Asb�th Oszk�r
Bay Zolt�n
B�nki Don�t
Bl�thy Ott� Titusz
Br�dy Imre
Csonka J�nos
D�ri Miksa
E�tv�s Lor�nd
Fon� Albert
G�bor D�nes
Galamb J�zsef
Ganz �brah�m
Heller L�szl�
Irinyi J�nos
Jedlik �nyos
Jendrassik Gy�rgy
Kand� K�lm�n
K�rm�n T�dor
Krusp�r Istv�n
K�hne Ede
Mechwart Andr�s
Mih�ly D�nes
Neumann J�nos
Pattanty�s �brah�m G.
Pusk�s Tivadar
Richter Gedeon
Ryb�r Istv�n
Szent-Gy�rgyi Albert
Szil�rd Le�
Tihanyi K�lm�n
Winkler Lajos
Zempl�n G�za
Zipernowsky K�roly

Sir Isaac Newton
Nikola Tesla

KRUSP�R ISTV�N
(1818 - 1905)

K�z�piskolai tanulm�nyai befejez�se ut�n elõsz�r jogot tanult, majd a b�csi Politechnisches Institut hallgat�ja lett. M�rn�ki oklevel�nek megszerz�se ut�n n�h�ny �vvel kezdte meg oktat�i tev�kenys�g�t a J�zsef Ipartanoda tan�rak�nt.

Fõ tudom�ny�ga a geod�zia volt. K�zremûk�d�tt a m�ter �s a kilogramm egyed�l t�rv�nyes m�rt�kegys�gk�nt val� elfogad�s�r�l sz�l� t�rv�ny elõk�sz�t�s�ben. Az etalon vizsg�lat�hoz mûszereket szerkesztett. A korm�ny az õ elõterjeszt�se alapj�n �ll�totta fel a M�rt�khiteles�tõ Bizotts�got, az Orsz�gos M�r�s�gyi Hivatal elõdj�t, amelynek tizenhat �ven kereszt�l vezetõje volt. A p�rizsi sz�khelyû Nemzetk�zi M�rt�k�gyi Bizotts�gnak 1879-es megalakul�sa ut�n tizen�t �vig tagja volt.

A Krusp�r-f�le "�j lejtm�rõ" szintezõ mûszer az 1878-as P�rizsi Vil�gki�ll�t�son ez�st�rmet kapott.