbikus és meleg párok párkapcsolatát. A döntés azt is kimondja, hogy csak a különnemű párok esetén van alkotmányos akadálya annak, hogy a bejegyzett élettársak a házastársakkal azonos státuszt kapjanak: a bíróság ezzel megnyitotta annak lehetőségét, hogy a törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok számára valóban a házassággal járó összes jogot biztosítsa. Üdvözöljük a miniszterelnök szándékát, és támogatni kívánjuk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium munkáját, hogy a szükséges minimális változtatások végrehajtása után ilyen tartalmú törvényjavaslat szülessen, és az Országgyűlés azt a lehető leghamarabb tárgyalja. Mivel az elmúlt egy év során az új intézmény bevezetéséhez szükséges jogszabályváltozások és infrastrukturális beruházások megtörténtek, semmi akadálya nincs annak, hogy a törvény rövid határidővel, már 2009 tavaszán hatályba lépjen. Felhívjuk emellett azon pártokat és országgyűlési képviselőket, akik korábban alkotmányjogi aggályok miatt nem támogatták a törvény elfogadását, hogy az Alkotmánybíróság egyértelmű jóváhagyása után támogassák a bejegyzett élettársi kapcsolat azonos nemű párok számára történő bevezetését. Atlasz LMBT Sportegyesület Dél-alföldi Meleg Kör Háttér Társaság a Melegekért Inter Alia Alapítvány Labrisz Leszbikus Egyesület Patent Egyesület pride.hu Szimpozion Egyesület Szivárvány Misszió Alapítvány

Címkék: Jog, Kopipészt, Melegség

Eddig 2 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Ezúton jelentem be, minden külön értesítés helyett, hogy a mai naptól – jelen nyilatkozatom egyértelmű visszavonásáig érvényes hatállyal – nem tekintem magam a tiszteletreméltó „Alkotmánybíróság” nevet bitorló oligarchia által irányított Magyar Köztársaság állampolgárának.

A fentiek egyenes következménye, hogy e pillanattól kezdve nem tartok magamra nézve kötelezőnek egyetlen, a Magyar Köztársaság nevű humoros kis operett-társulaton belül hatályos jogszabályt sem. Az én vezérem bensőmből vezérel, és innentől fogva egyedül e belső vezér szava alapján döntök arról, hogy egyedi esetekben cselekedeteim valamilyen módon hasonlítsanak-e véletlenül egy-egy jogszabály által megkívánt mintára.

Gyengébbek kedvéért egy megjegyzés.

Az a tény, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt megsemmisítő AB-határozat rendelkező része leszögezi, hogy a „az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes”, az ég egy adta világon semmire nem kötelezi a jogalkotót. Ebből kicsit sem következik az, hogy az Országgyűlésnek jogi kötelessége lenne meghozni (újra) a melegek párkapcsolatának jogi védelmet nyújtó törvényt. Ha véletlenül hoznak egy ilyen törvényt, és az nem biztosít a melegeknek túl sok olyan jogot, ami a házasságra hasonlít – akkor azt majd esetleg nem semmisítik meg.

Na de legyünk már realisták! Ki az, aki a jelenlegi politikai helyzetben kezdeményezne egy egyértelmű buzitörvényt, és azt át is tudná nyomni a Parlamenten?! Ugyan már! A mai napon az Alkotmánybíróság bő tíz évre bebetonozta azt a jogi helyzetet, amely alapján Tomi meg én (meg rajtunk kívül még úgy félmillióan ebben az országban) másodrendű, csökkent jogképességű állampolgárnak számítunk.

Na ez az a státusz, amit nem vagyok hajlandó elfogadni. És ez az indoka a fenti döntésemnek.

Címkék: Jog, Kisebbség, Melegség, Politika

Eddig 18 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Avagy: egy sereg Birtalan kulturális szemléje a héten. Úgymint:

A Társadalomtudományi Társaság nyilvános vitát tart a Fundamentum legújabb számához kapcsolódva a melegek jogairól. Felkért hozzászólók: Birtalan Balázs, Kárpáti József, Takács Judit, Uitz Renáta Vitavezető: Halmai Gábor, a Fundamentum főszerkesztője 2008. december 10-én, szerdán 18 órakor a Kossuth Klubban (Bp. VIII., Múzeum u. 7.)

(A meghívásom apropója, hogy a Fundamentum minden számában van 1 db interjú valakivel; a legújabb, melegjogi szám interjúja velem készült.)

Címkék: Add tovább, Apa, Jog, Könyv, Melegség, Zene

Eddig 0 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Véletlenül pont egy éve (na jó: egy éve és két napja) írtam a Tékozló Homáron a Mancika-elvről. E kifejezés a főnököm találmánya. Álljon itt az akkori írásom, stilizálás nélkül:

A Mancika-elv azt jelenti, hogy kibaszottul nem érdekes, mit ír elő a törvény. Ha ügyet intézel, és teljesen jogszabályszerűen játsz el, de az ablak/íróasztal túloldalán ülő Mancika azt mondja, hogy kérem, ez így nekünk kevés, akkor tökön szúrhatod magad, drámai hangon felolvashatod az egész Ptk-t (vagy bármit): az ügyed nem lesz elintézve. Mert Mancika másképp tudja. Mert ő úgy szokta meg, már hatszáz éve így csinálja, ő tudja. Vagy ami még jobb, amikor az ügyintéző egy jelen nem lévő Mancikára hivatkozik: „Én nem tehetek semmit, a jogi osztály ezt mondja.” És lehet beszélni a jogi osztállyal? Azt sajnos nem.

