Besz�des szok�saink 2.
A szok�s, mint testbesz�d
Szok�snak azt nevezz�k, amikor egy cselekv�st oly sokszor ism�tel�nk, hogy az automatiz�l�dik. Az agyk�regre hat� ingerek egys�gbe rendez�dnek, ez�ltal g�piesen, tudati ellen�rz�s n�lk�l hajtjuk v�gre a cselekv�st.
Szok�s
A szok�sok, sok ism�tl�s �ltal automatiz�l�dott cselekv�sek, melyek valamilyen sz�ks�glet kiel�g�t�s�re alakulnak ki. A cselekv�sek rendszeres gyakorl�s�nak hat�s�ra a tudatos cselekv�s tudattalan k�szs�gg� alakul, ez�ltal az egy�n g�piesen, k�l�n tudati ellen�rz�s n�lk�l, k�pes v�grehajtani a cselekv�st. A szok�sok teh�t azok az automatikuss� v�l� cselekv�sek, melyekr�l kor�bban tudatos d�nt�s sz�letett �s amelyek a tudat kontrollja n�lk�li cselekv�sekk� alakultak �t. A szok�sok rendszere meghat�rozza a szem�lyis�get. A szok�sok seg�thetik vagy g�tolhatj�k az egy�n fejl�d�s�t, att�l f�gg�en, hogy azok milyen ir�nyban befoly�solj�k az �let min�s�g�t.
Mindenkinek vannak szok�sai, ezek nagyobbik r�sze j� szok�s, ami seg�ti, hogy j� kapcsolatokat �p�thess�nk m�sokkal, hogy kellemes embernek tartsanak minket, akinek j� a t�rsas�g�ban lenni, akiben meg lehet b�zni. Szok�srendszer�nk is a testbesz�d�nk r�sze, olyan dolgokat �rul el r�lunk, amelyeket a tudattalanunkban hordozunk.
Vannak kellemetlen, rossz szok�saink is, amelyek egy r�sze elviselhet� a k�rnyezet�nk sz�m�ra, m�s r�sze pedig elviselhetetlen.
A rossz szok�sok ideges�t�k, vagy eg�szs�gtelenek, m�gis ragaszkodunk hozz�juk, mert amikor szorongunk, vagy d�h�sek vagyunk, a pillanatnyi fesz�lts�geinket oldj�k. Ez�rt is olyan neh�z leszokni r�luk, hiszen a k�ros viselked�seink b�rmilyen kellemetlenek is, seg�tenek oldani a bels� szorong�sainkat.
A harap�s, mint szok�s
A harap�s sz� angolul bite, az indoeur�pai bheid sz�b�l sz�rmazik, jelent�se: has�t�s, repeszt�s, roppant�s. Lehet, hogy att�l f�l�nk, hogy ha kimondjuk a d�h�nket, megmutatjuk a haragunkat, akkor visszaford�thatatlan hasad�s keletkezik a kapcsolatunkban? Ha nem tudjuk eg�szs�ges m�don kiadni a haragunkat, akkor az �nmagunk rejtett, tudattalan birodalm�ba k�lt�zik, �s ett�l kezdve bel�lr�l r�g minket. Depresszi�t vagy rejtett agresszi�t okoz, �s v�ratlanul, esetenk�nt kontroll n�lk�l, puszt�t� er�vel t�r ki bel�l�nk.
K�l�nbs�g van a harap�s �s a r�g�s, r�gcs�l�s k�z�tt. A harap�s sokkal durv�bb, agressz�vebb, a r�gcs�l�s ink�bb a dolgokon val� r�g�d�ssal van �sszef�gg�sben.
A sarokba szor�tott kuty�k harapnak, amikor el�gedettek, akkor pedig csontot r�gcs�lnak.
A harap�s olyan agressz�v cselekedet, amit akkor csin�lunk, amikor nyom�s al� ker�l�nk, vagy f�l�nk. Mindenkivel el�fordul, hogy harap�s kedv�ben van, ilyenkor harap�s megjegyz�seket tesz, mely �rz�keny pontj�n tal�lja el az ellenfelet.
