![]() |
kateg�ria | ![]() |
||||||||
|
||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|
|
||
![]() |
![]() |
PULYKATENY�SZT�S
A pulyka a legnagyobb egyedi h�stermel�sre k�pes gazdas�gi baromfifajunk. Toj�sa fogyaszthat�, de gyenge toj�stermelõ k�pess�ge miatt dr�ga.
A
pulyka 20-24 h�t alatt 70-110 db, egyenk�nt 80-90 g t�megû toj�st tojik.
Nagyon erõsen hajlamos a
kotl�sra, amelynek, ha az �llom�nyban elm�ly�l, a toj�stermel�s l�tja
k�r�t. A legszakszerûbb kotl�smegelõz�s mellett is sz�molnunk kell
arra, hogy a kotl� egyedek sz�ma kiteszi az �llom�ny egyharmad�t.
A pulyk�val k�tf�le t�pus� v�gterm�ket �ll�tunk elõ: a brojlerpulyk�t �s a gigantpulyk�t. A brojlerpulyka eg�szben, s�t�sre k�sz kiszerel�sben ker�l piacra, m�g a gigantpulyka darabolva, mellh�sa pedig fil�zve, csont n�lk�l ker�l �rt�kes�t�sre (t�bb, mint 2 ,5 kg sz�nh�s).
A brojlerpulyk�t - a piac ig�nyeinek megfelelõen - 12-19 hetes korban 5,5-13,5 kg �lõt�meggel v�gj�k. A gigantpulyk�t 22-24 hetes korig h�zlalj�k �s 20-35 kg �lõt�meggel �rt�kes�tik.
A gigantpulyka elõ�ll�t�s�ra sok�ig kiz�r�lag bakokat haszn�ltak, m�ra a gigant hibridek mindk�t ivarban megfelel� v�gterm�k el��ll�t�s�ra k�pesek. A pulyka takarm�ny�rt�kes�t�se brojler eset�n 2,6-2,8 kg/kg, gigantpulyka eset�n 3,0-3,3 kg/kg �rt�ket mutat.
5.1. A pulyka kor, ivar �s hasznos�t�s szerinti elnevez�sei
- Napospipe - 48 �r�n�l nem idõsebb, nem etetett fiatal pulyka.
- N�vend�k pulyka������������������ - Teny�szut�np�tl�sra sz�nt egyed ivar�r�sig (28-32. h�t) Ivar szerinti megk�l�nb�ztet�sben: n�vend�k bak (kakas) � 232g64c s j�rce.
- Kakas����������������������� - Kifejlett h�mivar� pulyka.
- Toj���� - Kifejlett nõivar� pulyka.
- Brojlerpulyka������������ - Eg�szben (bratfertig vagy grillfertig) �rt�kes�tett v�gterm�k v�g��llat.
T�pusai:
Mini: 12-13. hetes 4-6 kg �lõt�meg.
Midi: 14-16. hetes 6,5-8 kg �lõt�meg.
Maxi: 17-19. hetes 8,5-10,5 kg �lõt�meg.
- Gigantpulyka������������� - 22-26 h�tig nevelt 18-25 kg �lõt�megû v�gterm�k pulyka.
5.2. Pulykafajt�k, pulykahibridek
A pulykafogyaszt�s igazi kultusza Eur�p�ban, Nagy-Britannia ter�let�n alakult ki az 1700-as �veket k�vetõen. A gyarmatos�t�s folyam�n a britek meglehetõsen nagy l�tsz�m� �llom�nyokat telep�tettek idegen ter�leteken, k�zt�k a mai Egyes�lt �llamok �s Kanada ter�let�n is. A mai napig is az angolsz�sz orsz�gok j�tszanak igaz�n jelentõs szerepet a pulyka teny�szt�s�ben, a hibrid-elõ�ll�t�sban �s a term�kforgalmaz�sban.
A jelentõsebb pulykafajt�k fõbb jellemzõit a 10 . t�bl�zat tartalmazza.
