Csecsem� testbesz�d

Non-verb�lis kommunik�ci� csecsem�korban

A legt�bb kismama nagy izgalommal, s�t szorong�ssal gondol arra, hogy vajon k�pes lesz-e meg�rteni azokat a jelz�seket, amelyeket a kisbab�ja �zen neki.

Minden �jsz�l�tt nagy utat tesz meg, am�g a s�r�st�l eljut az �rtelmes besz�dig. Tal�n nem is gondoljuk, hogy az �ppen vil�gra j�tt �jsz�l�ttnek azonnali ig�nye, hogy kommunik�ljon vel�nk. Pedig a kutat�sok azt bizony�tj�k, hogy az �jsz�l�ttek rendelkeznek az �rz�kel�s �s az �szlel�s k�pess�g�vel, ez�rt azonnal tudnak kommunik�lni a k�rnyezet�kkel.

A l�t�s k�pess�ge

A csecsem� l�t�szerve �s a l�t�shoz sz�ks�ges idegrendszere a sz�let�s idej�re teljesen kifejl�dik. A sz�let�st k�vet�en n�h�ny �ra m�lva az �jsz�l�tt k�pes megk�l�nb�ztetni az �desanyja arc�t egy idegen�t�l.

Kor�bban �gy gondolt�k, hogy a csecsem� a sz�let�se ut�n csak a mozg�st �rz�keli, de egyre t�bb k�s�rlet igazolja, hogy a r�vetegnek t�n� n�zel�d�s m�g�tt felismer�sek rejt�zhetnek. Egy tanulm�ny le�r�sa szerint a 9 perces �jsz�l�ttnek felmutatnak egy norm�lis �s egy eltorz�tott (a szemek �s az orr helyet cser�ltek) arcot, �s � a norm�lis arcot n�zi meg jobban, jelezve, hogy ezt kedveli.

Az �jsz�l�ttek meg tudj�k k�l�nb�ztetni a piros, k�k, z�ld, s�rga sz�neket is.

A form�k k�z�tti k�l�nbs�geket is l�tj�k a h�romsz�get, k�rt, n�gyzetet vagy a keresztet �br�zol� rajzokon.

A hall�s k�pess�ge

A csecsem�k a tudom�ny mai �ll�spontja szerint k�pesek megk�l�nb�ztetni az egyik s�r�st a m�sikt�l. Az �jsz�l�tt s�r, ha egy m�sik kisbab�t hall s�rni, de elhallgat, amikor a saj�t s�r�s�t hallja magn�felv�telr�l.

A megfigyel�sek szerint a csecsem� az �desanyja hangj�t szereti a legjobban. De megk�l�nb�zteti, �s el�nyben r�szes�ti az emberi a hangot m�s hangokn�l. Az �jsz�l�tt kisbaba k�pes k�l�nbs�get tenni a szir�na �s a cs�rg� hangja k�z�tt.

Az �zlel�s �s szagl�s k�pess�ge

Amikor az �jsz�l�ttekkel k�l�nf�le �zeket k�stoltatnak, a bab�k k�l�nf�le grimaszokkal reag�lnak. Az �des, keser� vagy savany� �z �rz�kel�sekor a csecsem� grimaszai hasonl�tanak a feln�tt grimaszaihoz. A sz�let�s ut�n r�vid id�vel tapasztalhat�, hogy a csecsem� a gy�m�lcsillatra pozit�ven reag�l, m�g a halszagot negat�v grimaszok k�s�rik. A kutat�sok azt is kimutatt�k, hogy a csecsem� az anyja mell�nek illat�t megk�l�nb�zteti m�sok mell�nek az illat�t�l.

Az �rint�s �s az egyens�ly

A kisbaba az olyan enyhe l�gmozg�sokat is �rz�keli, amelyeket egy feln�tt �szre sem vesz. Megfigyelt�k, hogy a baba a sz�let�se ut�n r�vid id�vel a hajkefe k�l�nb�z� m�ret� s�rt�ire k�l�nb�z�k�ppen reag�l.

