Tisza-t�
A Kisk�rei-t�roz� (Tisza-t�) a Tisza foly� m�sodik v�zl�pcs�je, egy mesters�gesen l�trehozott �s m�k�dtetett rendszer, melyet 1973-ban helyeztek �zembe. A t�roz� ter�lete 127 km2 , hossz�s�ga 27 km, a t�roz�ban tal�lhat� szigetek �sszter�lete 43,0 km2, a t�roz� meder k�zepes v�zm�lys�ge 1,3 m, maxim�lis v�zm�lys�ge 17,0 m. A Tisza hossza a t�roz�ban 33,6 km. A t�roz� v�ztere nem �sszef�gg�, �t medenc�re k�l�n�thet� el. Ezek a Tisza v�zfoly�s�val szembe (felfel�) haladva, az Ab�dszal�ki-medence, a Sarudi-medence, a Poroszl�i-medence, a Valki-medence �s a Tiszaf�redi b�ge vagy medence.

Kisk�re-t�roz� �s k�rny�ke

A Kisk�rei V�zl�pcs�t, m�r k�zvetlen a v�dt�lt�s mellett, telep�l�sek, nagy kiterjed�s� mezogazdas�gi ter�letek �s kisebb nagyobb foltokban �ltetett erd�k veszik k�r�l.

A t�roz� n�v�nyzete

Az elm�lt 28 �v alatt a Kisk�rei V�zl�pcs� �s T�roz� ed�nyes fl�r�ja �talakult. Ez a folyamat napjainkaban is tart. A t�roz� ter�let�n tal�lhat� magasabbrend� f�s- �s l�gysz�r� n�v�nyfajok sz�ma m�r megk�zel�ti a sz�zat. Ennek a folyamatnak r�sz�t k�pezi az is, hogy a n�v�nyzet ter�leti ar�nya �vr�l-�vre n�vekszik, �gy pl. a v�zi- �s mocs�ri n�v�nyzet egyre nagyobb ter�leteket h�d�t el a ny�lt v�zfel�let rov�s�ra. A n�veked�s m�rt�ke elt�r a k�l�nb�z� medenc�kben, jelezve, hogy a t�roz�ban jelent�sen elt�r� �lett�jak alakultak ki. N�v�ny�kol�giai vizsg�latok alapj�n, �sszesen 14 jellemz� n�v�nyt�rsul�st �s ezeknek t�bb mint 30 k�l�nb�z� szint� c�notaxon�miai egys�gei k�l�n�thet�k el a ter�leten. Ezeknek a t�rsul�soknak ter�leti r�szesed�se napjainkra el�rte 68 km2-t, ami annyit jelent, hogy m�ra a t�roz� 53.9 %-�t bor�tja magasabbrend� n�v�nyzet. Ebb�l az erd�t�rsul�sok , telep�tett erd�k �s �julatok 23.34 km2-t, a mocs�rr�ti n�v�nyt�rsul�sok 0.95 km2-t, v�zin�v�ny t�rsul�sok 22.03 km2-t �s a mocs�ri n�v�nyt�rsul�sok 23.34 km2-t foglalnak el. A t�roz� uralkod� v�zin�v�nyt�rsul�sa a ruca�r�m-sulyomh�n�r. Ennek a t�rsul�snak (asszoci�ci�nak) jellemz� faja a sulyom (Trapa natans L.). Ez az asszoci�ci� -�s ennek szubasszoci�ci�i- szinte minden�tt elofordul a t�roz�ban. Ter�leti n�veked�se �vr�l-�vre szembet�n�. Napjainkra ez az �rt�k el�rte a 16.27 km2 -t, ami a t�roz� �sszter�let�nek (127 km2) t�bb mint 12%-a.� Mocs�ri n�v�nyt�rsul�sok k�z�l a keskenylevel� gy�k�nyes (Scirpo-Phragmitetum typhetosum angustifoliae) az uralkod�. Nem ritka, hogy egyveret� �llom�nyai ak�r t�bb km2-i ter�letet is elfoglalnak.

