�lomfejt�s: mit �zennek az �lmaink

Seg�t-e az �lomfejt�s a szem�lyis�gfejleszt� munk�ban?

Az �let�nknek k�r�lbel�l az egyharmad�t, – teh�t mondhatjuk, hogy jelent�s r�sz�t – alv�ssal t�ltj�k. Emberi term�szet�nkb�l ered�en ig�nyelj�k az alv�st, hogy a napi f�radts�gunkat kipihenj�k. Az alv�s ritmikus �letm�k�d�s, amely a szervezet felfriss�l�s�t szolg�lja.

Biztons�got hoz� pillanat az �let�nkben, amikor j�l bevackol�dunk az �gyunkba, f�l�nkre h�zzuk a takar�t, k�nyelmesen ellaz�tjuk f�radt tagjainkat, �s �rezz�k, ahogyan lassan, csendesen �lom j�n a szem�nkre. �vatos l�ptekkel eloson a tudatunk, �tadva hely�t a tudatalattink m�k�d�s�nek. Belesiklunk, belezuhanunk az ismeretlenbe… enyhet ad�, puha takar� borul a lelk�nkre.

Alv�s, �lom, �lmod�s

M�gis gyakran el�fordul, hogy az alv�sra ford�tott id� ablakon kidobott id�nek t�nik. Bizony�ra mindannyian ismerj�k azt az �rz�st, amikor �bred�s ut�n f�radtabbnak, elgy�t�rtebbnek �rezz�k magunkat, mint amikor aludni t�rt�nk. Mint aki eg�sz �jszaka f�t v�gott… mondjuk. Keress�k az ok�t, mi�rt is van az, hogy egyszer pihentet�, m�skor, pedig nyugtalan az �jszak�nk.

A kutat�sok szerint minden ember �lmodik, de a legt�bben elfelejtik, hogy mit. Vannak, akik azt �ll�tj�k: sohasem �lmodnak. Pedig igen, csak nem eml�keznek r�.

A tapasztalatok azt mutatj�k, hogy reggelre az �lmok szertefoszlanak, a legt�bb �lmunk sorsa a feled�s. R�szleteket tudunk felid�zni, hi�nyosan, �rthetetlen t�rt�n�sekkel, kusza �rz�sekkel, gyakran csak arra eml�kez�nk, hogy kellemes vagy kellemetlen �lm�nyt jelentett-e az �lmunk. Mindannyian meg�lt�k m�r azt az �lm�nyt, amikor valami csod�latos �lmunk volt, �s szinte k�ny�r�gt�nk az �bred�skor, hogy csak m�g egy kicsit hadd maradjunk az �lmunkban. �s sajnos, bizony�ra mindannyiunknak volt m�r r�sze r�m�lomban is, amikor zaklatottan, r�m�lten �bredt�nk, �s amint magunkhoz t�rt�nk, el�nt�tt a megk�nnyebb�l�s �rz�se: de j�, hogy csak �lom volt. �s azut�n m�gis milyen neh�z volt megnyugodni a zaklatotts�gb�l.

Az alv�s, az �lmod�s tudom�nyos megk�zel�t�sben

Ami�ta vil�g a vil�g, az�ta szeretn�nk megfejteni az �lmaink �zenet�t. M�r a Bibli�ban is tal�lkozunk az �lomfejt�ssel (az egyiptomi J�zsef a b�rt�nben �lmot fejt, az �r �lm�ban �zen Szent J�zsefnek, Pil�tus feles�g�nek az �lma), de a mes�kt�l az irodalmi m�vekig minden�tt ott a nyoma annak, hogy minden korban szerett�k volna meg�rteni az �lmok �zenet�t.

Az 1930-as �vekt�l kezdve tudom�nyos kutat�sokat fojtattak annak meg�llap�t�s�ra, hogy vajon �lmodunk-e minden �jjel, �s az �jszak�nak melyik r�sz�ben �lmodunk? A kutat�sok azt bizony�tott�k, hogy igen, �lmodunk minden �jjel. Amikor nagyon f�radtak vagyunk, akkor az �lomszakaszok sz�ma jelent�sen cs�kken.

�lmaink megfigyel�s�re egy olyan m�szert haszn�ltak, amely a fejb�r�n kereszt�l az agy elektromos aktivit�s�t m�rte, �s regisztr�lta a szemmozg�sokat is. A neve: elektor-enkefalogr�f, r�vid�t�se: EEG. Ennek a g�pnek a seg�ts�g�vel az alv�snak 5 szakasz�t k�l�nb�ztett�k meg. Az els� n�gy szakaszt non REM szakasznak nevezt�k el, amelyre az ellazult test, �s a pihen� agy a legjellemz�bb.