A bab�nak m�g nincs egyens�ly�rz�ke, de ha megp�rgetik, vagy hirtelen felemelik, vagy s�llyesztik, a csecsem� rosszul lesz, arcvon�sai eltorzulnak, l�legzete benn szorul.

Ha szokatlan, furcsa poz�ci�ba helyezik, akkor megpr�b�lja a fejecsk�j�t egyenes helyzetbe hozni.

A csecsem� fog�sa

Ha a csecsem� tenyer�be tessz�k az egyik ujjunkat, a baba ujjacsk�i olyan szorosan r�kulcsol�dnak, hogy ak�r �l� helyzetbe is felh�zhatjuk a bab�t.

Az �jsz�l�tt megpr�b�lja el�rni azokat a t�rgyakat, amelyeket el�je tesznek, de ez nem szokott siker�lni, mert mire a keze oda�r a t�rgyhoz, az ujjacsk�i �sszecsuk�dnak.

Egy �j k�s�rlet szerint a bab�kra olyan szem�veget tettek, amely k�zelebbinek mutatta a t�rgyat a val�s�gosn�l. A bab�k �gy �rz�kelt�k, hogy a t�rgy el�rhet� t�vols�gra van t�l�k. Kiny�jtott�k a kez�ket a t�rgy fel�, �s amikor azt nem �rt�k el, s�rva fakadtak.

A felsorolt k�pess�gek alapj�n b�tran �ll�thatjuk, hogy a kisbab�nk a sz�let�se pillanat�ban k�szen �ll arra, hogy kommunik�ljon vel�nk.

Ez a kommunik�ci� mindenk�ppen a testbesz�d lesz, hiszen a csecsem� m�g nem tud besz�lni.

Tud s�rni, mosolyogni, hadon�szni, r�gkap�l a l�b�val, grimaszokat v�g, mereven n�z, markol a kis ujjaival, teh�t a test�vel „besz�lget”.

Csecsem� testbesz�d: a s�r�s

Kisbab�nk leggyakoribb kommunik�ci�s tev�kenys�ge a s�r�s. A csecsem�k naponta legal�bb 2 �r�t s�rnak. A tapasztalatok szerint a legt�bb baba a k�s� d�lut�ni, kora esti �r�kban s�r a legt�bbet, amikor a sz�l�k a napi munka ut�n f�radtan haza t�rnek, �s szeretn�nek laz�tani.

A kisbaba s�r�s�nak ok�t meg tudjuk fejteni. A kisbaba s�r�s�nak mindig oka van. A s�r�s�val mindig valami kellemetlen �rz�s�t hozza a tudom�sunkra. Amikor r�hangol�dunk a s�r�s�ra, hamar megtanuljuk azt is, hogyan tudjuk megnyugtatni.

�hes vagyok – Ha �hes, a kisbab�nk s�rni kezd. Ism�tl�d� s�r�ssal jelez, ami azt jelenti, hogy s�r, majd egy pillanatra abbahagyja, leveg�t vesz, �jra s�r, �jra leveg�t vesz, �s folytatja, m�g nem kap enni. Ilyenkor a legjobb megold�s, ha megetetj�k, akkor is, ha az aktu�lis peri�dus m�g telt el az utols� etet�s �ta. A kisbaba sem szab�lyos id�k�z�kben �hezik meg, hiszen nem egyforma mennyis�geket eszik, ugyan�gy, ahogyan mi, feln�ttek sem.

Tele a pelusom – A kisbab�k jobban szeretik, ha a popsijuk alatt tiszta a pelenka. A s�r�s ilyenkor halkan indul, majd egyre er�s�dik, a baba egyre hangosabban s�r. Izeg-mozog az �gyacsk�j�ban, jelzi, hogy cs�pi valami. A jelenleg kaphat� pelenk�k sokkal ritk�bb pelenkacser�t tesznek sz�ks�gess�, b�r ha a kicsi bekakilt, �rdemes a pelenk�j�t azonnal lecser�lni.

