Aktuális
Lakást vennél? Így kaphatsz segítséget hozzá!
2025-ben folytatódott az ingatlanárak emelkedése. Különösen fontos tehát , hogy minél több vissza nem térítendő otthonteremtési támogatást vagy támogatott hitelkonstrukciót tudjuk kihasználni.
CSOK Plusz hitel
A CSOK Plusz hitel egy államilag támogatott jelzáloghitel, melynek kamata legfeljebb fix 3% lehet, ami lényegesen alatta van az aktuális piaci hitelkamatoknak. A CSOK Pluszt kizárólag olyan büntetlen előéletű házaspárok igényelhetik, ahol a feleség még nem töltötte be a 41. életévét, akiknek nincs 5 ezer Ft-ot meghaladó köztartozásuk, valamint legalább egyikük rendelkezik minimum 2 éves TB jogviszonnyal.
A támogatás fontos része a tartozás elengedése. A második megszületett babától mindegyik gyerek után 10-10 millió Ft-tal csökken a lakáshitel fennálló tőketartozása. (2025 végéig akkor is igényelhető a CSOK Plusz, ha a feleség már elmúlt 41 éves, ám ennek feltétele a várandósság, a babának pedig el kell érnie a 12 hetes magzati kort.)
A kedvezményes hitel igényléséhez legalább egy gyereket kell vállalni, a felvehető maximális hitelösszeg pedig a meglévő és a vállalt gyerekek együttes számától függően 15, 30, illetve 50 millió Ft lehet. Mivel a CSOK Plusz kamata rendkívül kedvező, amennyiben valaki jogosult rá, célszerű elsősorban ezt a lehetőséget kihasználni, és az ezen felül szükséges összeget finanszírozni piaci lakáshitelből.
Falusi CSOK
2025-ben is a Falusi CSOK marad az egyetlen vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás, ami az úgynevezett preferált kitelepüléseken vehető igénybe használt ingatlan megvásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, új építésű, egylakásos lakóépület megvásárlására vagy építésére, illetve meglévő otthon korszerűsítésére és/vagy bővítésére. A támogatás összege céltól és gyerekszámtól függően 0,6 – 15 millió Ft között lehet.
A Falusi CSOK különlegessége még, hogy kizárólag meglévő gyerekre is igényelhető, vagyis nem szükséges hozzá gyermeket vállalni, mint ahogy a házasság sem feltétel. Mindössze annyi megkötés van ezt illetően, hogy vállalt gyerekre csak olyan házasok igényelhetik, ahol a feleség még nem töltötte be a 41. életévét.
A fentieken kívül a CSOK Pluszhoz hasonlóan itt is elvárás a büntetlen előélet, a köztartozásmentesség, valamint az, hogy legalább az egyik igénylőnek legyen minimum 2 éves folyamatos társadalombiztosítási jogviszonya.
Adóvisszatérítési lehetőségek
A Falusi CSOK-ot igénylők adóvisszatérítést kaphatnak. Egy meglévő lakóház korszerűsítésekor és/vagy bővítésekor, illetve használt lakóház vásárlásával együttesen megvalósuló korszerűsítés és/vagy bővítés esetén a munkákról és a felhasznált anyagokról kiállított 27%-os áfatartalmú számlák alapján legfeljebb 5 millió Ft általános forgalmi adó visszaigényelhető.
Új lakóház építésekor a munkákról, a felhasznált anyagokról és az építési telek megvásárlásáról kiállított 27%-os áfatartalmú számlák alapján legfeljebb 5 millió Ft általános forgalmi adó igényelhető vissza. Újépítésű, egylakásos lakóépület vásárlásakor a vételár 5%-os áfája teljes egészében visszaigényelhető, amennyiben az ingatlan hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.
Falusi CSOK Hitel
A Falusi CSOK mellé CSOK Plusz vagy úgynevezett Falusi CSOK Hitel egyaránt igényelhető, attól függően, hogy a család számára melyik a jobb megoldás. A Falusi CSOK Hitel kamata maximum fix 3% lehet, és legalább 2 gyerek után vehető igénybe. Fontos, hogy ezek akár meglévő gyerekek is lehetnek, vagyis gyerekvállalás nélkül is hozzá lehet jutni a kedvezményes hitelkonstrukcióhoz. A hitel maximális összege 2 gyerek esetén 10 millió, míg 3 gyereknél 15 millió Ft.