A hagyom�nyos h�zk�r�li tart�s alapfajt�i a parlagi fajta nemes�t�s�vel l�trehozott standard bronzpulyka, a francia fekete pulyka �s a k�sõbb kiszelekt�lt sz�lesmellû bronzpulyka voltak. K�z�s jellemzõj�k a nagy, robusztus testfel�p�t�s, a s�t�t sz�n, a pigment�lt bõr, a nagyfok� ellen�ll�k�pess�g, j� �lelemkeresõ - k�szs�g. A modern �rutermel�s ig�nyeinek s�t�t sz�n�k tov�bb� k�sei v�g��retts�g�k miatt nem felelnek meg. Ugyancsak kedvezõtlenek a v�g�ar�nyok is. Kor�bban ezek a fajt�k - rovarevõ �letm�djuk miatt - alkalmasak voltak lucerna �s burgonyavetem�nyek k�rtevõinek ritk�t�s�ra is. A sz�lesmellû bronzpulyka tudatos h�sir�ny� szelekci� eredm�nye. A mellh�sra t�rt�nõ teny�szt�s a fajta elnehez�l�s�t a kor�bbi j� tulajdons�gok (�lelemkeres�s) elveszt�s�t eredm�nyezte a jobb v�g�ar�nyok okozta elõny ellens�lyak�nt. A hagyom�nyos fajt�k egyre t�bb szerephez jutnak a term�szetszerû pulykatart�s genetikai alapjainak kialak�t�s�ban.
A Beltswille-i pulyka kis testt�mege, j� toj�stermelõ k�pess�ge, feh�r tollazata r�v�n �rt�kes anyai alapfajt�ja a pulykahibridek kialak�t�s�nak. H�sform�i kis �lõt�mege ellen�re kiv�l�ak. Fajtatiszt�n az �rutermel�sben ma m�r egy�ltal�n nincs szerepe.
Az Empire white k�zepes t�megû, sz�les mellû, feh�r tollazat� fajta. Angli�ban nemes�tett�k ki h�rom t�pusban (mini,midi,maxi). Szaporas�ga k�zepes. Magyarorsz�gon ennek a fajt�nak ma nincs jelentõs�ge.
A Virginiai feh�r fajta Eur�p�ban el�gg� elterjedtnek sz�m�t. Fajtatiszt�n �rutermel�sre alig haszn�lj�k, jelentõs�ge ink�bb a hibrid-elõ�ll�t�sban van. Kiemelkedõen j� a n�veked�si er�lye, ellen�ll�, szil�rd szervezetû fajta.
A pulykafajban a hibridiz�ci� szintje igen magas, �m Magyarorsz�gon sz�mottevõ pulykateny�sztõi munka nem folyik. A piac �ltal ig�nyelt param�tereknek megfelelõ teny�szalapanyagot import�ljuk.
A Magyarorsz�gon forgalmazott fõbb pulykahibrideket a 11. t�bl�zat ismerteti.
A pulyka okszerû takarm�nyoz�sa ma m�r, az intenz�v hibridek kor�ban, kiz�r�lag intenz�v kever�ktakarm�nyokkal k�pzelhetõ el. A faj õse a vegyes t�pl�lkoz�s� mexik�i pulyka. Ennek megfelelõen az õsi parlagi t�jfajt�k (bronzpulyka, feketepulyka) m�g mezõre j�r� �letm�djuk folyt�n nagy mennyis�gû rovart is fogyasztottak, alapvetõen n�v�nyi t�pl�lkoz�suk mellett. A pulyka ebbõl eredõen magas �llatfeh�rje ig�nye a hibridek eset�ben is megmaradt. A pulykat�pok nyersfeh�rje-tartalm�t ma is mintegy 40%-ban �llati feh�rjehordoz�kkal (halliszt, h�sliszt, stb.) alak�tjuk ki. Ennek k�vetkezm�nye a pulykat�pok igen magas �ra, valamint a r�vid szavatoss�gi idõ.Tekintettel arra, hogy a pulykaist�ll�ban fõleg a nevel�s kezdeti heteiben magas a hõm�rs�klet �s a p�ratartalom, a szok�sosn�l fokozottabban kell �gyelni az etetõk naponk�nti teljes ki�r�t�s�re, nehogy a romlott takarm�ny anyagforgalmi betegs�gek forr�sa lehessen.
