H. Freudenberger (1974)
A ki�g�s (burn out) kialakul�sa
A ki�g�s okai
Mindenki tapasztalta m�r, hogy egy-egy sikeres �letszakasz ut�n cs�kken a lelkesed�se. Bek�vetkezik egy kisebb-nagyobb hanyatl�s. Ez term�szetesnek tekinthet�, nem lehet egy �leten �t maxim�lis er�bedob�ssal k�zdeni, azonban t�rekedni kell arra, hogy miel�bb visszajussunk a cs�csra.
A seg�t� foglalkoz�s� ember �let�nek jellemz�je, hogy �lland�an �jabb �s �jabb c�lokat t�z ki mag�nak, �s ezeket megpr�b�lja megval�s�tani. Ha valaki nem tud t�bb� c�lt kit�zni maga el�, elveszti motiv�ci�it, akkor ez egy eg�szs�gtelen �llapotot induk�l. Gyakran hallhatunk olyan esetekr�l - sajnos az eg�sz t�rsadalmat jellemzik -, amikor az illet� elvesz�tve a saj�t sikeres munk�j�ba vetett hit�t, az alkoholhoz, drogokhoz ny�l �tmeneti megold�st rem�lve probl�m�ira. Legt�bb esetben ez az �llapot sajnos nem csak �tmeneti. Sokszor �ppen a legsikeresebb emberek a legvesz�lyeztetettebbek, mivel a siker ut�n att�l rettegnek, hogy a sikeress�g�ket nem tudj�k �jabb sikerrel bizony�tani.
A ki�g�s (burnout szindr�ma)
A ki�g�s egy f�radt, hitevesztett �llapot, amelyben az egy�n feladja minden v�gy�t, elk�pzel�seit, �gy �rzi nem k�pes a megval�s�t�sra. Ennek vesz�lye napjainkra egyre nagyobb, figyeln�nk kell azokra a t�netekre, amelyek a ki�g�sre utalnak.
A ki�g�s azonban nem egy vill�mcsap�sszer�en fell�p� jelens�g, hanem egy hosszabb lelki folyamat. Hat mark�nsan elk�l�n�thet� �llom�s�t k�l�nb�ztethetj�k meg ennek a folyamatnak:
- Lelkesed�s - �r�mteli alkot�munka, tenni akar�s, magas �rzelmi fesz�lts�g.
- Stagn�l�s - rutinszer� munkav�gz�s, lanyhul� lelkesed�s.
- Frusztr�ci� - kimer�lts�g, ingerl�kenys�g.
- Ap�tia - f�radts�g, k�z�ny, f�sults�g.
- Depresszi� - motiv�ci�k elveszt�se, betegs�gek, eredm�nytelens�g.
- Ki�getts�g - �npuszt�t�s, munkak�ptelens�g.
A ki�g�s (burn out) okai
A ki�g�snek lehetnek bels�, a szem�lyis�gb�l fakad� okai, valamint k�ls� okai is. Ha valaki �lland�an magasra teszi mag�nak a m�rc�t, vagy gyenge �nbizalommal rendelkezik, a sikertelens�gb�l fakad�an k�nnyen ki�ghet. Hasonl� nem k�v�nt �llapot k�vetkezhet be, ha valakit a munkahely�n �lland�an t�madnak, lelkileg terroriz�lnak - ak�r ny�ltan, ak�r burkoltan.
Tan�csot is szeretn�l kapni?
Szak�rt�nk k�szs�ggel v�laszol, ha aktu�lis csal�di probl�m�iddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel �t.
Kattints ide »
Fontos teh�t, hogy miel�bb felismerj�k azokat a jeleket, amelyek a megjelen� vesz�lyre h�vj�k fel a figyelmet. Egy munkahelyi k�rnyezetben fontos szerep h�rul a munkat�rsakra, csoportt�rsakra, akik seg�ts�g�re lehetnek a probl�m�val k�szk�d� egy�nnek. Egy j� csapatban a ki�g�s lehet�s�ge a minim�lis szintre cs�kkenthet�, k�sz�nhet�en az egym�sra figyel�snek, a j� emberi kapcsolatoknak.
A munkahelyi stressz okozta probl�m�k a vil�g minden munkahely�n ismeretesek.
A munkahelyi eg�szs�gfejleszt�s a stressz old�s�t, kezel�s�t c�lozza. A stressz eredeti jelent�se: megs�rteni, b�ntani, szor�tani. A stressz a megterhel�s-ig�nybev�tel m�rt�k�nek meg�llap�t�s�hoz j�rul hozz�. A stresszes �llapot akkor j�n l�tre, ha a pszich�s k�pess�gek meghaladj�k a rendelkez�sre �ll� er�forr�sokat. A stressz �llapot jelei, k�vetkezm�nyei testi v�ltoz�sokat, lelki reakci�kat v�ltanak ki.
