Jank� �s bar�tai Hol volt, hol nem volt, de az�rt ink�bb volt egyszer egy fi�, Jank�. Igaz�n der�k gyerek volt Jank�, nem is volt n�la k�l�nb leg�ny hat �res faluban sem. Az egyik nap azt mondta az anyj�nak, aki mellesleg nagyon j� asszony volt. - �desany�m, �n elmegyek! - �s �gy is tett. Az �ton mendeg�lve egyszer csak l�tja �m, hogy j�n vele szemben Vasgy�r�, akir�l m�g nem tudta, hogy � a Vasgy�r�, pedig h�t a vak is l�thatta. Azt mondta neki Jank�. - Nosza, l�ssuk, melyik�nk az er�sebb! - azzal f�ldh�z v�gta szeg�ny Vasgy�r�t, hogy csak �gy d�ng�tt. Vasgy�r� m�rgesen felt�p�szkodott, �s �gy sz�lt. - Tudod mit? Legy�nk bar�tok! - J�l van - mondta Jank�. - �n Jank� vagyok. Te ki vagy? - �n vagyok Vasgy�r� - sz�lt Vasgy�r�. - Sebaj - mondta Jank� -, most m�r �gyis egy�tt megy�nk tov�bb. �s innent�l fogva egy�tt mentek tov�bb. Amint mennek, mendeg�lnek, szembej�n vel�k Fany�v�. - Nosza, l�ssuk melyik�nk az er�sebb! - ki�ltott Jank�, �s j�l a f�ldh�z teremtette Fany�v�t is, hogy csak �gy nyekkent. - �n Jank� vagyok - mondta Jank�, mikor Fany�v� felt�p�szkodott. - �n Vasgy�r� vagyok - mondta Vasgy�r�. - �n Fany�v� vagyok - sz�lt Fany�v�. - H�t, ezen nem tudunk seg�teni - mondta Jank� -, de az�rt csatlakozhatsz hozz�nk. �gy t�rt�nt, hogy Fany�v� csatlakozott hozz�juk. Ett�l fogva egy�tt bandukoltak tov�bb. Amint �gy bindikelnek-bandukolnak, k�z a k�zben, v�llt a v�llnak vetve, egyszer csak egy s�r� erd�be �rtek. Eg�sz �ll� nap folytatt�k �tjukat az erd� f�i �s bokrai k�z�tt, m�gnem r�juk esteledett. - Nicsak, ott van egy kis kunyh�! - ki�ltott ekkor Fany�v�. Fany�v�nek igen j� szeme volt. Mindig id�ben �szre vette a vadonban megb�v� apr�, kis kunyh�kat. - Tal�n kopogtassunk be! - javasolta Jank�, aki nagyon j�rtas volt abban, hogy az ilyen esetekben mi is a k�vetend� elj�r�s. Alighogy bekopogtak, kiny�lt az ajt�, s egy �ktelen�l r�t, v�n banya �llt a keretben, girbe-gurba botj�ra t�maszkodva. - Szerencs�tek, hogy j�kedvemben tal�ltok - reccsent r�juk a banya -, ha m�r nem �regany�mnak sz�l�tottatok! - Hangja olyan volt, mintha egy �cska, repedt faz�k kongott volna. - J� est�t, �regany�m! - jutott hirtelen esz�be Vasgy�r�nak a megfelel� k�sz�n�s. - �regany�d a t�rgyed kal�csa! - csattant fel a banya. - Azt a rontotta, teremtette tiszteletlen n�ps�get! H�t olyan �reg vagyok �n? - Nem, nem dehogy! - tiltakozott k�ts�gbeesetten Vasgy�r�. - Ennek semmi sem j� - s�gta oda neki Jank�. - J� lesz �vatosnak lenni. M�g a szeme sem �ll j�l a v�n bany�nak! - Azt�n halljam, kik vagytok? - Jank� vagyok - mondta Jank�. - Vasgy�r� vagyok - mondta Vasgy�r�. - Fany�v� vagyok - mondta Fany�v�. - �llj, �llj, �llj! - kiab�lt �cska, repedt faz�k hangj�n az �regasszony. - Ne karattyoljatok itt nekem �ssze-vissza! Azt mondj�tok meg, hogy melyik�t�k a Juliska, �s melyik�t�k a Jancsi! - Jancsi? - csod�lkozott Jank�. - Nem Jancsi, hanem Jank�! - Ne Jank�zz�l itt nekem, te pernahajder! - ord�totta