Asb�th Oszk�r
Bay Zolt�n
B�nki Don�t
Bl�thy Ott� Titusz
Br�dy Imre
Csonka J�nos
D�ri Miksa
E�tv�s Lor�nd
Fon� Albert
G�bor D�nes
Galamb J�zsef
Ganz �brah�m
Heller L�szl�
Irinyi J�nos
Jedlik �nyos
Jendrassik Gy�rgy
Kand� K�lm�n
K�rm�n T�dor
Krusp�r Istv�n
K�hne Ede
Mechwart Andr�s
Mih�ly D�nes
Neumann J�nos
Pattanty�s �brah�m G.
Pusk�s Tivadar
Richter Gedeon
Ryb�r Istv�n
Szent-Gy�rgyi Albert
Szil�rd Le�
Tihanyi K�lm�n
Winkler Lajos
Zempl�n G�za
Zipernowsky K�roly
Sir Isaac Newton
Nikola Tesla
SZENT-GY�RGYI ALBERT
(1893 - 1986)
Budapesten
sz�letett, itt v�gezte tanulm�nyait �s kapott orvosi diplom�t 1917-ben. T�bb
mint t�z �vig j�rta a vil�got, Cambridge-ben k�miai doktor�tust szerzett.
Hazat�rve a szegedi egyetemen lett tansz�kvezetõ professzor, ahol r�vid idõ alatt biol�giai kutat�b�zist hozott l�tre.
A sejtl�legz�s tanulm�nyoz�sa sor�n bizonyos n�v�nyekbõl - narancs, citrom - siker�lt izol�lnia egy reduk�l� "�gens"-t, amely blokkolja a peroxid�z t�pus� enzimek hat�s�t. Ezt a hezuronsavval azonos anyagot nevezte el, utalva az anyag skorbutot megsz�ntetõ hat�s�ra, aszkorbinsavnak, vagyis C-vitaminnak. Elõ�ll�t�s�hoz bõs�ges forr�st jelentett a Szeged k�rny�ki paprika.
1937-ben fiziol�giai, illetve orvostudom�nyi Nobel-d�jat kapott a "biol�giai �g�sfolyamatok ter�n tett felfedez�sei�rt, k�l�n�sen a C-vitamin, valamint a fum�rsavkatal�zis vonatkoz�s�ban".
A h�bor� ut�n akt�van bekapcsol�dott a magyar tudom�nyos �let �s az Akad�mia �jj�szervez�s�be, de 1947-ben a politikai terrort�l tartva k�lf�ldre t�vozott.
K�zel negyven �vig �lt Amerik�ban. Elsõsorban az izomkutat�s �s a sejtszab�lyoz�s probl�m�i foglalkoztatt�k, tov�bb� igen jelentõs r�kkutat�si tev�kenys�get folytatott.
T�bb mint k�tsz�z tanulm�nyt �s sz�mos jelentõs k�nyvet �rt.
�lete, tud�si �s emberi tev�kenys�ge a puszt�t�ssal szemben az �let igenl�s�t szolg�lta.