A Falusi CSOK Hitel esetében is elvárás, hogy legalább az egyik igénylő rendelkezzen megfelelő hosszúságú folyamatos TB jogviszonnyal, ami aszerint változik, hogy új vagy használt lakásra, illetve 2 vagy 3 gyerekre igényeljük a hitelt.
Vagyonszerzési illeték kedvezmények
Ingatlan vásárlás után a vagyonszerzési illeték mértéke alapesetben a vételár 4 százaléka, míg az egymilliárd forintnál drágább ingatlanoknál 2 százalékot, maximum 200 millió forintot kell fizetni. Amennyiben azonban Falusi CSOK vagy CSOK Plusz hitel igénybevételével történik a vásárlás, akkor nem kell megfizetni ezt a terhet.
Újépítésű ingatlan vásárlásakor 15 millió forintig illetékmentesség jár, ha az új lakás forgalmi értéke, vagy a vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatással csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. A 15 és 30 millió forint közötti értékre viszont meg kell fizetni a 4 százalékot.
A 35 évnél fiatalabbak 50% kedvezményt kapnak – 4% helyett 2%-ot kell fizetniük - az első lakásuk megvásárlásakor, amennyiben annak értéke nem haladja meg a 15 millió Ft-ot. A kedvezmény tulajdoni hányad megszerzésekor is igénybe vehető. Első ingatlan vásárlásakor 12 havi részletfizetés is választható a vételártól és életkortól függetlenül, de ezt kérvényezni kell.
Babaváró hitel
Bár az ingatlanfedezet nélkül igényelhető, maximum 11 millió Ft összegű Babaváró hitel egy szabad célú kölcsön, sokan lakásvásárlásra fordítják, vagy önerőként használják fel egy lakáshitelhez. A Babaváró különlegessége, hogy az első 5 évben mindenképpen kamatmentes, amennyiben pedig ezen idő alatt legalább egy gyereke születik a párnak, akkor a futamidő végéig az is maradhat. Ezen kívül törlesztési moratórium és hitelelengedés is kapcsolódik hozzá: az 1. gyereknél a törlesztés 3 évre felfüggeszthető, a 2. gyereknél újraindul a 3 éves szüneteltetés, valamint elengedik a fennálló tőketartozás 30%-át, míg a 3. gyereknél az adósság lenullázódik.
A Babaváró hitelt kizárólag azok a házasok igényelhetik, ahol mindketten elmúltak 18 évesek, de a feleség még nem töltötte be a 35. életévét. Elvárás még, hogy legalább a házaspár egyik tagjának legyen 3 év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonya (TB), mindketten rendelkezzenek magyarországi lakcímmel, büntetlen előéletűek legyenek, ne legyen köztartozásuk, valamint egyikük sem szerepelhet negatív státusszal a KHR rendszerben.
Gyermekek után járó jelzáloghitel-elengedés
A családok számára komoly pénzügyi előnyt jelent a gyermekek után járó tartozáselengedés, ami a meglévő lakáscélú jelzáloghitelek tőketartozását csökkentheti. A hitelelengedés mértéke a 2. gyereknél 1 millió, míg a 3. gyereknél 4 millió Ft, ezt követően pedig minden újszülött 1-1 millió Ft elengedést jelent.
Munkáshitel
2025-től igényelhető a kamatmentes Munkáshitel, ami egy fedezet nélkül felvehető, szabad felhasználású kölcsön, vagyis tulajdonképpen egy ingyenes személyi kölcsön. A legfontosabb feltétel itt az, hogy az igénylő 18 és 25 éves kor között legyen, valamint ne rendelkezzen érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal felsőoktatási intézményben és ne legyen felsőoktatási intézményben szerzett oklevele. Ugyanakkor arra nézve nincs megkötés, hogy a hitel igénylését követően nem tanulhat valaki tovább.
