A törvényen kívüli tenger - a felelőtlen kormányzástól a kalózkodásig

William Langewiesche A törvényen kívüli tenger című műve azt mutatja be, miféle anarchia uralkodik a nemzetközi vizeken. A történet ott kezdődik, hogy az Egyesült Államok kormánya úgy akarta "megőrizni semlegességét" a II. világháború elején, hogy átlobogózta panamaira azt a flottát, amivel ellátta a német blokád alá vont Nagy-Britanniát. Ezt a gyakorlatot aztán néhány évtized alatt minden hajótulajdonos átvette. Amikor pedig az európai hatalmak kivonultak a veszteséges gyarmataikról, amelyek azonnal "szuverenitást" kaptak az ENSZ-től, a törvényen kívüliség a törvényen belülre került. Olyan országok "ellenőrizik" a hajókat és a tengeri jogokot, mint például Libéria, ahol az elmúlt évtizedekben a kormány szuverenitása a fővárosra (se) terjedt ki. Ma már szinte minden tengerjáró hajó olyan ország lobogója alatt (névleges ellenőrzése) alatt működik, ahol nincsenek műszaki ellenőrzések, nem ellenőrzik a tulajdonost, a személyzetet. Mindez egyébként megnyitotta az utat az óceánok ellenőrizetlen szemétlerakóvá válása és a nemzetközi kalózkodás de facto legalizálása előtt. Állítólag az al-Kaidának is van vagy húsz tengerjárója, amelyek hol ömlesztettárut, hol embereket, hol robbanószert szállítanak.

Nagyszerú olvasmány, az első két tanulság: 1) ha a kormány, vagy annak vezetői maga kezdi kijátszani a jogot, akkor nincsen megállás a lejtőn. 2) Nemzetközi jogalanyiságot adni olyanoknak, akik valójában nem rendelkeznek szuverenitással az országuk felett, nemzetközi káoszhoz vezet. Vö szlovák rendszám, offshore hirdetések tilalma, Afganisztán.

Scott szalutál

Scott Gives Salute
Originally uploaded by George Eastman House

Mi lehet lehetetlen, ha ez megtörténhetett? 1971 augusztus elsején, vagyis harmincnyolc éve készült fotó - a Holdon! Engem még mindig lenyűgöz, ha belegondolok.

Meghalt McNamara - A háború ködében

Kilencvenhárom éves korában elhunyt Robert S. McNamara, az Egyesült Államok védelmi minisztere a vietnani háború első időszakában, a Ford és a Világbank egykori elnöke. Sokan, nyilvánvalóan tévesen, a háború egyik értelmi szerzőjének tartják. Korábban írtam arról a dokumentumfilmről, ami lényegében kizárólag McNamara az iraki háború árnyékában felidézett emlékeiből áll. Errol Morris Oscar-díjas filmjét 2004-ben az év legjobb filmjének gondoltam - azóta minden idők legjobb dokumentfilmjének gondolom. A háború ködében mély és bölcs betekintést ad a modern kormányzás és a nemzetközi viszonyok működésére, és egyben nagyszerű példa arra, hogy az előítélet, a szóbeszéd és a felejtés mennyi új ostobaság szülője lehet. Ha valaki szeretné megérteni a huszadik század történelmét, vagy érdekli az Egyesült Államok, a média vagy a kormányzás, aligha találhat jobb filmet A háború ködében - tizenegy lecke Robert McNamara életénél című filmnél, amely magyar kiadásban is kapható, és a jobb tékákban is bent van. McNamara pedig nyugodjék békében.

Csökken a külső finanszírozási igény?

Az Index a Napi Gazdaság nyomán Lendületesen csökken a külső finanszírozási igény címen mutatja be a magyar fizetési mérleg alakulását. A cikk zseniális példája a félig teli/üres pohár retorikai dilemmájának. Az összeállítás azzal kezdődik, hogy

"a recesszió felgyorsította a folyó fizetési mérleg csökkenő pályáját, s a kiáramló tőkejövedelmek visszafogásán keresztül a nettó export esetleges negatívuma ellenére felgyorsította a GDP-arányos hiány mérséklődését".