F�jdalmam van – ez a s�r�s �les, szinte sik�t�. Val�sz�n�leg k�nnyen megk�l�nb�ztethet� a t�bbi s�r�st�l. Minden csecsem� s�r, ha f�j valamije. Ilyenkor leveg� ut�n kapkod, �s �jra elkezd sik�tani. Addig ne nyugodjunk meg, am�g meg nem tal�ltuk �s meg nem sz�ntett�k a f�jdalma okoz�j�t.

Unatkozom – A kisbaba is unatkozik, ha nem tal�l semmi „elfoglalts�got”. A s�r�sa ilyen esetben a figyelem felkelt�sre szolg�l, �gy ink�bb ki�ltoz�sra hasonl�t, mint s�r�sra. Ha s�r�sba hajlik, akkor szomor�, �s nem haragos a s�r�sa. Ezt mindaddig folytatja, m�g nem j�tszanak vele, vagy nem foglalkoznak vele. A kisbab�nk biztons�g�rzet�t n�veli, ha a k�zel�ben vagyunk. Ha fontos tennival�nk van, �rdemes kenguruba tenni, �s vinni magunkkal.

�lmos vagyok – gyakran el�fordul, hogy a kisbaba nagyon f�rad, m�gis tiltakozik az alv�s ellen. Nyafog, m�rgel�dik, nem tal�lja a hely�t, a fejecsk�je el�re bukik, a szem�t �s az arcocsk�j�t d�rzs�li az �kl�vel. Ilyenkor vegy�k a karunkba, �s ringassuk el, am�g el nem alszik.

Beteg vagyok – Amikor m�r mindent v�gig pr�b�ltunk, �s a kicsi s�r�sa nem csillapodik, betegs�gre kell gondolnunk. Rossz lehet a k�z�rzete m�r akkor is, amikor egy�b jelek (l�z, orrocsk�ja folyik, vagy eldugul) m�g nem tapasztalhat�k. A betegs�get jelz� s�r�s lehet �les, �s �ltal�ban letargikus, f�sult mozg�s k�s�ri. Betegs�g gyan�ja eset�n mindig h�vjunk orvost.

Felmer�lhet a k�rd�s, hogy mi�rt a s�r�st haszn�lj�k a kisbab�k az ig�nyeik jelz�s�re. Eddig az al�bbi okokat tal�lt�k, mint magyar�zatot.

• T�volr�l is hallhat�, hiszen ha nincs a feln�tt a szob�ban, a s�r�sz akkor is azonnal meghallja.
• A b�nat kifejez�s�re szolg�l a s�r�s feln�tt korban is. Teh�t tudjuk a saj�t tapasztalatainkb�l is, hogy a s�r�s azt jelenti: baj van. A s�r�sra mindenki reag�l.
• A kisbab�nak k�nny� s�rni, m�g akkor is, ha beteg, vagy f�radt, nem ig�nyel gondolkod�st.
• A s�r�s el�k�sz�ti a besz�det. A s�r�s edzi az artikul�l�st, amit majd a besz�dn�l haszn�l fel.
• A bab�k pontosan tudj�k, hogy a s�r�s az a m�dszer, amellyel a legk�nnyebben felkelthetik a figyelm�nket. A testbesz�d m�s m�dszereit is haszn�lj�k, de a s�r�s a leghat�konyabb.

Csecsem� testbesz�d: a gagyog�s

�lete els� �v�ben a kisbab�nk m�g nem k�pes szavakat form�lni, de a hangokat m�r k�pes c�lzatosan alkalmazni. A hangok korai haszn�lata is r�sze a non-verb�lis kommunik�ci�s k�pess�gnek.

Amikor a bab�nk g�gics�l, azt az �rz�st kelti benn�nk, mintha besz�lgetne vel�nk. A mostani tud�sunk szerint a g�gics�l�s nem tudatos k�zl�s, csak a figyelmet akarja felkelteni maga ir�nt.

