[ TARTALOM ]
Ma m�g csak gyan�tjuk azokat a k�r�lm�nyeket, amelyek a m�r felegyenesedve j�r� ember-majomszer� l�nyt�l az emberhez vezet� fejl�d�si l�k�st megadt�k. Lehet, hogy a d�nt� k�r�lm�ny, mint ahogy m�r Engels sejtette, a n�v�nyi t�pl�l�kr�l a h�st�pl�l�kra val� �tt�r�s volt. Ezt a j�gkorszakbeli �letk�r�lm�nyek tett�k sz�ks�gess�. Ez viszont elv�laszthatatlanul �sszef�gg�tt a rendszeres szersz�mhaszn�lattal, mivel m�g a legmagasabb rend� f�eml�s�k sem lettek volna k�pesek arra, hogy biol�giailag alkalmazkodjanak a ragadoz� �letm�dhoz.
Oakley is az emberr� v�l�s fontos t�nyez�j�nek tartja a h�st�pl�l�kra val� �tt�r�st: "Azt hiszem, hogy a h�sev�s �ppoly r�gi, mint maga az ember, s amikor az ember el�dei, az erdei �lettel felhagyva, a sztyepp�n folytatt�k tov�bbi �let�ket, t�pl�l�kuk v�ltozatosabb� v�lt, �s a t�lnyom�an n�v�nyt, illetve gy�m�lcs�t ev� l�nyekb�l r�szben h�sev�kk� alakultak �t."
Az elsztyepp�sed� vid�keken folytatott �let a vad�szatta val� �t�ll�t�d�st k�v�nta meg, s a nagyobb �llatokra val� vad�szat el�mozd�totta a csapatos k�z�ss�gi �letet. Csup�n sejtj�k azt, hogy a h�st�pl�l�knak milyen jelent�s�ge volt az emberr� v�l�sban.
[ TARTALOM ]
Teljes bizonyoss�ggal k�z�lhetj�k, hogy az �sember el�bb s�t�tt, mint f�z�tt. A pir�t�s, p�rk�l�s nemcsak a h�sf�l�ket tette porhany�ss�, �zesebb�, hanem a k�l�nb�z� magvakat, n�v�nyi term�seket is. A pattogatott kukorica, a s�lt alma �s s�lt gesztenye, a p�rk�lt mandula m�g ma is �rzi �s id�zi a konyham�v�szet �skor�nak kezdeti lehet�s�geit �s technik�j�t.
�s mikor kezdtek el f�zni?
Az �jabb k�korszakban, amikor m�r volt miben. Ugyanis ekkor k�sz�ltek az els� agyaged�nyek. Ezek azonban m�g nem voltak t�z�ll�ak, k�zvetlen�l a t�zre t�ve megrepedtek. Ez�rt a f�z�s leg�sibb m�dja az �gynevezett "k�ves f�z�s". L�nyege az, hogy az ed�nybe, a f�z�sre el�k�sz�tett v�zbe forr� k�veket dobnak, s ezeket addig v�ltj�k, m�g a folyad�k felforr. Ezt az �si f�z�sm�dot �rzi az erd�lyi magyarokn�l haszn�lt k�veszt�s sz�.
Az �jabb k�korszakban a s�ltek hely�re a n�v�nyi f�zetek l�ptek. A puszt�n n�v�nyi term�kekb�l k�sz�lt levest a magyar ember tr�f�san �rva, rongyos, k�dis, bety�ros levesnek nevezi. �ns�ges id�kben azonban m�g ma is fontos az eff�le �si f�zeteknek a szerepe.
[ TARTALOM ]
Els� pillanatra azt hinn� az ember, hogy asztal n�lk�l szinte nem is lehet enni. Pedig dehogynem! A szabad �g alatt, bogr�csban val� f�z�s a gy�jt�get� �letm�d maradv�nya. Ugyanez az �letm�d hagyom�nyozta r�nk a bogr�csban ott �telnek t�lal�sm�dj�t is. A kint j�r� emberek a p�rolg� vasfazekat egyszer�en a puszta f�ldre helyezik, k�r�l�lik, s kagyl�h�jb�l meg vessz�b�l szerkesztett kanalakkal meregetnek bel�le.
Teh�t az �tel kezdetben m�g nem szakadt el a f�ldt�l. A bogr�cs, a serpeny�s f�z�s a p�sztor�let hagyom�nyak�nt sok�ig tov�bb �lt m�g a paraszth�zakban. Kor�bban ezekben sem volt asztal. A bogr�csot a f�ldre �ll�tott�k, �s zs�molyokkal rakt�k k�r�l. Azon �lve, fakan�llal szedegettek bel�le.
K�z�s bogr�csb�l, t�bben? Term�szetesen. Vagy a bogr�csb�l, vagy a sub�r�l. Szok�sban volt p�sztoraink k�z�tt az is, hogy a bogr�csb�l a p�rk�lt h�st vagy a k�lesk�s�t a sub�ra ford�tott�k ki. A suba volt teh�t az asztal.
A fejl�d�s k�vetkez� foka az ev�sz�k volt. Ez tulajdonk�ppen egy alacsony �s lyukas �l�k�j� sz�k. Ebbe �ll�tott�k bele a bogr�csot. �gy v�lt el a bogr�cs vagy az ev� fat�l a f�ldt�l. Igen �m, de az ev�sz�k m�g nem asztal!
Hamarosan el�rkezett a fejl�d�s id�ig is. Az alacsony ev�sz�k, vagy mint az asztal sz� meghonosod�sa ut�n nevezni kezdt�k: asztalsz�k, nemcsak a p�sztorok k�zt, hanem a parasztkonyh�ban is k�z�ns�ges volt. Innen mindink�bb kiszor�totta az �ri rendb�l �tker�lt magasabb asztal, mely id�vel m�r a szob�ban kap helyet, de tarka, h�mzett, sz�tt abrosszal letakarva sok�ig ink�bb csak d�szb�tor maradt, ak�rcsak a magasra vetett �gy vagy a festett-faragott sz�k.
[ TARTALOM ]
A kan�l haszn�lata visszany�lik az emberis�g legr�gibb kor�ba, alakja a legk�l�nb�z�bb n�pekn�l �vezredek sor�n ugyanaz maradt. A legprimit�vebb kan�l a behas�tott n�dsz�lba szor�tott f�l kagyl�. El�fordul �skori, k�z�pkori leletekben - de hal�szok, p�k�szok m�g sz�zadunkban is sok helyen ilyennel kanalazz�k az �telt. Az �skorban agyagb�l k�sz�lt, form�ja kis, kagyl� alak� cs�sze, amelynek egyik oldal�b�l ny�l �ll ki. Sv�jci leletekb�l, hol a t�rgyak konzerv�l�bb r�tegekben fek�dtek, ismer�nk fakanalakat is, amelyek szint�n az �jabb k�korb�l erednek. Az assz�rok v�r�sr�zb�l k�sz�tett�k a kanalat. Az egyiptomiak f�b�l faragott kanalakat haszn�ltak.
A g�r�g�kn�l m�g aranykan�l is el�fordult, jobb�ra azonban homor�ra form�lt keny�rt�szta szolg�lt kan�lk�nt. Pompejiben bronzkanalakat tal�ltak.
A 14. �s 15. sz�zadban a francia �s a burgundi udvarban kezd�d�tt a luxuskanalak vir�gkora. �tv�s�k, zom�ncol�k �s elef�ntcsont-farag�k remekeltek kan�l�gyben. A 17. sz�zadt�l kezdve t�nnek fel azok a kanalak, amelyeket nagyr�szt ma is haszn�lunk: az enyh�n hajl�tott nyel�, lap�t alakban v�gz�d� ev�eszk�z�k.
[ TARTALOM ]
Az 1450-es esztend�kben vezett�k be a v�szonb�l sz�tt szalv�ta haszn�lat�t. Addig mindenki a f�ldig �r� abroszba t�r�lk�z�tt; mivel pedig ujjaikkal ettek, minden fog�s ut�n abroszt kellett v�ltani. Divatba ker�lve a szalv�ta el�bb a gyermeknek nyak�ba ter�l, a feln�tteknek pedig a t�rd�re. De ez nem minden nemzet gyakorlat�ban egyforma. �gy p�ld�ul az angolok, spanyolok, hollandok, akik egy id�ben sz�les, kikem�ny�tett, fodros, kerek gall�rt viseltek, �tkez�s k�zben a nyakukba szalv�t�t gy�rtek, hogy kez�kkel a sz�jukig vitt �tel a gall�rt be ne piszk�tsa. Egy�bk�nt a szalv�ta megjelen�se �jabb illemszab�lyt sz�lt: 1500-ban illetlennek tartj�k, ha valaki az orr�t t�r�li bel�.
Ez persze a v�szon asztalkend� t�rt�nete. A pap�rszalv�ta sz�let�si �v�t, els� alkalmaz�j�nak nev�t nem siker�lt kinyomozni. Egyik forr�smunka szerint 1893-ban "nem ritk�k m�r" a pap�ros asztalkend�k sem. Ennek alapj�n tal�n nem sokat t�ved�nk, ha megjelen�s�t �s haszn�lat�nak �ltal�nosabb elterjed�s�t a 19. sz�zad m�sodik fel�re tessz�k.
[ TARTALOM ]
A v�laszt L�szl� Gyula A honfoglal� magyar n�p �lete c�m� munk�j�ban tal�ltuk meg:
"El�sz�r is le kell sz�gezn�nk, hogy egyetlen, a magyars�got ismer� r�gi �r� sem �ll�tja ezt r�lunk, hanem ez csak a k�lf�ldi k�ztudatban r�nk ragadt mendemonda. Nem r�lunk �rj�k ezt, hanem a hunokr�l �ll�tja Ammianus Marcellinus, aki ugyan katonatiszt volt, de a hunokkal sohasem hadakozott. Szerinte: » A hunok... mindenf�le �llatok nyers h�s�val t�pl�lkoznak, amelyet a lovuk h�t�ra, combjuk al� tesznek, s kiss� porhany�ra meleg�tenek.« Innen terjedt �t ez a mendemonda r�nk, magyarokra is."