Teny�sz�llat-nevel�s �s tart�s
A napospipe igen gy�moltalan �llat. Letelep�t�s�t k�vetõen �n�ll� mozg�sk�re nem nagyobb egy egym�teres �tm�rõjû k�rn�l. Ha ezen a k�r�n bel�l nem tal�l enni- �s innival�t, k�pes az etetõtõl 20 cm-re �henhalni. Ilyenkor, ha nem akad�lyozzuk meg, az alomb�l lakik j�l, ami j� esetben �tv�gycs�kken�ssel, rosszabb esetben b�lelz�r�d�ssal, elhull�ssal j�r.
10. T�BL�ZAT:
A jelentõsebb pulykafajt�k
Fajta |
Sz�rmaz�s |
Haszn. t�pus |
Sz�lõp�r toj�sterm. (db) |
�lõt�meg (kg) bak������� toj� |
V�gterm�k v�g�si� v�g�si kor������� �lõt�meg (h�t)�������� (kg) |
Standard bronz |
Eur�pa |
K�z�pneh�z |
|
5-7 |
7-8 |
Sz�lesmellû bronz |
Eur�pa |
neh�z |
|
7-9 |
8-9 |
Beltswille-i |
USA |
kistestû |
|
6-8 4-5 |
5-7 |
Empire White |
Anglia |
k�z�pneh�z |
|
6-8 |
5-7 |
Virginiai |
Hollandia |
k�z�pneh�z |
|
7-9 |
5-7 |
11. T�BL�ZAT:
Pulykahibridek
Hibrid |
Sz�rmaz�s |
Haszn. t�pus |
Sz�lõp�r toj�sterm. toj�idõszak (db)���������������� (h�t) |
V�gterm�k v�g�si kor� t�meg (h�t)������ (kg) |
Tak.�rt�kes�t�s (kg/kg) |
Diamond White 1000 (DW) |
Kanada (Hy. Turkeys) |
mini |
24 |
4-5 |
|
Double Diamond 1500 (DD) |
Kanada |
midi |
22 |
6-7 |
|
Heavy medium 2000 (HM) |
Kanada |
midi |
23 |
6-7 |
|
Large White 3000 (LW) |
Kanada |
maxi |
22 |
7-9 |
|
Triple 5 |
Anglia (B.U.T.) |
mini |
24 |
4-4,5 |
|
Triple 6 |
Anglia |
midi |
23 |
5-6 |
|
Triple 7 |
Anglia |
maxi |
23 |
6-6,5 |
|
B.U.T Big-6 |
Anglia |
maxi |
22 |
6-7,5 |
|
Nicholas |
USA-Kanada (NTF) |
gigant |
24 |
13-19 |
|
Nagyon fontos feladat teh�t az alomev�s megakad�lyoz�sa (hull�mpap�rral le kell takarni), az �llat elrekeszt�se (csibegyûrû) �s az �llat figyelm�nek felh�v�sa arra, hol tal�l takarm�nyt (vil�g�t� t�lca, �veggoly�.) Erre r�szletesebben a technol�giai fejezetn�l t�r�nk ki.
