AZ ISKOL�NKR�L �LTAL�BAN

�r�, k�lt�. Karinthy G�bor �s Ferenc apja. Anyj�nak korai elveszt�se, az eleven szellemi k�rnyezet �s Budapest vil�gv�ross� fejl�d�se meghat�roz� gyermekkori �lm�nye. Testv�rei, Etelka �s Elza fest�n�vend�k, Em�lia rendk�v�li nyelvtehets�g. Apja m�velt tisztvisel�, Karinthy k�lt� �s filoz�fus bar�ti k�r, k�pz�m�v�szeti, irodalmi, filoz�fiai vit�k l�gk�r�ben nevelkedett. A feln�ttek a pozitivizmus �s a francia kult�ra megsz�llottjai, Karinthynak az egyoldal� n�met orient�ci� helyett m�r kor�n az eg�sz eur�pai kult�r�ra ny�lt r�l�t�sa. A Mark� utcai re�lgimn�ziumban a gondos hum�n oktat�s mellett a term�szettudom�nyok f�szerepet kaptak.

Humor�rz�ke, kritikai hajlama hamar megnyilatkozott gyermekkori napl�iban, s 15 �ves kor�ban megjelent N�szutaz�s a F�ld k�z�ppontj�n kereszt�l c. parodisztikus reg�ny�ben. �retts�gi ut�n �ll�t�lag matematika-fizika szakra iratkozott be, val�j�ban csak az bizonyos, hogy 1906-ban m�r k�z�lte �r�sait Az �js�g, majd t�bb napilap, 1908-t�l a Nyugat. 1912-ben Nagy Endre kabar�j�ban boh�zattal mutatkozott be. 1906 t�jt �sszebar�tkozott Kosztol�nyival �s Cs�th G�z�val; ez ut�bbi r�v�n ismerkedett meg a freudizmussal.

Karinthy fell�p�sekor a magyar tudom�ny a vir�gkor�t �lte, Eur�pa �lvonal�ban volt. Karinthy moh� szenved�lyess�ggel vetette bele mag�t a pesti szellemi �letbe. "Nem lehet meg a m�v�szet tudom�ny n�lk�l" � vallotta, s ismereteit nemcsak olvasm�nyaib�l szerezte, hanem tud�s bar�tait�l els� k�zb�l. Nemcsak lelkes h�ve a rep�l�snek, hanem Wittmann Viktor seg�ts�g�vel ki is pr�b�lta. Freud, Strindberg �s Weininger n�szeml�lete Karinthy novell�inak, t�rc�inak meghat�roz�ja.
A francia felvil�gosod�s �r�i mellett odafigyelt a kort�rs filoz�fusokra is. 1912-ben l�tv�nyosan t�rt be az irodalomba. Megjelent az Esik a h�, felt�n�st keltve biol�giai-k�rbonctani naturalizmus�val, a Ballada a n�ma f�rfiakr�l c. k�t novell�sk�tete, az Egy�gy� lexikon �s a G�rbe t�k�r humoreszkgy�jtem�nye �s az �gy �rtok ti. Ez ut�bbiban a Nyugat-mozgalom mellett kardoskod� irodalompolitikai vitairatot form�lt a konzervat�vok, a n�pnemzeti iskola ellen�ben. Szatirikus b�r�latokat �rt, �s egyed�l�ll� komikus sz�- �s formakincset alak�tott ki, forradalmas�tva a humor, a szat�ra m�v�szet�t.