Az �t�dik szakaszt REM (rapid eye movements) szakasznak, a gyors szemmozg�sok szakasz�nak nevezt�k el. Jellemz�je: a mozdulatlan, szinte b�nult testben az �bers�gnek semmi jele, de szabad szemmel is l�that� nagyon gyors szemmozg�sok l�pnek fel, a sz�vver�s gyorsabb lett, az agy anyagcser�je felgyorsult, emelkedik a v�rnyom�s, szapor�bb, vagy m�lyebb a l�gz�s is, esetleg a h�mvessz� megmerevedik (ez m�g a csecsem�kn�l is elkezd�dik). Siker�lt bizony�tani, hogy a REM f�zisban t�rt�nik az �lmod�s.

A 8 �r�s alv�si id� alatt 4-5 ilyen peri�dus t�rt�nik. A peri�dusok hossza 15 �s 45 perc k�z� tehet�. Az alv�s elej�n r�videbbek, majd egyre hosszabbodnak ezek a szakaszok. A csecsem�k az alv�suk fel�t ilyen f�zisban t�ltik, m�g ez a szakasz id�skorra az alv�si id� 18 sz�zal�k�t teszi ki. Mindannyian tapasztalhattuk m�r, hogy t�bb alkalommal is �lmodhatunk egy �jszaka.

Az 1950-es �vekben a tud�sok regisztr�lt�k az alv� ember agyhull�mait. Ekkor finom�tani tudt�k a megel�z� tudom�nyos kutat�sok meg�llap�t�sait. Az alv�s n�gy f�zis�t igazolt�k m�r�sekkel. Ezek: �tmenet az �brenl�tb�l az alv�sba, a fel�letes alv�s, a m�lyalv�s, �s az �lomalv�s, a REM. Ezek a f�zisok �jszak�nk�nt k�r�lbel�l 5-sz�r ism�tl�dnek, �gy kilencven perces peri�dusokban. Az �lmod�s id�tartamok h�rom �s h�sz perc k�z� tehet�k.

A REM f�zisok szaporodnak �s hosszabbak, ha az alv�st megel�z� napot medit�ci�val, relax�lva, vagy elm�ly�lt, nyugodt munk�val t�lt�tt�k. Megfigyelt�k, hogy az �jf�l el�tti, korai �lmok a mindennapok t�rt�n�seivel foglalkoznak, a hajnali �lmok pedig a probl�m�kkal, a tudattalan konfliktusokkal.

Ha valakit�l megvonj�k a REM f�zisokat, p�ld�ul rendszeresen fel�bresztik ebben a szakaszban, az pszich�s zavarokat okozhat. A kutat�k nagy biztons�ggal meg�llap�tott�k, hogy a REM-alv�s l�tfontoss�g� sz�ks�glete a szervezet�nknek. Amikor a k�s�rleti szem�lyeket rendszeresen fel�bresztettek az alv�s REM f�zis�nak kezdet�n, �k idegess�ggel, inger�lts�ggel, depresszi�val, testi t�netekkel reag�ltak. Aki nem �lmodik, el�bb-ut�bb beteg lesz, ez�rt az �jszakai �lmainkra nagy sz�ks�g�nk van.

Az alv�snak h�rmas funkci�t tulajdon�tanak a tud�sok

• A nyugalmi funkci�, melynek az a szerepe, hogy az elhaszn�l�dott er�nket �jra termelje.
  
• Az agy aktiviz�l�sa, mely arra edzi az agyat, hogy kilencven percenk�nt teljes kapacit�ssal dolgozzon, mik�zben nem kell reag�lnia a k�lvil�g ingereire.
  
• Az inform�ci�k feldolgoz�sa, amikor az agyunk szelekt�lja a napk�zben �sszegy�jt�tt inform�ci�kat, elk�l�n�ti a l�nyegest a l�nyegtelent�l.

Az alv�st, �s ezen bel�l az �lmokat nem csak ilyen szempontb�l lehet megk�zel�teni, hanem pszichol�giai szempontb�l is. Freud meg�llap�totta, hogy az �lom nem a szervezet�nk v�letlen m�k�d�se, hanem funkci�ja van. Az �lom a tudattalan megnyilv�nul�sa. Nem m�s, mint egy pszich�s folyamat eml�knyoma, amely megmaradt az �ber tudatban, egy ablak, amelyen �t betekinthet�nk a saj�t tudatalattinkba. �lmunkban oldjuk fel a lelki fesz�lts�geinket, �s pr�b�lunk megbirk�zni a m�g feldolgozatlan benyom�sainkkal, meg�rz�seinkkel. Az �lmaink fontos �zenetei a tudatalattinkban elfojtott �rz�seinknek, gondolatainknak, v�gyainknak.