Mi�rt vezetnek ki�g�shez a stresszes �llapotok?
Mert befoly�solhatatlannak t�nnek. Mert bej�solhatatlanok, ez�rt �gy �rezz�k, nincs menekv�s el�l�k. Mert k�pess�geink hat�rait �rintik, negat�van befoly�solhatj�k �nk�p�nket.
A stressz fajt�i:
- eustressz: az �nbeteljes�t� stressz helyzet, de t�ll�pve a helyzeten, meger�s�dve j�het ki bel�le az ember.
- distressz: amikor nincs lehet�s�g a megl�v� k�pess�gek felhaszn�l�s�ra.
- k�rok, vesztes�gek, amelyek visszaford�thatatlanok.
- fenyeget�sek, kih�v�sok.
Ki�g�st siettet� munkahelyi stresszorok
- Mennyis�gi vagy min�s�gi t�lterhel�s a munk�ban.
- Mennyis�gi vagy min�s�gi alulterhel�s a munk�ban.
- Munkafelt�telek nem biztos�tj�k a munkav�gz�st felt�teleit.
- Munkahelyi v�ltoz�sok.
- Zaj
- Szerepkonfliktusok a munkahelyen
- T�l sok vagy t�l kev�s felel�ss�g m�s dolgoz�k�rt.
- Karrierfejl�d�s: t�lzott �tem� vagy t�l lass� el�l�ptet�s.
- J� munkahelyi kapcsolatok hi�nya.
- Felettessel, beosztottal val� kapcsolat.
- Vezet�si st�lusok.
- Ellen�rz�si rendszerek.
- Alacsony fizet�s, az �ll�s bizonytalans�ga.
- Elidegened�s, �s a norm�k hi�nya.
| A stressz |
| Tipikusan �j, �gynevezett „urbaniz�ci�s betegs�g” a stressz. A stressz nem egyszer� betegs�g, hanem egy betegs�gsorozat elind�t�ja lehet. Okoz�ja a rohan� �letform�nk, a hat�rid�k, �remel�sek, dug�k, a t�meg, a zaj, �gy �rezhetj�k, sz�tforg�csol�dunk a h�tk�znapokban. Szervezet�nk k�ptelen alkalmazkodni a folyton v�ltoz� k�r�lm�nyekhez. T�neteink k�z�tt megjelenik a depresszi�, �s a neur�zis, azut�n ezek ellens�lyoz�s�ra rossz esetben a doh�nyz�s, az alkoholizmus, drogf�gg�s�g, sz�ls�s�ges esetben az �ngyilkoss�g. |
V�gel�thatatlan felsorol�ssal tudn�nk csak a ki�g�s minden ok�t felt�rk�pezni.
A burnout kialakul�s�t azonban k�nnyebb megel�zni, mint k�s�bb kezelni vagy visszaford�tani. Tr�ning�nk a megel�z�st szolg�lja, illetve a megkezd�d�tt ki�g�si folyamat meg�ll�t�s�t c�lozza meg.
A fenyeget� burnout jeleinek felismer�se �s kezel�se �rdek�ben ki�g�s elleni �nismereti �s csapat�p�t� tr�ningeket ind�tunk. A tr�ningek c�lja a saj�t ment�lhigi�n� �pol�sa, a fesz�lts�g cs�kkent�se, a munkat�rsi csoport, k�z�ss�g ventill�ci�j�nak lehet�v� t�tele, a kock�zati t�nyez�k cs�kkent�se.
Hogy neked is siker�lj�n,
kattints ide, �s jelentkezz most
Ki�g�s (burn out) tr�ning�nkre!
Rendezv�nynapt�r:
Ki�g�s (burn out) tr�ning: Tov�bbi inform�ci� �s jelentkez�s »
Pedag�gus burn out - Ki�g�s elleni tr�ning »
Hasznos olvasm�nyok a ki�g�s (burnout szindr�ma) t�mak�r�b�l
A ki�g�s (burn out) kialakul�sa » A ki�g�s (burnout szindr�ma) f�zisai »
Hogyan ismerj�k fel a ki�g�s (burnout) t�neteit? »
A ki�g�s (burnout szindr�ma) az informatikus p�ly�n » A ki�g�s (burn out) a p�rkapcsolatban »
Burnout (ki�g�s) teszt » Egy �vodapedag�gus �nvallom�sa a ki�g�s (burnout) jelens�g�r�l »
Mit lehet tenni ki�g�s (burnout) ellen? »
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Ment�lhigi�n�s St�di� tev�kenys�ge, k�rlek aj�nld ismer�seidnek is.