Amikor v�letlenszer�en gagyog, akkor m�r k�pes arra, hogy a kifejlesztett hangok felet uralkodjon. A hangok lehetnek magasak vagy m�lyek, hangosak vagy halkak, er�sek vagy gyeng�k. Ez a fizikai �s az idegrendszeri fejl�d�snek k�sz�nhet�. 6 h�napos korban tapasztalhatjuk, hogy a baba igyekszik k�vetkezetesen ugyanazokat a hangokat produk�lni. Ha r�mosolygunk, vagy meg�lelj�k, repes a boldogs�gt�l, �s ennek hangot is ad.

Ir�ny�tott, ellen�rz�tt gagyog�ssal kommunik�l a bab�nk 6-8 h�napos kor�ban. Ekkor m�r jobban uralja a gagyog�s�t. Gyakran �rezz�k �gy, mintha valami fontos dolgot mondana nek�nk, �s nagyon szeretn�nk �rteni, hogy mi lehet a mondani val�ja. Ez a korai besz�d kezdeti jele. Id�nk�nt felismerhet�en a hangj�val j�tszadozik.

Korai besz�d – 9-12 h�napos korban megjelennek az els� szavak. Nem felt�tlen�l az �ltalunk haszn�lt form�ban �s jelent�ssel, de felismerhet� �s k�vetkezetesen haszn�lt hangsorokat hallhatunk a kisbab�nkt�l.

A tapasztalatok szerint, min�l t�bbet besz�lget�nk a kisbab�nkkal, ann�l jobban el�seg�tj�k a nyelvi fejl�d�s�t.

Igaz, hogy a kisbaba nem �rti, amit mondunk neki, de felismeri, hogy kapcsolatot teremt�nk vele a besz�d�nk �ltal. �lvezi is ezt a kapcsolatot, �s ez b�tor�tja �t, hogy kommunik�ljon vel�nk.

A kisbab�nk sz�m�ra modellk�nt szolg�lunk, ut�nozni fog minket. Amikor besz�l�nk hozz�, akkor figyel r�nk, k�zelr�l szeml�li az arcunkat, �s �szreveszi testjeleinket. L�tja �s megjegyzi a szomor� vagy mosolyg�s kifejez�seket, az ideges, nyugodt vagy szorong�, indulatos kifejez�seinket. Id�vel ezeket elkezdi ut�nozni.

Min�l nyugodtabb a kisbab�nk, ann�l jobban tud figyelni a mes�inkre, dalainkra, besz�d�nkre. �s min�l jobban tud figyelni, ann�l hamarabb nyugszik meg. �gy lesz a kapcsolatunk egy pozit�v spir�lhoz hasonl�.

Csecsem� testbesz�d: a mimika

A testbesz�d m�sik fontos inform�ci� hordoz�ja a bab�k arckifejez�se. A megfigyel�sek szerint a bab�nak az els� �let�v�ben kevesebb arckifejez�se van, mint a k�s�bbiekben. �gy k�nnyebb megtanulni, felismerni a mimikai jelz�seket.

A kisbaba arckifejez�se teljesen spont�n j�n, nincs benne semmi mesterk�lts�g. Arckifejez�sei val�diak, ny�ltak, nincs m�s jelent�s�g�k, mint amit �szt�n�sen kifejezni szeretne a baba.

Csecsem� testbesz�d: n�h�ny �rz�s kifejez�d�se

Boldogs�g, �r�m

Sz�les mosoly, csillog� szem. Gyakran �l�nk kar- �s l�bmozg�s k�s�ri, amely olyan �l�nk lehet, hogy a takar�t is ler�gja mag�r�l.

Megnyugv�s, el�gedetts�g

Nyugodt arc, halv�ny mosoly. Legt�bbsz�r ev�s ut�n l�thatjuk rajta ezt a kifejez�st, mely azt jelenti, hogy j�llakott, teljesen el�gedett. Karjai, l�bai pihennek, jellemz� a mozdulatlan nyugalom.