Mi rendszeresen szívunk a bankokban alkalmazott Mancika-elvtől. Ügyfél bankban 30 oldalas kölcsönszerződést aláír, jön a közjegyzőhöz, hogy „eztet itten tessék ellenjegyezni”. Ez magyarul azt jelenti, hogy tartozáselismerő nyilatkozatot kérnek róla. A tartel olyan műfaj, ami után, ha az ügyfél (vagy épp az örököse, ha meg talál halni) baszik fizetni, a bank azonnali végrehajtást kérhet, és nem kell évekig pereskednie. Ahhoz, hogy a tartel végrehajtható legyen, a következőnek kell szerepelnie benne:

   – jogosult és kötelezett megnevezése
   – követelés jogcíme (pl. „kölcsön”)
   – követelés nagysága (tőke + járulékok összegszerűen és/vagy mértékkel)
   – teljesítés határideje (a részletekre is)
   – teljesítés módja (cashben vagy átutalással vagy tehénben stb.)

Ennyi. Ezt, ha nagyon locsog az ember, négy oldalban le lehet zavarni. Ha nagymamát is bevonják kezesként meg a szomszédasszonyt, akkor a sok név miatt mondjuk öt.

Okirat elkészül, ügyfélnek odaad, ügyfél számlát kap(!), fizet, bankba vissza. Ahol Mancika közli vele, hogy hát, ez nem jó. Sajnossajnossajnos ez nem jó: a köjegyző kihagyta az okiratból az adós cipőméretét, anyukája első menstruációjának dátumát és azt, hogy a bank milyen szép épületben van, dunaparti kilátással. Ez, jaj de kár, nem jó: tessék kérem visszamenni a közjegyzőhöz, és mind a 30 oldalt közjegyzői okiratba foglaltatni. Ezt így kell, addig nincs pénz, ne is álmodjon róla.

Ügyfél feldúltan vissza, természetesen vérét akarja venni a közjegyzőnek meg az iroda összes alkalmazottjának (teljesen érthető!), hogy elbaszták, tessék kijavítani! Telefon banknak, és a közjegyző hosszan-hosszan győzködi Mancikát arról, hogy mi van a jogszabályban. Akit viszont ez továbbra sem érdekel, kurvára nem. Az ilyen esetek 80%-ában az van, hogy az okiratot ki kell egészíteni egy rakás faszsággal (ingyenmunka, hiszen az ügyfelet nem akarjuk szopatni), ügyfél boldogan el, és soha többé nem jön vissza hozzánk más ügyben, „hiszen ez a közjegyző szarul dolgozik”.

A másik választásunk ilyenkor az lenne, hogy az ügyfélnek megmondjuk: a jogszabályban márpedig ez van, nem végzünk tök fölöslegesen plusz munkát, tessék beperelni a bankot. Csak hát az ügyfél nem igazságot akar, hanem pénzt. Ez is érthető, úgyhogy ilyennel nem is próbálkozunk.

A Mancika-elv a Murphy-törvények egyik legerősebbike.

Eddig az idézet. Amiért pedig idemásoltam, az egy múltkori gondolatmenetem továbbhajtása, amely akkor történetesen versben manifesztálódott. Szóval az jár az eszemben, hogy a Mancika-elv egyik alesete nemcsak a fenti bosszúságok forrása, hanem annál sokkal veszélyesebb. Arra az alesetre gonolok, amit fentebb e szavakkal ismertettem: Az ügyintéző egy jelen nem lévő Mancikára hivatkozik: „Én nem tehetek semmit, a jogi osztály ezt mondja.”

Ez az eset forrását tekintve különbözik a Mancika-elv mainstream megnyilvánulásaitól. Alapértelmezetten a Mancika-elv valakinek a meggyőződéséről és rugalmatlanságáról szól. Ebben az esetben szó sincs meggyőződésről. Épp ellenkezőleg: számtalanszor mondta már nekem ügyintéző:

   – Igen, Balázs, tudom, hogy igazad van, persze, hogy ez így értelmetlen, fölösleges és sokkal többe kerül az ügyfélnek, de a jogi iroda azt mondja..., a hitelellenőrzés így írja elő..., a jóváhagyás úgy szól...

Nagyon ismerős ez az érvelés. Mindig is az volt (tíz éve szerkesztem az okiratokat). De csak nemrég kapcsoltam, hogy honnan is ismerős valójában. És amikor erre rájöttem, új, önálló nevet adtam ennek az alesetnek:

A fasizmus elsődlegesen nem társadalmi, hanem pszichológiai jelenség. Az a valami, ami ember tömeges megsemmisítésében végződik, nem az „Arbeit macht frei” feliratú kapu alatt, hanem a személyiségben kezdődik. És hogy miben végződik, az nem több esetleges történelmi adottságnál.

Címkék: Jog, Kopipészt, Világ+ember

Eddig 0 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Mi értelme volt ennek a mostani felvonulásnak? – kérdezte tőlem valaki levélben. – Ha súlyosan diszkriminatív törvények sújtanák ma is a melegeket, mint hajdan, amikor börtönnel büntették a homoszexuális kapcsolatot, akkor megértené. De így, hogy a magyar melegeknek már szinte minden joguk megvan – így mi az értelme az egésznek, túl az öncélú mártíromságon? Hiszen, ami a fasiztákat illeti, ellenük amúgy is van törvény; ott a rendőrség, ott vannak politikai erők, már-már egységben, és persze ott van a társadalmi ellenállás is. Akkor viszont mi a fenére volt jó ez az egész?! Mi volt a célja és mi a haszna?

Mivel a kérdéseket nem gondoltam provokációnak, válaszoltam rájuk. És mivel ugyanezen a kérdések másokban is felmerülhetnek, úgy gondolom, a válaszomnak itt is helye van.