mag�b�l kikelve a banya, �s d�h�dten hadon�szott g�rbe botj�val. - Nem Jank� vagy te, hanem fajank�! M�g a nevedet sem tudod rendesen! Jancsi! J-a-n-c-s-i ! �rted? Jancsi! Ez a te rendes neved! Azzal m�rgesen fejbe v�gta Jank�t g�cs�rt�s botj�val. A bot suhogva lend�lt a leveg�ben, majd mikor Jank� fej�hez �rt, hirtelen vir�gcsokorr� v�ltozott. Piros, feh�r, s�rga sz�n�, apr� szirm� mezei vir�gok hajladoztak a banya kez�ben. - A ragya verje meg! - �tkoz�dott az �regasszony, �s messzire haj�totta a vir�gg� v�ltozott botot. A vir�gok sz�lltak, rep�ltek, a kis h�z melletti r�ten lehullottak, majd a f�ldh�z tapadva r�gt�n gy�keret eresztettek. Egy pillanat m�lva m�r meg sem lehetett k�l�nb�ztetni �ket a r�t t�bbi vir�gj�t�l. - Ez m�r a sz�zh�szadik botom! - m�rgel�d�tt a banya. - Most vehetek el� egy m�sikat. �gnek emelte kez�t, �s a ruh�j�nak ujj�b�l egy ugyanolyan g�cs�rt�s, girbe-gurba bot suhant ki, egy r�pke szemvillan�s alatt. - M�g szerencse, hogy j�kedv�ben tal�ltuk - s�gta oda ek�zben Fany�v� Vasgy�r�nak. - Milyen lehet, ha rosszkedv�? - Ne sugdol�zz itt nekem, te neveletlen tusk�v�g�! - Fany�v� - jav�totta ki Fany�v�. - Cs�nd legyen!!! - �v�lt�tte mag�b�l kikelve a banya. - Cs�������nd!!! - Te, ezt mindj�rt meg�ti a guta - suttogta Vasgy�r�. �s t�nyleg, hirtelen �szrevett�k, hogy pici z�ld pal�stj�ban ott repdes a guta az �regasszony feje k�r�l, kez�ben egy irgalmatlanul nagy bunk�val. M�r lend�tette a guta a bunk�t, mikor a banya az egyik pillanatr�l a m�sikra lecsillapodott. - Na! - mondta, �s nagyot s�hajtott. A guta ekkor �gy elt�nt, mintha elf�jt�k volna. - Sz�val, akkor ti nem a Jancsi �s Juliska vagytok? - Nem h�t! - Mindj�rt gondoltam. M�r az is gyan�s volt, hogy h�rman vagytok, a Jancsi meg a Juliska pedig, ak�rhogy is sz�molom, csak ketten. A Jancsi, meg a Juliska. Vagy ez h�rom? - bizonytalanodott el a banya egy pillanatra. - Nem, ez kett� - nyugtatta meg Jank�. - De ha ti nem a Jancsi vagytok, meg a Juliska, akkor meg mi a csud�t kerestek itt? - k�rdezte a banya, �s �gnek emelte mindk�t kez�t. Ruh�ja ujj�b�l hirtelen csak �gy r�pk�dtek ki a g�rbe botok. - �llj, �llj, �llj! - ord�totta a banya, �s gyorsan leeresztette kez�t. A botok meg kopp-kipp-kopp, visszapotyogtak az �regasszony fej�re. - Ne mer�szelj itt r�h�gni nekem! - �v�lt�tt a banya Vasgy�r�ra, akinek a l�tv�nyt�l vigyorra h�z�dott a sz�ja. - Ne r�h�����gj!!! A banya feje f�l�tt ekkor hirtelen ism�t megjelent a kis, z�ld pal�stj�ban repked� guta. - Neeee! Neeee! - kiab�lt a banya, de most nem volt kegyelem. A guta m�r lend�tette is m�nk� nagy bunk�j�t, �s puff, lecsapott a banya fej�re. A r�t banya arca eltorzult, szeme alatt a bar�zd�k elm�ly�ltek, �s lassan olyanok lettek, mint az �tsz�li �rok. Szeme kiguvadt, f�le megny�lt, orra akkora lett, mint egy j�kora lila karal�b�. Teste pedig n�tt, n�tt, puffadt, mintha csak egy luftballon lenne. Majd k�s�bb pedig, mint