Persze ugyanilyen igaz volna, sőt, mennyivel igazabb, ha a cikk címe az lenne, hogy Lendületesen csökken a külső finanszírozási kínálat! A cikk bevezetője akkor így folytatódna:

"a hitelezők és a befektetők bizalma annyira megrendült a magyar gazdaságban, hogy lényegében leállították mind a magyar állam, mind a magyar bankrendszer finanszírozását. Tekintettel arra, hogy a magyar vállalatokat a magyar kormányzati és lakossági szektor krónikus eladósodottsága miatt a bankrendszer külföldről finanszírozta, a kifutó vállalati hitelek megújítására nem volt mód, így a pénzügyi bizalmatlanság mély recesszióba taszította a reálgazdaságot is. A gyors GDP-csökkenés miatt a magyar gazdaságban nem keletkezik profit, ezért a külföldi vállalkozások repatriálható profitja a kiáramló tételeket is mérsékli".

Big Mac Index: most már alulértékelt a forint

Azt hiszem, hogy a mai időkben, amikor a 300-at ostromolja az euró/forint árfolyam, senki sem tartja túlértékeltnek a forintot, sőt. De vajon mennyi lehet a valódi, belső értéke? Az Economist magazin régi, szellemes eszköze, a világ minden részén árult, azonos összetevőkből (ingatlanbérlet, bér, alapvető élelmiszerek) álló BigMac árparitásán összehasonlított valutaárfolyamok szerint a forint a dollárhoz képest mintegy 10 százalékkal alulértékelt, az euró viszont vagy harminccal túlértékelt. Szerintem az igazság valahol félúton van, a részleteket a forintblogon olvashatjátok.

Hol olvassák ezt a blogot?

Az elmúlt bő három évben természetesen a legtöbben Magyarországon olvasták ezt a blogot. Ha azonban a magyar látogatókat nem tesszük fel a térképre, akkor nagyon érdekesen alakul az olvasótábor földrajzi megoszlása.

Az ENSZ első nekifutása a homoszexuálisok alapvető jogainak

2008 december 18-án hatvanhat ország támogatta azt a deklaráció-tervezetet, amely elítélte volna a homoszexuálisok, transzneműek és más nemi orientáción alapuló kisebbségek diszkriminációját. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának hatvanadik évfordulóján az EU soros elnökeként Franciaország terjesztette be a javaslatot, amelyet az EU tagokon, így Magyarországon kívül számok latin-amerikai és afrikai ország is támogatott. Támogatta a javaslatot például Kanada, és Brazília is, illetve Kuba és Izrael is, ahol pedig nem mondhatni, hogy minden emberi jog érvényesülne. Velünk szavaztak az európai szövetségesek, így Norvégia, Lichtenstein, Izland, Svájc, minden balkáni állam - hozzánk hasonlóan sok olyan állam, ahol a homoszexualitás gyakorlása húsz éve még bűncselekmény volt.

Magyaroszág három nappal azt követően szavazott igennel, hogy az Alkotmánybíróság történelmi jelentőségű határozatában elvileg lehetővé tettei az azonosnemű párok élettársi kapcsolatának jogi elismerését, és némiképpen paradox módon egyúttal megsemmisítette az Országgyűlés által erről alkotott törvényt.

Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelten hangsúlyozta azonban azt is, hogy a házasság védelmére vonatkozó — Alkotmányban rögzített — kötelezettség kizárólag a különneműek, tehát azok vonatkozásában értelmezhető, akik egymással házasságot köthetnek. Az ő helyzetüket az azonos neműek regisztrált élettársi kapcsolata nem befolyásolja, különösen nem sérti vagy veszélyezteti. Az azonos neműek tartós párkapcsolata számára az elismerés és a védelem igénye levezethető az emberi méltósághoz való jogból. Számukra a jogalkotónak — az Alkotmány korlátai között — biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja.

Obama elnöknek lesz mit változtatnia: az Egyesült Államok sem támogatta diszkrimináció-ellenes tervezetet, ami annak rendje és módja szerint kiakasztotta a demokrata tábort. A Vatikán azt állítja, hogy alapvetően egyetért a céllal, de nem értett egyet a tervezett szöveggel. Szíria vezetésével döntően az arab országok ellen-tervezetet fogalmaztak, ami szintén összeszedett hatvan országnyi támogatót. Oroszország tipikus módon "egyik tábor mellett sem állt ki", vagyis tartózkodásával akadályozta az európai kezdeményezést. Kína a világ legnépesebb országa, és India, amely magát a világ legnépesebb demokráciájának tartja, szintén nem foglaltak állást.

Kép: UN Dispatch blog. További magyar információk: Háttér.

