TERRA Alap�tv�ny

Gombarendszerek

• Kezdetben vala az egysejt� - soksejt� n�v�ny - soksejt� �llat csoportos�t�s, ekkor a gomb�kat a soksejt� n�v�nyek csoportj�ba sorolt�k.

• Whittaker-Margulis rendszere (1978): az �l�l�nyeket �t kir�lys�gba (Regnum, Kingdom) sorolta. Ezek: prokari�t�k (Monera), egysejt� eukari�t�k (Protocista, Protista), n�v�nyek (Plantae), gomb�k (Fungi) �s �llatok (Animalia). A rendszer monofiletikus szeml�let�, minden �l�l�nyt egy k�z�s �sre vezet vissza. A t�bbsejt� csoportokat is monofiletikus eredet�nek tekinti.

• Alexopoulos rendszere (90-es �vek): az els� polifiletikus (t�bb fejl�d�si �gon kialakult) szeml�letre �p�tett fejl�d�st�rt�neti gombarendszer. L�nyege, hogy a k�l�nb�z� gombacsoportok k�l�nb�z� lesz�rmaz�si vonalakon j�ttek l�tre. �gy egyes gombacsoportok k�zelebbi rokons�got mutathatnak �llat- �s n�v�nycsoportokkal, mint m�s gombacsoportokkal. Hat gombaregnumot �llap�t meg, ebb�l n�gy egysejt�, kett� fonalas szervez�d�s�.

Regnum Myxomycota - Val�di ny�lkagomb�k

Tulajdons�gok

A val�di ny�lkagomb�k egysejt�, am�boid mozg�sra k�pes �l�l�nyek, melyek aggreg�l�dva plazm�diumot (k�z�s sejtplazm�ban elhelyezked� sejtmagok) alkotnak. Ezen k�v�l az ostoros alak is jellemz� r�juk. Sejtfal csak a sporangiumon (sp�ratart� tokon) jelenik meg, ez cellul�z. Minden nedves �l�helyen el�fordul� szaprotr�f �l�l�nyek.

T�pusszervezet

Fuligo septica - Cservir�g

Fejl�d�smenet

A haploid sp�r�b�l kics�r�zva mixam�b�k (ellent�tes ivarjelleg� sejtek) vagy ostoros sejtek k�pz�dnek. Mindk�t esetben az ellent�tes ivarjelleg� sejtek �sszeolvadnak (el�sz�r plazmog�mia-sejtplazmaegyes�l�s, k�zvetlen�l ut�na kariog�mia-sejtmagegyes�l�s), l�trehozva a diploid zig�t�t, ami jelen esetben szint�n am�boid mozg�sra k�pes sejt. Ezek a diploid sejtek aggreg�l�dnak, l�trehozva a szemmel is l�that� plazm�diumot. Kedvez�tlen k�r�lm�nyek eset�n a plazm�diumb�l szkler�cium (�ttelel� k�plet) lehet. A plazm�dium kedvez� k�r�lm�nyek k�z�tt szemmel is l�that� term�testt� (eth�liumm�) aggreg�l�dik, ezen k�pz�dnek a nyeles sp�ratart�k, melyekben a mei�zis ut�n l�trej�nnek a haploid sp�r�k.

Regnum Acrasiomycota - Sejtes ny�lkagomb�k

Tulajdons�gok

Az egyed itt is egy am�boid sejt, ostoros alakok is el�fordulnak. Aggreg�l�dva viszont pszeudoplazm�diumot alkotnak, vagyis nem k�z�s sejtplazm�ban vannak a sejtmagok, valamilyen v�laszfal van az egyes sejtek k�z�tt. Szaprotr�f �letm�d�, kev�ss� kutatott csoport.

T�pusszervezet

Acrasis rosea (nincs magyar n�v)

Fejl�d�smenet

A haploid sp�r�b�l kics�r�zva l�trej�nnek az am�b�k, melyek kedvez�tlen k�rnyezeti felt�telek eset�n betokoz�dnak, mikrociszt�t alkotnak. Az am�b�k aggreg�l�dva l�trehozz�k a pszeudoplazm�diumot, k�zvetlen�l ut�na a "term�testet", amelyr�l, meg�rve sp�r�k f�z�dnek le. Ivaros szaporod�suk ismeretlen.

