Mindenmentes csokimousse

 

Ezt a desszertet akkor szerettem meg, mikor Adél lányom készítette pár éve, még vegánsága kezdetén. Gyakorlatilag mindenmentes: vegán, paleo, gluténmentes, és hozzáadott cukrot sem tartalmaz. Pár perc munka van vele, sütni sem kell és ellenállhatatlanul finom.

Hozzávalók 4 adaghoz:
6-8 db datolya
pár evőkanál magtej, vagy víz
2 érett avokádó
2 evőkanál cukrozatlan, holland kakaópor
100 ml kókuszkrém
1 teáskanál vanília kivonat
1 csipet őrölt fahéj
1 nagy csipet só

A datolyát kimagozom és pár evőkanálnyi magtejbe (vagy vízbe) áztatom fél órára, abban a blenderben, amiben majd elkészítem a csokimousse-t. Hozzáadom az avokádók húsát és a többi hozzávalót és simára, krémesre pürésítem az egészet figyelve arra, hogy ne maradjanak benne nagyobb avokádó, vagy datolya darabok. Tálaló edényekbe kanalazom, és 1-2 órára hűtőbe teszem, hogy megdermedjen. Pirított kókuszchips a díszítése.

Fodros kel chips

 

Az egyik legjobb dolog, ami történhet a fodros kellel, ha chips lesz belőle.
A leveleket megmosom, konyhai papírtörlővel (vagy tiszta konyharuhák között) megszárítgatom, majd sütőpapíros tepsire sorakoztatom. Spriccelek rájuk kevés olívaolajat, finoman megszórom sóval és 180 Celsius-fokos sütőben „csörgősre” szárítom. Sütés után kissé kesernyés ízű, finom, egészséges csemege.

Ázsiai stílusú sült Portobello gomba

 

Rá vagyok kattanva az ilyen egyszerű, „pár perc alatt összedobom” fogásokra. Ma újra ázsiai ihletésű lett az ebéd, hogy élvezzem a friss koriandert, amíg tart.
20 perc alatt elkészült, paleo, alacsony szénhidráttartalmú, keto-barát és még vegán is.
(IR ebédnek ettem hozzá egy teljes kiőrlésű kiflit, amit a gluténmentesen mellőzzenek)

Hozzávalók 2 adaghoz:

4 db Portobello gomba, vastagabbra szeletelve
só és frissen őrölt fekete bors (ízlés szerint)
2 evőkanál szezám olaj
1 evőkanál olívaolaj
1 lilahagyma (újhagymával jobb lett volna, de épp nem volt)
fél hegyes pirospaprika (kápia jellegű), jullienne-re vágva
3 gerezd zúzott fokhagyma
ujjnyi friss gyömbér, finomra reszelve
csipet chili pehely
pár csepp fehérbor (vagy rizs)ecet
1 teáskanál pirított szezámmag
friss korianderzöld, aprítva

 A vastagabbra szeletelt gombát sütőpapíros tepsire sorakoztatom, megkenem szezámolajjal, tekerek rá sót, fekete borsot és 10-12 percre 180 Celsius-fokos sütőbe tolom.
(Süthettem volna serpenyőben is, de egyszerre nem fért volna bele a gomba és mivel a sütőm épp meleg volt, hát kihasználtam)

Egy serpenyőben felhevítek 1 evőkanál olívaolajat, és roppanósra sütök rajta egy félholdra szeletelt lilahagymát. Hozzákeverem a friss gyömbért, zúzott fokhagymát és vékony csíkokra vágott piros paprikát, megszórom chili pehellyel, megspriccelem pár csepp ecettel, majd elkeverem az egészet a sütőből kivett sült gombával. 2-3 percig hagyom összeérni az ízeket, majd tányérra szedem, megszórom pirított szezámmaggal és aprított korianderzölddel. Mennyei!

 A portobello gombát a ChefGomba biztosította, köszönet ért.

 Innen az ötlet.

