1. Tavaszi t�zike A h�vir�gon k�v�l eg�sz sereg gy�ny�r� vadvir�g hirdeti a tavasz bek�sz�nt�t. A h�vir�g k�zeli rokona, nagyobb testv�re a tavaszi t�zike (Leucojum vernum). Magyarorsz�gon �shonos, a homokos talaj kiv�tel�vel minden�tt j�l �rzi mag�t. F�leg �rny�kos helyeket kedveli.

2. K�k�rcsin Napos lejt�k�n tal�lkozhatunk a k�k�rcsinnel (Pulsatilla sp.), amely egy eg�sz t�l�l�m�v�sz. Mostoha k�r�lm�nyekhez alkalmazkodott, az eg�sz n�v�nyt selymes sz�r�k bor�tj�k, hogy v�dje mag�t a hidegt�l �s az er�s p�rolg�st�l. Levelei szabdaltak, hogy bele ne kapjon a sz�l, vir�gai pedig b�kolva v�dekeznek az es� �s h� ellen. M�rges nedve miatt a legel� �llatok is elker�lik.

3. Tavaszi csillagvir�g Nedvesebb erd�kben, foly�partokon tal�lkozhatunk a tavaszi csillagvir�ggal (Chilla bifolia), amely kiss� eml�keztet a szint�n liliomf�l�k csal�dj�ba tartoz� j�cintra. Vir�gai a legt�bbsz�r k�kek, de el�fordulnak r�zsasz�n vagy feh�res v�ltozatai is.

4. Sal�tabogl�rka A csillagvir�g mellett gyakran tal�lkozhatunk a felt�n� s�rga vir�g� sal�tabogl�rk�val (Ranunculus ficaria). Haszn�lhat� tavaszi sal�t�khoz is, azonban f�k�nt id�sebb levelei m�rgesek. Az ecet hat�stalann� teszi a m�reganyagot. A t�panyagot megvastagodott gy�k�rgum�j�ban t�roltja a t�len �t, �s most igyekszik min�l t�bb levelet fejleszteni am�g f�l�tte a f�k ki nem z�ld�lnek �s el nem takarj�k a napf�nyt.

5. Kankalin vagy primula A kankalin vagy primula (Primula auricula) szint�n a koratavasz vir�gaihoz tartozik. Vaskos gy�kt�rzs�ben igen sok t�panyag kell rakt�roz�djon, hogy l�tre tudja hozni a lev�lzet�t �s vir�gait. A vir�gokat k�zelr�l szeml�lve �rdekes dolgot figyelhet�nk meg: egyes vir�goknak hossz� a bib�je is r�videk a porz�i, m�sokn�l ez �pp ford�tva van. A hossz� bib�j� vir�gokat csak a r�videbb bib�j� vir�gok nagyobb �s nehezebb vir�gpora k�pes megterm�keny�teni, ez�rt bib�j�k ragad�sabb is.

6. F�rt�s gy�ngyike A f�rt�s gy�ngyike (Muscari racemosum) is m�r tavaly akkora t�panyagk�szletet halmozott fel hagym�j�ban, hogy most vir�gozni tudjon. Csatornaszer� levelei a gy�kerekhez vezetik a vizet, amelyre most nagy sz�ks�ge van. Illatos csengetty� szer� vir�gaib�l csak az als�k term�k, a fels�k csup�n "marketing" c�lokat szolg�lnak, hogy odacsalj�k a nekt�rra �hes rovarokat.