A n�di pontyoz�s m�dszertana

 

A pontyoz�shoz sz�mos m�dszer k�n�lkozik, de ezek k�z�l az egyik leg�rdekesebb, �s sz�momra egy�rtelm�en a legszebb a n�di pontyoz�s. Perget� horg�sz l�v�n nagyon ritk�n pontyozom, de olyankor keresek egy csendes helyet valamilyen n�v�nyes ter�letet, �s oda kezdek etetni. Nem biztos, hogy �ppen a n�dban, ebb�l a szempontb�l nem vagyok v�logat�s. A l�nyeg a n�v�nysz�li �sz�z�s, hiszen a kap�s pillanat��rt csin�lom csak az eg�szet. Az�rt a m�sodperc�rt, amikor a ponty kiteszi, esetleg kifekteti az �sz�t a v�zb�l.

 

A hely kiv�laszt�sa cseppet sem egyszer�. A pontyok fix �tvonalakon, vad�sznyelven sz�lva v�lt�kon k�zlekednek �s err�l nagyon hosszadalmas etet�ssel lehet csak elt�r�teni �ket. Sokkal egyszer�bb kifigyelni a mozg�sukat, �s ez alapj�n kiv�lasztani a helyet. Ezut�n j�het a f�rd�s. A kiv�lasztott helyet el�tte alaposan k�rbej�rom, felt�rk�pezem, vannak-e benne tusk�k, �s az �sz� hely�t tusk�mentes ter�letre tervezem. S�t innen m�g kisebb-nagyobb �gakat, gallyakat is elt�vol�tom, nehogy akad�lyozz�k a horg�szbotot.

N�dban vagy gy�k�nyben egy bottal szoktam horg�szni, h�n�r vagy m�s �sz� v�zi n�v�ny sz�l�ben n�ha kett�vel, �gy itt a k�t �sz�nak is helyet kell k�sz�teni. A� k�t �sz� �gy 1-1,5 m�terre lehet egym�st�l. Ha k�zelebb van, egy j� ponty k�nnyen �sszekeveri a k�t felszerel�st, ha t�volabb, ide-oda kell kapkodni a fejemet, hogy le ne maradjak a kap�sr�l. A Tisza-tavon �ltal�ban 0,8 - 1,3 m�teres v�z van a j� helyeken, nem mindegy teh�t, hogy milyen messzire �llok meg a cs�nakkal. A r�gi balatoni horg�szok eg�szen k�zel �lltak meg az �sz�hoz, n�ha csak annyira, amennyire a bot kiny�lt a cs�nakb�l. Igen, ott az �szaki part n�dasaiban ak�r k�t m�teres, vagy m�lyebb vizek is voltak. A Tisza-tavon a sek�lyebb v�z miatt enn�l l�nyegesen messzebbre kell �llni, a 10-12 m�ter a minimum, de a 15-20 m�ter sem t�lz�s.

A siker nagyr�szt az etet�sen m�lik. Mivel a Tisza-t� t�pl�l�kban gazdag vizek k�z� tartozik, kulcsfontoss�g� az etet�s idej�nek �s mennyis�g�nek a helyes kiv�laszt�sa. A mennyis�g az egyszer�bb k�rd�s. Az els� etet�snek kell a legnagyobb adagnak, ez ak�r 3-4 kg kukorica is lehet. Ut�na ha a pontyok m�r odatal�ltak �s a napi adagb�l m�r alig fogyasztanak a keszegek, b�ven el�g az 1-2 kg takarm�ny etet�senk�nt.

Etetni mindig a horg�szat ideje el�tt kell. Ha mondjuk este h�tt�l akarok horg�szni, akkor hat f�l h�t k�r�l kell etetnem azokon a napokon is, amikor nem horg�szom. Ha m�r rendszeresen horg�szom a helyet akaratlanul is megv�ltoztatom az id�z�t�st. A horg�szat megkezd�sekor kevesebbet etetek, horg�szat k�zben r�-r�dobok egy-egy mar�kkal, de nem etetek sokat, mert akkor a pontyok azt eszik, nem a csalit. A horg�szat v�gezt�vel sz�rom be a marad�k kukoric�t. Ha p�ld�ul �ltal�ban s�t�ted�sig horg�szom, 2-3 nap alatt r�szoktatom a pontyokat az �j id�pontra. Ilyenkor �rdemes, s�t kell is maradni az este els� �r�iban, �s a kap�s nem is marad el.

Csalik�nt� mindig ugyanazt a kukoric�t haszn�lom, amivel etetek. F�tt kukoric�val nincs gond, de az �ztatott kukorica horogra t�z�s�hez j�l j�n egy kisebb f�r�. A kukoric�t �gy szoktam felt�zni, hogy a horog hegye ne l�tsz�djon ki. Ez az�rt fontos, mert az etet�s t�bb pontyot csalhat be egy kis ter�letre �s ahogy ott mozognak, k�nnyen beleakadnak a zsin�rba, od�bb sodorva az eg�sz szerel�ket, a talajon vonszolva a horgot. Ha kint van a hegy, k�nnyen beleakadhat b�rmibe �s ez ak�r elakad�st is jelenthet, de az is lehet, hogy �pp csak annyira akad meg, hogy a ponty ne tudja felszippantani. Ez az ut�bbi s�lyosabb, hiszen ilyenkor fogalmunk sincs, hogy mi�rt nem volt kap�s.