Ab�dszal�ki-medence

Az Ab�dszal�ki-�b�lben a v�zi- �s mocs�ri n�v�nyzet t�rh�d�t�sa a t�bbi medenc�hez k�pest a legcsek�lyebb. Az �b�lre a nagykiterjed�s� ny�lt v�zfel�let a jellemz�. Nagyobb v�zi- �s mocs�ri n�v�ny�llom�nyok csak I., II., III. �s IV. �bl�tocsatorn�k k�rny�k�n �s a Telekh�ti r�sz partszeg�lyi r�gi�ja ment�n alakultak ki. A ter�let D-K-i �s D-Ny-i r�sze szinte v�zin�v�nyzet mentes, csak kisebb polikormon foltok, mint pl a h�n�ros b�kaszoloh�n�r (Myriophyllo-Potamogetum potamogetosum perfoliati), jelzik jelenl�t�ket. A medence hull�mver�st�l v�dettebb �bleiben szinte azonos ter�leti ar�nyban fordulnak el� a ruca�r�m-sulymosh�n�r (Salvinio-Trapetum) �s a t�nd�rf�tylas-sulyomh�n�r (Trapo-Nymphoidetum nymphoidetosum peltatae) t�rsul�sok. A kor�bbi �vekben csak itt, az Ab�dszal�ki �b�lben lehetett megtal�lni a legkisebb vir�gos (v�zi) n�v�nyt a V�zidar�t (Wolffia arrhiza (L.) Wimm.). Napjainkra a t�roz� t�bb pontj�n is megjelent.

Tiszaderzsi sz�k�let

A t�roz� ezen a szakaszon ter�letileg besz�k�l, ezzel mintegy "koncetr�lja" a felette l�v� medenc�k n�v�nyzet�t. V�zi- �s mocs�ri n�v�nyegy�ttesek mozaikjai jellemzi ezt a szakaszt. Itt egy�tt tal�lhat� meg, a s�rga noszirom (Iris pseudacorus L.), a vir�gk�ka (Butomus umbellatus L.) �s az �gas b�kabuzog�ny (Sparganium erectum L.) a k�l�nb�zo v�zin�v�ny egy�ttesekkel.

Sarudi medence vizei

Jelent�sebb v�zi- �s mocs�ri n�v�nyt�rsul�sok a medenc�t szeg�lyez� sek�lyebb, nyugodt viz� ter�leteken, pl. Kozma-fok, Danyi puszta, V. �bl�to csatorna k�rny�k�n �s a Kis -Tisz�t �vezoen alakultak ki. Kor�bban a Sarudi �bl�t -elsosorban a Kozma-fok k�rny�k�n- a gy�nyr� l�tv�nyt ny�jt� t�nd�rf�tyol (Nymphoides peltata (Gmel.) Ktze.) polikormonok jellemzet�k. Napjainkra, ebben a medenc�ben is a sulyomos t�lsulyba ker�ltek. A sz�lt�l v�dett �bl�kben a ruca�r�m-sulyomh�n�r (Salvinio-Trapetum) t�rsul�s t�bb szubasszoci�ci�ja fordul el� [pl. nagy t�sk�sh�n�ros (Salvinio-Trapetum najadetosum marini) �s pongyola renc�s sulyomh�n�r (Salvinio-Trapetum utricularietosum negleti)]. A hull�mver�st�l nem v�dett, ny�lt v�z fel�li partszakaszok jellemz� t�rsul�sa az imbolyg� b�kasz�l� h�n�r (Potamogetum nodosi). Mocs�ri n�v�nyt�rsul�sok k�z�l a domin�ns keskenylevel� gy�k�nyes mellett, el�fordul a harmatk�s�s-b�kabuzog�nyos (Glycerio-Sparganietum) t�rsul�s is.