Kacsa rillette

A rillette a francia konyha klasszikusa, nem más, mint cafatokra szedett, zsírban eltett sült hús, azaz egyfajta húspástétom (vagy „húslekvár”), mely sokáig eláll, és egy szelet kenyérre, vagy pirítósra kenve, egy kis savanyúsággal bármikor bevethető reggelire, uzsonnára, vagy vacsorára, magában, vagy előételeként. Gyakorlatilag bármilyen húsból (disznóból, kacsából, libából, tyúkból, de nyúlból, vadból is) igen finom rillette készülhet.

Évente egyszer, negyedmagammal házigazdája vagyok a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend Nagytanácsi ülésének, ilyenkor mi adjuk a borrendi tagtársainknak a vacsorát, én általában az előételeket készítem, de a többi fogásba is besegítek. Idén az általános sikernek örvendő májkrémem mellé többek között kacsa rillettet is készítettem, ennek osztom most meg a receptjét, mennyiségek nélkül, mert készülhet kisadag, vagy több üvegnyi, ahogy adódik.

Kedvenc baromfi hentesemnél bőrös kacsahájat, és pecsenye, vagy hízott kacsacombokat veszek (utóbbiak jóval zsírosabbak). A hájat kiolvasztom, majd a töpörtyű eltávolítása után a kacsazsírban alacsony (80-90 fok körüli hőmérsékleten) 6-7 óra alatt vajpuhára abálom (konfitálom) a sóval, borssal fűszerezett combokat úgy, hogy dobok a zsírba a combok mellé egy kis kakukkfüvet meg majoránnát is, 1 szem csillagánizst, egy fej vízszintesen elfelezett fokhagymát, egy fej hagymát és néha még egy kezeletlen héjú narancsot is, héjastól.

Akkor van kész, amikor a húsból a csont gond nélkül kicsusszan. A combokat a zsírban hagyom langyosra hűlni, majd leszedem a bőrét, és az összes húst a csontról. A húst lehet villával rostjaira szedni (ez az autentikus francia módszer), vagy késes robotgépben némi zsírral durvára aprítani (a nagy mennyiség miatt most így tettem, és beledolgoztam a sült hagymát, fokhagymát, narancsot is). A húspépet visszateszem a zsírba, meglangyosítom, és keverek bele egy kupica konyakot (brandyt, whiskyt, vagy almapálinkát) aztán az egészet (csatos) üveg(ek)be kanalazom, hideg helyre teszem, és hagyom megszilárdulni. Másnapra érnek össze az ízek igazán, de hetek, hónapok múlva ugyanolyan jó, sőt.  
Apró savanyú uborkát, gyöngyhagymát, vagy céklát adok mellé.

Mentás dinnye granita

A legjobb nyári házi nyalánkságok egyike. Paleo, glutén-, cukor-, tojás- és tejmentes (naná!), ráadásul megoldást kínál a „vettem egy görögdinnyét, de nem túl édes, mit kezdjek vele?” kérdésre.

Szóval vettünk egy dinnyét, ami bár érettnek tűnt, nem volt édes, így mindenki megkóstolta, de senki nem akarta megenni. Fogtam, kimagoztam, felkockáztam, lefagyasztottam, majd összeturmixoltam friss mentával és pici vaníliás eritrittel. Most kapkodunk a repetáért. Isteni!

Paleo moszkauer

A 2013-as Segítsütim*

A nyerteseim (egy „fő” nyertes és egy „vigaszágas”) végül egy második sütésből készült moszkauert kaptak, mert az elsőt akarva-akaratlanul „házi fogyasztásra” ítéltem. Történt ugyanis, hogy a kertben termett, Édesanyám pucolta törökmogyorót nem bogarásztam át, hanem belezuttyintottam a darálóba és khmm…maradtak benne héj darabkák, így nem kockáztattam, hogy bárki ráharapjon…sebaj, majd elfogy itthon, óvatosan harapdálva… A második sütésre meg várni kellett, nem is keveset, de jelentem: jól sikerült, szuperfinom, a nyertesek megkapták, ízlett mindenkinek, aki kóstolta. Íme a recept:

Hozzávalók kb. 30 db moszkauerhez:
70 g dió, durvára őrölve
330 g pirított törökmogyoró, darálva
300 g Xukor zéro
270 g kókuszolaj
200 g kókuszliszt
100 g friss, kezeletlen narancs héja, durvára reszelve

100 g aszalt vörös áfonya
680 ml kókusztej
250 g 85%-os olvasztott étcsoki

A kókuszolajat a Xukor zéroval, aprított narancshéjjal, durvára őrölt dióval és a kókusztejjel egy edénybe teszem és fakanállal állandóan keverve felforralom. Miután levettem a tűzről, hozzákeverem a kókusz lisztet és a mogyoróőrleményt, a masszát hagyom kissé hűlni és teáskanál segítségével, sütőpapíros tepsire, bő három ujjnyi távolságra dió nagyságú halmocskákat adagolok. Ezeket vízbe mártott kanállal szétlapítom és 180 C-on kb. 12-15 perc alatt aranybarnára sütöm. Ha kihűltek (melegen nagyon törékenyek), fejjel lefelé rácsra teszem és a talpukat olvasztott csokival bevonom. Dermedés után fogyasztható.

A dekorációnak használt kellékekért külön köszönet az Oltári Bazárnak.

*A Segítsüti egy jótékonysági sütiárverés. Gasztrobloggerek süteményeire lehet licitálni, a bevételből civil szervezeteket és egészségügyi intézményeket támogatunk (bővebb infó itt). Idén a Magyar Gyermekmentő Alapítvány totálkárosra tört gyermek mentőorvosi autójának pótlásához, felszereltségéhez járulunk hozzá, az aktuális részletek az akció honlapján olvashatóak.

Lilakáposzta krémleves édesburgonyával

Ez sem más, mint egy maradékhasznosítási ötletből született étel, ami annyira jól sikerült, hogy azonnal felvételt nyert az állandó repertoárba. Az alaprecept a már sokadszorra készített, kedvenc párolt káposzta köret. A konfitált kacsához készült lilakáposzta csak nem akart elfogyni, de annyira jó volt, hogy krémlevesként folytatta életútját. Nem tettem mást, mint hogy felöntöttem tejszínnel, belefőztem két, apró kockára vágott édesburgonyát, majd pürésítettem és kellemes krémleves állagúra hígítottam tejjel.

A párolt lilakáposzta köret hozzávalói:
1 kis fej lilakáposzta
1 tk kacsazsír
1 fej hagyma
1 alma
1 mk őrölt szegfűszeg
5 db borókabogyó, egészben
2 db babérlevél
1 tk só
200 ml vörösbor
200 ml almalé (100%-os)
200 ml áfonya lekvár
4 ek sherryecet
frissen őrölt bors
Továbbá a leveshez:

2 dl tejszín (paleósoknak kókusztejszín)

2 édesburgonya

kb 3 dl tej (paleósoknak magtej)

A káposzta külső leveleit leszedem, negyedelem, majd éles késsel metéltre szelem, a torzsáját kivágom. Egy méretes fazékban megolvasztom a kacsazsírt és megfonnyasztom benne a darabokra vágott hagymát. Ráteszem a káposztát, összeforgatom, és közepes lángon elkezdem párolni. Hozzáadom a kis darabokra vágott almát, a fűszereket, a borral elkevert lekvárt, az almalevet és néha megkevergetve addig párolom, amíg puha nem lesz és össze nem fő. Ha szükséges, hozzáöntök még az almaléből, ízesítem az ecettel, még egyszer megsózom és bőven tekerek rá borsot.
A megmaradt párolt káposztát fazékba teszem és összeforralom 2-2 deci tejszínnel és tejjel, belefőzök 2, apró kockára vágott édesburgonyát és ha már puha, botmixerrel pépesítem. Ha túl sűrű lenne (nekem az volt) tejjel hígítom.

Nagyon jóízű, inkább gyümölcslevesre emlékeztető krémleves lett belőle! És a szine…:-)))

Édesburgonya helyett sütőtökkel is jó lehet.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.