Véleményem szerint a lényeg a „már szinte minden joguk megvan” kifejezésben rejlik. A kulcsszó a szinte. „Szinte minden megvan – mi a faszt pattognak hát?! Ilyen telhetetlenek a buzik?!”

A magam részéről nem tartom egészségesnek azt a szemléletet (amely egyébként a jobboldal tudatosan alkalmazott retorikájában jelenik meg), amely szerint a társadalom a kisujját nyújtja, a buziknak meg az egész karja kell. Az alkotmányos demokráciákban az emberi jogok nem kegyek, nem juttatások („jajj, de aranyosnak tetszik lenni, köszönjük szépen”), hanem alanyi jogon járnak mindenkinek. Ez nem konklúzió, hanem premissza, axióma. Lehet vele persze nem egyetérteni – de akkor az már egy másik vonatkoztatási rendszer. A demokrácia keretein belül az, hogy az emberi jogok alanyi jogon illetnek meg mindenkit és elidegeníthetetlenek, nem kérdőjelezhető meg.

Következő lépés, még, mindig a demokrácia paradigmáján belül: egy társadalomban nem létezik a „szinte egyenlő” fogalma. Ha odakint mérges gázok terjengenek, és a te óvóhelyed falán van egy lyuk, amelyet egy dugóval tömíthetsz el, és a dugó átmérője „szinte egyenlő” a lyuk átmérőjével, akkor meg fogsz fulladni. Nem kicsit, nagyon. Nem „szinte”, hanem teljesen.

Ha egy társadalom valamely minoritása „szinte” minden emberi jogot élvez, akkor az csupán mennyiségileg különbözik attól, mintha tűzzel-vassal irtanák őket. Minőségileg ugyanaz.

Pusztán a névviselés tilalma már bőségesen elegendő oka lehet egy politikai demonstrációnak (és ne felejsük el, hogy az e tilalmat bevezető módosító javaslatot csaknem az összes képviselő megszavazta). De ott van az örökbefogadás, a mesterséges megtermékenyítés, a véradás, a kisebbségként el nem fogadottság kérdése is.

Ami pedig a fasizmust illeti.

Arra nézve, hogy a meglévő törvények nagyjából-egészében megfelelőek a fasiszták féken tartására, aránylag konszenzus van. Arra nézve viszont, hogy a jogalkalmazásnak mit kéne tenni, teljes homály és tanácstalanság. A média ezzel a kérdéssel van tele: miért „kiszorítani” kell a fasisztákat egy térről, aztán meg töketlenül nyomozni utánuk? Miért nem lehet őket azonnal lekapcsolni? És ha véletlenül bíróság elé kerülnek, miért „garázdaság” a vád ellenük (semmitől vissza nem tartó 30 ezer forintos bírsággal), miért nem csoportosan elkövetett emberölési kísérlet? – Ezek szakmai és politikai kérdések, és a jelek szerint a politikai elit 2006 ősze, de inkább 2002 nyara (hídfoglalás) óta nem tud vele megbirkózni. És amíg a „politikai erők már-már egységben” meg a „társadalmi ellenállás” jelenségei pusztán éles meg még élesebb hangvételű publicisztikákban nyilvánulnak meg, amelyek csupán az írástudó kevesekhez jutnak el, addig a náci hordák rettegésben tartják a várost. Nemcsak a melegeket.

Hock Zoltán MDF-es azt mondta, hogy – a fenyegető előjeleket fölismerve – okosabb lett volna nem megtartani a felvonulást. Ha ez történt volna, az egyet jelentett volna azzal, hogy a gyülekezés jog felett való disponálást átengedjük a fasisztáknak. Ha nekik úgy tetszik, akkor van gyülekezés, ha meg amúgy, akkor nincs gyülekezés. Ez borzasztó lenne: ezzel a demokrácia elkezdené önmagát fölszámolni.

Ezt ismerte föl egy csomó heteró, és emiatt jöttek el a Meleg Méltóság Menetére. Mert a tavalyi atrocitások, de főleg a Molotov-koktélos támadások után egyértelmű volt viszonylag sok gondolkodónak, hogy ez nem az ikszedik budapesti melegfelvonulás lesz, amely alapvetően a melegek belügye (amelyről, ha bántja az ízlésünket a travik vagy az ilyen-olyan extremitások látványa, akkor felhúzott orral és nyugodt lelkiismerettel távol tarthatjuk magunkat) – hanem a társadalom alapját óvó, a demokrácia lényegét féltő, antifasiszta demonstráció (amelynek apropója történetesen a melegfelvonulás). Az lett volna akkor is, ha jelen vannak az extremitások, és az volt így is, hogy nem voltak jelen.

És a történtek után óhatatlan, hogy ugyanez lesz a célja jövőre is: kiállni a demokrácia mellett, felmutatni, hogy nem a nyilas hordák irányítják az országot, és nem fogadjuk el, ha ők akarják irányítani. Meg akarjuk mutatni, hogy ez a mentalitás nem a társadalmi lét kellemetlen, de saját jogán létező mellékterméke, hanem idegen test a társadalomban: a demokratikus társadalomnak mint rendszernek olyan „gödeli állítása”, amelyet nem tud és nem akar integrálni: ezt csak kivetni lehet. Ahogy nemrég írtam:

„A fasizmus a társadalomnak az a par excellence jelenség, amely semmilyen módon nincs alkupozícióban, amellyel nem lehet erőszakmentes kommunikációt folytatni. Amelyet csak eltiportni lehet – vagy eltiportatni általa. Harmadik lehetőség nincs. Sem a társadalomnak, sem az egyes embernek.”