Undor, ellenszenv

Arca olyan, mintha valami savany�t k�stolt volna. A sz�j �s a szem k�r�li izmok megfesz�lnek. Kellemetlen szag, vagy �z hat�s�ra ut�lkoz�, fintorg� arckifejez�ssel reag�l.

B�nat, f�jdalom

Hasonl� az undor arckifejez�s�hez, de �les s�r�s k�s�ri.

Ijedts�g, meglepet�s

Szemei t�gra ny�lnak, sz�ja kicsit nyitva, arcizmai er�sen megfesz�lnek. Kezeit kinyitja, h�ta �vben fesz�l, karjai �s l�bai �lel� mozdulatot tesznek. Arc�n az ijedts�g f�lre�rthetetlen torzul�sa l�tszik. A Moro–reflex, amelyet ijedts�gi reakci�nak is nevez�nk, minden bab�val vele sz�letik.

F�lelem

Szemei t�gra ny�lnak, a sz�ja z�rva van, de merev. A kutat�sok szerint a kisbab�k h�rom h�napos korukt�l �reznek f�lelmet. A hirtelen k�rnyezeti v�ltoz�sok megijeszthetik a kisbab�kat.

D�h, harag

Szemei sz�k r�sre nyitottak, sz�ja is enyh�n nyitott, ajkai kicsit sz�tv�lnak, de feszesek. Kisbab�nk sz�mos dolog miatt �rezhet d�h�t, a legjellemz�bb d�hforr�s, ha korl�tozzuk a mozg�s�ban. A d�h�s �rz�seit rendszertelen s�r�s is k�s�rheti.

Szomor�s�g

Sz�ja z�rt, szemei nyitva, szem�ld�k�t r�ncolja. Sok bab�nak alv�s el�tt ilyen az arckifejez�se. Ez a kifejez�s nagyon hasonl�t az �lmos arckifejez�sre. Ha azonban tudjuk, hogy a kisbab�nk nem �lmos, akkor arra kell gondolni, hogy nagyon szerencs�tlennek �rzi mag�t. Ilyenkor val�sz�n�leg azt szeretn�, hogy felvegy�k, babusgassuk, j�tsszunk vele.

Csecsem� testbesz�d: Kar- �s l�bmozdulatok

A baba mozg�sa fokozatosan fejl�dik az els� �vben. Eleinte rendezetlen�l, kisz�m�thatatlanul rugdal�zik, k�s�bb a karok, �s a l�bak mozg�sa szinkronban van. Ezut�n felemeli a fej�t �s a v�llait, majd gurulni kezd. 8-9 h�naposan rendezett mozg�ssal m�szik, majd kapaszkodva k�rbe tudja s�t�lni a t�rgyakat.

K�z- �s l�bmozg�s�nak koordin�ci�s k�szs�ge n�vekszik. A fejl�d�se sor�n a mozdulataival is kommunik�l. Karjai �s l�bai sz�let�s�t�l fogva �l�nk mozg�ssal k�s�rik a hangos kommunik�ci�j�t.

Amikor egy t�rgyat szeretne el�rni, de nem siker�l, megfigyelhet�, arccal a f�ld fel� fekszik, karjait maga el� ny�jtja. Egy t�rgyat b�v�l mereven, ezt s�hajtoz� hangokkal k�s�ri. Felismerhet� a frusztr�lts�g, �s az er�lk�d�s.

Amikor nem akarja megenni, amivel k�n�ljuk: �gyesen ki�ti a kez�nkb�l a kanalat, abban a pillanatban, amikor a sz�j�hoz �rt�nk vele. Fej�t elford�tja, esetleg beveszi a sz�j�ba az �telt, �s hangos berreg�s k�zben kif�jja azt, tele fr�csk�lve a k�rnyezet�t.

Kicsinyeink nem verb�lis kommunik�ci�ja hihetetlen�l gazdag, �s nagyon fontos, hogy folyamatosan fenntartsuk ezt a kommunik�ci�t.