A Munkáshitel maximális összege 4 millió Ft, míg a futamideje legfeljebb 10 év lehet, ebben a konstellációban pedig a havi törlesztő 35 ezer Ft lesz. Mivel szabad célú a konstrukció, akár lakásfelújításra, bővítésre is felhasználható az összeg.
Sok dolga lesz a mesterséges intelligenciának az agráriumban
Lerövidül a növénynemesítés ideje, jóval kisebb mennyiségű műtrágya terheli a termőföldeket és kevesebb humán erőforrás szükséges a mesterséges intelligenciának köszönhetően.
Nyitottabbá kell tenni a hazai gazdákat az AI (artificial intelligence), azaz a mesterséges intelligencia kínálta megoldásokra, mert még a kisebb gazdaságok is jelentős pénzt és időt takaríthatnak meg a segítségükkel – a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) kutatói szerint. Ugyanis a mesterséges intelligencia ma már minden tudományos területen, így a mezőgazdaságban is megjelent.
Bár a hazai szabályozást még finomítani kell, egyre több mesterséges intelligencia alapú eszközt használnak már a magyar mezőgazdaságban is. Noha a drónok működését is szigorúan szabályozzák itthon, ma már pilóta nélküli eszközök vizsgálják a magasból az aszálykárokat, vagy ezek segítségével állapítják meg egy-egy földterület tápanyagigényét. „A legnagyobb segítséget a döntéshozatalban nyújtja az AI” – húzta alá Hollós Roland, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (HUN-REN ATK MGI) tudományos munkatársa.
Tapasztalatai szerint a folyamatok és az adatok elemzése után gyorsan, akár percek alatt képes olyan döntéseket hozni a mesterséges intelligencia, amelyhez korábban hetek kellettek. Ennek köszönhetően a növénybetegségek meghatározása is gyorsabb és pontosabb lett, míg korábban ez a munka jóval több időt igényelt.
Gyorsabb nemesítés
A növénynemesítésnél szintén kiemelte az időfaktort Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI intézetigazgatója. Egy új fajta kinemesítéséhez, mire az a piacra kerül, tíz esztendő szükséges. Az AI segítségével ezt akár 6-7 évre lehet csökkenteni. „Bár a 3-4 év nyereség nem tűnhet soknak, de ha hozzávesszük, hogy közben nagyságrendekkel kevesebb keresztezésre, valamint kevesebb vegyszerre van szükség, így valóban rengeteg költséget takaríthat meg a nemesítés folyamata során a mesterséges intelligencia” – fűzte hozzá az intézetigazgató.
„Az AI a növénynemesítés minden részfolyamatában alkalmazható, mivel ezek a technológiák különösen alkalmasak a genetikai, környezeti és fenotípusos adatokat tartalmazó, összetett adathalmazok elemzésére” – tette hozzá Hollós Roland, a HUN-REN ATK kutatója, egyben a HUN-REN AI-nagykövete is.
Optimalizáció
Hatalmas mennyiségű genetikai információt tudnak átvizsgálni a gépi tanulási algoritmusok, hogy mintázatokat azonosítsanak, és nagy pontossággal jelezzék előre a növényi tulajdonságokat. Ez a képesség lehetővé teszi az adott éghajlatra, talajtípusokra és mezőgazdasági gyakorlatokra optimalizált növényfajták jelenleginél lényegesen gyorsabb kinemesítését.
Noha egyre több cég kínál AI-alapú szolgáltatásokat a kisebb területtel rendelkező gazdáknak is, még mindig nem elég nyitottak az új technológiák iránt a hazai termelők.
„Az AI-nak nehéz legyűrnie az évtizedes berögzüléseket. Sok gazdálkodó megszokásból juttat ki annyi és olyan műtrágyát, amit jónak gondol, anélkül hogy döntését például talajvizsgálati adatokra és megbízható szaktanácsadási rendszerre alapozná. Pedig az AI segítségével jelentősen csökkenthető a kijuttatott szerek mennyisége, ami mindenkinek jó: a földnek, a fogyasztónak és nem mellékesen a gazdának is” – mondta Hollós Roland.
Kétkezi nehézségek: Drágul az alkalmi és az idénymunka
Változnak az idény- és az alkalmi munka közterhei, július 1-től pedig csak 120 napot lehet dolgozni egyszerűsített foglalkoztatásban. De mit szólnak mindehhez a munkáltatók?