egy l�ghaj�. Azt�n egyszer csak nagy durran�ssal kipukkadt a banya �ri�sra dagadt teste, s belsej�b�l z�ld f�st �radt ki, bebor�tva mindent. Jank�, Vasgy�r� �s Fany�v� csak �csing�ztak a f�st k�zep�n, �s meresztgett�k szem�ket, de nem l�ttak semmit. A f�st csak lassan oszlott el, s mikor v�gre sejtelmesen derengeni kezdett az eltakart vil�g, a h�rom leg�ny nem akart hinni a szem�nek. El�tt�k egy csodasz�p, kedves arc�, mosolyg�s tekintet� t�nd�r �lldog�lt. - Na, h�zzatok el innen! - f�rmedt r�juk v�ratlanul r�t, rekedt hangon a t�nd�r. Majd kicsit megr�zta mag�t, kr�kogott egyet, �s ism�t megsz�lalt. - Khm... eln�z�st fi�k... - a hangja m�r kev�sb� volt rekedt, s mintha v�konyabb, l�gyabb is lett volna. - Ez a var�zslat kicsit nehezen m�lik - mondta v�g�l eg�szen t�nd�rhez ill�, kedves hangon, majd hozz� tette - J�, hogy erre j�rtatok... �s k�sz�n�m, hogy megmentettek! - H�t, nincs mit... - ny�gte Jank�, aki m�g nem eg�szen t�rt mag�hoz a v�ratlan �tv�ltoz�st�l. - Mit mondtatok, kik is vagytok? - k�rdezte a t�nd�r. - Tudj�tok, a ront�s miatt kicsit rossz a mem�ri�m. De elm�lik majd, s minden olyan lesz, mint r�gen. - �n Jank� vagyok - mondta Jank�. - �n Vasgy�r� vagyok - mondta Vasgy�r�. - �n Fany�v� vagyok - mondta Fany�v�. - �s t�ged hogy h�vnak? Biztosan nem gonosz bany�nak! - Nem, nem - nevetett a t�nd�r. - �n Jancsi�s Juliska vagyok. - Jancsi �s Juliska? - Nem, dehogyis! Jancsi�s Juliska! A vezet�knevem Jancsi�s, a keresztnevem pedig Juliska. De ti mit kerestek itt? Persze j�, hogy erre j�rtatok, mert n�lk�letek sosem szabadultam volna meg a ront�st�l. De szerintem nektek nem ebben a mes�ben lenne a helyetek! - Nem ebben a mes�ben? - csod�lkozott Vasgy�r�. - H�t melyik mes�ben? - Azt nem tudhatom - vonta meg a v�ll�t Jancsi�s Juliska, az �tv�ltozott t�nd�r. - Mindenesetre ebben a mes�ben nincs helyetek, az biztos. �gyhogy j�l tenn�tek, ha gyorsan megkeresn�tek a saj�totokat, miel�tt k�s� lenne. Mert azt�n csak bolyonghattok m�s mes�kben, m�g vil�g a vil�g. �s bizony sehol sem l�tj�k sz�vesen a betolakod�kat, hiszen mindenhol csak felbor�tan�tok a megszokott rendet. - Na, j�l n�z�nk ki! - h�borgott Jank�. - H�t honnan tal�ljuk ki, hogy mik�nt juthatunk el a saj�t mes�nkbe! - Ide is csak v�letlen�l cs�ppent�nk, s ha megy�nk, amerre l�tunk, aligha siker�l �ppen a j� mes�be ker�ln�nk! - tette hozz� s�hajtva Vasgy�r�. A h�rom leg�ny rem�nytelen�l n�zett egym�sra. Jank� Vasgy�r�ra, Vasgy�r� Fany�v�re, Fany�v� pedig Jank�ra. Majd Jank� Fany�v�re, Fany�v� Vasgy�r�ra, Vasgy�r� pedig Jank�ra. Majd Vasgy�r� Fany�v�re, Fany�v� Vasgy�r�ra, Jank� meg csak meredt maga el�. V�g�l mindny�jan a t�nd�rre f�ggesztett�k k�ts�gbeesett tekintet�ket. - Nem kell ennyire elkeseredni - nevetett a t�nd�r - seg�tek nektek. Meg kell keresnetek Minden Mese �rz�j�t, azaz a mime�r-t. � pedig nem m�s, mint a V�nlaj Csib�csi. Csak � seg�thet nektek eljutni a megfelel� mes�be. - �s hogy