Amikor sorban �ll�s k�zben valaki bev�g�dik el�nk, �ppen mikor sorra ker�ln�nk, akkor d�h�s kutya m�dj�ra sz�vesen „elharapn�nk a tork�t”. De a civiliz�ci�ban elfogadhatatlan viselked�s kiharapni egy darabot az embert�rsunkb�l, ez�rt ink�bb �lettelen dolgokat harapd�lunk, tollakat, r�g�gumit, rad�rt, vagy a k�rm�nket.
Mik�zben �lettelen dolgokat harapd�lunk, tudattalanul azt k�v�njuk, b�rcsak az ellenfel�nk lenne a fogaink k�z�tt.
Elszenvedj�k a helyzetet, mik�zben elfojtjuk az agresszi�nkat. Ink�bb a nyelv�nket harapjuk le, minthogy kifejezz�k a d�h�nket, azaz saj�t magunkat b�ntjuk, nehogy valakit t�ls�gosan megs�rts�nk.
Az a t�rgy, amit harapd�lunk, megmutatja, hogy mi az agresszi�nk forr�sa. Aki a toll�t harapd�lja, val�sz�n�leg munkahelyi vagy iskolai konfliktusa van. Meg kellene �rnia valamit, ami neh�zs�get okoz. Aki a rad�rj�t harapd�lja, lehet, hogy a lelke m�ly�n az�rt d�h�ng, mert valakit vagy valamit nem tud kit�r�lni, felsz�molni, kirad�rozni az �let�b�l.
A r�g�z�s, r�gcs�l�s szok�sa
Amikor esz�nk, el�sz�r harapunk, azt�n r�gunk, apr� darabk�kra �r�lj�k, azaz k�nnyebben befogadhat�v�, em�szthet�bb� tessz�k az �telt.
R�gcs�l�skor „nem harapjuk el a m�sik tork�t”, hanem az azonnali agresszi� helyett �rzelmileg em�szthet� darabk�kra apr�tjuk az agresszi�t okoz� probl�m�t.
A r�g�gumi r�g�s �zenete az, hogy egy adott �lm�nyt nem tudunk megem�szteni �s elengedni, �jra �s �jra �tr�gjuk magunkat rajta, s a r�g�ssal enyh�tj�k a f�lelmeinket, az �des �zzel pedig megteremtj�k azt az ill�zi�t, hogy minden rendben van.
Mint az az anya �s 10 �ves gyermeke, akiket egy r�gebbi ter�pi�s folyamatb�l m�r j�l ismertem, �s tudtam r�luk, hogy intelligens, illemtud� emberek. Amikor a rendel�mbe l�p�s pillanat�ban mindketten hangosan cs�mcsogva r�gt�k a r�g�gumijukat, r�gt�n tudtam, hogy nagy baj van. A gyermek s�lyos, hal�los betegs�gben megbetegedett, �s ez �rthet�en megem�szthetetlen �lm�ny volt mindkett�j�k sz�m�ra. A gyermek elfojtott agresszi�ja utat t�rt mag�nak a testv�re fel�, s ennek a d�hnek kellett elfogadhat� kiutat tal�lni.
A r�g�gumi �zes�tett, �s a rekl�mok �g�rete szerint friss�ti a leheletet. Val�j�ban a megem�szthetetlen, m�rgez� gondolataink szorulnak friss�t�sre. A rossz lehelet a m�ly, ki nem mondott, elfojtott neheztel�s �s harag k�vetkezm�nye. Sz� szerint lenyelt�k a rothad� �rz�seinket. A r�g�gumi r�gcs�l�ssal leplezz�k a m�rg�nket, de sajnos a befogadhatatlan, „b�zl� gondolataink” maradnak.
R�g�gumi f�gg� vagyok. Ha fogyt�n a r�g�m, ideges leszek �s bizonytalan. Kiz�r�lag mentolos r�g�t r�gok. – mondta nevetve a sz�p arc�, k�z�pkor� h�lgy.