És amíg ezt a tertium non datur-t az állampolgárok nem ismerik fel (és a jelek szerint a többség még nem ismerte fel, hiszen az idei felvonulás ügyét melegkérdésnek tekintették/tekintik), addig azok, akiknek a lelkiismereti meggyőződésük alapján erre a következtetésre jutottak (ti. hogy itt nem egy kisebbség hiányzó egy-két jogáról van szó, hanem explicit állásfoglalásról a fasizmus ellen VAGY implicit állásfoglalásról a fasizmus mellett) – azok, ha konzekvensek akarnak maradni lelkiismeretükhöz, újra és újra fel kell hívják a figyelmet erre. „Cikkezni, felszólalni, tüntetni, demonstrálni” kényszerülnek – ahogy a Halállal lakoljanak? c. könyvem Magánügy? c. alfejezetében írt megfogalmazást idézzem.

Mit akarunk elérni?

Mások talán nem így fogalmaznák meg, de én azt mondom: ez a mémek harca a túlélésért. A cél az, hogy a fasizmus és intolerancia mémje megszűnjék létezni a társadalomban – valahogy úgy, ahogy a ius primae noctis mémje is létezett, de megszűnt.

A „társadalomban” szó alatt pedig nemcsak a budapesti, intenet-hozzáféréssel rendelkező, értelmiségi elitet értem (szemben azzal az azonosítással, amelyet, tapasztalatom szerint, hajlamosak vagyunk tudattalaunl igen gyakran elkövetni) – hanem a társadalom egészét. Ha tízmillióan vagyunk ebben az országban, akkor annyi embert.

Ezt gondolom én rövid válasznak a felteltt „miért?”-ekre.

Címkék: Jog, Kisebbség, Melegség, Politika, Világ+ember

Eddig 6 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

A Magyar Köztársaság a július 5-i melegfelvonulás elleni ocsmány támadással morális választóvonalhoz ért. Ha ez megtörténhet, bármi megtörténhet.

Meggyőződésünk, hogy ezen események mellett egyetlen felelős, demokratikus gondolkodású állampolgár sem mehet el szó nékül. Megdöbbentőnek tartjuk, hogy 2008-ban Magyarországon, az Európai Unió tagállamában embereknek meggyőződésük vagy nemi identitásuk miatt fizikai és verbális bántalmazást kell elszenvediük.

Az Andrássy úton július 5-én két Magyarország vonult egymással szemben. Egy agresszív, saját félelmeit a másik ember elutasításával, fizikai megsemmisítésével enyhíteni akaró – hitünk szerint – kisebbség, és a békés, normális, nyitott és toleráns Magyarország polgárai. Ez utóbbiak, mi vagyunk többen. Mégis, meggyőződésünk, hogy amikor egy frusztrált kisebbség ilyen minősíthetetlen, agresszív módon lép fel, terrorizálja a békés, ünnepelni vágyó többséget, akkor nem a hűvös elemzés ideje jön el, hanem szenvedélyesen ki kell mondanunk: elég ebből, ez tűrhetelen. Tűrhetetlen, hogy szélsőséges csoportok ezt megengedhetik maguknak, tűrhetelen, hogy úgy érzik, komoly támogatás áll mögöttük.

Szerencsésnek tartananánk, ha a politikai rendszer minden szereplője önvizsgálatot tartana, hogy az elmúlt években beszédeivel vagy tetteivel adhatott-e okot arra, hogy azt a szélsőjobbolodali söpredék támogatásként értelmezze. Ha találnak ilyet – és bizony találhatnak – akkor itt az idő, hogy ezektől a rossz mondatoktól, hibás lépésektől elhatárolódjanak. Drámainak tartjuk, hogy az utcai erőszakot, a szélsőjobboldali csőcselék ismétlődő randalírozását egyes sajtótermékek és politika erők igyekeznek szalonképesnek láttatni vagy éppen kihasználni. Ezek a folyamatok a Magyar Köztársaság demokratikus, morális alapzatát veszélyeztetik.

Ezért kifejezzük szolidaritásunkat mindazokkal, akiket a magyarkodó, nacionalista szelsőségesek részéről fizikai támadás vagy megaláztatás ért.

Felhívjuk a politikai elit tagjait, elemző intézeteket és minden jóérzésű írástudót, hogy egyértelműen nyilvánítsák ki tiltakozásukat a vandalizmus, a rasszista és homofób erőszak miatt. Magától értetődőnek tekintjük, hogy valamennyi parlamenti párt csatlakozik nyilatkozatunkhoz.

Dessewffy Tibor (Demos Alapítvány), Magyar Kornélia (Progresszív Intézet)


A petíciót aláírni erre a linkre kattintva lehet.

A petícióról való hírt továbbadni pedig bárhogy.

Címkék: Add tovább, Jog, Kisebbség, Melegség, Politika

Eddig 0 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Az egyik egy hír a Pride.hu-ról:

Újabb atrocitás: Melegverés a Rudas Fürdőben
2008-07-08 12:48:55

Két nappal az utcai csatákba torkollott Méltóság napi melegfelvonulás után ismét fizikai bántalmazás ért melegeket Budapesten. A tegnap esti órákban a Rudas Fürdőben három felbőszült 40 év körüli férfi támadt az ott ülő és békésen beszélgető három férfire, egy meleg párra és heteroszexuális külföldi barátjukra.
     A szóbeli inzultust nyomatékosítandó az egyik támadó ököllel arcba vágta a pár mindkét tagját. Bár komoly sérülést nem szenvedtek, egyértelmű volt, hogy létük és ott létük nem kívánatos. A fürdő vezetőjének segítőkész közbenjárása sem hozott eredményt, nem a támadóknak, hanem fizikai biztonságuk érdekében a sértetteknek kellett elhagyni a terepet.
     Úgy tűnik, hogy a szombati felvonulást körülvevő indulatok, nemhogy nem csitulnak, de elfojtottságukból bárhol szabadon felszínre törhetnek. A fentiek egyéb, nem kívánatos kisebbségnek látszó társunkkal is megtörténhetnek.