tal�lhatjuk meg �t? - k�rdezte Jank�. - El�sz�r is, keresnetek kell az erd�ben egy cs�r�s boszork�nyt. - Mit? - kotyogott bele Fany�v�. - Ne kotyogj bele! - f�rmedt r� Vasgy�r�. - Te kotyogsz bele, nem �n! - Maradjatok m�r nyugton! - ki�ltott r�juk Jank�. - Egyik�t�k se kotyogjon bele! - De nem �n kotyogok bele, hanem �! - mutatott Fany�v� Vasgy�r�ra. - Nem is igaz! - kiab�lt Vasgy�r�. - Hiszen Fany�v� kotyog bele mindenbe, l�thatj�tok! - Sz�val keressetek egy cs�r�s boszork�nyt - szak�totta f�lbe a veszeked�st a t�nd�r -, �s k�rj�tek meg, hogy rep�tsen el benneteket V�nlaj Csib�csihoz. Az utat ugyanis csak a cs�r�s boszork�nyok tudj�k. �n sajnos nem. - De mik azok a cs�r�s boszork�nyok? - k�rdezte Fany�v�. - Na ugye, hogy � kotyog bele mindenbe! - mutatott Vasgy�r� v�dl�n Fany�v�re. - �s m�g azt mondj�tok, hogy �n kotyogok bele mindenbe! - Mert most is belekotyogsz mindenbe! - mondta Fany�v�. - Cs�nd legyen! - rivallt r�juk Jank�. - �gy nem jutunk semmire! - �s egy pillanatra megjelent a z�ld guta Jank� feje f�l�tt. De szerencs�re el is t�nt gyorsan. - J�, j�, de mik azok a cs�r�s boszork�nyok? - k�rdezte ism�t Fany�v�. - A cs�r�s boszork�nyok f�lig boszork�nyok, f�lig pedig madarak - magyar�zta Jancsi�s Juliska. - Boszork�ny test�k van, sz�rnyuk, �s sz�juk hely�n cs�rt viselnek. Akkor�k, mint egy j�l megtermett mad�r. De �vatosan kell �m b�nni vel�k, mert tudnak gonoszak, �s tudnak j�k is lenni! - Ajjaj! - mondta Jank�. - �s ha �ppen rossz napja van annak a cs�r�s boszork�nynak, akivel tal�lkozunk? Akkor hogyan jutunk el V�nlaj Csib�csihoz? - Bizony! - t�d�totta Vasgy�r�. - Mi van, ha rossz napja van? - Na ugye, hogy � kotyog... - kezdte Fany�v�. - Cs�nd! - ripakodott r� Jank�. - De mi van, ha rossz napja van? - folytatta zavartalanul Fany�v�, mintha �ppen ezt akarta volna mondani. - Nem a ked�ly�t�l f�gg, hogy j�-e vagy gonosz - magyar�zta a t�nd�r -, hanem att�l, hogyan besz�ltek vele. - Akkor sz�pen fogunk besz�lni vele! - jelentette ki Jank�. - Nem �ppen �gy �ll a dolog - mondta a t�nd�r. - Valami r�mlik, hogy nem szokv�nyos m�don kell b�nni a cs�r�s boszork�nyokkal, de m�r nem eml�kszem, hogy mik�nt... Sajnos a mem�ri�m m�g nem t�rt eg�szen vissza a ront�s ut�n... - Tal�n reggelig eszedbe jut a titok - vigasztalta Jank�. - Gyer�nk, tegy�k el magunkat holnapra, hogy frissen �bredj�nk! - Nem, nem! - tiltakozott a t�nd�r. - M�g ma este el kell indulnotok! A cs�r�s boszork�nyokat ugyanis csak �jjel tal�lhatj�tok meg, nappal a f�k lombj�ba rejt�zve alszanak. - Akkor indul�s! - adta ki Jank� a jelsz�t. - Indul�s! - mondta lelkesen Vasgy�r� is. Fany�v� nem sz�lt semmit, csak jelent�s�gteljesen Vasgy�r�ra mutatott, mintha azt mondan�: ki is kotyog itt bele mindenbe? Elb�cs�ztak h�t Jancsi�s Julisk�t�l, a kedves t�nd�rt�l, �s elindultak a s�t�t rengeteg legs�t�tebb zuga fel�. Alig l�ptek kett�t-h�rmat - de lehet t�n hogy n�gy is volt az -, r�gt�n belebotlottak