1870-t�l az FKT - k�l�n�s tekintettel a k�t v�ros j�v�beni terjeszked�s�re
- elk�sz�tette a sz�ks�ges k�zterek, parkok, mulat�helyek terveit,
s els�k�nt 1889-ben ki�p�tette �s kik�veztette a N�pliget mellett
lev� �ll�i utat, �s szorgalmazta a N�pliget nyilv�nos parkk� alak�t�s�t.
1890-ben Klenszky Vilmos �s Kulcs�r Ferenc tervei alapj�n el�ltett�k
a ligetet k�rbe�lel� �t mell� a faiskola v�kony magas plat�nf�it,
eur�pai h�rsakat, celtiseket, amerikai k�riseket, kaliforniai z�ld
juharf�kat, �s fekete vagy plat�nlevel� juharf�kat.
|
 |
Az 1892. �vi nagy koleraj�rv�ny miatt
sz�ks�gess� v�lt a N�pliget els� m�rn�ki l�tes�tm�ny�nek megval�s�t�sa
is.
|
|
A tervben kijel�lt�k a n�p sz�rakoz�s�ra szolg�l� b�d�k hely�t,
a vas�t fel�l, a volt homokb�nya, majd szem�tlerakod� hely�n.
Vezet�kes, sz�rt iv�v�zell�t�sa �rdek�ben , a talajv�z kiakn�z�s�ra
fel�p�tettek egy 800-1200m3-es v�zkiviteli m�vet, v�ztoronnyal,
mely jelenleg is m�k�dik.
- olvastam a K�b�nyai utc�k, utak, terek, parkok t�rt�nete c�m�
1985-�s kiad�s� k�nyvben.
De m�r nem �zemel...
(�s �ll�t�lag ez nem is igaz, a '49 �ta ott lak�k szerint az �tvenes �vekben elvitt�k a szivatty�kat..)
|
Keres�s 
Budapest