1349-ben egy m�ncheni ember, bizonyos Sch�tberger J�nos, aki 32 �vet t�lt�tt Perzsi�ban, Turkeszt�nban �s m�sutt, a kirgizekr�l ezt �rja: "...l�ttam, mikor az �tban pihen�t tartottak, hogy veszik a h�st, v�konyra szeletelik, a nyereg al� rakj�k, �s rajta lovagolnak. Azt�n esznek bel�le, mikor �hesek, de el�bb bes�zz�k."
E k�t adat ut�n, �gy l�tszik hogy m�giscsak van valami ebben a mendemond�ban. Vizsg�l�djunk csak tov�bb! Bergmann J�zsef n�met utaz�, aki a m�lt sz�zad legelej�n t�bb �vet t�lt�tt a Volga torkolata k�r�l �l� kalm�k�kn�l, t�bbek k�z�tt ezt �rja:
"Egy �ltal�nosan elterjedt n�zet azt vallja, hogy a kalm�k�k, mint m�s szomsz�d nom�d n�pek is, nyerg�k alatt puh�tj�k meg ev�sre a h�st. Val� igaz, a kalm�k�k tesznek h�st, b�r f�k�pp hajat, a nyerg�k al�, �mde csak az�rt, hogy a kem�ny, fav�zas nyeregt�l felt�rt lovak h�t�t vele gy�gy�ts�k. Mikor az effajta flastrom hivat�s�nak megfelelt, eldobj�k mint hasznavehetetlent. �n e mendemond�kr�l besz�ltem n�h�nyszor a kalm�k�kkel s hangosan nevettek az eur�paiak b�rgy�s�g�n."
Ez az adat - s m�g n�h�ny m�s is - meggy�z�en bizony�tja, hogy �seink nem nyereg alatt puh�tott h�ssal �ltek.
[ TARTALOM ]
Nem csak a ruh�zkod�snak, vagy a frizur�nak van �s volt divatja, de a t�pl�lkoz�snak is. �ll�t�sunk igazol�s�ra, de a v�lasz bevezet�sek�nt is hallgass�k meg a kokovorist�k k�l�n�s t�rt�net�t, Szerb Zsigmond nyom�n.
Egy Engelhardt nev� h�bortos egy�nt sz�llott meg az a gondolat, hogy az ember egyetlen term�szetes t�pl�l�ka a k�kuszdi�. Tropikus vid�ken kell �ln�nk, nem szabad ruh�t viseln�nk �s kiz�r�lag k�kuszdi�val kell t�pl�lkoznunk: ez az emberis�g j�vend� boldogs�g�nak �tja. A k�kuszev�k t�bora hamarosan egyes�lett� t�m�r�lt, s�t lapot is kiadott. K�zben reggel k�kusztejet ittak, d�lben k�kusz h�s�t eb�deltek s vacsor�ra sz�r�tott k�kuszt r�gtak. Az �zlet sz�pen f�llend�lt, olyannyira, hogy a d�li �ce�non egy kis szigetet v�s�roltak �s Engelhardt �r itt Kabakonon megalap�totta a kokovosok vil�gbirodalm�t. A boldog lak�k csak k�kuszt ehettek, mert ez "kondenz�lja �s akkumul�lja a napsugarat", m�g fejfed�t sem volt szabad r��rni�k, hogy a napsugarak szabadon �tj�rhass�k a testet. Az eredm�ny r�mes volt. A j�vev�nyek sorra elpusztultak. Maga Engelhardt is nagybeteg lett. hatalmas fek�lye t�madt, mely a napoz�s ellen�re is egyre jobban elfajult. V�gs� k�ts�gbees�s�ben a Nagy Alap�t� halat �s h�st kezdett enni �s erre a fek�ly, melyet nyilv�n a vitaminhi�ny okozott, sz�pen meggy�gyult. Azut�n j�tt az els� vil�gh�bor�, a n�met kokovosok ak�r �hen halhattak volna, hiszen k�kuszdi�t nem lehetett behozni. Engelhardt pedig angol fogs�gba esett �s ott meg is halt.
A gyomor divatj�nak, a konyha reformereinek magyar mestere mesterh�zi Bics�rdy B�la nyugalmazott ad�tiszt, saj�t �ll�t�sa szerint, amat�r s�lyemel� bajnok volt, Budapesten sz�letett 1872-ben, de a Bics�rdyzmus c�m� "szakmai" lap �s k�nyveinek sora Erd�lyben jelent meg, az 1920-as �vek sor�n.
Az � tan�t�sainak is a k�kuszdi� a l�nyege?
Majdnem... a bics�rdizmus is a vegetarianizmus, azaz a n�v�nyev�s egyik fajt�ja. A hal�l legy�z�se, vagyis az �letnek �vsz�zadokig terjedhet� meghosszabb�t�sa c�m� k�nyve foglalja �ssze a "Mester" gasztron�miai "vil�gn�zet�nek" legfontosabb t�teleit. Ebben a z�rzavaros, nagyhang�, �ndics�r� �r�sban Zoroasztert�l Saint Germain gr�fig, a b�lmos�st�l a b�jt�l�sig minden egy�tt kavarog. A l�nyege az, hogy a szervezetet nyers n�v�nyi koszttal �s k�t hetes, vagy 45 napos b�jt�kkel "meg kell tiszt�tani" a k�ros erjed�st el�id�z� anyagokt�l. Ily m�don az "energikus t�rekv�k" p�ld�ul sohase reggelizzenek, hanem legyen az eb�dj�k alma, vagy m�s szezon szerinti gy�m�lcs, keny�r n�lk�l, esetleg di�val, vagy h�mozott mogyor�val. Este pedig a legmegfelel�bb vacsora: az �r�lt di� m�zzel �s tejfellel, kev�s keny�r. K�zben pedig tess�k min�l t�bbet b�jt�lni, �me ez az emberis�g boldog j�vend�j�nek �tja, melyet a Mester sasszeme az "igazs�g megl�t�s�nak hajnal�n megpillantott".
Senki sem pr�f�ta saj�t haz�j�ban - a f�ma szerint Bics�rdynek sem siker�lt csal�dtagjait megt�r�tenie. Saj�t �let�t pedig nemcsak �vsz�zadokra, hanem h�t �vtizedre sem hosszabb�totta meg.
Mindenf�le gyomor k�r�li divattal kapcsolatosan a tudom�ny �ll�spontja a k�vetkez�:
Az ember "mindenev�". Teh�t minden olyan �trend, mely a t�pl�lkoz�st huzamosabban egyoldal�v� teszi, c�lszer�tlen. Mivel a nyerskoszt term�szet�n�l fogva f�leg n�v�nyi �teleket tartalmaz, nyers, �llati feh�rj�t nem tartalmaz� �s hideg volta miatt a r�g� �s em�szt� szerveket megterheli s tart�s fogyaszt�sra nem nagyon alkalmas.
[ TARTALOM ]
Az iv�v�zben fontos �sv�nyi t�panyagok vannak. Az ember napi 600-800 milligrammos kalciumsz�ks�glet�nek harmad�t, fel�t innen kapja. Kem�nys�g�t�l f�gg�en, tartalmaz literenk�nt ak�r n�h�ny sz�z milligramm kalciumot �s mellette 40-50 milligramm magn�ziumot. A szervezet vasell�t�s�ban nem jelent�ktelen a v�zzel bejut� vas sem, b�r mennyis�ge �ltal�ban nem haladja meg a sz�ks�glet tizedr�sz�t.
A v�zzel ugyan nem lehet j�llakni, de a benne oldott anyagok "t�pl�l�kul" is szolg�lnak. Pontosabban sz�lva: biztos�tj�k a szervezet �letm�k�d�s�t, �gy p�ld�ul a j�d hi�nya a pajzsmirigy cs�kkent m�k�d�s�hez, �llom�ny�nak megduzzad�s�hoz, golyv�hoz �s az ezzel j�r� �ltal�nos anyag cserezavarokhoz: n�veked�si �s szellemi elmaradotts�ghoz vezet. Mivel a j�dhi�ny-golyv�t a felvett j�d mennyis�g�nek el�gtelens�ge okozza, a j�d pedig a talajb�l az iv�v�zzel �s a t�pl�l�kkal egyar�nt beker�lhet a szervezetbe, egy adott ter�leten rendszeresen jelentkez� golyv�t a talaj j�dszeg�nys�g�nek rov�s�ra kell �rni. Ezeken a vid�keken a konyhas� j�doz�s�val lehet ezt az elv�ltoz�st megsz�ntetni.
A mikrogrammnyi j�dsz�ks�glet kiel�g�t�s�ben a v�z els�rend� fontoss�g�. Haz�nkban a Tisz�nt�lon az art�zi kutak nagy j�dtartalm�ak, a Dun�nt�lon ennek t�red�k r�sze tal�lhat� az elt�r� geol�giai adotts�gok miatt. A felsz�nk�zeli r�tegekb�l a n�v�nyek is vesznek fel j�dot, ez�rt a szervezet sz�ks�glet�t e m�sik forr�sb�l is fedezi. Erre mutat az a tapasztalat, hogy olyan vid�kek is gyakran golyvamentesek, ahol az iv�v�z nem tartalmaz elegend� j�dot.
[ TARTALOM ]
Honfoglal� �seink a szalontai diszn�t magukkal hozt�k Keletr�l. Ezeket a hatalmas, borj� nagys�g�, t�glav�r�s sz�n� h�ssert�seket kan�szok terelt�k, �s az �j haz�ban a Tisz�nt�lon telepedtek meg. Ez a saj�tos magyar fajta csak a leg�jabb id�kben pusztult ki.
Ebb�l a t�nyb�l az k�vetkezik, hogy �seink nem voltak igazi nom�dok. A f�rfiak ugyan kalandoz� �letm�dot folytattak, maga a n�p, a t�li �s ny�ri sz�ll�sra val� k�lt�z�st�l eltekintve, helyhezk�t�tten �lt, diszn�tart�ssal is foglalkozott, teh�t nem volt igazi nom�d.
�seink magukkal hozt�k a szalontai sert�st, s itt tal�lt�k a bakonyi diszn�t a Bakonyban �s az alf�ldi zs�rsert�st, amit m�g az avarok teny�sztettek.
�si h�ssert�seink sajnos kihaltak. A bakonyi fajta is. A mai h�res magyar mangalica zs�rsert�s viszont tartja a szoros rokons�got az eml�tett avarkori alf�ldi diszn�val.