A másik két részlet a Kettős mérce c. blog Ítéljük el az erőszakot, oszt jó napot. c. bejegyzéséből:

Hock Zoltán, az MDF képviselője, megmondta a tutit, szerinte nem kellett volna megtartani a melegfelvonulást, mert előre meg voltak fenyegetve a tüntetés résztvevői

Tehát Hock Zoltán azt mondja, a Kuruc.info az, az orgánum, ami Magyarországon engedélyezi a demonstrációkat. Ha valami nem tetszik neki, akkor felhívást intéz ellene, és ezzel rákényszeríti a rendőrséget, hogy betiltsa.

     (...)

Kedves állampolgárok, mért nem vagyunk szolidárisak egy olyan menetel, amit megtámadtak, „még ha ők provokálták”, vagy melegek, akkor is? Mért nem azt mondjuk, ítéljük el az erőszakot, oszt jó napot.

Címkék: Jog, Kopipészt, Melegség, Politika

Eddig 8 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Egy kérdést akkor nevezünk gödelinek, ha az a kérdés tök rendben van, a válaszadáshoz szükséges összes információt is birtokoljuk – csak épp az adott rendszerben rendelkezésre álló eszközökkel logikai képtelenség megválaszolni. Ha mégis választ akarunk adni egy gödeli kérdésre, át kell lépni az adott rendszerből egy másik rendszerbe. Ez a rendszer se nem jobb, se nem rosszabb, csak épp más axiómákra épül. És ebben a rendszerben játszi könynedséggel adhatunk választ arra, ami az első rendszerben megoldghatatlan feladványnak bizonyult. (Természetesen ebben a rendszerben is meg lehet fogalmazni gödeli kérdéseket, amelyekre lehet, hogy épp az első rendszerben lehet érvényes válassszal szolgálni.)

Ma ismét eszembe jutott a görög sofőr gödeli esete a rendőrökkel, amit Peti mesélt nekem több mint húsz éve. A poszt végén leírom. Előbb azonban leírom, miről jutott eszembe.

Az a gyanúm, hogy amikor a Természet és a Jog kisgyerekként együtt játszottak a homokozóban, a Jog valami nagyon csúnya dolgot tehetett a Természettel: elvette a golyóit vagy összetaposta a homokvárát, vagy valami ilyesmi. Aztán felnőttek mindketten, de a régi sérelem megmaradhatott. A Természet időről időre bosszút áll, és megmutatja, valójában melyikük a jani. A Jog ilyenkor áll, ostobán bambul, és menne inkább vissza a homokozóba.

Tomi, vizsgára készülvén, időnként megoszt velem egy-egy érdekességet. A jegyzeteiben tegnap találkozott egy jelenséggel, amelyet korábban nem ismert ő sem, én sem. (Legalábbis nem ilyen konkrétan.) Egy fejlődési rendellenességről van szó, amely az ijesztő androgén-inszenzitivitási szindróma (AIS) névre hallgat. Nem véletlenül ijesztő a neve: az AIS (megítélésem szerint) a Természet egyik legvaskosabb „tréfája”, amelyen nagyon nem tudok röhögni.

Képzeljünk el egy helyes, kedves, angyali kislányt, aki szép lassan belenő a serdülőkorba. És egyszer csak kiderül, hogy nem menstruál. Lehet, hogy modellszépségű nővé fejlődik, de tizenkét, tizennégy, tizennyolc éves – és még mindig nincs menzesze. Az orvosi vizsgálat aztán kideríti: nem csoda, hogy nincs menzesz: nincs petefészek sem, nincs méh sem, a hüvely vakon végződik, és egyébként nagyon rövid. A hasüregben viszont herék találhatók, ami nem is csoda: a genetikai elemzés során kiderül, hogy az illető kislány (nő) XY kromoszómájú: genetikailag tehát férfi. Nem kicsit: nagyon.

AZ AIS tehát az interszexualitás egy genetikusan kódolt válfaja, amelyet egy X kromoszómához kötött recesszív gén örökíti tovább. A kialakulásának okáról lásd a fenti linket.

A kérdés orvosi, biológiai részéhez nem értek. A pszichológiai vonatkozások már érdekesek számomra: a belinkelt oldalon azt olvasom, hogy amikor az AIS nő tudomást szerez arról, hogy genetikusan valójában férfi, az súlyos identitáskrízist okozhat (naná), de önsegítő csoportokban meg lehet tanulni együttélni vele. Továbbá az a tapasztalat, hogy az AIS állapot nem befolyásolja a szexuális orientációt semmilyen irányban.

Amin elgondolkodtam, az a következő. Akár a Magyar Köztársaság jogrendszere, akár a Római Katolikus Anyaszentegyház kánonjoga szerint egy AIS személy kivel léphet házasságra? Mert, ugyebár, a házasság intézményét (akár polgári, akár egyházi értelemben vesszük) nem szabad megnyitni a homoszexuális kapcsolatok számára. (Isten ments, a végén még jó lenne nekik!) Viszont: adva van egy ember. Külsejét tekintve, amint írtam, jó eséllyel modellszépségű nő. Nagy mellekkel és puncival. (Bár, mint láttuk, a hüvelye valójában rövid zsákutca.) A neve – mondjuk – Éva, a személyi száma 2-vel kezdődik. Tehát nő. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy ivari kromoszómái egyértelműen XY típusúak. Tehát férfi.