A sz�lõp�rok nevel�sekor �s tart�sakor az al�bbi takarm�nyoz�si program javasolhat�. ( 12. T�bl�zat )
12. T�BL�ZAT:�� Pulyka sz�lõp�rok takarm�nyoz�sa
Fõbb beltartalmi mutat�k |
||||||
T�p megnevez�se |
Etet�si idõ (h�t) |
ME (Mj/kg) |
Nyersfeh�rje (%)���� |
Nyersrost (%) |
Kalcium (%) |
Foszfor (%) |
Ind�t� |
|
|
|
|
|
|
Nevelõ I. |
|
|
|
|
|
|
Nevelõ II. |
|
|
|
|
|
|
Kiegyenl�tõ (n�vend�k) |
|
|
|
|
|
|
Toj� |
|
|
|
|
|
|
A takarm�nyoz�si rendszer a 4. h�tig �tv�gy szerinti etet�st �r elõ. Ezt k�vetõen - az elh�z�s vesz�lye miatt- a takarm�nyfelv�telt korl�tozni kell. Az adagolt etet�s �s a napkihagy�sos m�dszer egyar�nt alkalmazhat� azoknak az elõny�knek �s h�tr�nyoknak a figyelembev�tel�vel, melyeket a ty�kteny�szt�si fejezetben le�rtunk. Korl�toz�dik a takarm�nyfelv�tel az etet�si idõ cs�kken�s�vel is, s ez a nevel�s f�nyprogramja alapj�n a vil�g�t�si idõtartam fokozatos cs�kken�s�vel van �sszef�gg�sben. Egyes esetekben azonban a r�videbb napszakhoz alkalmazkodva az �llatok intenz�vebb takarm�nyfelv�tele tapasztalhat�, a takarm�nykorl�toz�s ilyen m�dja teh�t nem t�l megb�zhat�.
Kanadai vizsg�latok szerint a takarm�nyfelv�tel nevel�s alatti korl�toz�s�ra nincs sz�ks�g, mert ha az �llatokat �heztetj�k, majd a nevel�st k�vetõen �t�llunk az �tv�gy szerinti toj�t�p-etet�sre, az �llatok extra mennyis�gben fogyasztj�k azt, az elzs�rosod�s ebben az esetben a legkedvezõtlenebb idõben k�vetkezik be, nem is besz�lve arr�l, hogy a dr�ga toj�t�p terven fel�li fogyaszt�sa gazdas�gi szempontb�l is h�tr�nyos.
A nevel�si �s toj�stermel�si idõszakban az elzs�rosod�s megakad�lyozhat� technol�giai m�dszerekkel is, melyet a megfelelõ fejezetben ismertet�nk
A pulykah�zlal�s takarm�nyoz�si technol�gi�ja
A takarm�nyoz�s alapelve - mint minden h�zlal�si tev�kenys�g eset�n - az �llat mennyis�gi �s minõs�gi ig�nyeinek korl�toz�s n�lk�li kiel�g�t�se. Az etet�s ez�rt kiz�r�lag �tv�gy szerinti. Term�szetesen a t�pok szavatoss�g�ra, az etetõk ki�r�t�s�re itt is �gyelni kell.
13. T�BL�ZAT: A pulykahizlal�s takarm�nyoz�si programja
|
|
Fõbb beltartami mutat�k |
||||
T�p megnevez�se |
Etet�si idõ (h�t) |
ME (MJ/kg) |
Nyersfeh�rje |
Nyersrost |
Kalcium |
Foszfor |
Elõind�t� (prestarter) |
|
|
|
|
|
|
Ind�t� (starter) |
|
|
|
|
|
|
Nevelõ I. |
|
|
|
|
|
|
Nevelõ II. |
|
|
|
|
|
|
Expressz befejezõ |
|
|
|
|
|
|
Befejezõ |
|
|
|
|
|
|
Az elõind�t� (prestarter) t�p alkalmaz�sa a nevel�s kezdet�n az intenz�v feh�rjebevitel (feh�rje "l�k�s") r�v�n a v�z �s az izomzat gyorsabb n�veked�s�t eredm�nyezi. Seg�t az �llatnak a kel�s �s a kitelep�t�s okozta stressz lek�zd�s�ben, �s kis mennyis�gû takarm�nyfelv�tel mellett is biztos�tja a n�veked�s t�pl�l�anyag-sz�ks�glet�t.
A napospipe fogad�s�nak megszervez�se - az extra k�rnyezeti ig�nyek miatt - nem kis feladat. A k�rnyezet kialak�t�s�nak norm�it az al�bbiak szerint javasoljuk:
- Mindenk�ppen alak�tsunk ki csibegyûrût, hogy az �llat ne tudjon az etetõk - itat�k �s a mûanya mellõl elk�sz�lni. 1 db l,5-2 m �tm�rõjû gyûrûbe 150-200 pipe helyezhetõ.