Regnum Dictyosteliomycota - Sejtes ny�lkagomb�k (�llati egysejt�ek)

Tulajdons�gok

Am�boid egysejt�ek, az el�z� csoporthoz hasonl�an pszeudoplazm�diumot alkotnak. A sporangium fala cellul�z. Tr�gy�n, talajon, nedves helyeken �l� szaprotr�fok.

T�pusszervezet

Dictyostelium discoideum -(nincs magyar n�v)

Fejl�d�smenet

A kics�r�z� haploid sp�r�b�l l�trej�n az am�ba. Az ellent�tes ivarjelleg� am�b�k plazmog�mia ut�n �talakulnak makrociszt�v�, ut�na t�rt�nik a kariog�mia. A diploid szakasz a kariog�mi�val kezd�dik, majd az ezt k�vet� mei�zissal v�get is �r. Az am�b�k az �sszeolvad�s mellett aggreg�l�dhatnak is, haploid pszeudoplazm�diumot hozva l�tre, melyb�l nyeles sporangium j�n l�tre. Ez oszt�d�ssal ism�t sp�r�kat hoz l�tre.

Regnum Plasmodiophoromycota - �l�sk�d� ny�lkagomb�k

Tulajdons�gok

Am�boid �s ostoros alakkal egyar�nt rendelkez� gomb�k, melyek plazm�diumot is k�peznek. Nekrotr�f (a gazdaszervezetet lebontand� szerves anyagnak tekintik mind�ssze) endoparazit�k, hipertr�fi�t (abnorm�lis sejtn�veked�st) �s hiperpl�zi�t (abnorm�lis sejtsokszoroz�d�s) okoznak. Gazdaszervezeteik v�zi alg�k �s gomb�k, egyes v�zi ed�nyesek, egyes sz�razf�ldi n�v�nyek, k�z�tt�k sok kult�rn�v�ny.

T�pusszervezet

Plasmodiophora brassicae - K�poszta gy�k�rgolyva

Fejl�d�smenet

A sp�r�b�l kics�r�zva els�dleges zoosp�ra (ostoros sp�ra) j�n l�tre, amely a gazda megtal�l�sa ut�n bejut a sejtekbe �s els�dleges plazm�diumot hoz l�tre. Ez m�sodlagos zoosp�r�kat k�pez, melyek tov�bb fert�znek, majd l�trehozz�k a m�sodlagos (sporog�n) plazm�diumot. Itt t�rt�nik a mei�zis, majd egy g�mb�ly� sp�rat�meg j�n l�tre.

Regnum Stramenopila - (nincs magyar n�v)

Labyrinthulomycota - Labirintusos gomb�k

Nehezen besorolhat� csoport, volt m�r n�v�ny, val�di gomba, egysejt�, �jabban a Stramenopila csoportba sorolj�k. Tagjai egysejt�ek, melyek fonalas szerkezet�, h�l�zatos ektoplazmatikus (plazm�n k�v�li) h�l�zatban aggreg�l�dnak. Ostoros alakjaik is vannak. Szaprotr�fok vagy parazit�k.

Hyphochytriomycota - (nincs magyar n�v)

Talajlak� vagy v�zi fajok, szaprotr�fok vagy alga-, gomba-, n�v�ny- vagy rovarparazit�k. �sszesen 23 fajuk ismert. Ostoros egysejt�ek, melyek egy- vagy t�bbsejt� thalluszt (teleptestet) k�peznek.

Oomycota - Petesp�r�s gomb�k, moszatgomb�k

Tulajdons�gok

Nehezen besorolhat� csoport, tartott�k val�di gomb�knak, "pszeudogomb�knak". Alapvet�en fonalas szervez�d�s� �l�l�nyek ostoros alakkal. Sejtfaluk �-gluk�n kev�s cellul�zzal, egyed�l�ll� az �l�vil�gban. Fejl�d�smenet�k sokf�le, f�leg a parazit�k�. Szaprotr�fok, vagy n�v�ny-, hal-, eml�sparazit�k.