A mezőgazdasági idénymunka napi közterhei 1300-ról 2200 forintra, az alkalmi munkavállalásé pedig 2700-ról 4400 forintra emelkedtek február 1-től. A termelő és a friss zöldség-gyümölcs csomagolását végző üzemek mezőgazdasági idénymunkásokat, míg az élelmiszeripari cégek alkalmi munkavállalókat foglalkoztatnak.
A zöldség-gyümölcstermesztőket tömörítő FruitVeb számításai szerint az almatermésű és csonthéjas gyümölcsültetvények éves munkaerőigénye korszerűbb ültetvények esetén, ültetvénytípusól és a termelés céljától függően 500–2000 munkaóra/hektár, illetve 60–250 munkanap/hektár. A hektáronkénti költség 54–225 ezer forinttal nő csak az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) közterheinek emelése miatt.
A napszám legalább 7–9 százalékkal, 1000–1500 forinttal növekszik, ami egy hektárra vetítve 60–375 ezer forint közti költségnövekedés. Így a bérköltségek emelkedése 100–600 ezer Ft/ha között mozoghat. Összességében az adóterhek az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkások után 2024-hez képest 62 százalékkal emelkednek februártól. Összeállításunkból kiderül, sokan eltekintenek majd az alkalmi- vagy idénymunkások alkalmazásától, főként miután 2025. július 1-től korlátozzák azt is, hogy hány napig lehet valakit egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatni.
Akár 18 ezer forint naponta
A keleti országrészben 12 ezer, az ország középső és nyugati részen pedig akár 15–18 ezer forintot is fizettek a tavalyi szezonban naponta az idénymunkásoknak – ám így is egyre nehezebb volt munkaerőt találni. Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke szerint a megoldást egyre nagyobb arányban a harmadik országbeli munkavállalók (nem magyar és nem uniós állampolgárok) jelentik, például a Fülöp-szigetekiek, akik „alázatosak, szorgalmasak és megbízhatók”.
Ez utóbbi szempont azért különösen fontos, mivel a magyar munkások esetében sajnos előfordul, hogy egyszerűen nem jelennek meg a munkaterületen, míg a filippínókra ez nem jellemző, így még a magasabb adminisztratív terhek mellett is megéri alkalmazni őket.
Ugyanakkor az összképet árnyalja, hogy a magyar családok, munkavállalók és a munkaerőpiac védelme érdekében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt év végén arról döntött, hogy 2025-ben 35 ezer főben maximálják a vendégmunkásoknak kiadható tartózkodási engedélyek, valamint a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát. Ez nagyjából fele az egy évvel korábbinakKiszedett gyümölcsfák
A legnagyobb és egyben legkorszerűbb gyümölcsültetvényeket működtető hajdú-bihari agrárvállalkozások vezetői is hasonló problémákkal kénytelenek szembenézni. „Az a helyzet, hogy mi nem tudunk az alkalmi- és az idénymunkásoknak reggel pálinkát, délben sört, este vacsorát adni és zsebbe fizetni, mint az sok családi gazdaságban bevett szokás” – mondta kíméletlen őszinteséggel Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója, akinek a diákmunka új keletű szabályozásáról is megvan a véleménye.
Szerinte abszurdum, hogy ha egy vállalkozás munkaszerződés keretében foglalkoztat diákokat, mert így többe kerül a leves, mint a hús. „Egy-két évvel ezelőtt még volt hosszú távra szóló szerződésünk diákmunkások foglalkoztatására az egyik hajdúböszörményi szakképző intézettel. Ám a szakképzési törvény módosítását követően kénytelenek voltunk felhagyni ezzel”– ecsetelte a vezérigazgató.
Elmondása szerint az, hogy a társadalombiztosítási járulék összege egyaránt jelentősen nőtt a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál, rosszul érinti őket, ezért sokkal jobban megnézik, hogy alkalmaznak-e a kertészeti ágazatban alkalmi és/vagy idénymunkásokat. „Alkalmazunk, csak jóval kevesebbet, hiszen a foglalkoztatásuk még így is olcsóbb, mint ha teljes munkaidőre szerződnének”– fogalmazott, hozzátéve, az élőmunkaerő korlátos volta miatt a közelmúltban az almaültetvényeik területét kénytelenek voltak drasztikusan csökkenteni.
