Hamvaszt�s

(halott- v. hulla�get�s), a holttesteknek megfelel� elj�r�ssal val� el�get�se. Ilyen m�don a holttest r�vid n�h�ny �ra alatt egyszer� �sv�nyi r�szeire bomlik; ellenben a f�ldbe val� temet�ssel a test sz�tboml�si folyamata (rothad�s, korhad�s utj�n) sz�mos �vig eltart. A H. �rdek�ben az ut�bbi �vtizedekben egy irodalmi, mint egyes�leti t�rre kihat� eleven mozgalom nyilv�nult. A H. r�gi eszme, melynek t�bbezer �ves multja van. Indi�nak Buddha-felekezet� n�pess�ge halottait el�gette. Az �kori m�velts�g hordoz�i, a r�maiak �s g�r�g�k k�r�ben �ltal�nos szok�svolt a halottak elhamvaszt�sa s a hamvaknak t�bb�-kev�sb� diszes urn�kban (ed�nyekben) val� eltart�sa. E hamvakat kedves eml�k gyan�nt kegyelettel �rizt�k. A H.-ra ir�nyul� ujabb mozgalom a t�rt�neti motivumon kiv�l azt a k�r�lm�nyt is sz�mba veszi, hogy a rag�lyos bajban szenvedett egy�n hal�la folyt�n a rag�lyoz� anyag nem semmis�lt meg, hanem, hogy esetleg m�g k�s�bben is veszedelemmel fenyegeti az �l�ket. Ujabb vizsg�latok azonban azt mutatj�k, hogy a megfelel� elj�r�s mellett elf�ldelt holttest r�sz�r�l eg�szs�g�gyi �rtalom nem �ri az embert, teh�t a temet�ket illet� eg�szs�g�gyi aggodalomnak alig van jogosults�ga. Fontos azonban a gazdas�gi szempont, nevezetesen az a neh�zs�g, mellylel k�l�n�sen a nagy v�rosok k�zdenek, mid�n k�zel�kben megfelel� terjedelm� s temet�nek alkalmas ter�leteket kell megszerezni�k. Nem leht kicsinyleni azt a gazdas�gi szempontot sem, mely a nagy v�rosokt�l t�bbnyire t�volabb es� temet�kbe t�rt�n� halottsz�llyt�s �s sirl�togat�s r�v�n az egyeseket terheli. Tagadhatatlan tov�bb� az is, hogy �tk�zet ut�n, vagy valamely helys�g ostroma latt, nem k�l�nben puszt�t� j�rv�ny idej�ben a t�meges sz�mu halott eltemet�se alig lek�zdhet� neh�zs�get okoz �s sok esetben s�lyos eg�szsg��gyi zavarokra ad okot. A H. mellett felhozott figyelemre m�lt� okokkal szembe �ll�tj�k az igazs�gszolg�ltat�s �rdekeit, melyek m�reg stb. okozta hal�l eseteiben, ha a halott elhamvasztatott, nem tal�ln�nak kiel�g�t�st. Esetleges b�n�k teh�t f�lder�tetlen�l maradn�nak, ami a k�zbiztoss�gra veszedelmes volna. Ez az aggodalom azonban pontos, lelkiismeretes halottvizsg�l�s mellett elesik. N�melyek a vall�s szempontjait is emlegetik, amelyekkel a f�ldbe temer�s - �ll�t�lag - ink�bb megegyezn�k. Ezzel szemben azonban m�lt�n t�rt�nhetik hivatkoz�s arra, hogy a H. hivei, sz�sz�l�i k�z�tt papok is vannak. A n�zetek ilyen hull�mz�sa mellett nem csuda, hogy a k�l�nb�z� �llamok t�rv�nyhoz�sai a H.-sal szemben eddigel� tart�zkod� �ll�st foglaltak el s hogy az eszme - minden buzgalom mellett is - csak kev�ss� terjed.

N�metorsz�gban Goth�ban 1878, t�rt�nt az els� halotthamvaszt�s. Goth�n kiv�l csak Frankfurt (Offenbach), Hamburg �s Heidelberga v�rosokban vannak halotthamvaszt� kemenc�k, 1892-93. �sszesen 50 halotthamvaszt�s t�rt�nt; Goth�ban egy halott el�get�se 250-300 frtba ker�l. Franciaorsz�gban P�risnak Pere Lachaise nev� temet�j�ben �ll�tottak hamvaszt�t, mely 1889 �tavan m�k�d�sben, azonban f�k�pen a bonctermekb�l kiker�l� testr�szek stb. el�get�s�t eszk�zli. H. csal�dok r�sz�r�l �rkezett k�relem folyt�n 1893. �sszesen 189 t�rt�nt. Angolorsz�gban (Woking �s Manchesterben) 2, Sv�jcban (Z�richben) 1, az Egyes�lt-�llamokban 18, D�ni�ban (Kopenh�g�ban) 1, Sv�dorsz�gban (Stockholm, Gothenburgban) 2, Olaszorsz�gban pedig 23 hamvaszt� l�tezett. A H. terjed�s�t a fentebb eml�tetteken kiv�l az is g�tolta, hogy a halottas kemenc�k t�k�letlenek voltak. Azonban ami�ta azokat Siemens regenerativ t�zel�-szerkezettel l�tta el, a halottak elhamvaszt�sa gyorsan (k�r�lbel�l 2 �ra latt) s t�k�letesen t�rt�nik.

Forr�s: Pallas Nagylexikon