125 �ve sz�letett Csortos Gyula
D�tum: 2008. m�rcius 1., szombat, 14:38
Sz�zhuszon�t �ve, 1883. m�rcius 3-�n sz�letett Csortos Gyula, a k�t vil�gh�bor� k�zti korszak egyik legkedveltebb sz�nm�v�sze.
Az Orsz�gos Sz�nm�vészeti F�iskol�n tanult, majd diplom�j�nak megszerzése ut�n, 1904-ben egy v�ndort�rsulathoz szeg�dött, s kivételes tehetsége révén hamar f�szerepeket kapott. Sikerei dac�ra mag�nyos maradt, t�rsai g�gösnek tartott�k, és nem is alaptalanul.
1907-ben a Népsz�nh�zhoz szerz�dött, de p�r h�nap m�lva m�r - dupla g�zsival - Beöthy L�szl� Magyar Sz�nh�z�nak tagja volt. Mivel a zajos sikerekben neki is nagy része volt, mind magasabb g�zsit követelt a mag�t egy id� ut�n megmakacsol� Beöthyt�l. Egy csaknem botr�nyba fulladt el�ad�s ut�n a feldühödött Csortos szerz�désszegéssel lett a V�gsz�nh�z tagja. Itt lett igaz�n nagy sz�nész, f�ként Moln�r Ferenc révén, aki kiv�l� szerepeket �rt neki.
Amikor a sz�nh�z 1919-ben fel�j�totta Moln�r Liliom c�m� sz�nm�vét, s a c�mszerepet Csortos kapta, h�romsz�zn�l többször j�tszotta a ligeti vag�nyt. 1922-ben a Renaissance Sz�nh�zhoz szerz�dött, a h�bor� kitöréséig a f�v�ros szinte valamennyi sz�nh�z�ban j�tszott, 1937-ben lett a Nemzeti Sz�nh�z örökös tagja. Sz�mos filmben szerepelt, Székely Istv�n 1931-ben r� osztotta a c�mszerepet a magyar filmtörténet egyik legsikeresebb v�gj�ték�ban, a Hyppolit, a lak�jban.
Csortos cukorbetegsége a 30-as évek elején jelentkezett, ehhez sz�vritmus zavar t�rsult, emellett önpuszt�t� életm�dot is folytatott, �gy egyre gyakrabban szorult szanat�riumi kezelésre. Budapest ostrom�t ismer�sei pincéjében vészelte �t, a legyengült m�vész a Nemzeti Sz�nh�zban Csehov A medve c�m� egyfelvon�sos�ban b�cs�zott a közönségt�l.
1945 j�lius�ban ismét k�rh�zba került, mert l�bsebe nem akart begy�gyulni. A R�day Imre �ltal külföldr�l kért penicillininjekci� kés�n érkezett, Csortos 1945. augusztus 1-jén a Fasor-szanat�rium beteg�gy�n halt meg.
Mag�nélete szinte nem is volt: kétszer n�sült és kétszer v�lt el, els� h�zass�g�b�l született egyetlen l�nya tüd�gyullad�sban hunyt el 1943-ban. Csortos nem volt t�rsas lény, kollég�ib�l ellenszenvet v�ltott ki különcsége, �lland� sért�döttsége, nyugtalans�ga, tekintélyundora.
B�r a korszak vezet� sz�nésze volt, sz�nh�zba mint néz� sose j�rt. Bar�tkozni is csak mértéktart�an volt képes - a h�rom lépés t�vols�g n�la intim közelséget jelentett. Ehhez j�rult még, hogy a magyar sz�nm�vészet „rettenetes gyermekének" sz�npadi tréf�i néha sért�en durv�ra sikerültek.
Jellegzetes hanghordoz�sa, dr�mai ereje, érdes humora minden szerepét élettel tel�tette. Hevesi S�ndor, a Nemzeti Sz�nh�z egykori vezet�je azt mondta r�la: Csortosnak se alakja, se hangja, se beszédm�vészete nem olyan, ami a nagy m�vészegyéniséget jellemzi - és mégis...