Testbesz�d - Gesztus sz�t�r

Besz�lget�s, udvarl�s, munka vagy �zleti t�rgyal�s k�zben az emberek nem mindig azt mondj�k, amit gondolnak, vagy �reznek. Ha a szavakon k�v�l megfigyelj�k azt is, hogy k�zben mit mond a besz�lget� partner�nk teste, akkor nem fordulhat el�, hogy f�lre�rt�nk valamit.

A testbesz�d meg�rt�s�vel olvashatunk embert�rsaink gondolataiban, mi t�bb: titkaiban. Aki �rti a testbesz�det, az nehezebben csaphat� be. Vannak emberek, akiknek j�k a meg�rz�seik, �k k�nnyen �rtik a testbesz�det. Az intuit�v alkat� emberek �ntudatlanul is fogj�k a testbesz�d jeleit, azonban annak sem kell elkeseredni, aki nem rendelkezik ezzel az adotts�ggal. A testbesz�d jelei ugyanis megtanulhat�k.

Testbesz�d c�m� DVD sorozatunk els� r�sze egy Gesztus sz�t�r. Amikor idegen nyelvet kezd�nk tanulni, el�sz�r sz�ks�g�nk van egy minim�lis sz�kincsre, hogy �sszef�gg� mondatokat tudjunk alkotni. A testbesz�dnek ezt az alap „sz�kincs�t” tartalmazza a Gesztus sz�t�r.

A Testbesz�d - Gesztus sz�t�r DVD nem ker�l a k�nyvesboltok ell�t�si rendszer�be. Kiz�r�lagos forgalmaz�ja: Cseh�k Hajnalka pszichol�gus 1036 Budapest, Sz�pv�lgyi �t 1/b. 4/15.

Asszertivit�s, asszert�v magatart�s tr�ning: Tov�bbi inform�ci� �s jelentkez�s »

Cseh�k Hajnalka vagyok. Mint pszichol�gus dolgozom k�l�nb�z� csoportokkal. Munk�m �s k�pz�seim sor�n a legfontosabb tapasztalat, amit felismertem, hogy az �j k�szs�gek elsaj�t�t�sa, megtanul�sa az egyik leghat�konyabb eszk�z a kez�nkben, mely lehet�s�get biztos�t arra, hogy jobban �rezhess�k magunkat a b�r�nkben. Nem is hinn�d, hogy mennyire saj�t gondolataink, �s viselked�s�nk hat�rozza meg lelki�llapotunkat �s ez�ltal a m�sokban r�lunk kialakult k�pet. Hogy ismereteimet �tadhassam magam is t�bbek k�z�tt csoportanalitikus, autog�n tr�ning (relax�ci�), asszert�v tr�ning �s NLP (Neuro Lingvisztikus Programoz�s) csoportokban �s tanfolyamokon vettem r�szt, majd pszichol�gus lettem.

Vallom, hogy j� pap holtig tanul. Ennek jegy�ben invit�llak tr�ning�nkre, mert hiszem, hogy soha nem k�s� �s csak egy kis nyitotts�g �s elsz�nts�g kell ahhoz, hogy belev�gj egy izgalmas kalandba, melyben az emberi viselked�s �s kommunik�ci�, a hat�konyabb �n�rv�nyes�t�s, valamint a magabiztos fell�p�s t�m�j�ban szerezhetsz b�vebb tapasztalatokat �s saj�t�thatsz el k�szs�geket.

Tar Eszter vagyok, tr�ner, hipnotiz�r, tan�csad�, pszichol�giai asszisztens.

Gyermekkoromt�l kezdve �rdekl�d�m az emberi l�lek �s a sikeres emberi viselked�s rejtelmei ir�nt. Tanulm�nyaim folyam�n megtanultam, a munk�ban t�lt�tt k�zel egy �vtized alatt pedig tov�bb fejlesztettem azokat a m�dszereket, amelyek lehet�v� tett�k, hogy eredm�nyesen seg�tsek a neh�zs�geket okoz� �lethelyzetek megold�s�ban. H�rom f� ter�letre specializ�l�dtam a munk�mban. Az �nismeret-szem�lyis�gfejleszt�sre, az asszert�v kommunik�ci�ra, �s a holisztikus szeml�let� t�pl�lkoz�si zavarokra.

