Fasz�n

t�bbf�le c�lra szokt�k haszn�lni. Legk�z�ns�gesebben mint t�zel�szert alkalmazz�k, k�l�n�sen az �rcek olvaszt�s�n�l, a f�mek finom�t�s�n�l, tiszt�t�s�n�l s feldolgoz�s�n�l. Ezen c�lra a t�k�letesen ki�getett, t�m�r �s neh�z sz�n a legjobb. A gyors �s nagy h� mellett el��ll�tott, u. n. tul�gett szenet, mely k�nny� �s likacsos, a tiszt�tlan, rossz iz� �s szagu folyad�kok �tsz�r�s�re haszn�lj�k; a v�r�s szenet pedig l�por gy�rt�s�ra stb. A sz�nit� rak�sokban (bogs�ban) t�k�letesen ki�getett sz�n ugyan �ltal�ban mindig fekete, likacsos, ar�nylag k�nny�, de a mellett el�g szil�rd, szag �s iz n�lk�li anyag, melyen nemcsak az �vgy�r�k stb., hanem a fadarab alakja is vil�gosan l�that�; mindamellett a sz�nnek m�szaki, nevezetesen pedig t�zel� c�lokra val� j�s�ga igen k�l�nb�z� lehet, mi azonban k�nnyen felismerhet� rajta. Az ismertet� jelek a k�vetkez�k: 1. A sz�n szine, t�r�se �s szil�rds�ga. A j� sz�n friss t�r�si lapja ac�lk�kbe j�tsz� fekete szin� �s er�sen f�nyl�; t�r�se kagyl�s �s az ujjat megtapint�sn�l nem festi meg. Szil�rds�ga nagy, mert nehezen t�rhet� sz�t; kem�ny t�rggyal meg�tve cseng, mely hang a sz�nm�r�sn�l is k�nnyen �szrevehet�. 2. A sz�n fajsulya. A fs. a sz�nn�l, mint a f�n�l is, a j�s�g m�rt�ke�l vehet�. A friss sz�n - amint az a szen�t� rak�sb�l kiker�l - fajsuly�nak hat�rait 0,14 �s 0,22 k�zt fekv�knek vehetj�k. Ha ellenben a sz�n hosszabb id�n �t a leveg�n hever, nagy nedvsziv� tulajdons�g�n�l fogva 8-12% vizp�r�t bir a leveg�b�l felvenni. Ilyen sz�n fajsuly�t azut�n, ha kem�ny f�b�l val�, �tlagosan 0,24-gyel, ha l�gy f�b�l sz�rmazott 0,16-tal vehetj�k. M�g nagyobb a sz�n sulyn�vekv�se, ha vizzel �rintkezik. Ebb�l m�r p�r perc mulva 25-30%-ot k�pes felvenni. Mind a k�t k�r�lm�ny fontos a gyakorlatra n�zve, p. ha a fuvarb�r v. pedig a sz�n v�tel�ra a suly ut�n fizettetik. 3. A sz�n �g�se �s hat�soss�ga. A j� sz�nnek l�ng �s f�st n�lk�l kell �gni s egszersmind nagy �s tart�s meleget kell adni. A j� sz�n nehezebben gyulad meg, mint a tul�gett. Az ide v�g� kis�rletekb�l kit�nik, hogy k�l�nb�z� fanemekb�l nyert sz�n, ugyanazon �ltal�nos suly mellett, karbontartalomban �s teh�t t�zer�ben is tekintetbe vehet� k�l�nbs�get nem mutat; ellenben mag�t�l �rtet�dik, hogy ugyanazon �rfogat mellett a sulyosabb sz�nnek nagyobb a t�zereje. Egy kilogramm F.-nek �tlagosan 7500 h�egys�g (kaloria) felel meg. A fasz�n hamutartalma, csek�ly mennyis�ge folyt�n (1-2%) a sz�n t�zhat�soss�g�t nem m�dos�tja. A mi v�gre a sz�nkihozatalt, azaz azon viszonyt illeti, melyben a nyert sz�n ak�r suly, ak�r terime tekintet�ben - az el��ll�t�s�ra sz�ks�gelt f�hoz �ll, mondhatjuk, hogy az �ltal�ban a feny�f�n�l nagyobb, mint a lombf�n�l; a l�gy lombf�n�l kisebb, mint a feny�f�n�l, de nagyobb, mint a kem�ny lombf�n�l. Az eredm�nyt m�r j�nak neveztethetj�k, ha a terime szerinti sz�nkihozatal a lombf�n�l 45-50%, a feny�f�n�l pedig 55-60%-nyi. Suly szerint adnak a lombf�k legjobb esetben 20-22%-ot, a feny�f�k pedig 23-26%-ot.

Forr�s: Pallas Nagylexikon