- Takarjuk le az almot az elsõ h�ten, hogy az alomfogyaszt�st megakad�lyozzuk. Az �llat ebben az idõszakban rosszul l�t (csup�n f�nyt-�rny�kot), a vil�gos sz�nû forg�csalomra elõbb odafigyel, mint a takarm�nyra. Az alom letakar�s�t ugyanolyan hull�mpap�rral oldjuk meg, mint a csibegyûrû elker�t�s�t. Sima fel�letû pap�r nem felel meg erre a c�lra, mert a pip�k l�ba sz�tcs�szik, cs�dkifordul�s, maradand�an torz�tott l�btart�s alakul ki.
- Az etetõre h�vjuk fel az �llat figyelm�t. Ez megt�rt�nhet az etetõ kivil�g�t�s�val (vigy�zzunk, hogy a vil�g�t�test hõt ne termeljen, mert a takarm�ny megromlik!), illetve nagyobb sz�nes �veggoly�k etetõbe helyez�s�vel egyar�nt. Az �veggoly� m�rete akkora legyen, hogy az �llat lenyelni ne tudja. Ilyenkor a sz�nes csillog�s a pip�t odah�vja az etetõh�z. Ezt k�vetõen a goly�t csipkedni pr�b�lja, a csõre lecs�szik a sima fel�leten �s a takarm�nyba verõdik.
- Az etetõt �s az itat�t ne helyezz�k el a mûanya alatt, mert azon t�l, hogy a hasznos ter�letet foglaljuk az �llat elõl, teret nyitunk a takarm�nykomponensek boml�s�nak is. A feh�rj�k denatur�l�dnak, a zs�rnemû anyagok avasodnak, s ez em�szt�s-�lettani probl�m�khoz, takarm�ny�rtalmakhoz vezet. Az itat�, �s a benne l�võ v�z felmeleg�t�se r�v�n kedvezõ k�zeget teremt�nk bizonyos fertõzõ cs�r�k elszaporod�s�hoz is. A toj�st csõr�vel felt�rõ napos�llat �nk�ntelen�l is szennyezõdik a toj�s fel�let�tõl. Az itat�ba a felvett mikroszervezeteket iv�skor belemossa, azok ott inkub�l�dhatnak, �s megfelelõ t�ptalajra lelnek a szint�n bemos�dott takarm�nyon.
A napospipe k�rnyezeti ig�nyei az al�bbiak szerint alakulnak:
- Hõm�rs�klet:�������������������� 37-38 oC
- P�ratartalom:�������������������� 75-80 %
- L�gcsere (2 h�t ut�n)�������� 7-7,5 m3/�ra/kg
- L�gsebess�g:�������������������������������� max. 0,3 m/s
- Vil�g�t�s.��������������������������� 23 �ra
3,5 W/m2
- �llom�nysûrûs�g:�������������� 0-3 h�tig 12 db/m2
A n�vend�kpulyka nevel�s technol�gi�ja
Telep�t�si sûrûs�g
�letkor |
Telep�t�si sûrûs�g (db/m2) |
|
(h�t) |
bak |
Toj� |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
28- (toj�stermel�s) |
|
|
A bakokat �s a toj�kat a k�zt�k l�võ jelentõs �lõt�meg-k�l�nbs�gek miatt elk�l�n�tve nevelj�k fel. A toj�idõszakban is k�l�n tartjuk a k�t ivart �s mesters�ges �ton term�keny�t�nk.