„Almaszedés és meggyrázás idején 50–60 idénymunkást tudunk most foglalkoztatni, korábban ez bizony több száz főt tett ki. Harminc hektárnyi almást már felszámoltunk, maradt tíz hektár. A meggynél egyelőre még nem csökkentettük az ültetvényeink méretét, de idén a harminc hektár meggyesből 15-20 hektárt biztosan kiszedünk”– vetítette előre a tervezett kényszerintézkedéseket Bódi László.
Ember helyett robot
A Haszon Agrár magazin érdeklődésére Szabó Viktor, a derecskei Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója is hasonló intézkedésekről számolt be, mint hajdúnánási kollégája. „A munkaerő drágulását tudomásul vesszük, az így kialakult új helyzet kezelése azonban tőlünk is határozott intézkedéseket követel. Ezek között első helyen kell megemlíteni azt, hogy a 120 hektár almáskertünket a felére, 60 hektárra voltunk kénytelenek csökkenteni. Annak ellenére, hogy évek óta folyamatosan próbáljuk az élőmunkaerőt kiváltani automatizálással, robotokkal. Nekünk nem csak az fáj, hogy egyre több járulékot kell az államnak befizetni annak érdekében, hogy munkaerőt foglalkoztathassunk, hanem az is, hogy egy ember a törvény szerint éves szinten legfeljebb 180 napot dolgozhat alkalmi munkavállalóként. Ez azoknál az embereknél, családoknál, akik eddig ebből éltek, úgy csapódik le, hogy mostantól nem tudnak egész évben megélni paprika-palántázásból, paradicsom- és almaszedésből meg hasonló alkalmi munkákból.”
Nő a diákok órabére is
A mindenkori minimálbérhez igazodnak a diákbérek, így idén azok is 7-10 százalékkal nőnek. Ennek köszönhetően a diákok átlagos órabére bruttó 2100 forint fölé emelkedik, a korábbi bruttó 1900-ról – közölte a Mind-Diák Szövetkezet. Tapasztalataik szerint ma Magyarországon az informatikai, mérnöki és műszaki területeken kínálják a legmagasabb órabéreket a diákoknak, de az értékesítés, valamint a gazdasági és pénzügyi szektorokban is kiemelkedő fizetésre lehet számítani, ahol az órabérek bruttó 2200-2500 forint között alakulhatnak. Ugyanakkor a legalacsonyabb bérezésű diákmunkának továbbra is az egyszerű fizikai munkák számítanak, órabérük bruttó 1700-1800 forint körül mozog.
Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
Egyszerűsített foglalkoztatás – pró és kontra
Főbb előnyök:
- Gyors bejelentés (online alkalmazással, nyomtatvánnyal és telefonos bejelentés)
- Nincs kijelentés kötelezettség
- Kedvező járulékok és adóterhek
- Próbaidő esetén vagy hosszabbításra is alkalmazható
Főbb hátrányok:
- Szigorú időkeretek vonatkoznak rá
- Szigorú tevékenységi körök vonatkoznak rá
- Atípusos és Efo-s dolgozók számfejtése és nyilvántartása egyszerre nehéz
- A munkavállaló nem jogosult táppénzre, nyugdíjjárulékra, szülési szabadságra
Minimálisan kifizetendő bérek az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán (2025. 01. 01-től):
– a minimálbér (1672 Ft/óra) 85%-a, azaz 1422 Ft/óra, vagy
– szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum (2005 Ft/óra) 87%-a, azaz 1745 Ft/óra.
Így védi a termelőket a felvásárlói szerződések új rendszere
Minden érintett felvásárlónak már új, termelőbarát szerződésekkel kell dolgoznia. Ehhez adott ki most termelői segédletet az Agrárminisztérium (AM).
