R�cz J�nos: N�v�nynevek enciklop�di�ja
Az elnevez�sek eredete, a n�v�nyek kult�rt�rt�nete �s �lettani hat�sa

A n�v�nyek �let�nk fontos r�sz�t alkotj�k. T�pl�l�kul szolg�lnak, gy�gy�szati c�lra haszn�ljuk �ket, n�lk�l�zhetetlenek az iparban, s�t lak�sunk, kert�nk d�szei is lehetnek. 

A N�v�nynevek enciklop�di�ja 760 sz�cikk�ben 1030 n�v�nyn�v eredet�t, etimol�gi�j�t ismerteti, �s �sszefoglalja a n�v�nyr�l a legfontosabb tudnival�kat. A sz�cikk �l�n a vastag bet�s n�v�nynevek mellett r�vid le�r�suk szerepel, majd a n�v�nyn�v latin megfelel�je. A k�vetkez� r�szb�l megtudhatjuk, mikor jelenik meg a n�v�nyn�v nyelv�nkben, mely fontosabb n�v�nytani munk�k �s sz�t�rak eml�tik, �s hogyan j�tt l�tre magyar, illetve latin szaknyelvi alakja. Sz�mos vid�k�nk n�pnyelvi elnevez�seir�l t�j�koz�dhatunk, �gy p�ld�ul a b�zavir�g neve n�hol k�kvir�g, �gi vir�g vagy imola. 

A sz�cikk k�z�ps� r�sze ismerteti a n�v�ny kult�rt�rt�net�t, elterjed�s�nek �tj�t, tov�bb� bemutatja gazdas�gi jelent�s�g�t is. Az �ltal�nos tudnival�k mellett, miszerint a bors Keletr�l sz�rmaz� f�szer, a len pedig az emberis�g egyik legr�gebben termesztett n�v�nye, sz�mos �rdekess�gr�l olvashatunk. Megtudhatjuk, hogy a k�v�t val�j�ban a kecsk�k szokatlan viselked�se nyom�n fedezt�k fel, a ma n�pt�pl�l�knak sz�m�t� burgony�t eleinte m�g ingyen sem akart�k elvinni, vagy a koml�t a IX. sz�zadt�l haszn�lj�k fel a serf�z�sben. A szerz� t�bb esetben utal azokra a sz�pirodalmi alkot�sokra is, amelyekben az adott n�v�ny szerepel. 

A sz�cikk befejez� r�sze a n�v�ny �lettani hat�s�t ismerteti. �gy p�ld�ul gy�gy�szati c�lra haszn�lj�k a csodabogy�t er�s gyullad�scs�kkent�, �rsz�k�t� tulajdons�ga miatt. A legenda szerint Marcus Aurelius hadsereg�t nadraguly�val m�rgezt�k meg. A padlizs�n nemcsak sokf�lek�ppen elk�sz�thet� �tel, hanem alacsony kal�ria�rt�ke miatt fogy�k�r�s �trend r�sz�t k�pezheti. A n�phit szerint afrodizi�kum az anan�sz �s a koriander mellett a napraforg�, a sp�rga, s�t a zeller is. 

A k�tetet aj�nljuk mindazoknak, akik t�bbet szeretn�nek megtudni a n�v�nyek nev�r�l �s magukr�l a n�v�nyekr�l. Hasznos ismeretanyagot jelent a botanikusok �s a nyelv�szek sz�m�ra is. 

R�cz J�nos tov�bbi k�tetei a TINTA K�nyvkiad�n�l: �llatnevek enciklop�di�ja (2012) �s Gy�gyhat�s� n�v�nyek (2014). 

R�CZ J�NOS dr. nyelv�sz (Budapest, 1953). Budapesten j�rt �ltal�nos iskol�ba �s gimn�ziumba. 1975-ben emigr�lt, fels�fok� tanulm�nyait 1977-ben kezdte meg, a n�metorsz�gi M�nchenben, �s r�vid ideig B�csben folytatott nyelv�szeti, n�prajzi �s t�rt�nelmi tanulm�nyokat. 1982-ben a m�ncheni Ludwig Maximilians Universit�t filoz�fiai fakult�s�nak z�r�vizsg�j�t (Magister Artium) tette le, 1985-ben a budapesti E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem doktor�tus�t szerezte meg. Szakmai p�lyafut�sa M�nchenben kezd�d�tt, r�szt vett a Wogulisches W�rterbuch munk�lataiban, valamint m�s egyetemi kiadv�nyok el�k�sz�t�s�ben. 1989-ben telep�lt haza. 

Nyelv�szeti �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ban a n�vtan �ll, kutat�sai a magyar m�vel�d�s, anyagi �s szellemi m�velts�g k�l�nf�le t�rgyk�reinek, a magyar szaksz�kincs egyes fogalmi csoportjainak a t�rt�neti-etimol�giai szempont� f�ldolgoz�s�ra, illetve a nyelvtudom�ny egy-egy sz�k�szleti kincs�re ir�nyulnak. Sz�t�rt�neti, sz�f�ldrajzi �s etimol�giai publik�ci�it a nyelv�szeti szakfoly�iratokban k�zli; a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Magyar nyelvi bizotts�g�nak foly�irat�ban, a Magyar Nyelv�rben 1993 �ta 42 tanulm�nya, a Magyar Nyelv foly�iratban �s k�l�nb�z� eml�kk�nyvekben szint�n t�bb dolgozata, cikke jelent meg. K�t n�vtani k�nyv�t a Magyar Nyelvtudom�nyi T�rsas�g gondoz�s�ban adt�k ki (A magyar nyelv halnevei. Bp., 1996 �s K�tsz�z magyar sz�l�n�v. Bp., 1997). 2006-ban helyt�rt�neti k�nyve, a Term�nyki�ll�t�sok �s bor�nnepek Balatonf�reden c�mmel, majd 2007-ben Balatonf�red a Sz�l� �s a Bor Nemzetk�zi V�rosa jubileumi kiadv�ny, 2009-ben a Gy�m�lcs, sz�l�, 2010-ben a Hal�szat c�m� k�tete jelent meg. Mindegyikben t�rekedett arra, hogy munk�j�nak a helyt�rt�net, a n�prajz �s a nyelvtudom�ny egyar�nt haszn�t l�ssa.  

A Balatonf�redi Helyt�rt�neti Egyes�letnek �s a F�redi Hist�ria szerkeszt�bizotts�g�nak tagja. Ebben a lapban sz�mos helyt�rt�neti cikket jelentetett meg. A Balatonvin Borlovagrend k�vete, 2009-ben elnyerte a Balatonf�red V�ros�rt K�zalap�tv�ny kultur�lis nagyk�vete c�met.