�me, a magyar sert�s t�rt�nete di�h�jban. Most pedig a diszn�torok k�vetkeznek.
�seink bizony�ra v�ndorl�suk sor�n is b�ven �ltek sert�sh�ssal, szalonn�val. I. Istv�n 1036-ban int�zkedett a Bakonyban makkol� sert�sekr�l. I. Endre ki�heztetett ellens�g�nek, III. Henriknek 1051-ben p�ld�ul 2000 oldal szalonn�t k�ld�tt aj�nd�kba. Persze ez csak s�zott, esetleg borsozott szalonna volt. A paprik�t nem ismert�k. Ez a f�szer�nk csak a 18. sz�zadban kezd sz�lesebb k�rben elterjedni. Teh�t csak vagy 200 �ve besz�lhet�nk paprik�s szalonn�r�l, kolb�szr�l, guly�sr�l �s paprik�s csirk�r�l. Haszn�ltak ugyan kor�bban is fokhagym�t, s�fr�nyt, zs�ly�t, rozmaringot, borsot, gy�mb�rt, kaport �s major�nn�t, csak �ppen paprik�t nem.
[ TARTALOM ]
M�r a r�gi g�r�g�k is ismert�k a kolb�szt. A kecskebelekbe t�lt�tt, szalonn�s, v�res k�sz�tm�nyekkel a versenyek gy�zteseit tisztelt�k meg, az Od�sszeia szerint.
B�lcs Le� biz�nci cs�sz�r t�bbek k�z�tt kev�sb� b�lcsen a k�vetkez� rendeletet bocs�totta ki:
"F�ls�ges f�leinkhez jutv�n a h�r, hogy belekbe v�rt pakolnak, valamint gabon�t zs�kba, s ilyet�n m�don, mint m�s, k�z�ns�ges eledel megev�dik, cs�sz�ri f�ls�g�nk eff�le sz�gyenletes dolgokat nem n�zhet tov�bb, �s meg nem t�rheti, hogy az orsz�g tekint�ly�n �s becs�let�n holmi nyalakod�, hasuknak �l� alattval�k b�n�s f�zte miatt csorba ejtess�k. Valaki teh�t v�rt ilyet�n m�don gy�m�sz�l gyomr�ba, az p�r�re vetkeztetik, megbotoztatik, �s az orsz�gb�l �r�kre ki�zetik."
Nem csod�lkozhatunk, hogy ez ut�n a cs�sz�ri d�rgedelem ut�n Keleten elment az emberek kedve a kolb�szt�l... Nem �gy R�m�ban! Ott nagy keletje volt a v�res hurk�nak, a botulinak, a kolb�sznak, a tomacul�nak, a f�st�lt kolb�sznak, a lucanic�nak �s a m�jasnak, amelyet hillae n�ven ismertek �s fogyasztottak.
A r�maiakt�l a germ�nok vett�k �t a kolb�szk�sz�t�s m�v�szet�t, �s m�r a k�z�pkor folyam�n nagy t�k�lyre vitt�k. A v�rosok versenyeztek ebben. A kr�nik�kb�l tudjuk, hogy a braunschweigiek minden�ron el akart�k vinni a p�lm�t azzal, hogy a leghosszabb kolb�szt �k k�sz�tik. A v�rosi tan�cs ezt m�r becs�letbeli k�rd�snek tartotta. Amikor a nagy m� el�rte a 800 r�f hossz�s�got, �s m�r gy�ztesnek hitt�k magukat, akkor el�l�ptek a k�nigsbergiek �s egy k�tezert�z l�bnyi kolb�szmonstrummal az �lre t�rtek. A sz� szoros �rtelm�ben a nagy m�vet 1601-ben zenesz�val, �nnep�lyes k�rmenetben v�gighordozt�k a v�roson. Amint feljegyezt�k: a v�ros legel�kel�bb ifjai vettek r�szt ebben a precesszi�ban, "b�rrel a v�llukon" a kolb�sz zs�ross�ga miatt...
A magyar hist�ri�ban a kolb�sz n�v IV. B�la kir�ly uralkod�sa idej�n t�nt fel. A kunoknak adom�nyozott ter�leten, a mai Kunmadaras hely�n volt a Kolb�szsz�k nev� telep�l�s. Ez akkoriban a kun ter�let k�zpontja volt, Madaras, Asszonysz�ll�s, Orgonda, Kunhegyes, Kolb�szszeg, Kolb�szsz�ll�s �s Kakat tartozott hozz�. Ez a kun sz�khely 1663-ig l�tezett. Ekkor a t�r�k�k feld�lt�k, lakoss�ga elmenek�lt, �s soha nem �p�lt �jj�...
A nyelv�szek szerint azonban a kolb�sz szl�v eredet� sz�. A szerbben, szlov�kban, oroszban szinte �gy hangzik, mint a magyarban. Ezek szerint a kolb�szt valamelyik szl�v n�p "tal�lta fel"? Ilyesmit nem �ll�thatunk. Ugyanis a szl�v nyelvekben is j�vev�ny ez a kifejez�s. Hogy honnan vett�k �t, azon m�g vit�znak a nyelv�szek. Egyesek az oszm�n-t�r�kre gyanakszanak, ahol a k�lbast roston s�lt bordaszeletet jelent. A Kolb�sz helyn�v minden bizonnyal kun nemzets�gn�vvel azonos, �s az �llati b�lbe t�lt�tt, vagdalt, f�szerezett h�s jelent�s� kolb�sz szavunkhoz semmi k�ze. IV. B�la nem evett m�g kolb�szt, hanem csup�n befogadta a tat�rok el�l menek�l� kunokat.
[ TARTALOM ]
M�rcius f�nyei m�g k�stek, de a b�csi Burg ablakait m�r izgat� szell�k r�zogatt�k, mikor Radetzky t�borszernagy kihallgat�sra indult I. Ferdin�nd cs�sz�rhoz. Radetzky olyan nyugodtan lejtett v�gig a Burg hossz� folyos�in, mintha hadgyakorlati terepszeml�re ment volna.
- Nos, szeretett Radetzkym? - �gy a cs�sz�r.
- Az olasz helyzet nem valami r�zs�s, fels�g. A cs�sz�ri helyhat�s�g legjobb akarat� int�zked�sei ellen�re a hazafiak cs�k�ny�sen el�gedetlenkednek. Anglia rokonszenvvel, Franciaorsz�g fegyverrel t�mogatja �ket, de veszedelmes kapcsolatokat tartanak fenn a magyarorsz�gi rebellis elemekkel is - valahogy �gy akart volna jelenteni Radetzky, de mindezek t�zetes megvitat�sa csak untatta volna a legfels�bb hadurat, ez�rt r�viden csak ennyit mondott:
- A m�lt h�ten Velenc�ben egy madaras polent�t ettem, nem tudom, pacsirta vagy ver�b volt-e a sz�szban, de nagyszer� volt...
- �s Veron�ban?
- Fels�g, a veronai szal�mi val�ban fel�lm�lhatatlan.
- �s Mil�n�?
- A mil�n�iak val�di mesterek. Azok a borj�szeletet el�sz�r toj�sban �s zsemlemorzs�ban hempergetik meg, �s �gy s�tik ki. Ilyen egy mil�n�i szelet!
- Kedves Radetzkym! �n �pp f�l tizenkett�kor mes�li mindezt, mikor olyan �hes vagyok, mint a farkas.
- Igenis, fels�g!
- M�lyen meg vagyok gy�z�dve, hogy a t�rt�nelem b�rmilyen fordulat�ban mindig b�zhatok szem�lyem �s uralkod�h�zam ir�nti h�s�ges odaad�s�ban.
- Igenis, fels�g!
- K�rem, menjen le a konyh�ba, �s mutassa meg a szak�csomnak, hogyan k�sz�l ez a mil�n�i szelet!
A f�szak�cs a helysz�nen adott utas�t�sokat olyan pontosan hajtotta v�gre, hogy a hadseregparancsnok a k�s�bbi csat�k folyam�n t�bb �zben sajn�lkoz�s�t fejezte ki: parancsait m�sok kev�sb� h�ven val�s�tott�k meg.
A f�szak�cs az eredeti elj�r�st azzal a megfigyel�ssel t�k�letes�tette, hogy az el�zetes belisztez�s a zsemlemorzsa tapad�s�t el�seg�ti, �s hogy a fiatal feldarabolt csirk�t is el lehet k�sz�teni ilyen m�don. Ferdin�nd f�szak�csa ez�ltal megteremtette a r�ntott csirk�t.
De ezzel m�g nincs v�ge. A b�csi szelet nem Mil�n�ban sz�letett, hanem a sz�lak visszany�lnak az olasz renesz�nsz buk�s�nak idej�re.
A 15. sz�zad v�g�n francia, n�met �s spanyol zsoldoscsapatok t�rtek It�li�ra. A m�v�szet hona csatat�rr� v�lt. A spanyolok �tsz�r is elfoglalt�k Mil�n�t. Nemcsak lobog� harci z�szl�kat hoztak, hanem aranysz�n� r�ntott szeleteket is.
R�gi spanyol szak�csk�nyvekben "chuleta andaluza" elnevez�ssel szerepel ez az �tel. Andal�zia az 1491-es granadai gy�zelem ut�n kereszt�ny k�zre ker�lt ugyan, de a lakoss�g tov�bbra is ragaszkodott az �r�h�sok hagyom�nyos arab elk�sz�t�s�hez, a pr�zlihez, a toj�ss�rg�j�hoz. A b�csi szelet, a mil�n�i szelet, azaz a spanyol chuleta ezek szerint m�r szelet.
A meglep� az, hogy m�r a r�gi g�r�g�k is �ltek a b�csi szelettel. Ez ugyanis nem arab tal�lm�ny, �k csak eltanult�k a hell�nekt�l, s tov�bbadt�k az ib�riai-f�lszigeten tudom�nyukat. A r�gi g�r�g�k szak�csk�nyveib�l eredetiben csak egy maradt korunkra: Athenaiosz Deiphna sophiszt�sze. Ez a p�ratlan m� bizony�tja a legmeggy�z�bben, hogy az antik szellem szak�csm�v�szet ter�n is remekelt. Anthenaiosz megadja a tepsi sz�t, ez n�la teganosz. Tudja, mi a s�lt szelet, "phloidesz", �s el�rulja, hogyan mondj�k �g�r�g�l a pr�zlik�sz�t�st: leganon katatr�pszin.