Kivel köthet tehát (egyházi vagy polgári) házasságot Éva? Ádámmal vagy Máriával? Ha Máriával köt házasságot, akkor a házassági kötelékben két punci lesz. Ez nyilván homoszexualitás, fúj. Ha Ádámmal, akkor a házassági kötelékben két XY kromoszóma lesz. Ez is homoszexualitás, fúj. Akkor mi van – kérdezi gúnyosan a Természet a Jogot. – Mi a válaszod erre a gödeli kérdésre, he?!

– Anyád – feleli sértődötten a Jog. – Hagyj békén a provokatív hülyeségeiddel. – És sértődötten visszavonul a maga biztonságos, felnőttkori, életidegen homokozójába.

Hát, erről jutott eszembe a görög sofőr esete.

A görög sofőr jó sok évvel a rendszerváltás előtt dolgozott egy nagyvállalatnál. Gondolom, politikai menekült lehetett magyarországon; kedves ember volt, nagy darab állat, és aranyosan törte a magyart. Egy alkalommal az aktuális fejest fuvarozta valahova, amikor meg kellett állnia: az úton forgalmi akadályt képezett két, egymással karambolozó rendőrautó. Mindkettő ripityára tört.

A görög sofőr kiszállt, körbejárta a roncsokat és a roncsok körül töketlenkedő rendőröket, megvakarta a fejét, és vigyorogva megkérdezte:

– Bozmeg, rendőr: mos' kit írsz fő'?!
 

Címkék: Jog, Melegség, Politika, Sztori, Vallás, Világ+ember

Eddig 11 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

A tegnapi Népszabadságban megjelent egy hír a Semjén Zsoltnak írt nyílt levelemről. Ma délelőtt pedig, 9 óra 32 perces keltezéssel levelet kaptam egy általam ismeretlen nőtől, egy parlament.hu-s címről. A következőt írja benne:

Tisztelt Birtalan Balázs Úr!

Nyílt levelére, dr. Lukács Tamás válaszát a mellékletben találja.

Üdvözlettel:

[Aláírás]

A következőt válaszoltam a hölgynek:


Tisztelt [Név]!

Mivel dr. Lukács Tamás elfelejtette feltüntetni e-mail címét a levélben, nem áll módomban válaszolni neki.

Nem tudom, kicsoda Ön, mindenesetre köszönettel veszem a megkapó gesztust, hogy miután a ma hajnalban megjelent Népszabadság már beszámolt a nekem címzett, tegnapi keltezésű nyílt leveléről (s így azt a fél ország olvashatta), a levelet utólag, egy nappal később, kedd délelőtt 9 óra 32 perces keltezéssel végül nekem (a címzettnek) is szíveskedtek megküldeni.

Nem tudom, e sorrendiség kinek a koncepcióját valósítja meg, mindenesetre sokat elárul számomra arról, hogy az illető értékrendjében miként helyezkedik el egymáshoz viszonyítva az egyes ember és a média.

Protokollból ugyan képzetlen vagyok, de a magam részéről úgy találtam etikusnak, hogy nyílt levelemet egyrészt a saját címemről küldjem, másrészt egyenesen dr. Semjén Zsoltnak címezzem, harmadrészt a médiacímzetteket a „Másolatot kap” (vagy CC) mezőbe írjam, egyértelműen tájékoztatva őt arról, hogy konkrétan milyen nyilvánosságra számíthat.

Ha esetleg dr. Lukács Tamást érdekli, mit gondolok leveléről, elolvashatja azt a blogomban.

Üdvözlettel:

          Birtalan Balázs

És akkor íme, dr. Lukács Tamás nyílt levele. Észrevételeimet praktikus okokból magába a szövegbe írom, jól elkülöníthető módon.

Nyílt levél Birtalan Balázsnak, az Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért mozgalom vezetőjének
Levelemben önmagamat a következőképpen jelöltem meg: „a magyarországi keresztény-meleg (civil) önszerveződések alapítója és egyik képviselője”. Ugyancsak levelemben szerepelt a következő kitétel: „Sándor Bertalan, az Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért akkori vezetője”. Az Öt Kenyér Közösségnek akkor sem voltam vezetője, most sem vagyok, már csak azért sem, mert a közösség, úgy is, mint egyesület, bő egy esztendeje megszűnt. Levelemet magánemberként írtam – bárminemű funkció hiányában nem is tehettem volna másként.

Kedves Balázs!

Lehet, furcsállod, hogy Semjén Zsoltnak írt leveledre én válaszolok, de teszem ezt azért, mert részint az általad említett beszélgetésen jelen voltam,
Ez az állítás nem igaz. A levelemben két beszélgetésről írtam. Lukács Tamás ezek közül az egyiken volt jelen. A másodikon. Semjén Zsolt személyes ígérete az első beszélgetés során hangzott el – ezt a levélben is egyértelműen így írtam.

részint pedig az általad ostorozott alkotmánybírósági beadványt én jegyzem.
Az, hogy ostoroztam volna az alkotmánybírósági beadványt, tárgyszerűen nem igaz. Levelemben egyetlen – minősítésmentes – mondatot írok róla: „A KDNP most az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a kérdéses törvényt.”

Kétségtelen tény, hogy van egy állítás leveledben, amellyel egyetértek, „Pokol igenis létezik”.

Tényállításaid nem felelnek meg a valóságnak,
Ez a fajta érvelés közismert az internetes fórumokon, csak ott az érveket felhozni nem tudó ember kevésbé szofisztikáltan szokta előadni ugyanezt, így: „Hazucc!”

de jóindulatú feltételezés szerint ezt írjuk az időbeli távolság számlájára, vagy a beszélgetés saját szempont szerinti átértékelésére.