Kire vagy mire a legd�h�sebb a jelenlegi �let�ben? – k�rdeztem t�le. – Senkire. – j�tt az azonnali v�lasz. Elgondolkodott, majd ezt mondta: „A kedvesemmel a megismerked�s�nkkor mindketten v�l�f�lben voltunk. �n elv�ltam, � nem. Csak v�rtam, �s v�rtam, �s most azzal szembes�l�k, hogy a szeret�je vagyok egy n�s f�rfinek, pedig eg�sz �letemben m�lys�gesen el�t�ltem az ilyent.”
A d�h uralkod� eleme a t�z. A d�h, az agresszi�, mint tudjuk, puszt�t� tud lenni, csak�gy, mint a t�z. Ha t�l sok t�zet (d�h, agresszi�) hordunk magunkban, akkor szeretn�nk magunkat leh�teni, hiszen a befel� nyomott d�h minket is puszt�t. Mi is lehet jobb erre a c�lra, mint a mentolos r�g�?
J� h�r�nk van! Nem k�telez� a rossz szok�saiddal egy�tt �lned. Ha szeretn�l leszokni a rossz szok�saidr�l, gyere el a Szokj le r�la! c�met visel� vill�mtr�ning�nkre! Figyelem! Az egynapos tr�ningen egyetlen szok�sodr�l tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tr�ningre meg�rkezel, d�ntsd el, hogy melyik szok�sodt�l akarsz megszabadulni.
Adal�kok: testbesz�d �s a non-verb�lis kommunik�ci�
| Mi is az a testbesz�d? |
| A non-verb�lis kommunik�ci�nak egyre nagyobb a jelent�s�ge, hiszen a tudatalattink �zeneteinek meg�rt�s�t teszik lehet�v�. A kutat�sok szerint a kommunik�ci� verb�lis elemei a k�zl�sek 35 %-�t, m�g a non-verb�lis kommunik�ci� elemei a k�zl�sek 65 %-�t teszik ki. A nem szavakkal val� k�zl�s nem sz�nd�kos �s nem tudatos k�zl�sm�d. A szavak az inform�ci� �tad�s�t szolg�lj�k, a mimika, a testtart�s, a gesztusok pedig a besz�l� �rzelmeit fejezik ki. Mivel minden ember �rzelmi l�ny, �s a d�nt�seit a legt�bbsz�r �rzelmi alapon hozza, ez�rt bel�that�, mennyire fontos, hogy felismerj�k �s �rtelmezni tudjuk a besz�lget� partner�nk �gynevezett metakommunik�ci�j�t (nem sz�beli k�zl�seit). Ha j�l ismerj�k a szavak n�lk�li kommunik�l�s eszk�zrendszer�t, �s tudatosan haszn�ljuk azt, akkor sokkal egyszer�bb�, egy�rtelm�bb� v�lik a kapcsolatrendszer�nk, hamarabb �s pontosabban fogjuk �rteni egym�st. Kevesebb lesz a f�lre �rt�s a kapcsolatainkban, �s ez nagym�rt�kben megk�nny�ti az �let�nket. |
| Gesztus (testbesz�d) sz�t�r |
| Amikor valakivel besz�l�nk vagy valakit hallgatunk, nemcsak a szavait figyelj�k hanem az eg�sz embert. Ha �sszhang van a szavak �s a testbesz�d k�z�tt, akkor az illet� hitelesnek t�nik, ha nincs �sszhang, alakoskod�nak. Gyakran nem is vagyunk tudat�ban annak, mi�rt is �rezz�k meggy�z�nek a besz�l�t. Sz�mos testi jel k�s�ri a kommunik�ci�t: izzad�s, pupillamozg�s, apr� rezd�l�sek �s l�tv�nyos mozdulatok. Ezeket mind �rz�kelj�k �s megpr�b�ljuk �rtelmezni. |
| Testbesz�d, gesztus, mimika |