egy cs�r�s boszork�nyba. Az egyik fa tetej�n �ld�g�lt, �s h�rf�zott. A fa ugyanis amin �lt, egy h�rfa volt. �gai a h�rok, s azokon pengetett l�gyan a cs�r�s boszork�ny. Sz�llt a dallam gy�ny�r�en, sz�vhez sz�l�an. Megrezgette a f�k lombj�t, boz�tok level�t, Jank��k lelk�t. Fany�v� egy kicsit el is pityeredett, olyannyira el�rz�keny�lt. - Ez csod�latos! - s�hajtott fel �nfeledten. - Sz�rakozz a j� �des bar�toddal! - s�v�lt�tt le ekkor v�ratlanul a cs�r�s boszork�ny, aki meghallotta a dics�retet. B�szen felreppent, gy�kerest�l kit�pte a h�rf�t, s vadul Fany�v�h�z v�gta. Fany�v�t se v�letlen�l h�vt�k azonban �ppen Fany�v�nek - elkapta a r�z�dul� f�t, �s szemk�pr�ztat� gyorsas�ggal apr� darabokra ny�tte. A cs�r�s boszork�nynak addigra azonban se h�re, se hamva nem volt. - H�t ezt meg mi lelte? - �lm�lkodott Fany�v�. - Megmondta a t�nd�r, hogy valami titok lappang k�r�l�tt�k - eml�keztette Vasgy�r�. - Csak valahogy r� kell j�nn�nk, mi az. - Jobban kell vigy�znunk! - �vta a t�bbieket Jank�. - �gy sohasem jutunk el az utic�lunkhoz! �s jobban vigy�zva mendeg�ltek tov�bb. De hi�ba, t�bb cs�r�s boszork�nnyal az �jszaka m�r nem tal�lkoztak. Lassan r�juk reggeledett. A nap kom�tosan kib�jt a f�k lombjai m�g�l, �vatosan k�r�ln�zett, s mikor megpillantotta a h�rom j� bar�tot, hars�nyan felr�h�g�tt. - Ha-ha-ha! H�t ti m�g mindig itt vagytok? - N�zz oda! - m�ltatlankodott Fany�v�. - R�h�g a nap! - R� se r�nts! - mondta Jank�. - Ink�bb pihenj�nk egyet. Este majd folytatjuk utunkat! Erre m�r a nap sem tudott mit mondani. V�gign�zte, ahogy Jank� �s bar�tai k�nyelmesen meg�gyaznak, �s lefekszenek aludni. Amikor elj�tt �jra az �j, Jank� szeme kipattant. - H�talv�k, �breszt�! Itt az �jszaka, menn�nk kell! �s folytatt�k �tjukat. M�r alaposan benne voltak az �jszak�ban, mikor v�gre ism�t megpillantottak egy cs�r�s boszork�nyt. Egy �tsz�li asztaln�l �ld�g�lt, �s egy h�rom�g� vasmacsk�t simogatott. A vasmacsk�nak minden �g�n volt egy szeme. Az egyik szeme k�k volt, mint a tenger, ezzel Jank�t n�zte. A m�sodik szeme z�ld volt, mint a f�, ezzel Vasgy�r�t b�multa. A harmadik, �js�t�t szem�t pedig Fany�v�re f�ggesztette. Mit mondjak, el�g furcs�n n�zett ki. - J� �jt mind�t�knek! - k�sz�nt a cs�r�s boszork�ny. Eg�szen bar�ts�gosnak l�tszott. - H�t ti mit kerestek erre, hol m�g a mad�r is gyalog j�r? T�nyleg, ahogy k�r�ln�ztek, l�tt�k, hogy a madarak nem rep�lnek, hanem csak s�tafik�lnak fel, �s al�. - J� �jszak�t neked is! - v�laszolt Jank�. - �ppen t�ged keres�nk! - Ejnye, milyen udvariatlan fick�! - h�zta fel az orr�t a boszork�ny. - H�t nem tudsz tisztess�gesen viselkedni? - �ppen ez az! - hagyta el a b�ket�r�s egy pillanatra Vasgy�r�t. - Honnan a fen�b�l tudhatn�nk, hogyan kell hozz�d sz�lni! - Na l�tod, hogy tudsz te illedelmesen is v�laszolni! - v�ltott hangnemet ism�t az apr� boszork�ny. A h�rom bar�t tan�cstalanul egym�sra n�zett. Ki a man� �rti ezt? - Arra szeretn�nk