Ezért bátorkodom emlékezetedet felfrissíteni.

Mindenekelőtt: A szóban forgó találkozón kijelentettük, hogy nem kívánunk teológiai kérdésekben vitatkozni, a Katolikus Egyház álláspontjához tartjuk magunkat.
Valóban, tényleg nem beszéltünk a (homo- vagy bármilyen) szexualitás morálteológiai vonatkozásairól. (Meg a fociról és az atomfizikáról sem.) Úgyhogy fogalmam nincs, hogy kerül ez most elő.

A bűnt bűnnek kívánjuk nevezni, ha azt akár heteroszexuális, akár homoszexuális körökben követik el.
Egyetértünk. A bűn az bűn, akár szőkék, akár barnák, akár bányászok, akár csillagászok, akár zsidók, akár biciklisták követik el. Na és?

Ha konkrét, hátrányos megkülönböztetés ér más nemi identitású állampolgárokat,
A nemi identitás szakkifejezés arra vonatkozik, hogy valaki férfinak vagy nőnek tartja magát. A (vélhetőleg magát férfiként identifikáló) Lukács Tamáshoz képest „más nemi identitású” mindaz, aki magát nőként identifikálja. Ez Magyarországon kb. 5 millió embert érint. A beszélgetésen a nemi identitással kapcsolatos problémákról (pl. transzneműségről) nem, vagy csak per tangentem esett szó. A beszélgetés témája a nemi orientáció volt, aminek annyi köze van a nemi identitáshoz, mint pl. Lukács Tamásnak Lukács evangélistához. Hasonlóan hívják őket. Ennek persze csupán annyiban van jelentőségű, hogy jelzésértékkel bír arra nézve: Lukács Tamásnak a mai napig nincs fogalma arról, amiről beszél. Összekeveri a fogalmakat, ugyanúgy, mint három éve.

úgy azt a konkrét jogintézményekben kell és szükséges kezelni. A jelenlegi bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény nem ezt teszi.
Lehet, hogy én vagyok felületes, de sem a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény vitájából, sem más parlamenti megnyilvánulásból nem emlékszem arra, hogy akár Semjén Zsolt, akár Lukács Tamás konstruktív javaslattal állt volna elő arra, hogy milyen módon kéne orvosolni „a más nemi orientációjú(!)” állampolgárokat érő „konkrét, hátrányos megkülönböztetéseket”.

Valami azonban érthetetlen. Vajon hogyan függ össze a KDNP alkotmánybírósági beadványa az általad leírtakkal?
Elmagyarázom. 2005-ben a KDNP elnöke egyértelműen kijelenti egy beszélgetésben: „Az alma piros.” 2007-ben az Országgyűlés hoz egy törvényt, amelynek tartalma: „Az alma piros.” 2008-ban a KDNP a törvény megsemmisítését kezdeményezi, azért, mert az azt tartalmazza,, hogy „Az alma piros.” A két álláspont az elemi logika szabályai szerint egyszerre nem lehet igaz.

Ha egyszer egy törvény alkotmánysértő, akkor az arra jogosult szerv, az Alkotmánybíróság majd eldönti, hogy az érvelés megfelelő-e. Nem értem továbbá, hogy mi köze van az alkotmányossági kérdésfeltevésnek ahhoz, hogy kinek mi az álláspontja az élettársak jogi helyzetéről és annak megítéléséről.
Annyi csupán, hogy a beadvány indoka expressis verbis az azonos neműek kapcsolatának diszkriminációjára (pontosabban a diszkrimináció fenntartásának üdvös voltára) hivatkozik.

Remélem, minden magyar állampolgár, így a más nemi identitásúak is tiszteletben tartják az alkotmányt és annak szellemét.
Én is remélem, hogy minden magyar állampolgár tiszteletben tartja az Alkotmányt és annak szellemét. Azon Fidesz-KDNP-s képviselők is, akik szó nélkül hagyták, amikor a használhatatlanná hugyozott Kossuth téren heteken keresztül követeltek új alkotmányozást az antiszemitizmusukat deklaráló állampolgárok. Remélem, tiszteletben tartja mindenki az Alkotmányt – de mire véljem a „más nemi identitásúak” (per intentionem nyilvánvalóan: a melegek) nevesítését? Ez az inszinuáció csak annak nem egyértelmű, aki nem akarja észre venni.

Remélem, hogy tiszteletben tartják az 1995-ös alkotmánybírósági határozatban foglaltakat.

Néhány erkölcsi természetű kérdés azonban így is nyitva marad. Évek múltán egy beszélgetés nyílt levélben való idézése bizony ilyen, erkölcsi természetű kérdés,
Bizonyára az, de nincs új a nap alatt; Jézus mondja: „amit fülbe súgva hallotok, azt a háztetőkről fogják hirdetni”. Nem gondoltam a nyilvánosság előtt titkolni valónak (legfeljebb szokatlannak), hogy Semjén Zsolt négyszemközt emberséges véleményt hangoztatott. Sajnálatos, ha ez utólag kompromittálja őt saját eszmetársai körében.

különösen, ha azt félreérthetően és nem a tényeknek megfelelően idézik.
Ezt már említettem fentebb. A „nem is úgy volt!” védekezés önmagában nagyon harmatos. Nem érv, nem konkrét adat, üres vád csupán.