A b�csi szelet titk�t L�n�rd S�ndor, a kiv�l� �r�, k�lt�, orvos, nyelv�sz, m�ford�t� fejtette meg.
[ TARTALOM ]
Rost�lyosunk n�vad�ja P�l Antal herceg az Esterh�zyak n�pes fam�li�j�b�l. Ez a f�rfi� 1786-ban sz�letett �s 1866-ban vett b�cs�t az Osztr�k-Magyar Monarchi�t�l - mind�r�kre. � nem muzsik�lt, � politiz�lt �s evett. F�leg az ut�bbi �gyekkel foglalkozott - hercegien. Egy ideig k�l�gyminiszterk�nt t�pl�lkozott, azut�n mint Ferenc J�zsef k�pvisel�je habzsolta a kavi�rt Moszkv�ban, II. S�ndor c�r koron�z�sakor, v�g�l elnyelte �t a felejt�s. Azaz, hogy dics� neve �r�kk�n �l, nem a t�rt�nelemk�nyvben, hanem az �tlapokon. Mert herceg Esterh�zy P�l Antal nyugalmazott cs�sz�ri �s kir�lyi k�l�gyminiszter neve �kes�ti a rost�lyosok egyik v�lfaj�t. Ennek k�t oka lehet. A b�csi vend�gl�t�ipari f�iskola professzorai szerint vagy � volt a saj�tszer� k�sz�t�si m�d feltal�l�ja... vagy pedig - �s ez a val�sz�n�bb f�ltev�s -, valamelyik lelkes, de n�vtelen szak�cs-zseni �gy akarta meg�r�k�teni a nagyev� herceg dics�s�g�t az �tlapon.
[ TARTALOM ]
A krumplis�t�shez sokkal nagyobb meleg kell, mint a f�z�shez. A nagy melegt�l s�t�s k�zben a krumpliban lev� kem�ny�t� egy r�sze �talakul dextrinn�. Enyvhez hasonlatos anyag ez, mely �sszeragasztja a kem�ny�t�szemeket, �s azt�n barn�spiros r�teget alkot a s�lt krumpli fel�let�n. Hasonl� folyamat zajlik le a keny�rs�t�sn�l is. A lisztben is van kem�ny�t�. Ez�rt amikor a keny�r a kemenc�ben s�l, term�szetesen azon is k�pz�dik dextrin-r�teg.
[ TARTALOM ]
A szal�mi alapt�rt�net�t �s nev�t a k�keg� It�lia adta az emberis�gnek.
Magyarorsz�gon csak a szabads�gharc ut�n honosodott meg, Piazzoni �s Faddini pesti gesztenyes�t�k j�volt�b�l. A k�t hozz�nk szakadt maroni�rus r�j�tt arra, hogy a t�li h�z�d�mping olcs� nyersanyag�b�l dr�ga szal�mit gy�rthat a magyaroknak, �gy kezd�d�tt... S hamarosan megj�tt az er�s�t�s: Piazzoni unoka�ccse, az ifj� Dozzi. Majd j�ttek a Medumok, Del Medic�k...
�s egy �j fejezet kezd�d�tt a magyar h�sipar t�rt�net�ben. Az olasz szal�mimesterek f�lt�kenyen �rizt�k gy�rt�si titkukat. A feldolgoz�m�helyek mellett k�l�n, z�rt szob�ban rendezkedtek be. Az elk�sz�tett h�s csatorn�n jutott hozz�juk. Z�rt ajt�k m�g�tt, a hajdani olasz alkimist�k titokzatoss�g�val, hozz�kevert�k a sz�ks�ges kell�keket, f�szereket, s egy m�sodik csatorn�n �t k�ldt�k vissza a m�helynek. A szal�migy�rt�s azonban minden titkol�dz�s ellen�re sem maradt olasz bel�gy. J�tt a Pick-szal�mi Szegeden, az 1870-es �vekben, �s hamarosan megsz�letett a Herz-szal�mi is.
[ TARTALOM ]
Az �telek k�zt kev�s olyan nagy szerepet j�tsz� t�pl�l�k van, mint a toj�s. A finn n�pi eposz, a Kalevala a vil�got k�lti ki bel�le, a g�r�g P�thagorasz tan�tv�nyai b�lcseleti rendszer�kbe �p�tett�k. A r�maiak eb�d kezdet�n toj�st, a v�g�n alm�t ettek.
Innen ered a sz�l�s: "ab ovo usque ad mala" (a toj�st�l az alm�ig), azaz kezdett�l v�gig.
A babon�s var�zsm�veletekben is nagy jelent�s�ge volt a toj�snak. N�r� cs�sz�r feles�ge megk�rdezett egy j�sn�t, egy szibill�t, hogy vajon fi�- vagy le�nygyermeke sz�letik-e. Az oraculum, a j�slat �gy hangzott:
"T�gy kebledbe egy friss toj�st, s �rizd addig ott, m�g kikel. Ha kakas b�vik ki bel�le, akkor adj h�l�t az istennek, mert fiad sz�letik!"
A cs�sz�rn� k�vette a szibilla tan�cs�t, a j�slat v�letlen�l be�t�tt. Fia lett, kinek a Tiberius nevet adt�k. Erre azt�n R�ma minden h�lgye k�vette a p�ld�t, s Plinius mosolyogva jegyzi fel, hogy k�v�ncsis�gb�l valamennyien toj�sokat keltettek ki.
M�g egy �rdekes adat arr�l, hogy a toj�s vit�zs�gi �rdem�l is szolg�lt. Egy r�gi n�met kr�nik�ban ez olvashat�:
"Mid�n Seyfried Schweppermann n�rnbergi patr�cius a frank seg�dcsapatok �l�n M�hldorf mellett, 1322. szeptember 28-�n megverte az osztr�kokat, Bajor Lajos cs�sz�r a nevezett nap est�j�n lakom�t rendezett, melyen Schweppermannt �s sereg�t f�tt toj�sokkal vend�gelte meg. Minden vit�znek adass�k egy toj�s - �gy ki�ltott fel a cs�sz�r -, a der�k Schweppermannak pedig kett�!"
A toj�s az�ta is rangos helyet foglal el t�pl�lkoz�sunkban.
[ TARTALOM ]
A sz� t�r�k eredet�. A joghurt t�r�k�l aludttejet jelent, csakhogy nem k�z�ns�ges aludttejet, amelynek megalvad�s�t mag�nak a tejnek a bakt�riumai (a tejsavbacilusok) okozz�k. A t�r�k-tat�r n�pek a tejet k�l�nb�z� erjeszt�gomb�k seg�ts�g�vel alvasztj�k meg. Az �gy k�sz�lt aludttejek egyike - a kefir �s a kumisz t�rsa - az az ital, amelyet a Balk�n t�r�k h�dolts�g�nak idej�n a bolg�rok �s a rom�nok is n�pt�pl�l�kk� fogadtak, s amely ma a t�r�k sz�t bolg�r joghurt alakj�ban vil�gszerte ismertt� teszi.
A joghurt sz� az orosz bakteriol�gusnak, Mecsnyikovnak k�sz�nheti vil�gj�r� p�lyafut�s�t. Mecsnyikov ugyanis az �reged�s lehet� kitol�s�ra �s az �let meghosszabb�t�s�ra vonatkoz� elm�lked�sei k�zben 1900 k�r�l arr�l �rtes�lt, hogy Bulg�ria egyes falvaiban nagy sz�mban vannak sz�z�vesn�l id�sebb emberek, akik majdnem kiz�r�lag a joghurt aludttej�b�l �lnek. Mecsnyikov nagy tudom�nyos �s gazdas�gi mozgalmat ind�tott ennek az italnak a megismertet�s�re �s elterjeszt�s�re. A mozgalom nyelvt�rt�neti eredm�nnyel j�rt. A joghurt sz� minden eur�pai nyelv sz�kincs�be bejutott. Az emberi szervezetre gyakorolt hat�sa tudom�nyosan nem bizony�tott - b�r k�ts�gtelen�l eg�szs�ges ital.
[ TARTALOM ]
Maga a vitamin kifejez�s alig 60 esztend�s. A lengyel Kazimir Funk adta, amikor 1912-ben Angli�ban dolgozott. A sz� a vita (�let) �s az amin (amm�niasz�rmaz�k) �sszet�tele, �s a t�pl�l�k j�rul�kos t�nyez�it fejezte ki vele. Ma is �letfontoss�g�nak tartj�k a vitaminokat, b�r ezt az elnevez�st ma m�r nem tekintj�k pontosan kifejez�nek.
Hippokrat�sz tulajdonk�ppen A-vitamin szed�s�t aj�nlotta, amikor a farkasvaks�g ellen m�jat �rt el�. Az indi�nok C-vitamint adtak, amikor Jacques Cartier skorbutban szenved� embereivel Qu�becben feny�t�f�zetet itatt�k. Az iparosod� Angli�ban a 18. sz�zadban az A- �s D-vitaminban gazdag csukam�jolaj tett szert nagy h�rn�vre, mint mindent gy�gy�t� szer.
Sz�z �vvel k�s�bb a jap�nok a tenger�szek beriberi betegs�g�t �gy gy�gy�tott�k, hogy �rp�t etettek vel�k.
Ma m�r tudjuk, hogy 40 vitamin van, �s legal�bb egy tucat k�z�l�k alapvet�en fontos r�sze az emberi t�pl�lkoz�snak. Szerep�k hasonl�s�ga ellen�re - vagyis hogy nem lehet�nk meg n�lk�l�k - sajnos nincsen k�z�tt�k "hasonl�s�g". K�l�nb�z� olyan vegy�letekb�l �llnak, amelyekre a szervezetnek sz�ks�ge van, de maga nem tudja szintetiz�lni, el��ll�tani �ket.
[ TARTALOM ]
- L�gi�, pihenj! Katon�k! Ti, akik a R�mai Birodalom diadalmas �rcsasait elhozt�tok Pann�nia f�ldj�re, ki�lts�tok h�romszor �s hars�nyan: Ave Caesar! - A felsz�l�t�sra n�ma csend volt a v�lasz. - Mi az? Valami baj van? Hogy �hesek vagytok? A kincst�ri v�r�shagym�t �s fokhagym�t parancs n�lk�l megenni tilos! T�mj�tek meg bend�t�ket - k�poszt�val... R�gt�n be�rnek a szekerek! - Erre m�r felhangzott: Ave Caesar!
