ingerl�kenys�g

Az �l� szervezetek �ltal�nos �letjelens�ge. Az a saj�toss�g, hogy k�ls� �s bels� k�rnyezeti hat�sokra, ingerekre meghat�rozott reakci�k k�vetkeznek be. Az ingerek hat�s�ra a sejtekben inger�let alakul ki, amely tovaterjed. Az ingerl�kenys�ghez nem sz�ks�ges idegrendszer A k�rnyezeti hat�sok a n�v�nyekre �s az egysejt� �llatokra is hatnak. Az egysejt� n�v�nyek �s �llatok jellegzetes inger�leti folyamata a taxis, amely inger hat�s�ra bek�vetkez� helyv�ltoztat� mozg�st produk�l. Az elmozdul�s v. az inger fel�, v. azzal ellent�tesen t�rt�nik. A t�bbsejt� n�v�nyek ingerl�kenys�ge a tropizmus v. a nasztia, aszerint, hogy az inger hat�s�ra bek�vetkez� elmozdul�s ir�nya f�gg-e att�l, hogy melyik ir�nyb�l hatott az inger v. az elmozdul�s ett�l teljesen f�ggetlerr�l k�vetkezik be. A tropizmust �s a naszti�t a t�bbsejt� n�v�nyekben a szervezet v�ztartalm�nak v�ltoz�sa v. a n�v�nyi r�szek egyenl�tlen n�veked�se okozhatja (mozg�s). Az �llatok k�z�l a szivacsban a k�ls� ingerek csak test�nek egyes r�szeit k�sztetik v�laszad�sra. Sok�ig azt hitt�k, hogy a szivacsban nincsenek idegsejtek (neuron), �jabban kider�lt, hogy k�tny�lv�ny� �s sokny�lv�ny� idegsejtek is kialakultak benne, de ezek nem k�pesek az inger�let nagyobb t�vols�gra juttat�s�ra.

Szerkesztette: Lapoda Multim�dia

Kapcsol�d�s

• inger
• reakci�
• sejt
• idegrendszer
• n�v�ny
• �llat
• mozg�s
• n�veked�s
• idegsejt
• neuron