Haz�ja �s el�fordul�sa: �szak-Amerik�b�l sz�rmaz� fafaj, ahol nem ritka a 60 m-es p�ld�nyok sem ebb�l a tuja fajb�l. N�lunk ak�rcsak a t�bbi tujaf�l�t d�szfak�nt �ltetj�k parkokba �s udvarokba.

Alakja: szab�lyos g�la, t�bbnyire karcs� �s keskeny. Az id�sebb f�k koron�ja alul eltereb�lyesedik. Az �gak el�sz�r v�zszintesen �llnak, k�s�bb a korona fels� r�sz�n t�rnek felfel�, a korona alj�n lefel� is cs�ngnek n�ha a talajt is el�rik. T�len is megtartja a koron�zata a z�ld sz�nt.

K�rge: v�r�ses-s�t�tbarna vagy barna-b�borszin�, hosszanti ir�nyban bar�zd�lt, cs�kokra szakadozik vagy sim�n lev�lik.

Hajt�sai: A r�vid hajt�sok l�gyan b�kol�k, fel�l �s a fon�kon mindig elt�r� sz�n�ek. A pikkelylevelek keresztben �tellenesen �llnak mint az �sszes t�bbi tujaf�l�n�l, de fon�kjukon jellegzetes feh�r sz�n� rajzolattal amivel k�nnyen megk�l�nb�ztet� a t�bbi tuj�t�l.

Vir�gai �s term�se: Egyivar� egylaki fafaj. A porz�s vir�gok igen kicsik, alig felt�n� s�rg�s tobozokban helyezkednek el a hajt�sok v�g�n. A term�s tobozok �r�skor vil�gosbarn�k, kb. 2 cm hossz�ak, sz�tny�l� tobozpikkelyekkel, amelyek t�sk�s cs�csban v�gz�dnek. A tobozokban apr� sz�rnyas magok tal�lhat�ak. M�rciusban vir�gzik. A tobozok �sszel �rnek.

- vissza -