D�bereiner

J�nos Farkas, n�met k�mikus, sz�l. Bug. bei Hofban 1780 dec. 15., megh. 1849 m�rc. 24. M�nchbergben gy�gyszer�szetet tanult, k�s�bb b�les�szeti, �sv�ny- �s vegytani tanulm�nyokra adta mag�t. 1803. sz�l�v�ros�ban k�miai gy�rat alap�tott, mellyel azonban ism�t felhagyott, 1810. a j�nai egyetem tan�r�v� hivt�k meg, mely �ll�s�ban hal�l�ig m�k�d�tt. Felfedez�sei k�z�l a r�la elnevezett gyujt�k�sz�l�k a gyufa �ltal�nos haszn�lata el�tt nagyon elterjedt volt. E k�sz�l�kben cink k�nsavval �rintkezve, hidrog�nt fejleszt, mely v�kony nyil�son platinatapl�ra �ramlik. A platinatapl� ilyenkor izz�sig felhev�l �s a hidrog�nt meggyujtja. A hangyasavat mesters�gesen el��ll�totta (1822), az u. n. triadokra figyelmeztetve az elemek periodusos rendszere meg�llap�t�s�hoz hozz�j�rult. T�bb tank�nyvet irt: Elemente der pharmacentischen Chemie (1819); Anfangsgr�nde der Chemie und St�ehiometrie (1826); Grundriss der allgemeinen Chemie (1828). Fi�val, D. Ferenccel Deutsches Apothekerbuch cim� munk�t adott ki (Stuttgart 1840-55).

Forr�s: Pallas Nagylexikon