T�pusszervezet

Plasmopara viticola - Sz�l� peronoszp�ra

Fejl�d�smenet

A zoosp�r�k a sz�l� level�re jutva kics�r�znak, a g�zcsereny�l�sokon �t fonalat fejlesztenek a levelek mezofillum�ba. Kedvez� k�rnyezeti k�r�lm�nyek k�z�tt ivartalan �ton a g�zcsereny�l�sokb�l kin�ve zoosporangiumok j�nnek l�tre, melyek �jra zoosp�r�kat k�peznek, �gy nagyon gyorsan �s nagy ter�letet fert�zhetnek. Az ivaros szaporod�s az oog�nium (n�i ivarszerv) �s anther�dium (h�m ivarszerv) l�trej�tt�vel kezd�dik, majd az anther�dium t�ml�t hajt az oog�niumba. Ezen jut �t a h�mivarsejtnek megfelel� sejtmag. A dikariotikus peri�dus ut�n kariog�mia t�rt�nik, az �gy keletkez� zig�ta (vagy oosp�ra)�ttelel. Tavasszal megt�rt�nik a mei�zis, majd kialakul a zoosporangium.

Regnum Fungi - Val�di gomb�k

Tulajdons�gok

Alapvet�en fonalas szervez�d�s� �l�l�nyek (kev�s kiv�tellel), kitintartalm� sejtfallal. Am�boid alakjuk nincs, �s fagotrofizmus (bekebelez�s) sem jellemzi �ket.

Chytridiomycota - Rajz�sp�r�s gomb�k

Fonalas szaprotr�fok �s alga-, n�v�ny-, �llatparazit�k. Egyes fajokn�l a fejl�d�smenet egyes st�diumaiban m�g el�fordul az ostoros alak. Fonalaik c�nocitikusak (az egyes sejtek k�z�tt nincs sejtfal a fonalban).

Zygomycota - J�romsp�r�s gomb�k

Tulajdons�gok

Olyan fonalas �l�l�nyek, melyek c�nocitikus mic�liummal rendelkeznek. Nev�ket a "zigosp�r�r�l" vagy "j�romsp�r�r�l" kapt�k, amely egy �ttelel�sre alkalmas, vastagfal� k�plet, szerkezetileg zig�ta. Szaprotr�fok, endomikorrhiz�sak vagy parazit�k.

T�pusszervezet

Rhizopus stolonifer - Ind�spen�sz

Fejl�d�smenet

A sp�r�kb�l kics�r�zva l�trej�n a gombafonal, melyen vegetat�v szaporod�sra alkalmas nyeles �s rhizoidos sporangiumok keletkezhetnek. Ivaros szaporod�s eset�n k�t ellent�tes ivarjelleg� fonal bunk�szer�en egym�s fele n�v� progametangiumot k�pez, melyekr�l lef�z�dnek a gametangiumok (ivarszervek). A gametangiumok �sszeolvadnak (plazmog�mia) l�trehozva az �ttelel� zigosp�r�t (zig�ta). Itt t�rt�nik a kariog�mia, melyet k�zvetlen�l a mei�zis k�vet. Ekkor a zigosp�ra kics�r�zik, sporangiumot hozva l�tre. Ebb�l szabadulnak ki a sp�r�k.

Ascomycota - T�ml�sgomb�k

Tulajdons�gok

Olyan fonalas szervezetek, melyekn�l a sejtek p�rusos v�laszfallal vannak elv�lasztva, a p�rusokat membr�nnal hat�rolt strukt�r�k (pl. Voronin-test) z�rhatj�k el. Ennek szerepe az anyag�raml�s kontroll�l�sa a p�ruson �t. Szapor�t�szerv�k a t�ml� (ascus), mely a term�testen (vagy term�testben) j�n l�tre. Term�test�k k�l�nb�z� alak� �s nagys�g�, sok szabad szemmel is l�that� (nagygomba). Szaprotr�fok, szimbiont�k (mikorrhiz�sak) vagy parazit�k. Ide tartoz� fontosabb csoportok a b�baszilva, anyarozs mellett a lisztharmatok, cs�szegomb�k, kucsmagomb�k, szarvasgomb�k.

T�pusszervezet

Morchella esculenta - �zletes kucsmagomba

Fejl�d�smenet

A kics�r�z� aszkosp�r�k haploid mic�liumot (fonalat) hoznak l�tre, melyeken ivarszervek (aszkog�nium, anther�dium) alakulnak ki. Egyesekn�l ugyanazon a fonalon j�n l�tre mindk�t ivarszerv (homothallikusak), m�sok eset�ben csak k�l�nb�z� fonalakon l�trej�tt ivarszervek k�z�tt j�n l�tre a megterm�keny�t�s (heterothallikusak). Az aszkog�niumok trichogint (p�rz�fonalat) fejlesztenek az anther�diumok fele, amelyen kereszt�l annak sejtmagjai �tv�ndorolnak, l�trehozva a magp�ros gombafonalat (dikariotikus hif�t). Ezekb�l j�n l�tre a term�test, melynek term�r�teg�ben (him�nium) kialakulnak a t�ml�k (ascusok). Itt t�rt�nik a magok �sszeolvad�sa (kariog�mia), melyet azonnal mei�zis, majd mit�zis k�vet, l�trehozva a 8 haploid aszkosp�r�t.