Az alv�s pszichol�giai �rt�kel�se

Polcz Alaine szerint az �lmok fajt�i:

1. Mindennapi t�rt�n�sekr�l sz�l� �lmok, vagy �lom t�red�kek. Ezek lehetnek pozit�vak, kellemesek, de lehetnek f�raszt�ak, f�lelmet kelt�ek is. Ezek t�bbnyire �jf�l el�tti �lmok.
2. Ism�tl�d� �lmok, �jb�l �s �jb�l megjelen� t�rt�n�sek, amelyek nyomaszt�ak, aggaszt�ak, szorong�st okoznak. Ha felismert�k a jelent�s�ket, megsz�nnek.
3. R�m�lmok, amelyek f�lelmet, szorong�st keltenek, r�gi vagy friss traum�k �jb�li �t�l�se jellemzi ezeket az �lmokat.
4. Konfliktusokat megjelen�t� �lmok.
5. Probl�mamutat� �lmok.
6. Probl�mamegold� �lmok.
7. Jelz� �lmok, amelyek betegs�get, vagy valamilyen m�s, elindult v�ltoz�st jeleznek.
8. J�s�lmok. A j�vend� t�rt�n�seire utalnak, megeleven�tik azokat, t�bbnyire szimbolikusan, vagy re�lisan.
9. Sugalmazott �lmok - transzcendens tartalommal.

Minden ember m�s, ez�rt minden embernek m�s a tudatalattija is. Ez�rt, m�g azok az �lmok is amelyek megegyeznek, vagy nagyon hasonl�ak, az embereknek m�st �s m�st jelentenek. Az �lmoknak mindig van val�s alapjuk, de ezt nagyon �rnyaltt� tehetik a tudattalan mot�vumok befoly�sai. Ez�rt, ha lehet, akkor �rdemes az �lmokat sorozatban vizsg�lni, nem pedig egy-egy �lmot kiragadva, a t�bbit�l elk�l�n�tve elemezni. �gy kik�sz�b�lhet� az �ltal�nos s�m�k r�h�z�sa az emberi term�szet�nkb�l fakad�an nagyon is egyedi esetekre.

�lomfejt�s

Mindig, minden kult�r�ban nagy jelent�s�get tulajdon�tottak az �lmoknak. Arr�l azonban, hogy mi t�rt�nik az emberrel, amikor elalszik, mindig m�st gondoltak. Egyes primit�v n�pekn�l �gy k�pzelik, hogy alv�s k�zben a l�lek val�ban kil�p a testb�l, �s mindenf�le kalandokba keveredik. A szorong�s, hogy mik�zben nem vagyunk �bren, nem tudjuk, mi t�rt�nik vel�nk �s k�r�l�tt�nk, elk�s�rte az emberis�get a jelenig. Az �koriak �gy magyar�zt�k az �lmokat, hogy azokat az istenek k�ldik, �s a j�v�t lehet megismerni bel�l�k. Az els� �lommagyar�zat-gy�jtem�ny k�zel 4000 �ve k�sz�lt. Ebben az egyiptomiak �rt�k �ssze a k�l�nf�le �lomb�li szimb�lumok jelent�s�t.

Az �kori g�r�g�k ugyancsak m�lyen hittek az �lmok j�serej�ben, �s legnagyobb tud�saik is foglalkoztak a t�m�val, p�ld�ul Arisztotel�sz. A k�z�pkor misztikumokra fog�kony l�gk�r�ben k�l�n�sen kedvelt�k az �lomalleg�ri�kat, amelyek seg�ts�g�vel megmagyar�zhat�v� v�ltak az �lmok. Ez a v�gy a vil�g minden t�j�n �lt az emberekben, �s sz�mtalan „�lmosk�nyv” meg�r�s�hoz vezetett. Egy k�nai v�ltozat p�ld�ul a k�vetkez� �rdekes tudnival�kat k�zli: ha egy asszony medv�r�l vagy a test�re tekered� k�gy�r�l �lmodik, net�n a f�rje ing�t hordja �lm�ban, csod�s gyermeke sz�letik, ha viszont egy f�rj arr�l �lmodik, hogy a feles�ge terhes, a j�asszony minden bizonnyal h�tlenkedett… Az els� tudom�nyos magyar�zatok a XIX. sz�zadban sz�lettek: az egyik szerint az �lmod� az alv�s k�zben �rz�kelt benyom�sokat be�p�ti �lmaiba. Pl. ha hangos zajt �rz�kel, viharr�l sz�l� t�rt�netet sz� �lm�ban. Freud �s Jung k�vet�i az �lmokat a tudatalatti megismer�s�hez vezet� �tnak tekintik.

�lomfejt�s: az �lmok fajt�i

• Mindennapi t�rt�n�sek az �lmainkban

  Ezeket az �lmokat az �jszaka els� fel�ben �lmodjunk, t�bbnyire az �jf�l el�tti id�szakban. Nem v�letlen�l mondt�k nagymam�ink, hogy a gyermeknek id�ben le kell fek�dnie, megfigyel�seik alapj�n tudt�k, hogy az �jf�l el�tti alv�s nagyon fontos. Most m�r a tudom�nyos magyar�zatot is ismerj�k: ebben az id�ben rendszerezi agyunk a napi inform�ci�kat, �s sokr�t�en fel is dolgozza azokat. Hossz� ideje figyelem az emberek alv�si szok�sainak �s a nappali m�k�d�s�knek az �sszef�gg�seit, �s azt tapasztalom, hogy a rendszerben �l�k (id�ben fekszik, id�ben �bred), sokkal kiegyens�lyozottabbak rendszertelen�l pihen� t�rsaikn�l.
  