A n�di, n�v�nysz�li horg�szathoz mindenk�ppen hossz�, 330-360 cm-es, er�s bot kell, hiszen a halat, azonnal el kell ford�tani a n�v�ny�l. �n �jabban egy 3 libr�s, 360-as pontyoz� botot haszn�lok, de k�zelm�ltban tesztelt 2 �s f�l libr�s is j�l megfelelt. Sok�ig pontyoztam egy 330 cm-es, revolveres ABU-val �s multiors�val. A multi legnagyobb el�nye az volt, hogy akaszt�s k�zben is meg lehetett tekerni, �s ezzel is zsin�rt tudtam lopni a pontyt�l.

Mindezek ellen�re a n�di, n�v�nysz�li horg�szatnak nem a bot �s ors� a legfontosabb darabja. Mindenk�ppen j� min�s�g�, ar�nylag kem�ny monofil zsin�rt �rdemes haszn�lni. A l�gy zsin�rok m�r 10 m�teren is k�pesek ny�lni 60-80 centit, vagy ak�r egy m�tert, �s ez gyakran el�g a halnak, hogy belekeveredjen a n�v�nybe. A fonott zsin�rokat �n nem haszn�lom �sz�s pontyoz�shoz. Egyr�szt �ltal�ban �sznak a v�zen �s ha van egy kis �raml�s vagy sz�l. Akkor az a zsin�rba kapaszkodva ki is h�zhatja az �sz�t a j� helyr�l; m�sr�szt a val�di fonott zsin�rok megfesz�tett �llapotban s�r�l�kenyebbek a monofiln�l, �s a n�dlev�l �le k�nnyen elv�ghatja �ket. A jelenlegi monofil zsin�rok 0,30-0,35-0,40 mm �tm�r� mellett m�r j� es�lyt adnak. Az�rt �rok ilyen t�g hat�rt, mert a zsin�r vastags�g�t egy�rtelm�en a hely jellege, �s a v�rhat� halak m�rete szabja meg. Min�l s�r�bb a n�v�ny �s nagyobb a pontyok, ann�l ink�bb kell a vastagabb zsin�r.

A zsin�rhoz tartoz� k�rd�s az ors� f�kbe�ll�t�sa is. �n soha sem z�rom le teljesen az ors�t, hanem be�ll�tom a f�ket a bot �s zsin�r erej�hez. Ha a hal olyan ir�nyba megy, amerre nem akarom engedni, egyszer�en k�zzel fogom le a dobot, de ha �ppen a ny�lt v�z fel� indul, jobb ha meg tudja h�zni a f�ket f�raszt�s k�zben.

A n�di pontyoz�s egyik legkritikusabb r�sze az �sz�. Sajnos, alig-alig lehet j� �sz�t kapni. Az ar�nylag nagy erej� �res bev�g�sok szinte eszik az �sz�kat: az egyik elt�rik, a m�sikb�l kiszakad a zsin�rvezet� szem. A j�l l�that� �sz�kat ez�rt h�zilag er�s�tem a kritikus pontokon, �s egyidej�leg �ltal�ban n�mi kis �lmot is teszek r�juk, hogy kisebb s�llyal tudjam el�ltetni �ket. A feltol�s �sz�k ugyanis akkor tudnak j�l m�k�dni, ha t�l van s�lyozva. Ekkor nem mozdul el a j� helyr�l, �s a zsin�ron fixen r�gz�tett �lom megemel�s�re l�tv�nyosan reag�l. Ehhez persze az is kell, hogy a horog ar�nylag k�zel, 4-6 cm-re legyen az �lomt�l. Az �lom r�gz�t�s�re k�t szelepgumit haszn�lok, de j� a zsin�r mell� az �lom furat�ba beh�zott bef�ttesgumi, vagy ak�r egy gyufasz�l is.�

Fontos a horog kiv�laszt�sa is. A v�kony h�s� horgok ny�lt v�zre val�k, a n�v�ny sz�l�ben ink�bb k�zepes, be a n�dasba kimondottan vastag h�s� horgokat c�lszer� haszn�lni. N�dban vagy a n�v�nyben elm�letileg b�rmikor sz�m�thatunk kap�sra, de az�rt tagadhatatlan, hogy a k�s� d�lut�ni, kora esti �r�k a legjobbak. N�ha j� m�g a hajnal is, s�t este vagy �jszaka is lehet eredm�nyes. Az id�pont megv�laszt�sakor mindenk�ppen figyelembe kell venni az el�z� napok etet�s�nek idej�t, hiszen ahogy m�r eml�tettem a pontyok nem csak helyhez, hanem id�ponthoz is j�l hozz�szoktathat�k.

A Tisza-tavi horg�szat egyik legnagyobb probl�m�j�t a sz�l jelentheti. Egyr�szt neh�zkess� teszi a horg�szatot, hiszen a folyamatos hull�mz�s �ltal keltett z�rg�s nagym�rt�kben zavarja a halakat, m�sr�szt a gyorsan bezavarosod� �s k�nnyen leh�l� sek�ly v�z napokra megsz�ntetheti a fog�si lehet�s�geket. Tapasztalataim szerint a pontyok viharok el�tt kifejezetten j�l esznek, de a szeles napok ut�n 1-2 napig m�g nagyon kicsi az es�ly a kap�sra. Ennek ellen�re "j� buli" a pontyoz�s, b�r az �n esetemben ez f�leg holdt�lte id�szak�ra korl�toz�dik, mert akkor kisebb az es�ly a harcsa fog�s�ra.

 

��������� F�st�s G�bor�������

�������� (Magyar Horg�sz)