FELTAL�L�K | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Asb�th Oszk�r Bay Zolt�n B�nki Don�t Bl�thy Ott� Titusz Br�dy Imre Csonka J�nos D�ri Miksa E�tv�s Lor�nd Fon� Albert G�bor D�nes Galamb J�zsef Ganz �brah�m Heller L�szl� Irinyi J�nos Jedlik �nyos Jendrassik Gy�rgy Kand� K�lm�n K�rm�n T�dor Krusp�r Istv�n K�hne Ede Mechwart Andr�s Mih�ly D�nes Neumann J�nos Pattanty�s �brah�m G. Pusk�s Tivadar Richter Gedeon Ryb�r Istv�n Szent-Gy�rgyi Albert Szil�rd Le� Tihanyi K�lm�n Winkler Lajos Zempl�n G�za Zipernowsky K�roly Sir Isaac Newton Nikola Tesla |
A B�cson sz�letett D�ri Miksa 1877-ben szerzett v�z�p�tõ-m�rn�ki oklevelet a B�csi Mûegyetemen. 1878 - 1882 k�z�tt a Duna �s a Tisza szab�lyoz�si munk�inak tervez�s�vel foglalkozott. Ezzel p�rhuzamosan elektrotechnikai tanulm�nyokat is folytatott. 1882-ben a Ganz-gy�r m�rn�ke, k�sõbb pedig igazgat�ja lett, ahol ebben az idõben rendk�v�l tehets�ges szakemberek dolgoztak egy�tt. Zipernowskyval k�z�sen, m�g ebben az �vben kidolgozott egy �ngerjeszt�sû v�ltakoz� �ram� gener�tort, amelyet 1883-ban kezdtek gy�rtani. 1883-t�l D�ri Miksa B�csben dolgozott a Ganz-gy�r villamos oszt�ly�nak ausztriai k�pviselõjek�nt. 1885-ben Bl�thy Ott�val �s Zipernowsky K�rollyal megalkott�k a transzform�tort. A k�s�rleti munka oroszl�nr�sz�t D�ri v�gezte. 1889-tõl megszervezte �s berendezte a b�csi villamos erõmûvet. 1898 - 1902 k�z�tt kompenz�lt egyen�ram� g�p�n dolgozott. K�t �v m�lva megalkotta a k�sõbb r�la elnevezett repulzi�s motort. A D�ri-f�le repulzi�s motor nagy hi�nyt t�lt�tt be, a felvon�kat ugyanis a haszn�latban l�võ egyetlen motort�pussal sem tudt�k biztons�gosan �zemeltetni. Keferendszerû motorj�t sorozatban gy�rtott�k �s az eg�sz vil�gon haszn�lt�k.
D�ri
Miksa 1895 ut�n megadott szabadalmai
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||