Az ENSZ és az emberi jogok - hatvan év

A mai nap az Emberi Jogok világnapja annak alkalmából, hogy 60 éve írták alá az ENSZ akkori tagjai az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Nehéz volna megmondani, hogy mit ünnepelhetünk a kerek évfordulón. Az aláírás napján, 1948-ban hazánkban a legtöbb emberi jogot sárral tiporták, és 1989. óta egyre nagyobb védelemben élhetünk - születésünktől fogva. Az Egyesült Államok fejezetében új lapot nyitott, hogy a hatvanadik évfordulón egy fekete férfi a megválasztott elnök - az egyezmény aláírásakor még el se vehetett volna egy fehér nőt a legtöbb államban. Az ENSZ-ben azonban azóta többségbe kerültek azok a tagállamok, amelyek rosszabb esetben köpnek az emberek veleszületett, elidegeníthetetlen jogaira, jobb esetben csak a "nemzeti szuverenitás elve" alapján mégsem tartják olyan egyetemesnek azokat, hogy az ENSZ megvédhesse azokat. Az ENSZ korábbi, értelmetlenségbe fordult szervezetét egy olyan Emberi Jogi Bizottság váltotta fel, amelyben a legnotóriusabb tagok kaptak helyet: amikor utoljára foglalkoztunk vele, összesen nyolc emberi jogsértést ítéltek el - valamiért mind a nyolcat Izraelben.

Az emberi jogi nyilatkozat aláírását megelőzően fogadta el az akkori ENSZ a népirtások megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezményt. Véleményem szerint ez az emberi jogi egyezmény még alapvetőbb a ma ünnepelt nyilatkozatnál is. Az egyezmény óta az ENSZ tagállamaiban 3 millió embert irtottak ki. A hozzánk legközelebbi eset pár óra autótnyira Szegedtől történt. Az ilyen esetek nemzetközi büntetőjogi üldözésére 54 évvel később ált fel a Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyhez azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai közül az Egyesült Államok, Oroszország és Kína sem csatlakozott, és ugyanígy távol maradt a világ legnépesebb demokráciája, India. (A megválasztott amerikai elnökhöz kötődő change.org oldalon itt lehet Magyarországról is nyomást gyakorolni az amerikai politikusokra, hogy ratifikálják az egyezményt. Az oroszokra és a kínaiakra nem tudom, mi hatna).

Akit érdekel a téma és Budapesten van, látogasson el az Amnesty International, a Társasága Szabadságjogokért és a a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda mai közös rendezvényére a Gödörbe. Az utóbbi szervezet munkáját tartom ma a legfontosabbnak: Magyarországon elsősorban a romák és a környezetükben élő nem romák közötti, egyre durvább konfliktusok jelentik talán a legnagyobb emberi jogi veszélyt.

A világ jövedelemeloszlása 2007-ben

Lássuk, hogyan álltunk a világgazdasági recesszió előtt! A lenti térképen, amit a Many Eyes segítségével tovább lehet nagyítani, és meg lehet nézni a mögöttes adatokat is, a CIA becslése látható arra nézve, hogy mennyi volt az egyes országok egy főre jutó jövedelme. Az adatokat az egyes országokra jellemző eltérő árakkal igazították ki, tehát (PPP igazítás). Ez azt jelenti, hogy az azonos színű országokban az egy főre jutó bruttó nemzeti termékből ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni, függetlenül az aktuális valutaárfolyamtól.
Érdemes megkeresni, hogy Magyarország kikkel volt tavaly egy jövedelmi színvonalon, illetve érdekes lesz újra megalkotni a térképet a mostani világválság után.

Az IMF szerint 2009 történelmi recessziót hoz

Az IMF új előrejelzése szerint a fejlett országok a II. világháború óta a legrosszabb gazdasági teljesítményt fogják nyújtani 2009-ben. Az összes "feljett" ország bruttó hazai jövedelme (GDP-je) -03%-kal fog csökkenni, miközben Kína "csak" 8,5 százalékkal fog nőni.

Ruanda franciáról angolra vált

Ruandában minden köztisztviselőt angolórára fog a kormány, mivel az ország 2011-től a franciáról az angol nyelvre vált. Bár az ügynek lehetnek diplomáciai előzményei is, a ruandai miniszterek arról beszélnek, hogy ma már az egész világ angolul beszél, még Kína is, csak a franciák, svájciak és a vallonok beszélnek franciául. Ráadásul az angol nyelvű tankönyvek sokkal olcsóbbak. Afrikában jellemző, hogy a sok törzsi nyelvet beszélő, a gyarmatosítók által létrehozott országok az egykori gyarmattartó nyelvét hagyták meg hivatalos nyelvként (Ruandában az angol, a francia és a kinyarwanda a három hivatalos nyelv), az azonban fantasztikus, hogy az elmúlt években Kelet-Afrika legbefolyásosabb országává váló Kínára hivatkozva váltanak angolra. (A képen látható gyerekek egyébként a 100 dolláros laptopon tanulnak netezni)

Két tegnapi választás: Ausztria és Fehéroroszország

Tegnap egy izgalmas és egy teljesen érdektelen választás zajlott Közép-Európában. Ausztria politikai rendszere átalakulóban van, Fehéroroszországé nem.