  Az �jf�l el�tti �lmaink lehetnek simogat�an pozit�vak, de lehetnek f�raszt�ak, nehezek is, att�l f�gg�en, milyen hat�sok �rtek napk�zben. Ekkor felid�z�dnek �s old�dnak az el�z� nap fesz�lts�gei, ekkor �lmodjuk tov�bb a val�s t�rt�n�seket.

• Ism�tl�d� �lmok

  �ltal�ban szokatlanabbak, irre�lisabbak, �s az �jszaka m�sodik fel�ben �lmodjuk ezeket az �lmokat. A visszat�r� �lmok n�ha kifejezetten zavar�ak, ideges�t�k tudnak lenni. Nem �rtj�k ezeket, �s mivel nem, vagy csak r�szben kapcsol�dnak a h�tk�znapi t�rt�n�sekhez, nem tudjuk, mit kezdj�nk a kellemetlen �rz�sekkel, amelyeket okoznak.
  
  A legt�bb embernek vannak visszat�r� �lmai. Van, aki rendszeresen menek�l valaki vagy valami el�l, van, aki zuhan, van, aki alakokkal viaskodik.
  
  A visszat�r� �lmok egy fel nem dolgozott lelki szitu�ci� megnyilv�nul�sai, �s nem is t�nnek el addig, am�g a feldolgoz�s meg nem t�rt�nik. Megford�tva: a szitu�ci� akkor dolgoz�dott fel, amikor a visszat�r� �lom elt�nik, nem jelentkezik t�bb�. T�bbek k�z�tt ez�rt is fontos, hogy meg�rts�k az �lmainkat.

• R�m�lmok

  Ezekre az �lmokra a f�lelem, a szorong�s a legjellemz�bb �rz�sek. Gyakran el�fordul, hogy azt �lmodjuk, hogy megt�madtak minket, vagy fenyeget� sz�nd�kkal k�zeledik egy szem�ly vagy egy esem�ny. Kergetnek, �ld�znek minket, el�fordul, hogy az �lt�nkre t�rnek. Gyakran �l�nk �t r�m�lmainkban r�gebben vagy a k�zelm�ltban t�rt�nt traum�kat. Van, amikor azt hissz�k, hogy sok krimit l�ttunk, �s ez okozza a r�m�lmokat. Ilyen is van. Azonban, ha a r�m�lmaink gyakoriak, �rdemes szakember seg�ts�g�t k�rni. Finn ikerkutat�k azt tapasztalt�k, hogy az ikrek 45%-a r�m�lmokat �lmodik, ha ikertestv�re is ezekt�l szenved. Arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a r�m�lmoknak a genetikai fejl�d�shez is k�ze lehet. A gyakori r�m�lmok utalhatnak ment�lis betegs�gekre is, de azt m�g nem siker�lt megtudni, hogy a r�m�lmok �s a ment�lis betegs�gek ok-okozati �sszef�gg�sben vannak, vagy csup�n egy�ttesen fordulnak el�.

• Konfliktust megjelen�t� �lmaink

  Ezekben az �lmainkban szembes�l�nk az elhib�zott cselekedeteinkkel, az elfelejtett k�telezetts�geinkkel, a napk�zbeni elsz�l�sainkkal, a mell�fog�sainkkal, az akaratlanul felt�r�, megb�nt indulatainkkal.
  
  Ezek az �lmok olyan lelki konfliktusok kifejez�d�sei, amelyek nem t�rsulnak betegs�ghez, a lelki probl�m�ink eg�szs�ges tartom�ny�ba sorolhat�k. Ennek meg�t�l�s�hez n�mi seg�ts�get adhat, ha megvizsg�ljuk �lmaink sz�nvil�g�t. Az eg�szs�ges ember �ltal�ban fekete-feh�rben �lmodik. A neurotikusok t�bbnyire sz�nes k�pekkel.

• Probl�mamutat� �lmok

  Mik�zben �lmunkban agyunk a nap esem�nyeit j�tssza vissza, megmutat olyan probl�m�kat, felismertet olyan �rz�seket, amelyek nap k�zben nem tudatosultak benn�nk. Ezek az �zenetek a tudatalattink �zenetei, �s �rdemes megfogadnunk a tartalmukat, mert ezek seg�tenek megel�zni, hogy bajba ker�lj�nk. Felismer�nk olyan ok-okozati �sszef�gg�seket, amelyek napk�zben csak k�nyelmetlen �rz�seket okoztak, de nem tal�ltuk az ok�t.

• Probl�mamegold� �lmok, vagy heur�ka �lmok

  Ha m�r hossz� ideje k�szk�d�nk egy probl�ma megold�s�val, gyakran m�r aludni sem tudunk t�le. Ilyenkor gyakran el�fordul, hogy �lmunkban j�v�nk r� a helyes megold�sra. Ennek a n�pi kifejez�d�se, amikor nem tudunk valamire azonnali v�laszt adni, azt mondjuk: M�g alszom r� egyet.