Valahogy �gy kezd�d�tt a dolog.
A k�poszta megromlott a hord�kban. Lucskos �s savany� lett. �gy is megett�k �s r�j�ttek, hogy kellemes �z� �s eg�szs�ges. Hogyan k�sz�lt? Csak �gy mag�t�l. A hepehup�s orsz�gutakon a hord�kba rakott k�poszta �sszenyom�dott, �sszer�z�dott - �s erjed�snek indult, �gy sz�letett az �nyencfalat.
Az eset h�re R�m�ba is eljutott. Az �jfajta �tel ott is �zlett. Mivel az �ll a receptben, hogy a k�poszta csak z�tyk�l�dve v�lik j��z�v�, a k�poszt�shord�kat szekerekre rakatt�k a patr�ciusok, �s addig fuvaroztatt�k az antik R�ma macskak�vein, m�g megerjedt - k�nj�ban. A szeg�nyebb polg�rok k�poszt�s puttonyt akasztottak a rabszolg�k h�t�ra, azzal kellett a h�z k�r�l futkosniuk - savany�t�s c�lj�b�l. A k�posztas�t�ltat� "eleven szersz�mok", a r�mai rabszolg�k j�ttek r� arra, hogy a k�poszt�t csak er�sen le kell a hord�ban nyomkodni, erjed az s�t�ltat�s n�lk�l is.
[ TARTALOM ]
T�bben ugyan azt �ll�tj�k, hogy a s�rgar�pa igen r�gi id�k �ta termesztett n�v�ny, az �jabb v�lem�nyek azonban ezt a v�leked�st k�ts�gbe vonj�k. A r�gebbi v�lem�nyek abb�l a t�nyb�l alakultak ki, hogy a sv�jci �s nyugat-n�metorsz�gi c�l�p�p�tm�nyek t��led�k�ben megtal�lt�k a s�rgar�pa term�s�t. Ezek azonban m�s okok k�vetkezt�ben is beker�lhettek az �led�kbe. Van ugyanis olyan v�lem�ny, hogy a neolitikumban �s bronzkorban a s�rgar�p�t m�g nem fogyasztotta az ember, ink�bb gy�gyn�v�nyk�nt szolg�lt.
�s a r�gi g�r�g�k meg r�maiak, akik m�r majdnem mindent tudtak, illet�leg ettek?
Van, aki esk�szik r�, hogy mindk�t kult�r�ban sz�vesen fogyasztott�k a s�rgar�p�t, s van olyan kutat� is, aki megvonja klasszikusainkt�l ezt a gy�ny�r�s�get. S val�sz�n�leg a tagad�knak lesz igazuk...
A s�rgar�pa teh�t egyel�re vitak�rd�s. �gy l�tszik azonban, hogy v�gs� soron a perzs�knak k�sz�nhetj�k. A 10. sz�zadban kezdt�k termeszteni - Ir�nban.
Hogyan ker�lt Eur�p�ba? A m�rok telep�tett�k meg az Ib�riai-f�lszigeten, a 12. sz�zadban. Val�sz�n�, hogy Eur�pa m�s vid�keire innen jutott el.
[ TARTALOM ]
M�r a r�gi g�r�g�k is, s�t a r�gi perzs�k is fogyasztottak sal�t�t. A g�r�g�k tridaxnak nevezt�k, a r�maiak tejes m�rt�ssal k�sz�tett�k, ez�rt a neve n�luk lac lactuca volt. A k�z�pkorban a kolostorkertekben h�z�dott meg ez a n�v�ny. Elterjeszt�s�n nem kisebb f�rfi� munk�lkodott, mint Nagy K�roly, a frankok kir�lya, a k�s�bbi r�mai cs�sz�r.
M�tyus Istv�n a K�k�ll� �s Maros-Sz�kb�l egyes�lt v�rmegy�knek "fizikusa" volt. � �gy zengi a sal�ta dics�ret�t 1787-ben:
"A z�lds�gek k�zt legels� helyet �rdemel a sal�ta. Ezt a forr� temperamentum� olaszok gy�ny�r�s�ges h�ves�t� �s nedves�t� erej��rt, minden e vil�gra termett f�vekn�l legjobbnak mondj�k... Az enyves, s�r� v�rt hatalmason v�kony�tja... a term�szeti bels� forr�s�g vagy ny�ri er�s h�vs�g miatt... elt�r�ltetett �telb�li k�v�ns�got helyre�ll�tja. De efelett a r�szegs�get is �zi, �lmot is okoz, ahonnan a gazdagon vacsor�l� �s b�ven poharaz� r�gi r�maiak szeretik vala a vacsor�t sal�t�val v�gezni, amint azt Martialisnak szavai tan�tj�k..."
[ TARTALOM ]
A paprika �shaz�ja Braz�lia, a t�le �szakra elter�l� d�l-amerikai �llamok �s az Antill�k. Eur�p�ban 1494-ben eml�tik el�sz�r, Chanca, Kolumbusz k�s�r�je sz�l r�la. Az �vil�gban Spanyolorsz�gb�l terjedt sz�t. Magyar f�ld�n az els� irodalmi adatot Szenczi Moln�r Albertnek k�sz�nj�k, 1604-b�l.
A paprikatermeszt�s haz�nkban ott a legr�gibb, ahol a t�r�k h�dolts�g ut�n bolg�rok telepedtek meg. �ltal�nos �lvezeti cikk� csak a 19. sz�zadban lett. Az 1831. �vi koleraj�rv�ny idej�n a paprikap�link�t mint gy�gyszert nagy mennyis�gben haszn�lt�k. Ett�l kezdve lett a f�szerpaprika kereskedelmi �rucikk�.
A z�ldpaprik�t Szentes k�rny�k�n kezdt�k nagyobb ter�leten termeszteni az 1890-es �vekben.
A paprika az�rt v�lt szinte magyar nemzeti f�szerr�, mert porr� t�r�se magyar tal�lm�ny. Sehol m�sutt por alakban, tiszt�n, egy�b f�szer n�lk�l nem haszn�lj�k, csakis n�lunk. A Duna-Sz�va vonal�t�l d�lre cs�vesen f�zik bele az �telbe, de porr� nem t�rik, nyugaton pedig csak m�s f�szeres porokkal keverve �lnek vele.
[ TARTALOM ]
Keleten, de f�leg Egyiptomban a v�r�shagyma �s a fokhagyma volt az egyik legfontosabb n�pt�pl�l�k, s az m�g ma is. A g�r�g t�rt�net�r� H�rodotosz k�nyv�ben olvassuk, hogy mikor i. e. 2600-ban Kheopsz nagy piramis�t �p�tett�k, a munk�sok 1600 ez�sttalentom, azaz t�bb mint 7 milli� forint �rt�k� retket, hagym�t �s fokhagym�t ettek meg. Ezt. a g�l�ra is felv�st�k, olyan fontosnak �s eml�kezetre m�lt�nak �t�lte a f�pall�r. S ha ehhez m�g hozz�vessz�k a r�mai Plinius tud�s�t�s�t, miszerint az egyiptomiak a szent n�v�nyre, a fokhagym�ra esk�dtek, akkor kell�en fogjuk �rt�kelni ezt az �zes n�v�nyt.
[ TARTALOM ]
A kov�sz az �sember savany�t�si tudom�ny�nak term�ke, az �leszt� a szeszes erjed�s�. Ebb�l k�vetkezik, hogy az �leszt�t valahol Mezopot�mi�ban k�l�n�tett�k el el�sz�r a s�rb�l. A kov�sz feltal�l�sa m�g a "k�sakorba" esik, az �leszt�� m�r a keny�rkorba. A kett� k�z�tt tulajdonk�ppen az a k�l�nbs�g, hogy a kov�szban nagy szerepet j�tszanak a tejsavbakt�riumok is, az �leszt� ellenben csup�n �leszt�gomb�kb�l �ll.
Az �leszt� karrierje teh�t Mezopot�mi�b�l, Babilonb�l indult el, s Plinius r�mai �r� kor�ban m�r Eur�pa-szerte haszn�lt�k.
Liebigt�l, a 19. sz�zad nagy vegy�sz�t�l sz�rmazik az a mond�s, hogy a s�r foly�kony keny�r. Ez - amint l�ttuk - r�szben igaz is. Puszt�n azt kellene egy kiss� alaposabban megn�zn�nk, hogy mi k�ze a s�rgy�rt�snak az �leszt�k�sz�t�shez.
A s�rgy�rt�s k�tf�le �leszt�t k�l�nb�ztet meg. Az egyik a fels�erjed�s�. Ez az erjed� mal�t�s folyad�knak a felsz�n�n ny�lk�s-habos t�megben jelenik meg. A m�sik a m�ly erjed�s� �leszt�, az a folyad�k alj�n marad. A keny�rhez �leszt�nek iparilag csak a fels�erjed�s� s�r�leszt�t haszn�lj�k. Tiszta teny�szet�t csak 1881-ben �ll�tott�k el�.
Mi az �leszt� szerepe a keny�rs�t�sben?
Az �leszt� megkeleszti a t�szt�t. A kel�s alatt a cukor az �leszt�gomb�k hat�s�ra alkoholra �s sz�n-dioxidra bomlik. A sz�n-dioxid hozza l�tre a g�zbubor�kokat, melyek a t�szt�t meglaz�tj�k. Hogy a keny�rben alkohol van, a p�kek r�gen tudj�k, s�t hajdan a keny�rb�l elfoly� alkohol sz�m�ra csatorn�t v�jtak a kemence s�t�lapj�ba.
[ TARTALOM ]
"A t�r�k cs�sz�rnak igen f�jt a foga B�csre, s el is hat�rozta, hogy elfoglalja. Hatalmas sereg�vel k�r�lvette a v�rost, s b�r nap nap ut�n hevesen ostromolta, t�mad�sait a v�d�k - k�zt�k a c�hek h�siesen harcol� tagjai - mindig visszavert�k. A kudarc ut�n az ostroml�k elvonultak B�cs al�l. A v�ros falain k�v�l �p�lt Szt. Istv�n-templom torny�ra, ahov� a t�r�k�k kit�zt�k a f�lholdat, visszaker�lt a kereszt. Ekkor, 1529-ben, teh�t csaknem 450 esztend�vel ezel�tt k�sz�tette a t�r�k f�lhold form�j�ra az els� kiflit egy Wendler nev� b�csi s�t�mester. Ez a kifli hiteles t�rt�nete."