Basidiomycota - Baz�diumos gomb�k

Tulajdons�gok

Fonalas gomb�k a sejtfalukon parentosz�m�s dolip�russal, ami a t�ml�sgomb�k Voronin-test�n�l is kontroll�ltabb anyag�raml�st tesz lehet�v�. Szapor�t�szerv�k a baz�dium, mely itt is a v�ltozatos alak� term�testen j�n l�tre (ritk�n m�s k�pleten is). A nagygomb�k z�me ebbe a csoportba tartozik. �letm�djuk szaprotr�f, ektomikorrhiz�s, nekrotr�f vagy biotr�f parazita. Ide tartoz� fontosabb csoportok a tapl�k, cs�ves (varg�ny�k) �s lemezes tr�m�j� gomb�k, p�fetegf�l�k, a fontos parazit�k k�z�l a rozsda- �s �sz�ggomb�k. Ez ut�bbi k�t csoportba tartoznak az �l�vil�g legbonyolultabb fejl�d�smenet� �l�l�nyei

T�pusszervezet

Agaricus campestris - Mezei csiperke

Fejl�d�smenet

A haploid bazidiosp�r�k kics�r�zva haploid hif�t hoznak l�tre. Ez, a t�ml�sgomb�kkal ellent�tben r�vid id�n bel�l �sszeolvad egy ellent�tes ivarjelleg� haploid hif�val, �gy dikariotikus mic�lium j�n l�tre. Ez besz�vi az aljzat�t (szubsztr�tum�t). A k�rnyezet megfelel� k�miai �s egy�b jeleire a mic�lium egyes pontjain l�trej�n a term�test, melynek term�r�teg�ben l�trej�nnek a baz�diumok. Itt t�rt�nik a magok �sszeolvad�sa (kariog�mia), melyet mei�zis k�vet, l�trehozva a 4 bazidiosp�r�t a baz�dium cs�cs�n.

Deuteromycota (Fungi Imperfecti) - Kon�diumos gomb�k

Egyes gombafajok egyedfejl�d�si ciklusukat nem �lik v�gig, a k�rnyezeti felt�telek, adapt�ci�, szelekci� stb. miatt nem szaporodnak ivarosan. M�soknak, b�r ivarosan is szaporodnak, ivaros alakjaik nem ismertek. Sok, az ember sz�m�ra fontos faj tartozik ide. Ezeknek a gomb�knak hoztak l�tre egy mesters�ges csoportot, Deuteromycota n�ven. A csoport mesters�ges, mindenf�le fejl�d�st�rt�net stb. szeml�let n�lk�l. Id�k�zben sz�mos ide tartoz� fajnak megtal�lt�k az ivaros alakj�t, ezek besorol�sra ker�ltek a megfelel� rendszertani kateg�ri�kba. T�ml�s �s baz�diumos gomb�k ivartalan alakjai tartoznak ide.

P�ld�k

Aspergillus, Penicillium, Candida (k�l�nb�z� pen�szek): jelent�s csoportok az ember szempontj�b�l. Sz�mos toxintermel� (gy�gyszer-alapanyag is!) fajuk van, t�bb b�r- �s bels�szervi megbeteged�s k�rokoz�i.

Aj�nlott irodalom

Alexopoulos, C. J.- Mims, C. W. - Blackwell, M. (1996): Introductory Mycology. John Wiley & Sons, Inc., New York.
Jakucs E. (1996): Bevezet�s a mikol�gi�ba. Egyetemi jegyzet, ELTE Budapest.

Ez az oldal nem j�hetett volna l�tre az Informatikai �s H�rk�zl�si Miniszt�rium Digit�lis kult�ra t�mogat�s�ra ki�rt p�ly�zata �s az SZJA 1% felaj�nl�sok n�lk�l. K�sz�nj�k.
Utolj�ra m�dos�tva: 2010.05.18.