  • Friedrich August Kekul�

    Az egyik legh�resebb bizony�t�k a probl�mamegold� �lom l�tez�s�re Friedrich August Kekul� esete, aki n�met tud�s volt, �s a val�s�gban hi�ba pr�b�lta megtal�lni a keresett tudom�nyos probl�ma megold�s�t. �lm�ban tal�lta meg a megold�st, amikor a szeme el�tt kavarg� molekul�k k�l�nf�le mint�zatokat mutattak, majd gy�r� form�ba rendez�dtek. �gy tal�lta fel a benzolgy�r�t. Egy kongresszuson kijelentette: „�lmodjunk t�bbet uraim, s akkor tal�n r�tal�lunk az igazs�gra.”

  • Elias Howe

    Elias Howe, a varr�g�p feltal�l�ja 1884-ben sokadt k�s�rletezett a varr�g�p megalkot�s�val. �lm�ban egyszer egy k�korszaki t�rzsben tal�lta mag�t, l�ndzs�kat r�zogat� vademberekkel k�rbev�ve. A l�ndzs�k hegy�nek k�zel�ben egy-egy lyukat fedezett fel. Mikor fel�bredt, r�eszm�lt hogy ez a megold�s a r�g�ta megoldatlan konstrukci�s probl�m�ra: a varr�g�p t�j�nek a hegy�n�l kell elhelyezni a fonalat vezet� lyukat.

  • Srinivasa Ramanujan

    Srinivasa Ramanujan(1887-1920) indiai matematikus azzal sokkolta cambridge-i koll�g�it, hogy azt �ll�totta, zseni�lis megold�sait �lm�ban Namakkal hindu isten sugallta neki.
    
    J�l ismerik ezt az �rz�st az alkot�k, akiknek id�re van sz�ks�g�k, m�g egy m�vet kihordanak. Amikor hi�ba az akarat, nem tudunk megalkotni valamit, el�bb �rlelni kell, t�bbsz�r foglalkozni vele �lmunkban, �s �ber �llapotban is. Addig nem tudunk a probl�m�val, feladattal megbirk�zni, am�g a l�lek el nem k�sz�l r�, am�g fejletlen benn�nk a megold�s. Ki kell fejl�dnie, hogy megsz�lethessen.

  • William Blake

    William Blake (1757-1827) kor�nak egyik legh�resebb fest�je �s k�lt�je volt, aki nagyon gyakran hivatkozott az �lmaira ihlet� forr�sk�nt. Egyik portr�ja al� ezt �rta:„A f�rfi, aki Blake-t �lm�ban megtan�totta festeni.”

  • Graham Greene

    Graham Greene (1904-1991) gyakran az �lmokt�l v�rta ir�i probl�m�inak megold�s�t. „Ha valamilyen gondom volt az �r�ssal, akkor elalv�s el�tt v�gigolvastam a napi penzumot, s amikor fel�bredtem r�tal�ltam a megold�sra. Feltehet�leg �lmomban j�ttem r�, de az �lmot reggelre elfelejtettem.”

  • Paul McCartney, Billy Joel �s Beethoven

    Sok zeneszerz�, k�zt�k Paul McCartney, Billy Joel �s m�g Beethoven is �lmaib�l mer�tett inspir�ci�t m�vei megkompon�l�s�hoz. Ezek az �lmok id�nk�nt mel�di�t tartalmaztak, m�s esetekben dalsz�veget.

  • Mary Shelly

    Frankenstein figur�ja el�sz�r az alkot� Mary Shelly �lm�ban jelent meg.

• Jelz� �lmok

  A l�lek �zenetei, gyakran valami bajt, betegs�get, valamilyen megkezd�d�tt bels� v�ltoz�st jeleznek. P�ld�ul egy negyed �vsz�zados h�zass�gban �l� asszony azt �lmodta, hogy f�rje elt�nt a k�pszer�en l�tott csal�di t�zhely mell�l, �s semmit sem lehetett tudni r�la, csak azt, hogy �l, mert minden h�napban k�ld�tt p�nzt. N�h�ny h�nap m�lva kider�lt a f�rfi szerelmi kapcsolata, aminek v�l�s lett a v�ge. Az asszony �szt�ne el�re jelezte a t�rt�n�seket.

• J�s�lmok

  A j�s�lmok k�zel�tenek a misztikus, megmagyar�zhatatlan dolgokhoz. N�melyekkel el�fordul, hogy meg�lmodnak egy majdan bek�vetkez� dolgot, esem�nyt, t�rt�n�st. T�bb film �s reg�ny t�m�ja a j�v�t meg�lmod� emberek k�pess�g�nek bemutat�sa. Ez a val�s�gban nagyon fejlett lelket felt�telez. Ezek az emberek t�bbet tudnak a v�ltoz�sok bels� logik�j�r�l, �s t�bbnyire tiszt�ban vannak azzal, hogy a dolguk a megfigyel�s, tanul�s, nem a dolgok megv�ltoztat�sa. Tudj�k, hogy nincsen abszol�t igazs�g. A j�s�lmok k�z�l kis�lmoknak h�vjuk azokat, amelyek egy szem�lyre vonatkoznak, �s nagy�lmoknak, amelyek egy csal�dra, egy n�pre, vagy a t�rt�nelem alakul�s�ra vonatkoznak.