| A magatart�skutat�k csak mintegy 50-60 �ve kutatj�k a testbesz�d szerep�t a t�rsas �rintkez�sben, holott k�ztudott, hogy az emberi kommunik�ci� nem csak besz�db�l �ll. Gondoljunk csak a lovagkorban j�tsz�d� reg�nyekre, filmekre, melyeknek tan�s�ga szerint p�ld�ul a szerelmi nyelvben szab�lyos koreogr�fi�ja volt annak, hogy mikor mit �zen a keszken�t, a legyez�t, a vir�got tart� k�z, de k�l�n�s jelent�s�ggel b�rt az arcmimika vagy ak�r az �lt�zk�d�s is. A testbesz�d ismerete mindannyiunk sz�m�ra fontos lehet, hiszen egym�s k�z�tti kapcsolatteremt�s�nkben meghat�roz� helyet foglalnak el a gesztusok. |
| Csecsem� testbesz�d |
| A legt�bb kismama nagy izgalommal, s�t szorong�ssal gondol arra, hogy vajon k�pes lesz-e meg�rteni azokat a jelz�seket, amelyeket a kisbab�ja �zen neki. Minden �jsz�l�tt nagy utat tesz meg, am�g a s�r�st�l eljut az �rtelmes besz�dig. Tal�n nem is gondoljuk, hogy az �ppen vil�gra j�tt �jsz�l�ttnek azonnali ig�nye, hogy kommunik�ljon vel�nk. Pedig a kutat�sok azt bizony�tj�k, hogy az �jsz�l�ttek rendelkeznek az �rz�kel�s �s az �szlel�s k�pess�g�vel, ez�rt azonnal tudnak kommunik�lni a k�rnyezet�kkel. |
| B�bi testbesz�d |
| A togyog� kisgyerek m�g nem besz�l sokat, de sz�mos m�don k�pes tudatni, hogyan �rez. Ha a sz�l� gondosan odafigyelve gyermek�re r�j�n, mit jelent a kicsi testbesz�de, megindulhat a p�rbesz�d. Aki j�tszott m�r valaha Amerik�b�l j�tt�nk j�t�kot vagy az oly n�pszer� Activity-t, az tudja, milyen neh�z valamit m�sokkal k�z�lni, ha nem haszn�lhat szavakat. |
| Gyermek testbesz�d |
| V�g�l a legfontosabb: legy�nk tiszt�ban a saj�t testbesz�d�nkkel. Hiszen a gyermek�nk ut�nozni fogja a viselked�s�nket, ez�rt ne lep�dj�nk meg azon, ha a saj�t, vagy a p�runk grimasz�t l�tjuk viszont a gyermek�nk arc�n. Ne haszn�ljuk a testbesz�det a negat�v �rz�seink kifejez�s�re. Soha nem mondjuk a gyermek�nknek: most pont olyan (buta, bamba, idi�ta, stb.) k�pet v�gsz, mint az (elv�lt) ap�d, any�d. A testbesz�det is dics�retre, a pozit�v szem�lyis�gjegyek meger�s�t�s�re haszn�ljuk. Ezzel tesz�nk a legjobban gyermek�nk �n�rt�kel�s�nek. |
| Gyermekkori testbesz�d |
| Az 5-12 �ves gyerekek �ltal�nos testi-lelki fejl�d�se sor�n jelent�s�g�t meg�rzi a non-verb�lis kommunik�ci�, a testbesz�d is. Az �ltal�nos tendenci�k felismer�s�vel a sz�l�k seg�ts�get kapnak abban, hogy id�ben felismerj�k az �jonnan jelentkez� nevel�si feladatokat. |
| Testbesz�d �s p�rkapcsolat |
| A legt�bb ember f�lelemmel - �s persze n�mi izgalommal - viseltetik olyan helyzetekben, amikor t�rsas kapcsolatot kell l�tes�teni teljesen idegenekkel. Vagyis ritk�n vesznek fel nyitott testhelyzeteket a besz�lget�s elej�n. De ha m�r belemer�lt a besz�lget�sbe, akkor �szre lehet venni, ahogy egyre jobban nyit a m�sik fel� - abban az esetben, ha az illet� szimpatikus. A m�sik fontos dolog: min�l jobban nyitott vagy te magad, ann�l t�bbet v�rhatsz el besz�lget�partneredt�l. |