A gyümölcs- és zöldség-, valamint a sertés- és baromfiágazatokban 2024. július 1-je óta a termelők és a tőlük terményt, élőállatot felvásárló vállalkozások közötti szerződéseknek kötelező elemei a termelés és a teljesítés során felmerülő kockázatok egymás közötti megosztását tartalmazó rendelkezések. Az Agrárminisztérium összeállított egy szakmai tájékoztató anyagot arról, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, milyen kérdéseket kell rendezni mindenképpen a termelő és vevője/megrendelője közötti szerződésekben a kockázatok törvényi előírásoknak megfelelő megosztása érdekében. Azok a felvásárlók, akik szerződéseikben nem tartalmazzák a kitételeket bírságra is számíthatnak.
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény vonatkozó, 6/A. és 6/B. paragrafus szerinti szabályozása alapján a termelőt csak a termeléshez közvetlenül kapcsolódó kockázatok terhelik. Azaz ha a szerződésben mást is vállal (pl. áru szállítása, átadása stb.), úgy az ezekhez kapcsolódó kockázatok arányosan megosztása szükséges a termelő és a vevő között, vagy ha a szerződés szerint azokat kizárólag a termelő viseli, akkor számára anyagilag vagy más módon ellentételezés nyújtása szükséges.
Tehát a szerződésben rögzíteni kell a mezőgazdasági termelő által viselt, a mezőgazdasági termelés körébe nem tartozó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatok arányos ellentételezésének módját is. Fontos, hogy a termékek piaci árváltozásból eredő kockázat nem tartozik a megosztandó kockázatok közé!
Ezeket a kötelező elemeket mindazoknak az adásvételi szerződéseknek és mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződéseknek tartalmazniuk kell, amelyeket a növény vetése, a gyümölcs betakarítása évének első napja vagy az állat letelepítése előtt kötöttek. A termelő és vevője vagy megrendelője közötti szerződésekben a kockázatok megosztása érdekében többek között az alábbiak szerződésbe foglalása lehet szükséges.
A sertés- és baromfi szektorban:
• a vevő vagy megrendelő által a termelő számára biztosított napos baromfi/malac száma, amellyel az átadásnál elszámolnak;
• baromfi esetében a keléstől számított szavatosság ideje, illetve az állattartót terhelő letelepített darabszám arányában megállapított elhullási százalék;
• ha kevesebb élőállatot biztosít a vevő vagy megrendelő a szerződés teljesítéséhez a termelő számára, a mennyiségcsökkenés határértékeinek és következményeinek meghatározása;
• az élőállat szállítása során történő elhullási tolerancia és a kapcsolódó költségmegosztás;
• mind a napos baromfi/malac és a takarmány, mind a vágóállat és a takarmány ellenértékének különbözetére vonatkozó feltételek;
• az élőállat átadás-átvételére és a jegyzőkönyvek kitöltésére fordított idő a szállító jármű érkezésétől számítva, valamint meg kell határozni az ettől eltérő idő költségeit és eltérő darabszám esetén a kötbér mértékét;
• mind a napos baromfi/malac, mind a vágóállat rejtett és nyilvánvaló minőségi hibáiért való felelősség szabályai;
• a vágóállat átvételkor felmerülő minőségi kifogás egyértelmű következményei;
• a termeléshez a vevő/megrendelő által biztosított inputanyagok minőségi paraméterei, és e minőségi paraméterek nem teljesítésének esetére vonatkozó következmények;
• a szerződéstől való elállás feltételei;
• milyen esetekben utasítható vissza a termény termelő általi átadása vagy a másik fél általi átvétele, mikor nem fogadja a vevő/megrendelő a leszerződött árut (vis maior, műszaki probléma, baleset vagy más ok miatt);
• a szerződés teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményei.