• Sugalmazott �lmok

  A sugalmazott �lmok a Bibli�ban gyakoriak. Isten �lmokon kereszt�l �zen, sugalmazza a helyes �ton val� halad�st.
  
  A mai sugalmazott �lmok a parapszichol�gia, �s a spiritualit�s hat�rter�letein mozognak.

• Erotikus �lmok

  Az �lmaink megmutatj�k a g�tl�sainkat, r�mutatnak a viselked�s�nk �s a v�gyaink k�z�tti konfliktusokra. A szexu�lis t�m�j� �lmaink nagyon zavarba ejt�k lehetnek, mik�zben rengeteg vid�m, vagy gy�trelmes �rz�st id�znek fel benn�nk. A szexu�lis �lmok nem azonosak a szexu�lis fant�zi�kkal. A szexu�lis fant�zi�l�sok bonyodalomt�l mentes, erotikus k�pzelg�sek, amelyeket mi magunk h�vunk el�, amikor szexu�lis izgalomra v�gyunk. A szexu�lis �lmaink h�vatlanul �rkeznek, nem felt�tlen�l erotikusak, �s gyakran b�ntudattal, sz�gyen�rzettel j�rnak.

�lomfejt�s az �nismeret eszk�ze

A mindennapi �let azt bizony�tja, hogy �rdemes odafigyelni az �lmainkra. An�lk�l, hogy t�lbecs�ln�nk vagy lebecs�ln�nk az �lmainkat, �rdemes �gy viszonyulni hozz�juk, mint a lelk�nk m�ly�r�l j�v� saj�ts�gos jelbesz�det. Ez egy k�dolt, k�pekben besz�l� nyelv, amelyet dek�dolni kell, ha �rteni akarjuk az �zenet�t. Az �lmok megfejt�se, meg�rt�se nem komolytalan j�t�k, hanem komoly felk�sz�lts�get ig�nyel.

Az �lmaink aj�nd�kok, �rdemes �s hasznos �rteni a jelz�seiket. Aj�nlatos megbecs�lni az �lmainkat, hiszen nem elhanyagolhat�k a lelki egyens�lyunk, az �let�nk, az eg�szs�g�nk �rdek�ben.

Az �lmok kend�zetlen�l tud�s�tanak a val�s helyzetr�l, szembes�tenek minket azokkal a dolgokkal, �rz�sekkel, amelyeket napk�zben h�r�tunk, amelyekkel nem akarunk szembes�lni.

Az �lom a tudatalattink nyelve, k�pekben �s szimb�lumokban besz�l hozz�nk, �s remek tan�csokat ad a legk�l�nf�l�bb �lethelyzetekben. A lelki kr�zisek megold�s�ban nagyon sokat seg�t az �lommunka.

Az �lmok sokat seg�tenek az �nismeret gazdag�t�s�ban is. Ha jobban ismerj�k magunkat, az �let�nket is jobban tudjuk tervezni. Bizony�tott t�ny, hogy aki t�bbet foglalkozik az �lmai �zeneteivel, az sokkal t�bbet megtudhat �nmag�r�l.

�lmunkban a k�pzelet �s az eml�kezet k�pei keverednek a val�s�ggal. A l�lek nappali oldala a tudat, �jszakai oldala a tudattalan, vagy tudatalatti.

R�gen fontosabbak voltak az �lmok, mint ahogyan most gondoljuk. A primit�vebb embert sokkal ink�bb ir�ny�totta az �szt�ne, mint a mai, tudom�nyokon nevelkedett embert. A civiliz�ci� fokozatosan elszak�tja a tudatos r�sz�nket a tudattalant�l, de az �szt�n�s r�sz�nket nem vesz�tj�k el, csak „letakartuk”, ez�rt csak az �lom leple alatt tal�l r�nk, hogy seg�tsen nek�nk.

Ennek ellen�re vannak, akik k�ts�gbe vonj�k az �lmok jelent�s�g�t, s annyira nem akarj�k elfogadni az �lmok jelent�s�g�t, hogy a maguk r�sz�r�l m�g az �lmok l�t�t is tagadj�k. �k azok, akik az�rt nem eml�keznek az �lmaikra, mert nem tisztelik meg �ket a figyelm�kkel. Amikor ezek az emberek figyelni kezdenek majd lelk�k m�ly�nek �zeneteire, az v�laszolni fog nekik, megk�nny�tve ezzel az �let�ket, a probl�m�ikat.