(MTI-Panor�ma, Sajt�adatbank)
1907-ben a Népsz�nh�zhoz szerz�dött, de p�r h�nap m�lva m�r - dupla g�zsival - Beöthy L�szl� Magyar Sz�nh�z�nak tagja volt. Mivel a zajos sikerekben neki is nagy része volt, mind magasabb g�zsit követelt a mag�t egy id� ut�n megmakacsol� Beöthyt�l. Egy csaknem botr�nyba fulladt el�ad�s ut�n a feldühödött Csortos szerz�désszegéssel lett a V�gsz�nh�z tagja. Itt lett igaz�n nagy sz�nész, f�ként Moln�r Ferenc révén, aki kiv�l� szerepeket �rt neki.
Amikor a sz�nh�z 1919-ben fel�j�totta Moln�r Liliom c�m� sz�nm�vét, s a c�mszerepet Csortos kapta, h�romsz�zn�l többször j�tszotta a ligeti vag�nyt. 1922-ben a Renaissance Sz�nh�zhoz szerz�dött, a h�bor� kitöréséig a f�v�ros szinte valamennyi sz�nh�z�ban j�tszott, 1937-ben lett a Nemzeti Sz�nh�z örökös tagja. Sz�mos filmben szerepelt, Székely Istv�n 1931-ben r� osztotta a c�mszerepet a magyar filmtörténet egyik legsikeresebb v�gj�ték�ban, a Hyppolit, a lak�jban.
Csortos cukorbetegsége a 30-as évek elején jelentkezett, ehhez sz�vritmus zavar t�rsult, emellett önpuszt�t� életm�dot is folytatott, �gy egyre gyakrabban szorult szanat�riumi kezelésre. Budapest ostrom�t ismer�sei pincéjében vészelte �t, a legyengült m�vész a Nemzeti Sz�nh�zban Csehov A medve c�m� egyfelvon�sos�ban b�cs�zott a közönségt�l.
1945 j�lius�ban ismét k�rh�zba került, mert l�bsebe nem akart begy�gyulni. A R�day Imre �ltal külföldr�l kért penicillininjekci� kés�n érkezett, Csortos 1945. augusztus 1-jén a Fasor-szanat�rium beteg�gy�n halt meg.
Mag�nélete szinte nem is volt: kétszer n�sült és kétszer v�lt el, els� h�zass�g�b�l született egyetlen l�nya tüd�gyullad�sban hunyt el 1943-ban. Csortos nem volt t�rsas lény, kollég�ib�l ellenszenvet v�ltott ki különcsége, �lland� sért�döttsége, nyugtalans�ga, tekintélyundora.
B�r a korszak vezet� sz�nésze volt, sz�nh�zba mint néz� sose j�rt. Bar�tkozni is csak mértéktart�an volt képes - a h�rom lépés t�vols�g n�la intim közelséget jelentett. Ehhez j�rult még, hogy a magyar sz�nm�vészet „rettenetes gyermekének" sz�npadi tréf�i néha sért�en durv�ra sikerültek.
Jellegzetes hanghordoz�sa, dr�mai ereje, érdes humora minden szerepét élettel tel�tette. Hevesi S�ndor, a Nemzeti Sz�nh�z egykori vezet�je azt mondta r�la: Csortosnak se alakja, se hangja, se beszédm�vészete nem olyan, ami a nagy m�vészegyéniséget jellemzi - és mégis...
(MTI-Panor�ma, Sajt�adatbank)
Hozz�sz�l�s
| Ha hozz� k�v�n sz�lni, jelentkezzen be! |
Hozz�sz�l�sok
| M�g senki sem sz�lt hozz� ehhez a cikkhez! Legyen �n az els�! |