A kifli osztr�k �llampolg�rs�ga, b�csi sz�let�se szinte k�ts�gtelen. R�th-V�gh Istv�n is �gy v�lekedik A var�zsvessz� c�m� munk�j�ban. Itt olvassuk, hogy a kifli �tlete az els� b�csi k�v�h�z-tulajdonos, Kolschitzky �r agy�ban sz�letett meg. Elhat�rozta, hogy mivel a b�csiek eleget koplaltak az ostrom alatt, most meg fogja vel�k etetni a f�lholdat. Megb�zott egy p�ket, s�ss�n a k�v� mell� f�lhold alak� s�tem�nyeket, s ezzel megsz�letett a kifli, melynek a francia neve, a croissant f�lholdat is jelent. B�csi nev�t onnan kapta, hogy a f�lhold az Istv�n-templom torny�n jelent meg, s az orom n�met�l �gy hangzik: Gipfel!
[ TARTALOM ]
A szendvics "feltal�l�ja" egy angol nagy�r, John Montague, a IV. Earl of Sandwich, vagyis a Sandwich nev� kis angol kik�t�v�ros "gr�fja". Ez a tiszteletrem�lt� f�rfi� a 18. sz�zad v�ge fel� �lt, �s arr�l volt nevezetes, hogy nagyon szeretett k�rty�zni. John Montague k�nyelmetlennek tal�lta, hogy a k�rtyaasztalt�l felkeljen �s �tmenjen az eb�dl�be. Ehelyett kiadta a parancsot, hogy egy keny�rszeletre pakoljanak minden finoms�got, olyk�ppen, hogy azt k�rty�z�s k�zben is k�nyelmesen fogyaszthassa. Ez a szendvics Eur�pa-szerte elterjedt �s kedveltt� v�lt.
[ TARTALOM ]
A r�gi n�pek halottkultusz�hoz hozz�tartozott, hogy az elhaltak s�rj�ba dr�gas�gokat, eledeleket, haszn�lati t�rgyakat raktak, hadd legyenek mindennel ell�tva a m�svil�gon. K�s�bb r�eszm�ltek, hogy k�r a dr�ga �s hasznos dolgokat a s�rba eltemetni, megteszi az ut�nzatuk is. Felesleges eg�sz �kr�ket, eg�sz h�zi �llatokat fel�ldozni, amikor k�b�l faragott vagy t�szt�b�l gy�rt hasonm�saik is kell� tan�s�got tesznek a csal�dtagok kegyelet�r�l... S�t, Egyiptomban a halottnak nemritk�n be kellett �rnie a s�rkamr�ra festett felirattal is: "Ezer keny�r, ezer boroskancs�, ezer �k�r, ezer ruha a halottnak!"
Ezen az alapon a r�g�szek azt mondj�k, hogy a mai perec voltak�ppen nem egy�b, mint egy arany�kszernek t�szt�b�l gy�rt ut�nzata. Az �sszef�gg�st j�l szeml�lteti az illet� �kszer magyar neve is: karperec. Val�ban, a r�gi s�rokban tal�lt pereceknek nem lehetett m�s �rtelm�k, mint hogy vel�k helyettes�tett�k az arany kark�t�t. Emellett bizony�tana a kark�t� k�z�pkori latin neve is, a bracea. Ebb�l sz�rmazott volna a perec n�met neve, a Erezel.
[ TARTALOM ]
Louis Francois Armand Duplessis Richelieu hercege 1756-ban Menorca sziget�n�l f�nyes tengeri diadalt aratott, s ut�na nyomban elfoglalta Mahon v�r�t. A f�nyes gy�zelem eml�k�re kardj�t Pompadour m�rkin� "Mahon" - szalaggal d�sz�tette. A gy�zelmet �nnepl� lakom�n a halhoz t�lalt olajos m�rt�st pedig "mahonnaise"-nek keresztelt�k. Id� m�lt�n a m�rt�st�l megolajosodott a neve is. �gy v�lt a mahonnasie a sim�bban cs�sz� majon�zz� �s kedvelt csemeg�v�.
[ TARTALOM ]
A m�zet sokan szeretik, de ugyan ki tudja azt, hogyan lesz a m�z? A m�hek k�sz�tik el, vagy az �ltaluk �sszehordott vir�gnedvekb�l term�szetes vegyi folyamatk�nt alakul ki?
Linn�, a nagy sv�d term�szettud�s, a h�zim�het m�zcsin�l�nak, "Apis mellifera"-nak nevezte igen tal�l�an. A m�hek ugyanis a m�zet nem gy�jtik, hanem az �sszegy�jt�tt nyersanyagb�l �ll�tj�k el�. Ez a nyersanyag a k�zismert nekt�r. A vir�gok nekt�rj�t �ltal�ban a h�rom hetesn�l id�sebb m�hek gy�jtik. Ez igen nagy munka, hiszen egy kg ak�cm�zhez 50 ezer, egy kg baltacimm�zhez kb. egymilli� m�h rakom�nya sz�ks�ges! A m�h rep�l�sekor 14 km-s sebess�ggel f�l tests�lynyi rakom�nyt cipel. Azt jelenti ez, mintha egy 70 kg-os feln�tt 35 kg teherrel sz�guldana naponta 20-30 km-t.
A nekt�r felv�telekor a m�h a sz�j�ba torkoll� mirigyv�lad�kkal azt kiss� h�g�tja. A kasban azt�n vagy maguk �ntik a sejtekbe a nekt�rt, vagy otthon �l� m�heknek adj�k �t. Ezt k�veti a vegyi �talak�t�s �s a s�r�t�s. A vegyi �talak�t�s sor�n a mirigyv�lad�k hat�s�ra a nekt�rban lev� n�dcukor egy r�sze sz�l�cukorr� �s gy�m�lcscukorr� alakul �t. A nekt�rt elp�rologtat�ssal s�r�tik. Ez�rt a m�hek a nekt�rt nyitott sz�jukba veszik, �s gyorsan mozgatj�k, azut�n lenyelik, majd �jra sz�jukba nyomj�k. A kb. 10 percig tart� mozgat�skor a csepp a leveg�vel �rintkezve vesz�t v�ztartalm�b�l, s r�szben �jabb mirigyv�lad�kkal is keveredik. A nekt�rt a sejtek belsej�ben is sz�tkenik, �gy a nagy fel�letr�l a v�z is k�nnyebben elp�rolog. A kapt�rban lev� p�r�t a sz�rnymozgat�sukkal keltett l�g�ramlattal t�vol�tj�k el. (50 kg-os m�zgyarapod�skor kb. m�sf�l hektoliter v�z t�vozik!) Egy r�sz�k a l�peken, m�s r�sz�k a kij�rat k�r�l gyors �temben annyira mozgatja a leveg�t, hogy a kij�rathoz tett �g� gyufasz�l l�ngja - a l�g�ramlatnak megfelel�en - egyik oldalon befel�, a m�sikon kifel� hajlik. Ha a m�z kell�en bes�r�s�d�tt, a m�zzel telt sejteket a munk�sok viaszlappal bef�dik. A m�hkas �lete teh�t tulajdonk�ppen egy vegyi gy�r�hoz hasonl�t.
[ TARTALOM ]
Mikor a spanyolok Cortez vezet�s�vel 1520-ban elfoglalt�k Mexik�t, megismerkedtek egy itallal, melyet az indi�nok csokol�tlnak neveztek. Hernandez, spanyol tud�s ut�naj�rv�n a dolgoknak, megtudta, hogy a mexik�iak egy K�z�p-Amerik�ban �s Yucat�nban termesztett f�nak, a kaka�f�nak magvait haszn�lj�k erre a c�lra, s hogy van�lia, kukoricaliszt �s m�s anyagok hozz�ad�s�val n�gyf�le italt tudnak bel�le k�sz�teni. Egyik�k az a bizonyos csokol�tl. Eleinte a spanyolok nemigen bar�tkoztak meg a csokol�d�val, s csak akkor kezdt�k felkarolni, mikor a cukor haszn�lata �ltal�nosabb lett. De ekkor annyira megnyerte a spanyolok, s ezek r�v�n a portug�lok tetsz�s�t, hogy nemsok�ra mindk�t n�p nemzeti ital�v� lett. Amit eddig hallottunk, azt a kaka�babb�l k�sz�tett�k.
Az els� csokol�d�tablett�t �ll�t�lag egy Carletti nev� utaz� k�sz�tette Firenz�ben, az 1606. esztend�ben. Bizonyos azonban, hogy az els� csokol�d�gy�rak a 17. sz�zad sor�n ny�ltak meg Eur�p�ban, az els� csokol�d�bolt pedig Londonban 1657-ben.
[ TARTALOM ]
A mignon francia sz�. Jelent�se: kicsiny, apr�. Cukr�szati karrierje a 17. sz�zadban kezd�d�tt. P�rizsban dolgozott 1665-ben egy j� h�r� �dess�t� mester, bizonyos Mignot. Addig verte a habot, m�g be�desedett udvari sz�ll�t�nak. S aki udvari ember lett, annak sz�m�tania kellett a cs�p�s nyelv� udvaroncok t�mad�saival is. Nem kisebb ember rontott Mignot-ra, mint maga a k�lt� Boileau. Nem tudni, mi�rt, egyik g�nyos vers�ben egyenesen m�regkever�nek titul�lta a kr�mek �s tort�k g�ncstalan lovagj�t. Mignot sem maradt rest. Ellenverset �ratott egy m�sik po�t�val, �s ki is nyomtatta: csomagol�pap�rnak. Vev�inek ett�l kezdve ebbe csomagolt�k az apr� s�tem�nyeket. �ri�si sikert aratott, �s meggazdagodott �tlet�b�l. S�t a 17. sz�zad v�g�n a csomagolt apr� s�tem�nyt mignonnak nevezt�k eg�sz P�rizsban! Ez az elnevez�s azt�n m�s orsz�gokban is elterjedt.