Hiszen az ember ide�lis �llapota a harm�nia, az �sszhang, a ment�lis stabilit�s. �lmaink meg�rt�se ezek megteremt�s�ben seg�t minket.

Igazmond� �lmaink: �lomfejt� �s �lom�rtelmez� csoport

Ha Te is szeretn�d �rteni az �lmaid �zenet�t, akkor jelentkezz az �lom�rtelmez� �s �lomfejt� csoportunkba!

Igazmond� �lmaink

Mindenki �lmodik, de nem mindenki eml�kszik az �lmaira. Minden �lom �zen valamit. Egyik �lmunk �zenete vil�gos �s �rthet�, a m�sik �lmunk pedig megoldhatatlan rejtv�nynek t�nik.

Abban mindenki egyet �rt, hogy az �lmainkra sz�ks�g�nk van, hiszen aki nem �lmodik, az megbetegszik. �lmainkban megjelennek a tapasztalataink, �rz�seink, v�gyaink, rem�nyeink, csal�d�saink, f�lelmeink, szorong�saink. Bizony�tott t�ny, hogy aki foglalkozik az �lmaival, az t�bbet megtudhat �nmag�r�l, hiszen az �lom egy ablak, melyen kereszt�l betekinthet�nk a tudattalanunkba.

Hogyan �rts�k meg az �lmainkat?

Ah�ny �lom l�tezik, annyif�le mondanival�t, annyif�le �r�m�t vagy f�jdalmat, annyif�le tan�t�st jelent. Az �lmok azonban csak akkor mes�lnek, csak akkor tan�tanak, ha megk�rdezz�k �ket. Pet�fi J�vend�l�s c�m� vers�ben azt mondja: „Any�m, az �lmok nem hazudnak…” De mit k�rdezz�nk, hogy az �lmaink igazat mondjanak? Hogyan k�rdezz�k meg a saj�t �lmainkat, hogy megtudjuk azt a titkot, amit a tudattalanunk rejt?

Ehhez ad neked seg�ts�get az „Igazmond� �lmaink” c�m� hangosk�nyv. Megtudhatod bel�le, hogyan eml�kezhetsz vissza az �lmaidra. A szerz� megtan�t arra, hogy milyen k�rd�seket tegy�l fel az �lmaidnak. J�zsef Rozsnyai J�lia b�rsonyos, megnyugtat� hangja seg�t az ellazul�sban. A hangosk�nyv v�gig vezet az �ton a lefekv�st�l az �lmok meg�rt�s�ig, �s egyed�l�ll� m�don konkr�t tan�csokkal �s k�rd�sekkel seg�ti az alomfejt�st.

Az Igazmond� �lmaink CD nem ker�l a k�nyvesboltok ell�t�si rendszer�be. Kiz�r�lagos forgalmaz�ja: Cseh�k Hajnalka pszichol�gus 1036 Budapest, Sz�pv�lgyi �t 1/b. 4/15.

�lom, �lomfejt�s �s �lom�rtelmez�s cikkgy�jtem�ny

A k�nyvespolcra aj�nljuk

�lomfejt�s - titkok n�lk�l

�let�nk kb. egyharmad�t alv�ssal t�ltj�k, s ezen id�szak b� egy�t�d�ben �lmodunk is. �lmainkban eml�kk�peink, tapasztal�saink, v�gyaink szimbolikus form�ban jelennek meg. B�r minden �lom egyedi, e szimb�lumok seg�tenek az �lmok �rtelmez�s�ben. A k�nyv esettanulm�nyokkal szeml�lteti a leggyakoribb �lomfajt�kat, �rtelmezi azokat, mik�zben megismertet az �lomkutat�s t�rt�net�vel �s legkiemelked�bb alakjaival is.

�lomfejt�s - titkok n�lk�l »

Kr�dy Gyula: �lmosk�nyv

„Hossz�, csendes est�k munk�ja ez a k�nyv. Amely est�ken a forgatott, s�rga lapok m�g�tt felt�nedeznek f�lig-meddig porr� v�lott �regasszonyok arculatai, akik falusi ifj�s�gomban, pattog� t�z mellett oly jelent�s�get tulajdon�tottak az �lmoknak, mint ak�r a val�s�gos �letnek. Ink�bb a saj�t mulattat�somra, ink�bb hossz� telek csendes elj�tszadoz�s�ra, esti �r�k halk elfuvol�z�s�ra szerkesztettem ez �lmosk�nyvet, mint az�rt, hogy b�rki is hitelt adjon a k�vetkez� soroknak. �lom: j�t�k, mint az �let… N�ha komolyra fordul a j�t�k. Az �let is, az �lom is.”