A zöldség-gyümölcs szektorban:
• a vevő/megrendelő által a termelő számára biztosított szaporítóanyag, telepítési anyag darabszáma;
• ha kevesebb szaporítóanyagot biztosít a vevő vagy megrendelő a szerződés teljesítéséhez a termelő számára, a mennyiségcsökkenés határértékeinek és következményeinek meghatározása;
• a termeléshez a vevő/megrendelő által biztosított inputanyagok minőségi paraméterei, és e minőségi paraméterek nem teljesítésének esetére vonatkozó következmények;
• a szaporítóanyag, telepítési anyag rejtett és nyilvánvaló minőségi hibáiért való felelősség szabályai és a veszteség viselésének szabályai;
• a szállításra vonatkozó feltételek;
• a termény szállítása során történő minőségromlási tolerancia és a kapcsolódó költségmegosztás;
• a termény átadásának és átvételének ütemezésétől való eltérésből fakadó kockázatok viselésének szabályai;
• a termény átvétele időpontjában felmerülő minőségi kifogás egyértelmű következményei;
• a szerződéstől való elállás feltételei;
• milyen esetekben utasítható vissza a termény termelő általi átadása vagy a másik fél általi átvétele, mikor nem fogadja a vevő/megrendelő a leszerződött árut (vis maior, műszaki probléma, baleset vagy más ok miatt);
• szerződés teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményeinek meghatározása.
Adatokkal szántani, vetni? Ez már a mezőgazdaság 4.0
A precíziós gazdálkodás olyan gazdálkodási rendszer, amelynek alapja, hogy minden munkafolyamatban a lehető legmodernebb technológiát alkalmazza a gazdálkodó.
A precíziós gazdálkodási technológiák biztosítják az egyes területek azonosítását és a rajtuk fellépő változások kezelését. Ez teszi lehetővé a gazdák számára, hogy hatékonyabban használják fel a vetőmagokat, műtrágyákat, növényvédő szereket, és ezzel növeljék a hozamukat. A korszerű technológia teszi lehetővé a gazdák számára, hogy számadatok alapján hozzák meg döntéseiket, ráadásul az erőforrások észszerűbb felhasználása a környezet védelmét is elősegíti.
Számos technológiát fed le a precíziós gazdálkodás. Az egyik terület a fedélzeti számítógépek és a műholdas helymeghatározó rendszerek (GNSS, mint a GPS és a Galileo), amelyek segítenek elkerülni az átfedéseket és kihagyásokat vetéskor, a műtrágya és a növényvédő szerek kijuttatásakor. Ezen technológiák további elemei a különböző adatbázisok alapján létrehozott digitális térképek és alkalmazások, amelyek kiszámítják az egyes zónák műtrágyaadagjait.
Hasonlóképpen a drónok és a műholdak segítenek figyelni a zónák állapotát, míg a vezeték nélküli időjárás-érzékelők segítenek meghatározni a hőmérsékletet, a nedvességet, a légnyomást – és tucatnyi egyéb terepmutatót. Az ezekből gyűjtött adatok elemezhetők és elősegítik a gazdaság hatékonyabb működtetését is.
Hektáronként kétmillió
Hazánkban már jelen van a „mezőgazdaság 4.0”, amelyben kiemelt szerepet kap az adatokból nyert információk beépítése a termelési folyamatokba. Lassan minden új gép képes az adatgyűjtésre, de a már meglévő eszközök is átalakíthatóak ennek megfelelően. Viszont kihasználtságuk nem haladja meg a 25-30 százalékot, sőt a termelés során begyűjtött adatok kiértékelése sem működik még megfelelően, így van hova fejlődni.
Gondoljunk bele, hívták fel a figyelmet a Haszon Agrárnak nyilatkozó szakemberek: a mai korszerű gépi technológiák alkalmazása során egy 100 hektáros kukoricatáblán minden egyes művelettel gyűlnek az adatok, mégpedig hektáronként 2–2,5 millió. Ez száz hektáron 200–250 millió(!) adatot jelent, amit szűrni, tárolni és szakmailag értékelni kell.
Amerikából jöttem
Már az 1980-as években megjelent a precíziós gazdálkodás koncepciója az Egyesült Államokban. Ugyanis a kutatók elkezdtek talajmintákat venni és elemezni, majd az ebből származó eredmények alapján határozták meg a különböző arányú műtrágya-kijuttatásokat. Azonban a precíziós gazdálkodás csak az elmúlt években kezdett elterjedni.