| Besz�des szok�saink - A szok�s, mint testbesz�d |
| Szok�snak azt nevezz�k, amikor egy cselekv�st oly sokszor ism�tel�nk, hogy az automatiz�l�dik. Az agyk�regre hat� ingerek egys�gbe rendez�dnek, ez�ltal g�piesen, tudati ellen�rz�s n�lk�l hajtjuk v�gre a cselekv�st. J� h�r�nk van! Nem k�telez� a rossz szok�saiddal egy�tt �lned. Ha szeretn�l leszokni a rossz szok�saidr�l, gyere el a Szokj le r�la! c�met visel� vill�mtr�ning�nkre! Figyelem! Az egynapos tr�ningen egyetlen szok�sodr�l tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tr�ningre meg�rkezel, d�ntsd el, hogy melyik szok�sodt�l akarsz megszabadulni. |
| Besz�des szok�saink 3. - A szok�s, mint testbesz�d |
| A rossz szok�sok ideges�t�k, vagy eg�szs�gtelenek, m�gis ragaszkodunk hozz�juk, mert amikor szorongunk, vagy d�h�sek vagyunk, a pillanatnyi fesz�lts�geinket oldj�k. Ez�rt is olyan neh�z leszokni r�luk, hiszen a k�ros viselked�seink b�rmilyen kellemetlenek is, seg�tenek oldani a bels� szorong�sainkat. J� h�r�nk van! Nem k�telez� a rossz szok�saiddal egy�tt �lned. Ha szeretn�l leszokni a rossz szok�saidr�l, gyere el a Szokj le r�la! c�met visel� vill�mtr�ning�nkre! Figyelem! Az egynapos tr�ningen egyetlen szok�sodr�l tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tr�ningre meg�rkezel, d�ntsd el, hogy melyik szok�sodt�l akarsz megszabadulni. |
| Besz�des szok�saink 3. - A szok�s, mint testbesz�d |
 �rdemes �tgondolni, hogyan szeretn�nk �zesebb�, izgalmasabb� �jszer�bb� tenni az �teleinket �s az �let�nket is. Hiszen az �tel�nk az �let�nk. Belef�radtunk, belesz�rk�lt�nk a nyugodt, esem�nytelen �letvitelbe? Rutinszer� a szerelmi �let�nk? F�szerezz�k meg, forr�s�tsuk fel!J� h�r�nk van! Nem k�telez� a rossz szok�saiddal egy�tt �lned. Ha szeretn�l leszokni a rossz szok�saidr�l, gyere el a Szokj le r�la! c�met visel� vill�mtr�ning�nkre! Figyelem! Az egynapos tr�ningen egyetlen szok�sodr�l tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tr�ningre meg�rkezel, d�ntsd el, hogy melyik szok�sodt�l akarsz megszabadulni. |
| �ll�sinterj� �s testbesz�d |
| �rdemes odafigyelni az apr�cska mozdulatokra, ugyanis sokszor p�tcselekv�sk�nt emelj�k a kez�nket az arcunkhoz, vagy tessz�k keresztbe a l�bunkat. Az �rulkod� jelek t�bbs�ge pedig �ltal�ban negat�v dolgokat k�zvet�t, ritk�bbak a figyelmet, vagy az �rdekl�d�st kifejez� gesztusok. Az al�bbiakban felsoroljuk a legfontosabb mozdulatok jelent�seit. |
| Non-verb�lis kommunik�ci� 1. |