k�rni, hogy vigy�l el minket V�nlaj Csib�csihoz! - kezdte �vatosan Fany�v�. - K�rni? - borzolta fel tollait fenyeget�en a cs�r�s boszork�ny. - K�rni?! Mit nem mer�szeltek, ti szemtelen �ton�ll�k! - Ez legal�bb r�szben igaz volt, hiszen Jank��k t�nyleg az �ton �lltak. - T�njetek el a szemem el�l, de r�gt�n, mert megb�nj�tok! Azzal m�rgesen csapkodva felreppent. Megragadta a vasmacsk�t, emelkedett vele egy darabig, majd hirtelen elhaj�totta. De Vasgy�r� sem volt �m rest! Elkapta a fel�j�k z�g� vasmacsk�t, �s hipp-hopp, �sszegy�rta. Nem maradt bel�le m�s csak egy h�romszem� vasgomb�c. Mindh�rom szem�vel Vasgy�r�t b�multa szemreh�ny�an. A cs�r�s boszork�ny viszont �gy elt�nt egy pillanat alatt, mintha sosem j�rt volna arra. - H�t most sem j�rtunk sikerrel! - s�hajtott fel Jank�. - Pedig m�r azt hittem, hogy sz�t �rt�nk vele! - Valami sz�get �t�tt a fejembe... - t�prengett Vasgy�r�. Fany�v� alaposan megb�multa a fej�t. Nem is volt benne sz�g. - Amikor olyan m�rgesen sz�ltam hozz�, hirtelen eg�szen kedves lett... - folytatta Vasgy�r�. - Ez lenne tal�n a titok? - csod�lkozott Jank�. - Lehet, hogy ha sz�pen besz�l�nk vele, akkor el�j�n bel�le a gonoszs�g...? - Ha pedig cs�ny�n sz�lunk hozz�, akkor megszel�d�l, �s seg�t�k�sz lesz? - n�zett nagyot Fany�v� is. - Legk�zelebb pr�b�ljuk ki! - javasolta Jank�, �s ezut�n kicsit vid�mabban folytatt�k �tjukat. Lehet, hogy v�gre megtal�lt�k a megold�st? Nem is kellett sokat menni�k, n�h�ny l�p�s m�lva egy �jabb cs�r�s boszork�nyt fedeztek fel. Ez is egy fa tetej�n �ld�g�lt, mint az els�, �s egy picike t�k�rben n�zegette mag�t. - Na, mit gondoltok, j�l n�zek ki? - k�rdezte a h�rom bar�tot, �s egy pillanatra kikukkantott a t�k�r m�g�l. - Ocsm�ny ronda vagy - pr�b�lkozott Jank�, �s a m�sik kett�re pillantva az ujj�t a sz�ja el� tartotta, nehogy megsz�laljanak. - Ugye? - �rvendezett a cs�r�s boszork�ny. - �s ti mi j�ratban vagytok itt? - Az�rt j�tt�nk, hogy megmondjuk neked, milyen borzaszt�an ut�lunk. �s ha nem viszel el minket, de azonnal V�nlaj Csib�csihoz, h�t nem �llunk j�t magunk�rt! - Rendben van - mosolyodott el a cs�r�s boszork�ny. - Akkor gyertek! - azzal lerep�lt a f�r�l, egyenesen Jank� el�. - Na mi lesz, ugorjatok fel! Jank�, Vasgy�r� �s Fany�v� a h�t�ra kapaszkodott. A boszork�ny felreppent, s sz�llt, csak sz�llt eg�sz �jjel. Hossz� �r�k teltek m�r el, mikor egyszer csak h�traford�totta fej�t, �s azt mondta - H�, fi�k! Meg�rkezt�nk! - V�gre, itt vagyunk! K�sz�nj�k, cs�r�s boszork�ny! - h�l�lkodott Fany�v�, �r�m�ben megfeledkezve a rosszmodorr�l. - Na, takarodjatok a h�tamr�l, ti h�l�tlanok! - ki�ltott m�rgesen a cs�r�s boszork�ny, azzal lebbentett egyet a sz�rny�n, s Jank��k sorra lebukfenceztek a h�t�r�l. Nagyot puffanva �rtek f�ldet, egy z�ld mez� kell�s k�zep�n. T�l�k n�h�ny l�p�sre egy �sz, t�p�r�d�tt �regember �ld�g�lt egy apr� h�zik� el�tt, egy m�g apr�bb sz�ken. Hossz�, feh�r szak�lla t�bbsz�r megker�lte a