A legtöbb technológia nagyon új és különleges készségeket igényel, mert előzetes háttérismeret nélkül nem lehet elemezni egy-egy tábla műholdas képét. A speciális berendezések és szoftverek drágák, ezért azokat gyakran csak a nagyobb gazdaságok engedhetik meg maguknak. Viszont léteznek már ingyenes alkalmazások is, amikhez csak egy okostelefonra és internetre van szükség, hogy belekezdjen az ember a precíziós gazdálkodásba. Mint minden más technológia, ez is fejlődik, olcsóbbá és könnyebben használhatóvá válik.
A létavértesi Bigecs Farm Kft. legújabb sertéstelepén a takarmányozás terén dolgoznak precíziós technológiával. „Két olyan pont van a telepen, ahol új technológia beépítésével nyomon követhetően tudjuk etetni az állatokat. A kapott adatok kiértékelése után pedig megfelelő döntéseket hozhatunk” – mondta a társaság ügyvezetője, Bakó György.
EGY olyan etetőrendszer működik a fiaztatóban, ahol ha az orrával megbök egy kis pöcköt az állat, le tud hívni magának egy falatnyi (60 gramm) takarmányt. Be lehet állítani, hogy két próbálkozás közt mennyi idő teljen el, tehát a koca nem tudja extrém rövid idő alatt megszerezni a napi adagját.
Azt is szabályozhatják, hogy a különböző paritású állatok – hányszor fialt, mennyi idős, hány malaca van – mennyi takarmányt kapjanak. Az is beállítható, hogy milyen ütemben kérheti le a napi takarmányát az állat. Nyomon tudják követni, hogy a jószág az előre meghatározott paritásának megfelelően előírt takarmányból mennyit fogyasztott. Ezt a teremben különböző színű ledek jelzik: ha a 0-40 százalékát, akkor piros lámpa ég, ha 40-80, akkor narancssárga, ha 80-100, akkor zöld, ha 100-160, akkor pedig lila lámpa világít.
Zsebre megy a játék
Számos ország példája mutatja, hogy érdemes váltani precíziós gazdálkodásra, mivel ez a fajta gazdálkodás manapság már egyre inkább támogatott és nyereséges. Például a precíziós gazdálkodási technológiának köszönhetően az amerikai gazdák évente átlagosan 11–39 ezer dollárt (3,4-12 millió forint) tudnak megspórolni.
Fehéroroszországban felvett adathalmazokból az is kiderült, hogy a vetés átlagos átfedése 27 centiméter, amit sokan figyelmen kívül hagynak, tehát vetőmagot, műtrágyát és növényvédő szert pazarolnak. Ebből adódóan akár több tízezer dollár veszteségük is keletkezhet. Ez a kiesés a precíziós gazdálkodással kiküszöbölhető lenne. Összegezve, minél előbb vág bele valaki a precíziós gazdálkodásba, annál hamarabb versenyképesebbé válik.
Vetőárokban a mag
Magyarország legszebb birtokának választották 2019-ben a derecskei Bold Agro Kft.-t. Itt a szántóföldi növénytermesztésben, a sertéstenyésztésben és a kertészeti ágazatban is évek óta alkalmazzák a precíziós technológiai megoldásokat. Kukorica-vetőgépüket PP (precision planting) modullal szerelték fel, ami több különböző innováció segítségével a magok talajba helyezését nagyon pontosan végzi el.
Szelektív elektromos meghajtás teszi lehetővé a soronkénti elzárást, valamint a tőszám beállítását. A vetőkocsi nyomásállítása pedig a kocsikat egymástól függetlenül, a talajállapotnak megfelelően nyomja a talajra, hogy a vetőmélység egyenletes legyen.
A lehordószalag (speed tube) segítségével a mag nem leesik a vetőárokba, hanem egy szállítószalag segítségével kerül az árok mélyére, ez lehetővé teszi a nagy sebességű vetést. Több talajszonda is van a vetőgépen, ezek monitorozzák a talaj nedvesség-, hőmérséklet- és tápanyagtartalmát, lehetővé téve a differenciált vetést.
Műholdas térkép is készül a bevetett tábláról, amin visszakereshetők és lokalizálhatók a vetés részletei (duplázás, kihagyás). Szabó Viktor ügyvezető igazgató a Haszon Agrárnak elmondta, hogy az intelligens vetőgépet távolról is tudják ellenőrizni, mert valós időben látják az erőgép monitorján megjelenő adatokat.