| A non-verb�lis kommunik�ci� k�zl�si term�szet�t nagyon sok�ig nem ismert�k fel. A kommunik�ci� modellje a besz�d volt, a besz�dnek pedig nagyon sok jellegzetess�ge van. Ezeknek a jellegzetess�geknek k�sz�nhet�en a non-verb�lis kommunik�ci�t�l elt�r�. A besz�dhez egyezm�nyes jelrendszer tartozik, amelyeket meg kell tanulni. Aki nem ismeri, illetve nem saj�t�totta el ezt a jelrendszert az sem k�zl�sre, sem ennek a meg�rt�s�re nem k�pes. Ehhez a besz�dhez tartozik egy k�zl�si sz�nd�k, amely �sszef�gg az emberi akar�ssal. Ebb�l k�vetkezik az is, hogy a besz�d �rz�kel�se �s meg�rt�se tudatos dolog. A non-verb�lis kommunik�ci�ban, teh�t a verb�lis kommunik�ci�val ellent�tben nincs egyetemes jelrendszer. Kiv�tel azonban van, ezek k�z�l a siketek jelnyelve (jelbesz�de) az ami Magyarorsz�gon is ismert, �s elterjedt. A jelbesz�dben a sz�nd�k szerepe hasonl�, mint a sz�beli besz�dben. Ezzel szemben a non-verb�lis kommunik�ci�b�l teljesen hi�nyzik a tudatos sz�nd�k. |
| Non-verb�lis kommunik�ci� 2. |
| Kezdetben az emberek a sz�jukkal kommunik�ltak. A m�ltat eml�keik alapj�n id�zt�k fel, a t�rt�netek sz�jhagyom�ny �tj�n terjedtek. �rni olvasni csak a tud�soknak, papoknak, s esetleg a kir�lyi udvarban egyes embereknek kellett tudniuk. Ezt McLuhan a kommunik�ci� or�lis korszak�nak nevezte el. Ezt k�vet�en alakultak ki a a kommunik�ci� non-verb�lis form�i, amely form�knak napjainkban egyre nagyobb jelent�s�ge van. |
| Testbesz�d - T�r �s t�rhaszn�lat |
| A t�r, mint nem verb�lis jelz�s, fontos szerepet j�tszik az emberi kommunik�ci�ban. Az emberi t�rhaszn�lat tudom�nyter�lete a proxemika. Ha az etimol�giai �rtelm�t n�zz�k akkor r�j�het�nk arra, hogy az alapform�ja a „proximus” latin eredet� sz�, amely szabad �rtelmez�sben k�zelebbit, k�zels�get jelent. A testbesz�d alkot�elemek�nt ez hat�rozza meg az egy�nek k�z�tti testt�vols�got, amelyet kommunik�ci�juk sor�n betartanak. Minden embert �gynevezett leveg�bubor�k vesz k�r�l, amelyet m�s sz�val z�nat�vols�gokra osztott ter�leteknek is nevezhet�nk. |
| Testbesz�d - Szemhaszn�lat |
| Szemhaszn�lat: Minden emberi kommunik�ci�s jelz�s k�z�l a szem adja a legh�vebb �s legpontosabb jelad�sokat, mivel k�zponti helyet foglal el a testen, �s pupill�i �n�ll�an m�k�dnek. |
| Rejtett dimenzi�k - T�r �s t�rhaszn�lat |
| Nagy sz�ks�g�nk van r�, hogy fel�lvizsg�ljuk �s kib�v�ts�k az ember egzisztenci�lis helyzet�r�l alkotott n�zeteinket; halaszthatatlanul fontos, hogy meg�rt�bben, re�lisabban szeml�lj�k - nemcsak embert�rsainkat, de �nmagunkat is. Olyan k�nnyed�n kell olvasnunk a n�ma kommunik�ci� jeleit, mint az �rott-besz�lt nyelvet. Csak �gy rem�lhetj�k, hogy meg�rtj�k a t�bbi embert, �ljenek b�r hat�rainkon innen vagy t�l; csak �gy ker�lhet�nk k�zel hozz�juk, amire mindny�junknak egyre fokoz�d� sz�ks�ge van. |
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Ment�lhigi�n�s St�di� tev�kenys�ge, k�rlek aj�nld ismer�seidnek is.