Az ember bonyolult �s t�r�keny l�ny. �nismeret n�lk�l m�s embereket sem tudunk j�l megismerni, s ez sok-sok csal�d�st jelent az emberi kapcsolatokban. Szem�lyis�g�nk fejleszt�se n�lk�l pedig nehezen birk�zunk meg az �let�nkben rendszeresen megjelen� akad�lyokkal. Az asszert�v kommunik�ci� elengedhetetlen ahhoz, hogy az �letben �rv�nyes�lni tudjunk, s az elker�lhetetlen konfliktusainkat okosan �s stressz-mentesen oldjuk meg.

Adal�kok: testbesz�d �s a non-verb�lis kommunik�ci�

Besz�des szok�saink - A szok�s, mint testbesz�d

Szok�snak azt nevezz�k, amikor egy cselekv�st oly sokszor ism�tel�nk, hogy az automatiz�l�dik. Az agyk�regre hat� ingerek egys�gbe rendez�dnek, ez�ltal g�piesen, tudati ellen�rz�s n�lk�l hajtjuk v�gre a cselekv�st. J� h�r�nk van! Nem k�telez� a rossz szok�saiddal egy�tt �lned. Ha szeretn�l leszokni a rossz szok�saidr�l, gyere el a Szokj le r�la! c�met visel� vill�mtr�ning�nkre! Figyelem! Az egynapos tr�ningen egyetlen szok�sodr�l tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tr�ningre meg�rkezel, d�ntsd el, hogy melyik szok�sodt�l akarsz megszabadulni. Besz�des szok�saink »

Besz�des szok�saink 3. - A szok�s, mint testbesz�d

A rossz szok�sok ideges�t�k, vagy eg�szs�gtelenek, m�gis ragaszkodunk hozz�juk, mert amikor szorongunk, vagy d�h�sek vagyunk, a pillanatnyi fesz�lts�geinket oldj�k. Ez�rt is olyan neh�z leszokni r�luk, hiszen a k�ros viselked�seink b�rmilyen kellemetlenek is, seg�tenek oldani a bels� szorong�sainkat. J� h�r�nk van! Nem k�telez� a rossz szok�saiddal egy�tt �lned. Ha szeretn�l leszokni a rossz szok�saidr�l, gyere el a Szokj le r�la! c�met visel� vill�mtr�ning�nkre! Figyelem! Az egynapos tr�ningen egyetlen szok�sodr�l tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tr�ningre meg�rkezel, d�ntsd el, hogy melyik szok�sodt�l akarsz megszabadulni. Besz�des szok�saink 3. »

Besz�des szok�saink 3. - A szok�s, mint testbesz�d

�rdemes �tgondolni, hogyan szeretn�nk �zesebb�, izgalmasabb� �jszer�bb� tenni az �teleinket �s az �let�nket is. Hiszen az �tel�nk az �let�nk. Belef�radtunk, belesz�rk�lt�nk a nyugodt, esem�nytelen �letvitelbe? Rutinszer� a szerelmi �let�nk? F�szerezz�k meg, forr�s�tsuk fel! J� h�r�nk van! Nem k�telez� a rossz szok�saiddal egy�tt �lned. Ha szeretn�l leszokni a rossz szok�saidr�l, gyere el a Szokj le r�la! c�met visel� vill�mtr�ning�nkre! Figyelem! Az egynapos tr�ningen egyetlen szok�sodr�l tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tr�ningre meg�rkezel, d�ntsd el, hogy melyik szok�sodt�l akarsz megszabadulni. Besz�des szok�saink 3. »

Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Ment�lhigi�n�s St�di� tev�kenys�ge, k�rlek aj�nld ismer�seidnek is.