Ausztriában a szocdem-néppárti nagykoalíció felbomlása után előrehozott választást tartottak, amelyen a két hagyományos nagypárt az 1945. óta legrosszabb eredményét érte el. Az egykori Szabadságpárt (FPÖ) három utódja összesen többet kapott mind a két nagypártnál, bár a balliberális szakadárok nem jutottak be a parlamentbe. Mivel a zöldek is leszerepeltek, legalább háromféle koalíció lehetséges, ezek közül a mostani nagykoalíció folytatása a legkevésbé izgalmas.

Fehéroroszországban ezzel szemben a Lukasenko-párti jelöltek 100 százalékos sikerrel szerepeltek, vagyis nem lehetett választani. Az OECD előzetes jelentése szerint az ország tett néhány kisebb lépést egy "választás" lebonyolításának javítására, de az eredmény nem tekinthető demokratikusnak. Annyiban meglepő a fehérorosz diktátor húzása, hogy Oroszország grúziai inváziója után sokan arra fogadtak, hogy Lukasenko megpróbálja magát a nem orosz szomszédaival egy kicsit jobban elfogadtatni, és tesz némi látszatengedményeket az ellenzéknek. De nem: a szavazatszámlálóknak is csak kevesebb mint egy százalékát adhatták az ellenzéki pártok.

Diploma-ügy Iránban is

Úgy látszik, hogy nem Magyarország az egyetlen hely, ahol a diplomák, doktorik és nyelvvizsgák túlzott presztizse miatt politikusok néha nem létező papírokkal keresik választóik kegyeit: az iráni belügyminisztert is diplomahamisításon kapták. Igaz, ő mindjárt oxfordi papírokat mondott magáénak, amelyeket valakivel le is gyártatott.
Frissítés: Tényleg hamis volt.

A békekövet gépét majdnem lelőtte az izreali légierő

Tony Blair, a nemzetközi közösség Izrael és a palesztinok között közvetítő békekövete kis híjján odaveszett az izreali légtérben. Az egykori brit kormányfő magángépe nem válaszolt időben a légierő rádiójeleire, és ezért potenciális terroristaként azonosították. A magángép pilótája az utolsó pillanatokban létesített kapcsolatot az izreali vadászgépekkel. Az eddig megismert vizsgálati anyagok szerint a készültségbe helyezett izreali légierő új barát-ellenség felismerő (technikai) rendszere működött rosszul. Nehéz volna nem észrevenni az esemény szimbolikus jellegét.

Találkozzunk valahol

Mivel én is utálok mindenféle social network oldalakra meghívókat kapni, barátokat listázni és jelölgetni, ezért magam sem fogok meghívókat küldözgetni, de idén találtam egy olyan közösségi oldalt, aminek valódi közösség értelmét látom. A Dopplr az ismerősök külfönféle célú utazásait követi nyomon, és a globalizált világban növeli a valószínűségét annak, hogy összefussunk. Mivel ennek az oldalnak a célja nem a virtuális, hanem a valós kapcsolatok ápolása, valódi hasznát látom, és azt hiszem, hogy fenn is fog maradni. Szóval ez egy őszinte ajánlás, és aztán találkozzunk Brüsszelben vagy valahol.

A világ legbefolyásosabb értelmiségijei

Az amerikai Foreign Policy és a brit Prospect 2005 után újra megrendezni a világ legbefolyásosabb értelmiségijeinek listázását. Íme a két szerkesztőség rövid életrajzokkal ellátott 2008-as listája, amit sorba lehet tenni, illetve ki lehet egészíteni. A 2005-ös listán a hatodik helyre futott be Paul Krugman közgazdász, a legjobb közép-európai értelmiséginek a negyedik helyen Václav Havel végzett, a magyarok minden tehetségük ellenére a szerkesztőségi és a spontán jelölési listára sem kerültek fel. (A lista értékét számomra nagyban leértékeli Noam Chomsky első helye). Az olvasók által spontán jelölt értelmiségiek közül az általam is sokat méltatott Milton Friedman végzett az első helyen, az ember, akihez a helikopterről szórt pénz félreértett metaforája kapcsolódik. Itt lehet öt jelöltre szavazni és egy hatodikra javaslatot tenni. Az én jelöltem V.S. Naipaul volt.

