Vikt�ria kir�lyn� – a f�l vil�g ura
A 21. sz�zad elej�n sokon csak mosolyognak, �s g�nyosan intenek, ha a kir�lyokra, cs�sz�rokra terel�dik a sz�. Pedig a filmekben, a k�nyvekben �s az iskol�ban is gyakran el�ker�lnek ezek a koron�s urak. Sokan azt gondolj�k, hogy a kir�lyok kora m�r r�g lej�rt, elsz�llt felett�k az id�. M�gis, ha Angli�ra gondolunk, akkor mi az els� sz�, ami az esz�nkbe jut? A kir�lyn�! Teljesen term�szetesnek tartjuk, hogy Eur�pa egyik utols� kir�lys�g�ban, egy monarchi�ban nem egy f�rfi, hanem egy n� �l a tr�non.
 |
 |
 |
 |
Viktória királyn� minden európai uralkodónak rokona volt. |
|
 |
Mi lehet az oka annak, hogy senki sem csodálkozik ezen? Ki mutatta meg az egész világnak, hogy egy asszony is lehet sikeres, elismert uralkodó? Nem más, mint Viktória királyn�, akir�l egy egész történelmi korszakot neveztek el.
Az angoloknak többnyire nagy szerencséjük volt a királyn�ikkel. Olyan rátermett, határozott asszonyok ültek az angol trónon, mint Erzsébet, az Armada legy�z�je vagy a nagy Viktória, akir�l cikkünk szól. Ezek a n�k bátran és okosan uralkodtak. Uralmuk alatt megn�tt Anglia ereje és gazdagsága. Míg mi magyarok a törökkel, majd a Habsburgokkal küzdöttünk, kés�bb pedig nagy keservek árán megpróbáltuk modernizálni országunkat, addig a talpraesett angolok meghódították a fél világot. Mindezt pedig olyan sikeresen tették, hogy Nagy-Britannia századokon át uralkodott a tengereken, és Londonba csak úgy özönlött a nagyvilág minden kincse. Mindez talán nem valósulhatott volna meg, ha 64 éven keresztül nem Viktória hordja fején az angol koronát. Nem véletlen, hogy egy egész korszakot neveztek el róla.
Viktória 105 esztend�vel ezel�tt 82 éves korában halt meg. Halálakor Angliáé volt a világ legnagyobb birodalma. Brit zászló lobogott Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Új-Zéland, valamint rengeteg afrikai, ázsiai és dél-amerikai ország felett. Ráadásul pedig a királyn� egyben India császárn�je is volt egyben, miután koronájába beépítették a Föld leghíresebb gyémántját, a Kooh-i-Noort. Amikor híre ment halálának, nem akadt olyan kontinens, ahol ne gyászolták volna. Hosszú életének és számos gyerekének köszönhet�en kivétel nélkül valamennyi európai uralkodóházzal rokoni kapcsolatban állt. Így történhetett meg, hogy az els� világháború gyakorlatilag közeli rokonok között tört ki. A német császár ugyanúgy Viktória királyn� rokona volt, mint mondjuk ellensége, az orosz cár.
A kés�bbi királyn� 1819-ben született a londoni Kensington palotában. Születésekor az Alexandra-Viktória nevet kapta. Élete kezdetben olyan volt, mint egy tündérmese. Élte az angol hercegn�k életét, de szülei nem feledkeztek meg arról sem, hogy sok fontos dolgot tanítsanak meg neki. Az egyik legfontosabb dolog a földrajz volt. Akkor még senki sem sejthette, hogy a csinos, fiatal lány majd alaposan átrajzoltatja a világ térképét. Uralma alatt a brit katonák, felfedez�k és keresked�k szétszéledtek a szélrózsa minden irányába, és nem nagyon volt olyan év, amikor ne hódítottak volna meg egy-egy új országot, szigetet vagy tartományt szeretett királyn�jük számára. Viktória 18 éves volt, amikor elhunyt nagybátyja, IV. Vilmos angol király. Vilmost Viktória követte a trónon. 1837. június 28-án Nagy-Britannia és Írország királyn�jévé koronázták.
A királyn� ugyanúgy koronát visel a fején mint a királyné. Kett�jük között az a nagy különbség, hogy a királyné nem uralkodik, mivel neki a férje – a király – irányítja az országot. A királyn� viszont uralkodik, még akkor is, ha férjnél van. A királyn� férje nem mindig király. Viktória férje, Albert herceg is csupán egy herceg volt.
Albert herceget I. Lipót belga király mutatta be Viktóriának. Az ifjú lány azonnal beleszeretett a jókép� német hercegbe. 1839-ben sor került az eljegyzésre, majd egy évvel kés�bb az esküv�re is. Az ország ujjongva fogadta, hogy a gólya kilenc hónappal kés�bb már meg is hozta az els� gyermeküket, a kis Viktória Adaleide Máriát, akib�l kés�bb Németország császárnéja lett.
Viktória uralkodása alatt Anglia hatalmas fejl�désen ment keresztül. Elterjedtek a
g�zgépek, fejl�dött az ipar, a találmányok és a felfedezések a mindennapi élet szerves részévé váltak. Az emberek kezdtek jobban és tovább élni. Angliának pedig hosszú évtizedeken keresztül nem kellett Európában háborúznia. Az angol katonák, ha kalandra vágytak, felkerekedtek Ázsiába vagy Afrikába, és a szabadságuk alatt a brit birodalomhoz csatolták mondjuk Ugandát. Nem véletlen, hogy a viktoriánus korszakot sokan Anglia aranykorának tartják mind a mai napig.
Ha szeretnél többet megtudnia arról, hogyan változtatták meg az emberek életét a
találmányok és a
felfedezések, akkor nézd meg azokat a könyveket, amelyekhez a kékkel jelzett szavaktól vezetnek él�kapcsok.
www.mimicsoda.hu