sz�ket, majd elkanyargott a h�zig, ahol elveszett a szoba s�t�tj�ben. - H�t ti kik vagytok? - k�rdezte az �regember. - Jank� vagyok - mondta Jank�. - Vasgy�r� vagyok - mondta Vasgy�r�. - Fany�v� vagyok - mondta Fany�v�. - �gy - sz�gezte le az �regember. - �s mit kerestek itt? Biztosan nem itt lenne a helyetek! - �ppen az a probl�m�nk, hogy nem tal�ljuk a mes�nket - mondta Jank�. - Elt�vedt�nk. Szeretn�nk a seg�ts�gedet k�rni, hogy ism�t meglelj�k. Mert te biztosan V�nlaj Csib�csi vagy, a Minden Mes�k �re, ugye? - Igen, igen. Ezt tudj�tok, ti fiatalok! - dohogott az �reg. - �sszekeverni mindent. A m�ltkor is az a kir�lyfi, akinek H�feh�rk�t kellett volna megmentenie, megsz�k�tt a gonosz boszork�val! Hov� jutunk �gy, ha mindenki csak a saj�t feje ut�n megy! - Mi nem a saj�t fej�nk ut�n megy�nk, csak elt�vedt�nk - magyar�zta Vasgy�r�. - Na j�, akkor l�ssuk! - legyintett az �reg, �s elkezdte tekerni a szak�ll�t. A h�rom bar�t izgatottan, l�legzetvisszafojtva n�zte. V�nlaj Csib�csi lassan, mint aki k�nyvet olvas, ujjai k�z� fogva k�vette az egyik �sz sz�lat. Elindult az �ll�n�l, s szak�ll�t tartva t�bbsz�r k�rbej�rta a sz�ket, v�g�l befordult a h�z belsej�be is. Egy �ra eltelt�vel az �regember ism�t megjelent. - Ezen nincs - mondta. Jank� nem �llta meg. - Mi nincs azon? - k�rdezte. - A mes�tek - magyar�zta a mime�r. - A mes�ket ugyanis a szak�llamon �rz�m. Minden sz�lon t�bb mese is van, �gy beletelik egy kis id�be, m�g megtal�lom a ti�teket. - Micsoda? - ki�ltott k�ts�gbe esetten Jank�. - Hiszen az t�bb �vig is eltarthat! - Az bizony meglehet - t�rta sz�t kezeit V�nlaj Csib�csi. - De h�t mit tegy�nk, m�sk�pp nem megy. Van id�t�k, nem? Addig �gysem tehettek semmit, m�g ki nem der�l a sorsotok! - Arr�l sz� sem lehet! - m�ltatlankodott Vasgy�r�. - Mit csin�ljunk itt, am�g meg nem tal�lod a mes�nket? Csak �lj�nk, �s l�gassuk a l�bunkat? - Mondd csak, Csib�csi! - sz�lalt meg t�preng� arccal Jank�. - Tartalomjegyz�k nincs valahol a szak�lladra �rva? - Mit nem mondasz! - csapott a homlok�ra V�nlaj Csib�csi. - H�t persze, hogy van! Csak meg kell keresni! - Na, akkor azt is s�thetj�k! - legyintett Jank�. - Azt �pp annyi id� megtal�lni, mint mag�t a mes�t. - Nem �gy van az! - mondta az �reg felvillanyozva. - A mes�k jegyz�ke ugyanis az egyetlen fekete szak�llsz�lamon rejt�zik! Nosza, nekil�dult a h�rom leg�ny, hogy megkeress�k az �reg mime�r egyetlen fekete sz�l szak�ll�t. Vasgy�r� kutatta baloldalt, Fany�v� jobboldalt, Jank� pedig k�z�pen. Az �reg ek�zben b�k�sen �ld�g�lt. Kis id� m�lva el is szunnyadt. - Megvan! - rikkantott Fany�v� hirtelen, mire V�nlaj Csib�csi felriadt. - Mi van? Mi van? - Megtal�ltam! - �js�golta Fany�v�. - Emitt van e! De ezen nincs egy fia �r�s sem, csak �ssze-vissza �kom-b�komok! - M�g hogy �kom-b�komok! - dohogott az �reg. - H�t mit gondolsz te, �ppen az�rt vagyok �n a mes�k �re, mert csak �n tudom elolvasni, hogy mi van oda �rva. No, hadd n�zzem