Poroszl�i medence

N�v�nyzet szempontj�b�l a legdinamikusabban fejlod� medence. Az itt tal�lhat� holtmedrek (�hal�sz Holt-Tisza, Csap�i Holt-Tisza) n�v�nyvil�ga teszi botanikailag is k�l�nlegess� e ter�letet. Ezekben holtmedrekben teny�szik a t�roz� egyik legszebb t�rsul�sa a t�nd�rr�zsah�n�r (Nymphaeetum albo-luteae). Igaz a t�nd�rr�zsa (Nymphaea alba L.) kisebb-nagyobb �llom�nyai m�sutt is megtal�lhat�k (pl. Valki medenc�ben, Tiszaf�redi Holt-Tisz�ban), de �sszef�gg�, m�s v�zin�v�ny egy�ttesekkel kevert �llom�nyaiban csak itt gy�ny�rk�dthet�nk. Kora tavasszal az �hal�sz Holt-Tisza partj�n a ny�ri t�zike (Leucojum aestivum L) vir�gzik. Ebben a medenc�ben fordul elo, a ny�r k�zep�n vir�gz�, rovarem�szt� v�zin�v�ny, a pongyola rence (Utricularia australis R. Br.) legnagyobb �llom�nya is.

Tiszavalki-medence

Tiszavalk a k�l�nb�z� n�v�nyi �l�helyek szempontj�b�l a legmozaikosabb medence. Ezen a helyen szinte mindegyik h�n�r- �s mocs�ri n�v�nyt�rsul�s k�pviselteti mag�t. A sulyom (Trapa natans L.) t�rh�d�t�sa itt a leger�terjesebb. Tov�bbi h�n�r n�v�nyek k�z�l t�megesen elofordul az apr� b�kalencse (Lemna minor L.), a bojtos b�kalencse (Spirodela polyrrhiza Schleid) �s az �rdes t�csagaz (Ceratophyllum demersum L.), melyek karater fajai a b�kalencse h�n�rnak (Lemno-Spirodeletum). A nagy- (Najas marina L.) �s kis t�sk�sh�n�rnak (Najas minor All.) jelent�s �llom�nyai tal�lhat�k meg itt. A medence morotv�iban a t�nd�rr�zs�n (Nymphaea alba L.) �s a v�zit�k�n (Nuphar lutea (L.) Sm.) k�v�l nem ritka, a szubmerz-gy�kerez� �letm�d�, gy�r�s- (Myriophyllum verticillatum L.) �s a f�z�res s�ll�h�n�r (Myriophyllum spicatum L.). A t�roz� ter�let�n csak itt fordul el� a b�katutaj-kolok�nh�n�r (Hydrochari-Stratiotetum) t�rsul�s jellemz� faja a kolok�n (Stratiotes aloides L.). Ez a faj az elm�lt �vekben jelent meg a H�rom�g� nev� morotv�ban. Az Egerpatakban �s k�rny�k�n, k�l�n�ssen ny�r v�g�n, a sulymot felv�ltva, a v�z felsz�n�n �sz� v�zip�fr�ny, a ruca�r�m (Salvinia natans All.) egybef�gg� "sz�nyeget" alkot. A mocs�ri n�v�nyek k�z�l �rdemes megeml�teni a rizsgy�k�nyt (Typha laxmannii Lepech.), mely egyszer�s�g�ben is gy�ny�r� n�v�ny, szint�n ezen az �l�helyen �l.

A Tiszaf�redi medence �s Holt-Tisza t�rs�ge

A r�gen d�s v�zi- �s mocs�riveget�ci�j� holt�g napjainkar is meg�rizte-e saj�ts�g�t. A t�nd�rr�zsa (Nympaea alba L.) �llom�nyai m�r az 1950- es 60-as �vek �ta ismert volt. Az el�raszt�s ut�n viszonylag kor�n megjelent itt is a t�nd�rf�tyol (Nymphoides peltata Ktze.) az imbolyg� b�kasz�l� (Potamogeton nodosus Pior.) �s a sulyom (Trapa natans L.). Helyenk�nt az �veglevel�- (Potamogeton lucens L.) �s h�n�ros b�kasz�l� (Potamogeton perfoliatus L.) fajok �kes�tik a partszeg�ly vizeit. Mocs�ri n�v�nyfajok k�z�l, hasonl�an az el�z� medemc�khez, t�megesen fordul el� a keskenylevel� gy�k�ny (Typha angustifolia L.), a n�d (Phragmites australis (Cav.) Trin.), a s�rga n�szirom (Iris pseudacorus L.), a vir�gk�ka (Butomus umbellatus L.), az �gas b�kabuzog�ny (Sparganium erectum L.) �s helyenk�nt a ny�lf� (Sagittaria sagittifolia L.).