Tibet az Európai Parlamentben

A sors iróniája: ezen a blogon is vitatkozunk már egy ideje a tibeti zavargásokra adható megfelelő válaszról. Én azokkal értettem egyet, akik szerint a tibeti zavargások lehangolók voltak, és a tibeti emigráns kormány törekvéseinek csak ártanak. A Dalai Láma lemondással fenyegette saját népét, ha nem hagyják abba az erőszakot. Ezzel együtt Európa egyik legfőbb vitatémája egy hete, hogy az EU tagok (egy kicsit, mondjuk a megnyitó erejéig) bojkottálják-e a pekingi nyári olimpiát. A vitában a legjobban a tibeti emigráns kormány álláspontjával tudok egyetérteni. Karma Chophel, a tibeti emigráns parlament elnöke a heveskedő Európai Parlamenti képviselőket arra kérte, hogy ne bojkottálják az olimpiát, hiszen Kína marginalizálása árt a Kínában élőknek, viszont Kína minél jobban be van vonva a világ ügyeibe, annál jobban el kell fogadja a nemzetközi kapcsolatok szabályait. A parlamenti vitában elég heves szónoklatok is elhangzottak, a nyugodt hang mégis Tibetből érkezett.

Zavargások Tibetben

A kínai cenzúra miatt meglehetősen keveset lehet tudni arról, hogy mi folyik a napokban Tibetben. Miközben sokan romantikusan gondolnak a szerzetesek ellenállására, az első kikerült képek igen lehangolóak.



Az FP Passport kommentárja szerint a képeken etnikai motivációjú erőszakos demonstrációkat látunk. A Dalai láma azzal tiltakozik honfitársai akciója ellen, hogy kilátásba helyezte a lemondását.

Kik érzik magukat a globalizáció nyerteseinek?

A BBC fantasztikus, 34 országban 34500 fővel készült globalizációs attitűd-felmérése részben megerősíti a Pew felmérés eredményeit. A megkérdezettek 50 százaléka tartja túl gyorsnak a gazdasági globalizáció folyamatait és 34 százalékuk túl lassúnak. 64 százalék szerint a globalizáció terheit nem igazságos arányban osztják meg a Föld népei. Európában szinte mindenki lassítani szeretne, ezzel szemben Törökország, Fülöp-szigetek, Indonézia, Brazília, Kenya, Mexikó és a közép-amerikai kisebb országok lakói gyorsítanának. Míg a Pew-felmérés szerint a globalizációval kapcsolatban jó vagy nagyon jó érzéseket az elsősorban az afrikaiak, jelentős leszakadva pedig a latin-amerikaiak éreznek, addíg a BBC felmérés bal oldali ábrája alapján a nigériai, kenyai és ghánai emberek elsöprő többsége érzi úgy, hogy a globalizáció segíti a gazdsaági fejlődést. Náluk jobban csak a kínaiak értenek ezzel együtt. Dani Rodrik blogjában a felmérés egyik legérdekesebb momentumára hívja fel a figyelmet: míg a kínaiak érzik a legpozitívabbnak a globalizáció hatását, egyúttal kimagasló arányban túl gyorsnak is gondolják a változásokat. (Widespread Unease about Economy and Globalization – Global Poll, pdf)

Koszovói útinapló

Két romániai magyar fiatal blogol második hónapja Koszovóból. "Koszovón látszik gyakorlatilag, hogy most épül, úgy értem a szó szoros értelmében, tehát egy csomó befejezetlen, illetve most épülő házat, meg tömbházat láttunk. A határ után megálltunk albán zászlókat fotózni, ami az amerikaiakkal együtt általában ki van tűzve a házak homlokzatára, de aztán rájöttünk, hogy semmi értelme, mert mindenhol fellelhetők" - írja Timi a rádiótudósításában. Koszovóban több mint húsz éve nem lehet jogosítványt (hajtásit) szerezni, és ehhez képest egész jól elközlekednek, és a muzulmán hagyományok dacára a jugoszláv rendszer a nőket emancipálta. Nagyszerű blog! Kép: Harisnyareklám Kosovska Mitrovicában.