Hõm�rs�klet
Az indul� hõm�rs�klet igen magas (37-39 oC), ez�rt mindenk�ppen a kombin�lt fût�s aj�nlhat�. Ha ezt a hõm�rs�kletet teremfût�ssel akarn�nk megoldani, az igen k�lts�ges lenne, neh�zz� tenn� a gondoz� munkav�gz�s�t �s nem utols� sorban az �lland� magas hõm�rs�klet miatt cs�kkenne a takarm�nyfelv�tel. A mûany�s megold�s lehetõv� teszi az �llat sz�m�ra, hogy az elt�rõ hõm�rs�kletû helyek k�z�tt szabadon v�lasszon. (17. t�bl�zat)
A program sor�n kieg�sz�tõ vil�g�t�sra is sz�ks�g van. 0-2 napig minden mûanya felett egy db 100 W-os, 2-5 napig 15 W-os �gõt alkalmazunk.
A n�vend�keket elsõk�nt 14 hetes korban selejtezz�k (10-15%-ot). Itt elsõsorban az �llom�ny egys�ges testt�meg�t �ll�tjuk be. (�tlag +- 0,5 kg)
A m�sodik selejtez�s be�laz�skor (28-30 hetes kor) t�rt�nik meg. Ekkor az ivarszervek �llapota, az eg�szs�gi �llapot, a kond�ci� a fõbb selejtez�si szempontok. A pip�k etet�se 10 napos korig a csibekartonb�l t�rt�nhet. Ezut�n fokozatosan szoktatjuk hozz� az automata etetõkh�z. 8 hetes korig 150, 28 hetes korig 100 �llatra sz�molunk 1 db 50 cm �tm�rõjû k�retetõt.
Pulyka n�vend�k�llom�nyok h�m�rs�klet-ig�nye
�letkor (nap) |
Hõm�rs�klet (oC) |
|
|
Mûanya alatt |
Teremben |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
70- be�laz�sig |
|
|
Vil�g�t�s
Pulyka sz�lõp�r-n�vend�kek nevel�s�nek f�nyprogramja
�letkor |
Bakok |
Toj�k |
||
|
tartam (�ra) |
intenzit�s (W/m2) |
tartam (�ra) |
intenzit�s (W/m2) |
0-5 nap |
|
|
|
|
5-21 nap |
|
|
|
|
21 nap - 18 h�t |
|
|
|
|
|
14-8 (fokozatosan) |
|
|
|
22-30 h�t |
|
|
|
|
A n�vend�kekn�l a tollcsipked�s �s a takarm�nyv�logat�s elker�l�se miatt az 5. h�ten elv�gezz�k a csõrkurt�t�st, melynek sor�n a felsõ csõrk�va el�lsõ negyed�t speci�lis cs�põfog�val lev�gjuk. A pulyka bizonyos esetekben k�pes ezt a csõrk�v�t visszan�veszteni, �gy a csõrkurt�t�st a toj�h�zba val� �ttelep�t�s elõtt meg kell ism�telni.
Teny�sztoj�s - termel�s
A toj�h�z kialak�t�sakor tekintettel kell lenni a pulyka intenz�v kotl�si szok�saira. Az �p�leten bel�l ki kell alak�tani egy kotl�sleszoktat� ketrecekbõl �ll� r�szt, valamint a tulajdonk�ppeni toj�h�zat. A toj�h�z k�zep�n alak�tsuk ki a k�zlekedõ utat, annak k�t oldal�ra �p�ts�k a csapd�z� toj�f�szkek sor�t. A toj�f�szek (csap�f�szek) a tojni k�sz�lõ pulyk�t beengedi, de a kivezetõ utat elz�rja, ezzel lehetõs�get ad az �llat egyedi megfigyel�s�re, a kotl� egyedek elk�l�n�t�s�re. Az �llat megfigyel�s�re toj�sszed�skor ker�lhet sor. Ekkor az akt�v toj�kat a gondoz� visszaengedi a toj�h�zba, a kotl�kat kiszedi �s a leszoktat� ketrecbe hajtja.
A kotl�sleszoktat�s m�dja:
- A ketrecben sûrûbb elhelyez�sben tartjuk az �llatokat, mint a toj�h�zban.
- Minden nap (4 napon �t) m�sik ketrecbe hajtjuk az �llom�nyt.
- Erõsebb megvil�g�t�st alkalmazunk, de a megvil�g�t�s tartam�t nem v�ltoztatjuk. (vedl�s)
- N�h�ny kisebb testû bakot z�runk a kotl�k k�z�.