Goethe reg�ny�nek, a Wilhelm Meisternek b�jos, szomor� sors� le�nyalakj�t is Mignonnak, "Picik�nek" nevezik. A francia Thomas oper�t �rt a reg�nyb�l Mignon c�mmel.
[ TARTALOM ]
Az indi�ner idestova sz�z esztend�s m�ltra tekinthet vissza. Sz�let�si helye B�cs. �desapja erd�di gr�f P�lffy Ferdin�nd cs�sz�ri �s kir�lyi kamar�s, a nagysiker� Theater an der Wien l�tv�nyos sz�nh�z vezet�je. A m�int�zet egyre rosszabbul ment, a vonz�, szenz�ci�s attrakci�k sz�ma cs�kkent. Oka pedig az volt, hogy P�lffy k�rty�zni kezdett. Itt �szott el a p�nze. Hogy n�mileg lend�tsen az �zlet�n, szerz�dtette a kor legh�resebb indi�n sz�rmaz�s� artist�j�t, aki zsongl�r �s mesterl�v�sz volt egy szem�lyben. De ez mind kev�s volt a kibontakoz�shoz. Megb�zta h�t szak�cs�t, hogy eszeljen ki valami s�tem�nyt, amely vonatkoz�sban �ll az indi�nnal, �gy sz�letett az indi�ner nev� kre�ci�, melyet P�lffy a f�ldszinti p�holyok k�z�ns�g�nek ingyen osztogatott. A sz�nh�z f�llend�lt - gy�z�tt a szak�csm�v�szet, a tizedik m�zsa. Az indi�ner ma is kedvelt �dess�g.
[ TARTALOM ]
A g�r�g monda szerint Kolhiszban virult az els� sz�l�t�, s innen terjedt el a F�ldk�zi-tenger partvid�k�n.
A bibliai elbesz�l�s szerint pedig No� k�sz�tett el�sz�r bort a v�z�z�n ut�n, amikor kisz�llt a b�rk�b�l. Az �si legenda m�g arr�l is tud, hogy No� b�rk�ja az Arar�t hegy�n akadt fenn. A mond�k nem j�rnak nagyon messze a val�s�gt�l. Az �kori Kolhisz a Fekete-tenger mellett fek�dt, s Arm�ni�val volt hat�ros; �rm�nyorsz�gban van az Arar�t hegye is.
Ezt �ll�tja a monda, az igazs�g az, hogy a sz�l� egyik �shaz�ja val�ban valahol Kis-�zsi�ban keresend�, �rm�nyorsz�gban, Azerbajdzs�nban, Gr�zi�ban, Nyugat-Turkeszt�nban, ahol ma is vadon �l. Tudom�nyos neve Vitis vinifera. A Kauk�zus-hegys�gben 1700 m�ter magass�gig is el�fordul, �s 15-16 centim�ter vastag vesszej�vel m�g a legmagasabb f�k cs�csaira is felkapaszkodik. A sz�l� egyik �shaz�ja teh�t Eur�zsia. De a vadsz�l� Eur�p�ban is honos. Ez az �gynevezett Vitis silvestris. Kauk�zusi rokonait�l csak a magja k�l�nb�zik. A harmadik sz�l�csoport Amerik�ban virul.
A sz�l� �shaz�j�t teh�t pontosan meghat�rozni nem tudjuk. Egy azonban bizonyos, hogy a sz�l�termeszt�s �s a bork�sz�t�s valahol Eur�pa �s �zsia hat�r�n kezd�d�tt.
Hogy ki �s mikor k�sz�tette az els� bort, nem tudjuk. Ezt ugyanis nem lehet meg�llap�tani. Val�sz�n�leg nem egy hely�tt j�ttek r� a bork�sz�t�s lehet�s�g�re. T�ny az, hogy 4200 esztend�vel ezel�tt m�r boroztak az emberek. Hammurabi babil�niai kir�ly egy k�be v�sett rendelete fennmaradt, eszerint a keresked�knek szigor�an megtiltja, hogy a bort a kiszabott �rn�l dr�g�bban m�rj�k, �s r�szeg embereket kiszolg�ljanak. E rendelkez�s megszeg�it hal�llal b�ntett�k. Tudjuk, hogy az antik g�r�g�k megs�zt�k a boraikat. A borba n�ha k�s�t tettek, vagy tengervizet t�lt�ttek mell�. Esetleg �nizzsal, korianderrel, k�m�nnyel vagy r�zsalevelekkel f�szerezt�k.
Haz�nkban val�sz�n�leg a r�maiak telep�tett�k az els� t�k�t a Dun�nt�lon. K�s�bb azonban cs�sz�ri rendeletek kiv�g�sra �t�lt�k az it�liai bornak konkurenci�t csin�l� pann�niai sz�l�t�k�ket. Csak Probus cs�sz�r enged�lyezte �jra a sz�l�m�vel�st Pann�ni�ban.
Az�ta megszak�tatlan folyamat haz�nk ter�let�n a sz�l�m�vel�s. A magyar sz�l� �s a magyar bor vil�gszerte h�res. Mathi�sz J�nos kecskem�ti sz�l�sz nev�t sokan ismerik. � egymaga k�r�lbel�l 180 �j sz�l�fajt�t �ll�tott el�, k�zt�k a Sz�l�skertek kir�lyn�j�t. Ann�l kev�sb� ismert viszont Prelysz M�r kiv�l� magyar bork�mikus, aki 1861-ben, Pasteurt is megel�zve felfedezte a h�vel val� cs�r�tlan�t�st, a paszt�r�z�s elv�t. R�j�tt ugyanis arra, hogy a tokaji borok ut�erjed�se megakad�lyozhat�, ha l�gmentes t�rben 70-80 �-ra felhev�tj�k.
[ TARTALOM ]
Valaki �gy jellemezte ezt a kit�n� zamat� badacsonyi borfajt�t, hogy a t�z �s a m�z kever�ke. K�l�n�s neve val�sz�n�leg nem r�gi, b�r maga a "sz�rke bar�t" fogalma n�p�nk k�r�ben m�r a 14. sz�zad �ta ismeretes. Cseri bar�toknak vagy sz�rke bar�toknak a ferences szerzetesrendnek azt a szigor�bb ir�ny� �g�t nevezt�k, amely 1368 ut�n sz�remkedett Boszni�b�l Magyarorsz�gra. A sz�rke bar�t nev�ket a Temes megyei, ma m�r nem l�tez� Cseri nev� helys�gt�l, vagy sz�rke ruh�jukr�l kapt�k. Els� z�rd�ik egyike is Cseriben volt.
Mi�rt �ppen ett�l a szigor� szerzett�l kapta nev�t a badacsonyi sz�rkebar�t?
A r�gi szerzetesrendek tudvalev�en valamikor a beteg�pol�snak is egy-egy k�z�ppontj�t, alkott�k, a mai k�rh�zakat helyettes�tett�k. Gy�gy�t� elj�r�saikban jelent�s szerepe volt a k�l�nb�z� gy�gyf�vekkel �zes�tett boroknak, gy�m�lcsszeszeknek is. Ez�rt v�lt szok�soss� a bor- �s szeszesital-kereskedelemben r�gi szerzetesrendekr�l nevezni el egy-egy jellemz� zamat�, arom�j� italt. Ennek a szok�snak eml�kek�nt ker�l �nnepi asztalainkra az a kit�n� badacsonyi borfajta, amelynek c�mk�j�n a sz�rkebar�t elnevez�s olvashat�.
[ TARTALOM ]
1859-ben, a Bach-korszak idej�n a magyar hazafiak �gy t�ntettek az osztr�k elnyom�s ellen, hogy bojkott�lt�k a s�rfogyaszt�st, mondv�n: a n�met italt nem isszuk! A maga idej�ben n�pszer� k�lt�, Losonczy L�szl� lantj�n fel is zend�lt a dacos dal:
|
A ser roppant hasat ereszt S van-e enn�l nagyobb kereszt? Magyarnak bor Val�, nem ser. Oly cs�f, oly unalmas F�rfin�l a nagy has! Bort iszik a magyar ember! Ep�m gy�lik s kedvem kihal A ser m�l� habjaival. Magyarnak bor Val�, nem ser. A bor v�g kedvre k�szt, �les�ti az �szt... Bort iszik a magyar ember! |
Ez a sz�z esztend�s v�lem�ny gy�kerezett meg a k�ztudatban.
|
A s�r n�met ital, n�met tal�lm�ny! Bort iszik a magyar ember, mert M�rt sz�rp�lne �rp�d Unok�ja �rp�t? |
- k�rdi az el�bb eml�tett Losonczy.
Val�j�ban a s�r nem n�met tal�lm�ny. Az emberis�g legr�gibb italai k�z� tartozik. M�r 6000 esztend�vel ezel�tt is ismert�k Babilonban. A Tigris �s az Eufr�tesz foly� k�rny�k�nek �sn�pei �rp�b�l, �leszt�vel kevert mal�t�b�l erjesztett�k, f�zt�k a s�rt. A k�sz italt agyagk�dakban t�rolt�k, �s felszolg�l�s el�tt lesz�rt�k. A legt�bb h�zban otthon k�sz�lt a s�r, de voltak s�rgy�rosok is. Hammurabi t�rv�nyk�nyve hal�lb�ntet�st szab ki a s�rhamis�t�kra �s uzsor�sokra. A kir�lyok s�rt aj�nd�koztak az �nnepekre a paps�gnak. A munk�sok naponta egy kors� s�rt kaptak, a hivatalnokok n�gy-�t kors�t is. A babiloni s�riv�s elterjedt a hettit�kn�l (kis�zsiai, magas kult�r�j� n�p) �s az egyiptomiakn�l. T�l�k vett�k �t a kauk�zusiak, �s �k adt�k tov�bb a n�pv�ndorl�ssal nyugatra sodort m�s t�rzseknek a s�rf�z�s tudom�ny�t.
M�r a honfoglal� �rp�d fiai sem vetett�k meg az �rp�t! A bor �s az erjesztett kancatej, a kumisz mellett b�ven �ltek s�rrel is. A r�g�szek v�lem�nye szerint a magyar asszonyok nagy fak�dakban f�zt�k a s�rt. A v�zzel telt ed�nybe �tt�zesedett k�veket dob�ltak: �gy forralt�k fel a koml�val �zes�tett folyad�kot.
