Retyez�t

a D-i K�rp�tok egyik jelent�keny tagja, mely Hunyad v�rmegyeDny-i sark�ban emelkedik s Ny. fel�l a Godj�n-Sz�rko hegys�ghezcsatlakozik, melyt�l a Sebes v�lgye (Riu m�re) v�lasztja el, mig D. fel�l azOl�h-Zsil v�lgye v�lasztja el a Vulk�n-hegys�gt�l. A hegys�g eg�szben v�veNy-K-i ir�nyban ter�l sz�t, D-i r�vid �gai az Ol�h-Zsil v�lgy�re, �-i hosszabb�gai a h�tszegi term�keny lap�lyra ereszkednek al�. A R. egyike haz�nk legszebbs legreg�nyesebb hegys�geinek. F� gerince a Magas-T�tra fens�ges vads�g�raeml�keztet; �tlagos magass�ga 2300-2400 m. s jelent�kenyebb cs�csai a Szlevej(2381 m.), Verfu Bukura (2427 m.), Pelaga (2506 m., az eg�sz hegycsoportlegmagasabb emelked�se), Vrf Papusk (2443 m.), Vrf Gruni (2321 m.), VurvuKosztura (2235 m.), mellyel a R.-nak magas hegys�gi jelleg� s �ri�sisziklak�pz�dm�nyei �ltal jellemzett r�sze megsz�nik. E szakasz �-i oldal�gain emelkedikmaga a R.-cs�cs (2477 m.), tov�bb� a Vurvu Stanis�ra (2209 m.), Vurvu Petrike(2281 m.) �s Vurvu m�re (2486 m.). Ezen szakasz sz�ps�g�t a tengerszemek isemelik, melyek k�z�l a Zenoga a legnagyobb �s legszebb. A hegys�gnek a VurvuKosztur�t�l K. fel� h�z�d� r�sze j�val alacsonyabb, emelked�sei n�lk�l�zik amagas hegys�g szaggatott jelleg�t, t�lnyom� r�szben g�mb�lyded h�tak �s tet�k,melyeket erd�k �s havasi legel�k fednek; jelent�kenyebb emelked�sei a GyaluBilugu mik (1751 m.), Tulisiai (1796 m.), Gyalu Sik (1685 m.) �s Oboroka (1560m.); ezen l�ncolat mindjobban al�ereszkedve Petrozs�nyig h�z�dik. A R. mag�ban�leli a teny�szet �sszes r�gi�it a zuzm�k rideg vil�g�t�l a gy�m�lcs ny�jas�v�ig. �szaki lejt�inek geszteny�ib�l emelkedik ki a b�kkfa �ve, melyet f�lfel�haladva a fenyvesek r�gi�ja v�lt fel, majd a cirbolyafeny� n�mi maradv�nyaint�l a t�rpe feny� �s t�rpe bor�ka foltjai l�pnek fel. E vid�k �llat- �sn�v�nyvil�g�nak teljesen havasalji jellege van; a zerge, a barna �s szak�llaskesely� itt honol, mig a hegys�g als�bb r�szeiben a vaddiszn�, r�ka, farkas,�z, nyest �s vadmacska tany�zik. Hajdan a b�l�ny is tany�zott itt. A R.legnagyobb r�szt jeg�c�s pal�kb�l, k�l�n�sen csill�mpal�b�l, fillitb�l �sgn�jszb�l �p�lt fel, melyek helyenk�nt gr�nithoz hasonl� gn�jszba mennek �t. AR. lak�i ma ol�hok, mig r�gente a szl�v �s magyar elem uralkodott. Mag�ban ahegys�gben alig van emberi lak�s, az �-i t�v�ben elter�l� h�tszegi lap�lyazonban s�r�n tele van hintve k�zs�gekkel. A R. a turist�knak sok sz�pet nyujt,de m�g teljesen hij�n van minden k�nyelemnek, melyre turist�k sz�m�thatnak. AZenoga-t� k�zel�ben az itt 1882. megfordult Rudolf tr�n�r�k�s eml�k�re 1896.eml�kt�bl�t �ll�tottak.

Forr�s: Pallas Nagylexikon