Az �llatok csapd�z�sa miatt a sûrû toj�sgyûjt�sre, illetve a gyakori megfigyel�sre gondot kell ford�tani, hogy a pulyka amelyik megtojt ne legyen sok�ig feleslegesen bez�rva. Egy toj�f�szekre 4-5 toj�t sz�moljunk.
Teny�szpulyka �llom�nyok vil�g�t�si programja
�letkor |
Tartam |
Intenzit�s |
(h�t) |
(�ra) |
(W/m2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A f�nyprogram szigor� betart�s�nak g�tat szabhat a tollcsipked�s �s kannibalizmus elterjed�se. Ennek egyik kiv�lt� oka (a takarm�nyoz�son t�l) az intenz�v megvil�g�t�s is lehet. Ilyenkor m�rs�kelt f�nycs�kkent�s lenne indokolt, de az esetleg a toj�stermel�s cs�kken�s�t, a kotl�s elm�ly�l�s�t szolg�ln�. A termelõ gondja teh�t, hogy megtal�lja azt az optim�lis f�nyintenzit�st, amely egyik t�ren sem okoz visszaes�st.
A toj�h�zban az etet�s �ltal�ban 50 cm �tm�rõjû k�retetõkbõl t�rt�nik, 50 toj�ra sz�m�tunk egy etetõt. Az itat�s c�lj�ra megfelel a ty�ktart�sban is haszn�latos f�ggesztett s�lyszelepes k�ritat�.
A pulyka toj�k elh�z�s�nak megakad�lyoz�sa, illetve az unalom miatt kialakul� rossz szok�sok elker�l�se v�gett �lõf�kat, r�pl�ceket helyez�nk el az ist�ll�ban. A r�pl�c egy 0,7-0,8 m magas l�bakra szerelt l�cpadl�, melyre j�, ha az �llom�ny 1/3 r�sze f�r fel egyszerre. Mivel a pulyka sz�vesen tart�zkodik ilyen magaslatokon, a lent marad� �llatok felugorva a fent l�võket lel�kik, �gy az �llom�ny �lland� mozg�sban van.
A teny�sztoj�sok megfelelõ term�kenys�ge �rdek�ben nagyon fontos a mesters�ges term�keny�t�s gondos �temez�se �s szakszerû v�grehajt�sa. Ezt a munk�t nagyobb telepeken egy �n�ll� term�keny�tõ brig�d v�gzi.
A bak egy alkalommal 0,3-0,8 ml ond�t ad. Az ond�v�tel a has �s a klo�ka-t�j�k �vatos massz�l�sa ut�n a kiford�tott ivarszem�lcs�kbõl vehetõ le. Az ejakul�tumot azonnal, maximum 15-20 percen bel�l fel kell haszn�lni. A felhaszn�l�s t�rt�nhet eredeti �llapotban �s h�g�t�ssal egyar�nt. A h�g�t�s 1:2, 1:3 ar�nyban t�rt�nik fiziol�gi�s konyhas�-oldattal. Ezzel a m�dszerrel egy kakashoz 15-20 toj�t oszthatunk be. A sperma makro- �s mikroszk�pos vizsg�lata ut�n k�vetkezik a toj�k inszemin�l�sa.
�r�nk�nt a jelenlegi m�dszerekkel 500-700 toj�t lehet term�keny�teni. Az elõk�sz�tett anyagot v�kony (0,5-0,8 mm belsõ �tm�rõjû) �vegpipetta seg�ts�g�vel juttatj�k a kloak�ba 20-30 mm m�lys�gben. A spermasejtek akt�v mozg�ssal a petevezetõ t�lcs�rig jutnak, annak redõi k�z�tt 7-20 napon �t �letk�pesek maradnak. Az inszemin�l�sok �temez�s�t mindig a toj� kor�nak figyelembe v�tel�vel kell elv�gezni, az al�bbiak szerint:
- elsõ inszemin�l�s az �t�laz�st k�vetõ 11. napon
- elsõ h�ten h�romszor,
- 2-4 h�tig 5 naponk�nt,
- 4-9 h�tig 7 naponk�nt,
- 9-17 h�tig 10 naponk�nt,
- 17-22 h�tig 7 naponk�nt,
- 22. h�ttõl 5 naponk�nt.