[ TARTALOM ]
180-220 Celsius-fok k�r�l er�s pattog�s hallhat�. Ekkor szakadnak sz�t a k�v�bab sz�vetelemei. K�kes f�st sz�ll fel, �s ekkor �rezhet� leger�sebben a jellegzetes k�v�illat. A p�rk�l�s v�gpontj�nak eltal�l�sa a legk�nyesebb mozzanat, ami nem mindig �s nem mindenkinek siker�l.
Vil�gszerte folynak a kutat�sok olyan m�szakilag �s gazdas�gilag kiel�g�t� p�rk�l�si elj�r�sok kidolgoz�s�ra, amelyek kev�sb� k�ros�tj�k a k�v� aromaanyagait. Ilyen megold�snak �g�rkezik a nagyfrekvenci�s, v�ltoz� ir�ny� elektromos t�rben t�rt�n� p�rk�l�s. Itt a meleg mag�ban az anyagban keletkezik, �s a p�rk�l�s bel�lr�l kifel� folyik, �ppen ellenkez�leg, mint a k�zvetlen p�rk�l�skor. Egy m�sik m�dszer lehet az infrav�r�s, a szemnek l�thatatlan h�sug�rz�ssal foly� p�rk�l�s. Ak�r hiszik, ak�r nem: a k�v�p�rk�l�s - tudom�ny, m�ghozz� k�mia, �lelmiszerk�mia a jav�b�l. A vegy�szek t�bb szakaszt k�l�nb�ztetnek meg ebben a folyamatban, amely - b�tran mondhatjuk, - ma is titokzatos. Az els� 100 �C-ig tart. Ez a sz�r�t�s, melynek sor�n a nyers k�v�b�l elt�vozik a nedvess�g. De m�r ez az els� szakasz is h�rom r�szre bonthat�, �tven fokig a v�z egy r�sze p�rolog el. Ut�na 60-70 fokon a k�v�ban lev� feh�rj�k mennek �t egy alvad�snak nevezett folyamaton. Csak ezut�n emelkedik tov�bb a nyers k�v� h�m�rs�klete. Sz�z fokig �jra a nedvess�g t�vozik el, az eg�sz v�ztartalom. Ez mag�val viszi a nyers k�v� jellegzetes szag�t ad� anyagokat, amelyek szemben a p�rk�li k�v��val, kellemetlenek.
Az igazi p�rk�l�s 150 fokon kezd�dik, �s k�r�lbel�l 220 fokig tart. Ezalatt els�sorban a cukrok alakulnak �t, karamelliz�l�dnak. Az eg�sz p�rk�l�s legjobban a cukrokat "s�jtja". Nemcsak ar�nyuk cs�kken, hanem abszol�t mennyis�g�k is. Ezzel el�rkezt�nk a k�v�p�rk�l�s legfontosabb szakasz�hoz: a p�rk�l�shez, ami k�v�l-bel�l egyszerre meleg�ti a k�v�t.
[ TARTALOM ]
Id�sz�m�t�sunk szerint 600-ban t�rt�nt, hogy egy indiai uralkod� Darma nev� fia szent elhat�roz�st tett. K�n�ba v�ndorolt, hogy a "vad" n�pekben el�ltesse a nagy Buddha igazs�g�t �s tan�t�sait. K�ldet�se siker�t j� p�ld�val igyekezett el�mozd�tani: szent �letet �lt. Megvont mag�t�l minden f�ldi �r�m�t, m�g az alv�s idej�t is elm�lked�ssel t�lt�tte. Egy napon azonban gyarl� teste megel�gelte a sanyargat�st �s �lomra szender�lt. �bred�skor rettenetes haragra gerjedt �s lev�gta szempill�it, hogy ilyen eset t�bb� ne forduljon el�. E tett�vel mag�ra vonta az �g figyelm�t �s az isteni h�la jelek�nt a szempill�kb�l sz�p n�v�nyek n�ttek. A tean�v�ny levelei meggy�gy�tott�k a szent �let� embert, v�get vetve testi �s lelki szenved�seinek.
Kev�sb� meghat� magyar�zatok is vannak term�szetesen, amelyek megindokolj�k a tea korai karrierj�t, n�pszer�s�g�t. Eszerint egy fejf�j�s k�nai cs�sz�r gy�gy�tgatta mag�t teaiv�ssal - sikerrel. Hogy a buzg� n�pet melyik p�lda hatotta meg jobban, azt neh�z lenne kider�teni, mindenesetre a tea n�pszer� lett Keleten.
Eur�p�ba csak a 17. sz�zadban jutott el. Az els� k�ldem�ny, k�t font tea, az angol kir�lyn�h�z �rkezett. A fejedelmi aj�nd�kot a Kelet-Indiai T�rsas�g k�ldte, alattval�i h�s�ge jel��l. A tea a szubtr�pusok �s a tr�pusi hegyvid�kek n�v�nye. D�lkelet-�zsi�b�l sz�rmazik, innen jutott el a kontinens k�l�nb�z� vid�keire �s a t�vol-keleti szigetekre. Napjainkban nagy ter�leten termesztik India, Ceylon, Jap�n, Indon�zia �s a Szovjetuni� �ltetv�nyein. Rokonai tr�pusi f�s n�v�nyek. A teaf�l�k, a Theaceae csal�dj�ba tartoznak. A kam�li�val visel k�z�s nemzets�gnevet. Amit mi teaf�k�nt forr�zunk le, az a Camellia sinensis, vagy a Thea sinensis cserje hajt�scs�cs�b�l k�sz�lt. A teaszed�s a tavaszv�gi, ny�ri id�szakban indul. Ez a munka a hajt�scs�csok, k�t-h�rom fiatal lev�l lecs�p�s�b�l �s �sszegy�jt�s�b�l �ll. A j� min�s�g� te�kat a levelek cs�cs�b�l k�sz�tik...
A frissen szedett z�ld levelek nem illatosak, ez csak a k�s�bbi feldolgoz�s sor�n alakul ki. Legnagyobb t�megben az �gynevezett fekete tea k�sz�l. Ez a t�pus k�zismert n�lunk is. A feketetea negyvennyolc �r�s �rlel�si folyamat eredm�nye. A feldolgoz�s n�gy r�szb�l �ll: a hervaszt�sb�l, a sodr�sb�l �s a rost�l�sb�l, a ferment�l�sb�l �s a sz�r�t�sb�l. A v�logatott �s sodrott leveleket nagy keretekre rakj�k �s megindul a ferment�l�s. 20-25 Celsius fokon, 90 sz�zal�kos p�ratartalom mellett kialakulnak a tea sz�n- �s illatanyagai... Ezt k�veti a negyedik l�p�s: a sz�r�t�s �s az oszt�lyoz�s. Azut�n m�r csak forr�zni �s inni kell.
[ TARTALOM ]
�si t�rsadalmakban joga csak a k�z�ss�ghez tartoz� szabadnak volt, az idegen eleve jogtalan. Mivel azonban mindenkivel megt�rt�nhetett, hogy haz�j�t elhagyva, idegen f�ld�n � maga v�lt idegenn�, kor�n kialakult egy olyan gyakorlat, amely a j�sz�nd�k�, b�k�s idegent v�di. Az �si id�kben a g�r�g�kn�l az idegennek be kellett l�pnie egy szent templomba, hogy mag�t az istenek oltalma al� helyezze. Ezut�n t�zet, vizet, s egy �jszak�ra sz�ll�st biztos�tottak sz�m�ra, s megmutatt�k neki az utat. Megsz�letett a vend�gjog: az idegen egy-egy polg�r, vagy az eg�sz t�rzs - illetve az uralkod� - oltalm�ban �llt. Vend�gbar�ts�gok alakultak ki, melyek ap�r�l fi�ra sz�lltak, s ezt megszegni nagy b�nnek sz�m�tott. A messzir�l j�tt embernek megn�tt a becse az�ltal, hogy �rdekes h�reket hozott a nagyvil�gb�l, t�g�totta a kis k�z�ss�gek l�t�k�r�t. Az idegen ismeretlen helyre is bet�rhetett �s sz�ves fogadtat�sra tal�lt. Ez volt az antik g�r�g�k idegenkedvel�se, filoxeni�ja.
R�m�ban az idegennek kezdetben semmi joga nem volt. A hostis sz� idegent, de ellens�get is jelent. A v�ros�llamb�l kialakult birodalom l�te kezdet�n val�ban ellens�gekkel volt k�r�lv�ve. Nem maradhatott volna fenn azonban, ha sz�vets�geseket, bar�tokat nem biztos�t mag�nak. A mag�n�letre is kiterjedt ez a bar�tkeres�s; vend�gbar�ts�gok alakultak ki R�m�ban is, amelyek �rv�nyess�ge az ut�dokra is kiterjedt. Az atyai bar�t �s vend�g, a "paternus amicus et hospes" mindig nagy becsben �llt. Hogy pedig a m�sodik gener�ci�s, soha nem l�tott vend�gbar�t igazolni tudja mag�t h�zigazd�i el�tt, vend�gbar�ti jelv�nyeket, rendesen fat�bl�csk�kat adtak egym�snak.
A hom�roszi kor m�g nem ismeri a vend�gl�t, de a forgalom n�veked�s�vel a vend�gbar�ts�g el�gtelennek bizonyult, k�lcs�n�sen olyan v�rosokban, ahov� az idegenek valamilyen okb�l t�megesen �rkeztek. P�ld�ul az olimpiai j�t�kokra. Ilyen helyeken vend�gl�k �s sz�ll�sok alakultak ki, ezeket vagy a k�zs�gek tartott�k fenn vagy mag�nosok.
A vend�gbar�ts�gb�l �gy lett lassank�nt vend�gl�t�ipar. A r�mai birodalomban is sorra l�tes�ltek a jobb �s rosszabb h�r� boroz�k, kiskocsm�k, vend�gl�k, fogad�k. A vend�gek - panaszk�nyv hi�ny�ban - megjegyz�seiket a falakra karcolt�k. Pompeji �s Herculaneum ilyesfajta feliratai �rdekes adal�kokat szolg�ltatnak a vend�gl�t�ipar t�rt�net�hez.
[ TARTALOM ]