Ehhez még kereszténynek sem kell lenni. Másrészről az is morális kérdés, ha valaki esküjét megszegi, majd ezt követően folyamatosan a kereszténységre hivatkozik, mint ahogy ezt látjuk a Te esetedben.
Ezt a mondatot nem értem. Milyen esküre gondol vajon Lukács Tamás? Arra ugyanis nem esküdtem meg, hogy akár a négy-, akár a nyolcszemközti beszélgetésünket titokként kezelem. Ez föl se merült. Talán csak nem arra gondol, hogy én mint kiugrott pap megszegtem a cölibátusra tett eskümet?! – Valószínűleg erről van szó, mert levelét olvasva Sándor Bertalan barátom (akit – velem ellentétben – valóban pappá szenteltek) azt mesélte, hogy Lukács Tamás már pár éve, a Szigeten is (egy nyilvános beszélgetés során, ahol ő az Öt kenyérrel való állítólagos megállapodásról hazudott) folyton összekevert kettőnket. – Az iménti zárójeles megjegyzés értelemszerűen arra vonatkozik, hogy a KDNP és az Öt Kenyér között, szemben Lukács Tamás állításával, soha semmilyen megállapodás nem született.

Ennek fényében meglehetősen visszás, hogy a sajátod helyett mások vélt bűneivel kapcsolatban hirdetsz ítéletet.

Hiszek Isten irgalmában, és remélem, hogy még azok sem kerülnek pokolra – megbánva tetteiket – akik esküjüket szegik meg.
Ezt történetesen én is hiszem, bár nem tudom, milyen értelemben vonatkozik rám. Nem tudok olyan eskümről, amelyet valaha is megszegtem volna, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem szokásom esküdni. (Tiltja a vallásom. Az úgynevezett kereszténység.)

Budapest, 2008. május 5.

                    Dr. Lukács Tamás
                    országgyűlési képviselő

Ennyi.
Köszönjük, Emese.

Címkék: Jog, Kisebbség, Kommunikáció, Melegség, Politika

Eddig 26 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Eléggé el nem ítélhető módon ritkán olvasom a VeszprémHír c. online magazint, amelyből tavaly novemberben – határtalan gyönyörűségemre – megtudtam, hogy a mélymagyar vendéglátás gyöngyét, Sárvári Csabát első- és másodfokon is elítélték garázdaságért, minekutána az egyik vendégét „nagypicsájú, büdös, pesti kurvának” titulálta, a másikat simán leütötte. Ha visszatérő olvasója lennék a nevezett sajtóorgánumnak, már korábban feltűnt volna, hogy a fent linkelt oldalon utóbb Sárvári Csaba álláspontját is publikálták.

Gondolom, részemről úgy fair a játék, ha blogom hűséges és információra szomjazó olvasóit nemcsak egyoldalú híradásokkal látom el, hanem – az audiatur et altera pars elvének eleget téve – megosztom a – magát időnként ügyvédnek mondó – fogadós úr nyílt levelét.

A korhatárkarikát azért raktam ki, mert a szöveget (szokásom szerint) betűhíven idézem:

Olvasta a másodfokú itéletet?? Abban el vannak marasztalva a kedves kultúrált vendégek., : P:P tevékenyen részt vett a garázdálkodásban.,J:J agreszív viselkedése váltotta ki az egész vitát. Miért csak a tapolcai biróság ítéletét közölte? A vasmegyei bíroségon más ítélet született. A tapolcai bíroság pénzbüntetést akart kiróni. Hangsúlyozom, de ezt a vasmegyei bíroság nem hagyta helyben. Érti jó ember? Nem kellett pénzt fizetnünk. Nem kellet, mert a vasmegyei biroság tulzottnak tartotta a tapolcai ítéletet. Amúgy az ügy még nincs lezárva, mert mint pótmagánvádló nem engettek másodfokra menni, és mivel a vasmegyei bíroság kimondta, hogy P.P tevékenyen résztvett a garázdaságban és P.P agresszív viselkedése váltotta ki a vitát, így per ujra felvételt kértem, mint pótmagánvádló. Ez már folyamatban van mivel a tapolcai bíroság nem engedett másodfokra menni, de a vasmegyi bíroság meg elmarasztaló ítéletet hozott P.P és J.J ellen. Így kérni fogom a pótmagánvádlói per ujra felvételét, de maga nem fogja meguszni egy per nélkül, mert illet volna megkérdezni a másik felet is. Tudja uram van személyiségi per is amit maga csinált az túl haladt minden erkölcsi normán. Gusztustalan szemét módon bele vitte a poltikát is, pedig a bíroságon nem Fideszes vádlott voltam, de reméllem hogy most majd megtanulják hogy mit hozhatnak le és mit nem. Ezt az Index oldallal is közöltem. Elég volt a mocskos szemét hazugságokból, főleg belekeverni a FIdeszes dolgokat, undoritó mocsok, szemét stílus ami csak önökre vonatkozik. Ezt is leközölheti, de ajanlom olyant írjon amivel nem teszi ki magát egy hosszadalmas ön számára igen csak kellemetlen pernek.

Tisztelettel: Sárvári Csaba.

Bocsánat: Túl egyoldalú közlés volt az ön cikkje. Ha magát leköpködnék meg stb, mit Csinálna? Gondolom kitessékelné az üzletéből a vendéget, de ők sajnos balhézni akartak amit sikerrel véghez vittek. Italos agreszív vendégek voltak akik cél irányosan voltak irányitva az üzletbe és nem voltak hajlandóak távozni. Ezt kérem leközölni!

Kedves ügyvéd úr: le van közölve, parancsoljon. De arra már gondolt, hogy mihez kezd majd, ha Rejtő Jenő jogutódai plágiumpert indítanak Ön ellen?

Címkék: Jog, Politika, Sztori, Vendéglátás

Eddig 5 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---