csak! Azzal ujjai k�z� fogta az egyetlen fekete sz�lat, �s gondosan bogar�szni kezdte. - Itt van ni! - ki�ltott kis id� m�lva. - Jank� �s a mank�. - Az nem a mi mes�nk - legyintett Jank�. - Legal�bbis rem�lem. Olyat keress, hogy Jank� �s bar�tai! - No, n�zz�k csak... - motyogta az �regember ism�t, �s ujjaival k�vette a sz�lat tov�bb. Eltelt vagy egy fert�ly �ra is, mire r�akadt az igazi mes�re. - Jank� �s bar�tai - bet�zte. - Bal oldal sz�zhuszonhetedik sz�l, annak is a k�zepe. A h�rom bar�t gyorsan lesz�molta a sz�zhuszonhetedik sz�lat, azt is a bal oldalon, �s izgatottan v�rt�k, mit tal�l rajta V�nlaj Csib�csi. - Megvan! - rikkantott kisv�rtatva az �reg. - Jank� �s bar�tai. N�zz�k csak... d�r�b�... hiramo... pikofu... v�n banya... t�nd�rke... cs�rboszi... mime�r... Eeegen.... Ez az! - mondta, majd kuncogva elhallgatott. - Na, mit tal�lt�l? Hol a mi hely�nk? - s�rgette izgatottan Jank�. V�nlaj Csib�csi somolyogva Jank�ra n�zett. - Az a helyzet, hogy �ppen j� helyen vagytok. Ez itt a ti mes�tek. - Hurr�, akkor meg�rkezt�nk! - ki�ltott vid�man Vasgy�r�, �s t�ncolni kezdett. - Meg�rkezt�nk! Meg�rkezt�nk! - �r�mk�d�tt Fany�v� is. �tkarolta Vasgy�r� derek�t, �s egy�tt t�ncoltak tov�bb. Jobbra-balra karik�ztak, csak �gy porzott l�buk alatt a talaj. - Na j�, de mi lesz ezut�n? - k�rdezte Jank�. V�nlaj Csib�csi csendesen mosolygott. - Itt maradtok a mes�ket �rizni. �n m�r �gyis olyan v�n vagyok, hogy �ppen ideje nyugd�jba mennem. �tadom a helyem nektek! Alighogy ezt kimondta, k�mforr� v�ltozott. Elt�nt. K�dd� v�lt. Egyszer�en nem volt sehol. A csud�latos azonban nem is ez volt, hanem a mes�ket hordoz� szak�lla! A b�v�s szak�ll ugyanis ott maradt a h�rom leg�nnyel. Az egyik r�sze Jank�n volt, a m�sik r�sze Vasgy�r�n, a harmadik pedig Fany�v� �ll�n �keskedett. Csak azt nem tudt�k, hogy melyik�k viseli a tartalomjegyz�ket �rz� egyetlen fekete sz�lat. Nekil�ttak h�t keresni, kutatni ser�nyen. Kerest�k h�rom �jjel �s h�rom nap, de sehogyan sem tal�lt�k. - Sebaj! - legyintett v�g�l lemond�an Jank�. - �gysem tudjuk elolvasni! T�nyleg! Hiszen az �reg mime�r nem tan�totta meg �ket az �kom-b�komok megfejt�s�re. - Akkor meg mit keres�nk itt? - k�rdezte Fany�v�. - V�gjuk le a szak�llunkat, �s menj�nk vissza Mes�lnekre! - Nem �gy van az! - mondta Jank�. - Ha �j mese sz�letik, �gyis �jra kin� a szak�llunk. Nem szabadulhatunk meg t�le m�r soha! - Nem is baj - v�lekedett Vasgy�r�. - Most legal�bb m�r tudjuk mi a dolgunk: �rizni a mes�ket! Nagy dolog �m ez! Mi lett�nk a mime�r�k! �s att�l fogva �rzi a h�rom leg�ny a mes�ket. Nagyobb is lett a rend a mesevil�gban! Most m�r bizony senki se mer k�nnyelm�en elk�sz�lni saj�t mes�j�b�l, mert gyorsan elterjedt a h�re, hogy a h�rom mime�r nem tudja saj�t szak�ll�t elolvasni. M�sk�ppen pedig hogyan lehetne megtal�lni a visszautat a mes�be, nem igaz? A most k�vetkez� n�h�ny mes�t is mind a mime�r�k szak�lla �rzi... Vissza a mese oldalra