Kr�dy Gyula

Kr�dy Gyula: �lmosk�nyv »

�lmaink t�kr�ben - �lomfejt� – �nismereti k�zik�nyv �s sz�t�r

A k�nyv nemcsak a laikus olvas�k�z�ns�g sz�m�ra hanem pszichol�gusok, asztrol�gusok, ment�lhigi�n�s szakemberek, seg�t� foglalkoz�s�ak sz�m�ra is hasznos. Gyakorlati szint�zist teremt a k�l�nb�z� �nismereti, szimbol�giai rendszerek k�z�tt - nem az elm�letre, hanem a mindennapi, �nismereti alkalmazhat�s�gra helyezve a hangs�lyt. Sz�mos konkr�t �lom �s ezek megfejt�se tal�lhat� meg a k�nyvben a szerz� tizen�t �ves �lomfejt� munk�j�nak anyag�b�l, tov�bb� egy bet�rendes Szimb�lumsz�t�r seg�ti az olvas� �nismeret�nek a fejleszt�s�t, saj�t �lomfejt� praxis�nak a kialak�t�s�t.

�lmaink t�kr�ben: �lomfejt� – �nismereti k�zik�nyv �s sz�t�r »

�lmosk�nyv - az �lmok �s az �ltaluk Hordozott �zenet

„Az �lmon kereszt�l vezet az �t a tudatalattiig” - a modern pszichoanal�zis egyik legfontosabb tan�t�sa ez. K�l�n�sen akkor, amikor minden intelligens n� �s f�rfi felismeri a tudatalatti kulcsfontoss�g� szerep�t. Mi sem term�szetesebb, mint hogy ennek k�vetkezt�ben az �lmok, azok jelent�se �s �rtelmez�se ir�nt ugr�sszer�en megn�tt az �rdekl�d�s. Tal�n sosem volt annyira helyt�ll� a Delphoi j�sda felirata, mint ma: "Ismerd meg �nmagad!" Egyre t�bben r�d�bbennek, hogy min�l ink�bb meg�rtik gondolataik �s cselekedeteik mi�rtj�t, ann�l nagyobb m�rt�kben v�lnak k�pess� testi-lelki �rtelemben vett kimagasl� eredm�nyek el�r�s�re. Mindebb�l pedig k�vetkezik, hogy �let�k haj�j�t saj�t �s m�sok boldogul�sa �rdek�ben tudj�k majd korm�nyozni. �lmosk�nyv�nk igyekszik praktikus seg�ts�get ny�jtani az �lmok �rtelmez�s�hez, meg�rt�s�hez: - Mit szimboliz�l az �lom? - Hogyan fejtsem azt meg, hiszen t�bb szinten is �rtelmezhet�? - Milyen �zenetet hordoz sz�momra? - Hogyan tov�bb? Haszn�ljuk b�tran az �lomsz�t�rat!

�lmosk�nyv - az �lmok �s az �ltaluk Hordozott �zenet »

Moh�s L�via �lomk�nyv

„Azoknak k�sz�lt ez a k�nyv, akik sz�vesen foglalkoznak �lmaikkal, e v�ratlan �s furcsa �jszakai l�togat�kkal. �s n�ha megpr�b�lj�k kital�lni, hogy �lmaik �tj�n mit �zen nekik a tudattalan. Lelk�nk tudattalanja irdatlan nagy rakt�r. �szt�n�k, elfelejtett �s elnyomott eml�kek, k�sztet�sek �s rengeteg «v�letlen�l» felhalmozott ismeret rejt�zik benne. D�s ez a terep, teljesen �tvil�g�tani k�ptelens�g. M�gis az �lmok bogoz�s�val egy-egy f�nyp�szm�t k�ldhet�nk a m�lybe, �gy valami keveset megtudhatunk �nmagunkr�l.”

A k�tet t�bb r�teg�. �jraolvashatjuk benne a kor�bban k�sz�lt �lmodj, krokodil! c�m� kisreg�nyt, mely izgalmas „�tirajza” egy szerelmi b�nat miatt egyens�ly�t vesztett asszony bels� v�v�d�s�nak. Az �rdekes, izgalmas t�rt�net arr�l gy�zi meg az olvas�t. hogy az „ismerd meg �nmagad” �r�k parancsa beteljes�thet�, az emberi m�lt�s�g megszerezhet�, visszanyerhet�. Ha m�sk�nt nem, az �lmok seg�ts�g�vel. De melyek ezek az �lmok? S mit �zennek? Ezt ismerhetj�k meg a kisreg�nyt k�vet� �lomnapl�b�l. Majd egy m�g izgalmasabb fejezet k�vetkezik: az �lmokr�l �r �ltal�ban �s konkr�tan a szerz�, �lland�an arra �szt�n�zve az olvas�t, hogy saj�t �lm�nyeit, tapasztalatait, vesztes�geit �s b�natait szembes�tse a k�nyvben tal�lt �lomelemz�sekkel. Ism�t megmutatkozik Moh�s L�via p�ratlan er�nye: egyszerre tud tudom�nyos, ismeretterjeszt�, pedag�gus, pszichol�gus �s mindenekel�tt sz�p�r� lenni - izgalmas, tanuls�gos, �lm�nygazdag olvasm�nyt ny�jtva.

Moh�s L�via: �lomk�nyv »