T�zeg

(turfa), a legfiatlabb, legt�k�letlenebb k�sz�n. Elhalt mocs�ri �s vizi n�v�nyek (t�zegmohok stb.) �ssze-visszakusz�lt sz�lainak, gy�kereinek laza, kev�ss� megszenesedett t�mege. K�pz�d�se ugysz�lv�n szem�nk el�tt folyik le. Ahol valamely m�ly medenc�ben �ll�viz gy�lik meg �s e viz le nem folyhatik, a f�ld m�lyebb r�tegeibe nem sziv�roghat, ott nemsok�ra mocs�ri �s vizi n�v�nyek �tik fel tany�jukat. Ezeknek egyre elhal� r�szei a viz alatt nagy t�megekk� szaporodnak �s mivelhogy leveg�t�l elz�rva bomlanak, lassankint megszenesednek, T.-g� v�lnak. Min�l tov�bb tartott e boml�s, ann�l gazdagabb sz�nben. A sz�ntartalom maximuma 59%. Legt�bb esetben a k�miai �sszet�tele nem nagyon t�r el a n�v�nyi rost�t�l (gyep-T.), a farost�t�l. Sz�mos T.-telepen tal�lni fat�rzseket (gy�k�r-T.), �llati maradv�nyokat, egyes �sv�nyokat (gipsz, pirit, markazit, vivianit), valamint az emberi k�zt�l ered� munk�latokat (ed�nyeket, fegyvereket, szersz�mokat stb.). Sok T.-ben az �t alkot� n�v�nyek j�l felismerhet�k, meg�llap�that�k, de akad el�g, melyben a n�v�nyek annyira elv�ltoztak, hogy nagyon bajos a felismer�s�k. Haz�nban nagy kiterjed�s� T.-telepek vannak. �ltal�ban a T.-telepek vagy m�sk�pen l�pok k�t f� csoportj�t szokt�k megk�l�nb�ztetni. A dombos l�p a vizi moh�b�l (sphagnum) �p�l fel �s az a saj�ts�ga, hogy a leveg�ben lev� nedvess�get mag�ba sz�vja �s olyan, mint valami �ri�s teleiv�dott szivacs. K�z�ps� r�sz�vel kiemelkedik, kidomborodik s ott magasabban fekv�nek t�nik fel, mint a sz�le. A legnagyobb hazai dombos l�p az �rvav�rmegyei, melynek ter�let�t 6-8 km²-re teszik. Kolozs v�rmegy�ben 15,5 katszt. holdnyi, Als�-Feh�r v�rmegy�ben 35 kataszt. holdnyi ter�leten van meg. A s�k l�p (r�ti l�p) legink�bb s�sokb�l, f�vekb�l �s n�mely lombos moh�b�l keletkezett, soha sem domborodik ki, hanem lapos. Az Ecsedi l�p, a balton- �s fert�mell�ki l�pok, a Tisza �s K�r�s ment�n lev�k mind s�k l�pok. Amit a n�p «savanyu r�t»-nek nevez, az rendesen szint�n s�k l�p. Hollandi�ban, Angli�ban, Francia- �s N�metorsz�gban �ri�si terjedelm� T.-telepek vannak; a hazaiak sem terjedelemre, sem vastags�gra nem versenyezhetnek a k�lf�ldiekkel. A T.-telepeket a k�lf�ld�n az ut�bbi �vekben mez�gazdas�gi m�vel�sre fogt�k, de igen sok helyen (n�lunk is) a T.-et v�gj�k, r�szint az�rt, hogy megsz�r�tva mint t�zel�anyagot haszn�lj�k, r�szint pedig, hogy k�l�nf�le ipari c�lokra dolgozz�k fel, nevezetesen T.-pelyv�t meg T.-lisztet gy�rtsanak bel�le. A sz�raz T.-nek megvan az a nevezetes tulajdons�ga, hogy folyad�kokat meg g�zokat igen nagy mennyis�gben s m�rt�kben k�pes mag�ba sz�vni. Min�l finomabb r�szekre van a T. szaggatva, ann�l nagyobb a felsz�v� k�pess�ge �s ereje; n�vekedik m�g a felsz�v� k�pess�ge, ha a T.-et a szaggat�s el�tt a t�li hidegnek tett�k ki. Ezt a tapasztalatot ugy �rt�kes�tik, hogy k�s� �szkor vagy t�len a T.-b�l t�gl�kat v�gnak, a T.-t�gl�kat alkalmas m�don egym�sra rakj�k �s a t�li hidegnek teszik ki. Tavaszkor a sz�l meg a napf�ny kisz�r�tja a T.-et, melyet az ut�n g�ppel sz�tszaggatnak �s k�sz a T.-pelyva meg a T.-liszt. A durv�bbja a T.-pelyva, finomabbja a T.-liszt. Azt �ll�tj�k, hogy a T.-liszt felsz�v� ereje 283%-kal nagyobb, mint ugyanazon T. nagyobb darabj��. A T.-pelyva meg a T.-liszt kit�n� alom, mert a leggondosabb m�don gy�jti mag�ba a gan�j legfontosabb alkot� r�szeit. Tiszt�n tartja az ist�ll� leveg�j�t �s elej�t veszi mindama bajoknak, melyeknek az �llatok a tiszt�talan leveg�ben ki vannak t�ve. Kit�n� kov�cs-szenet k�sz�tenek bel�le, rovargy�jtem�nyekbe val� lapokat, �llatok kit�m�sre val� darabokat, �p�t�t�gl�t, a h�ztart�sban haszn�lhat� t�zgerjeszt�t. Haszn�lj�k m�g a T.-pelyv�t a cukorgy�rakban a l�gok felsz�v�s�ra �s kit�n� konzerv�l� tulajdons�ga miatt gy�m�lcsnek, h�snak, halnak nagyobb t�vols�gra val� elsz�ll�t�s�ra.

Forr�s: Pallas Nagylexikon