A pulykah�zlal�s technol�gi�ja
A pulykah�zlal�snak
- intenz�v,
- f�lintenz�v,
- extenz�v form�ja terjedt el.
Az intenz�v h�zlal�s teljesen z�rt, klimatiz�lt k�r�lm�nyek k�z�tt zajlik. A f�lintenz�v forma a z�rt tart�s csak az elõnevel�s idej�re (4-6 hetes kor) vonatkozik, m�g a pulyk�k extenz�v h�zlal�sa csak t�len ig�nyel �p�letet, illetve t�bb�-kev�sb� z�rt elhelyez�st. Ebben az esetben csak a naposkorban, illetve az 5 hetes korig jelentkezõ kl�maig�nyt kell mesters�ges �ton kiel�g�teni.
A hizlal��p�lettel szembeni k�vetelm�nyek megegyeznek a kor�bbiakban le�rtakkal. Az etetõ- �s itat�-berendez�sek m�retez�se a n�vend�kekn�l alkalmazottakkal azonos.
Az ist�ll�kl�ma param�tereit szint�n a n�vend�k-nevel�s fejezeteiben tal�lhatjuk. L�nyeges elt�r�s a brojlerpulyka f�nyig�nye tekintet�ben jelentkezik:
�letkor��������������������������� Megvil�g�t�s F�nyintenzit�s
(nap) tartalma (�ra) (W/m2)
0-5 23 2
6-42 14 2
14 0,8-2 az �llom�ny
tollcsipked�s�tõl f�ggõen
Kieg�sz�tõ vil�g�t�sra itt is sz�ks�g van. A 0-2 napos idõtartamban minden mûanya f�l�tt egy db 100 W-os 2-42 napig 15 W-os izz�t �zemeltet�nk.
A tollcsipked�s �s kannibalizmus m�r a 10. napon elkezdõdhet. Ennek kik�sz�b�l�s�re a f�nyintenzit�s cs�kkent�se lehet a k�zenfekvõ m�dszer. Az intenzit�s cs�kkent�se addig tarthat, am�g az �llatok takarm�nyfelv�tel�t nem akad�lyozza.
A szellõz�s - ig�ny �vszakt�l f�ggõen 5-7 m3 lehet �r�nk�nt �s testt�meg kg-onk�nt. A p�rtartalom 60 % k�r�l ide�lis. Elõfordulhat, hogy ny�ron, az intenz�v ventil�ci� 40 % al� cs�kkenti a p�ratartalmat. Ez az alom kisz�rad�s�val, porosod�s�val j�r. Az alompor kellemetlen�l ingerli az �llatok �rz�keny ny�lkah�rty�it. Ilyenkor akt�v p�r�s�t�ssal jav�thatunk a helyzeten.
A h�zlal�s alatti optim�lis �llom�nysûrûs�g az al�bbiak szerint alakul, vegyes ivarban:
�letkor �llom�nysûrûs�g
(h�t) (db/m2)
0-3 12
3-8 10
8-12 7
12-16 5
5.5. ELLENÕRZÕ K�RD�SEK
1.- A pulyka termelõk�pess�ge, fõ hasznos�t�si ir�nya, v�gterm�kt�pusai
2.- A napospipe fogalma, jellemzõi
3.- A pulyka ivar szerinti elnevez�sei
4.- A pulykafajt�k csoportos�t�sa, a csoportok �ltal�nos jellemzõi
5.- A sz�nes fajt�k gazdas�gi jelentõs�ge, p�ld�k
6.- A feh�r fajt�k gazdas�gi jelentõs�ge, p�ld�k
7.- A jelentõsebb pulykateny�sztõ v�llalatok �s hibridjeik (felsorol�s)
8.- Soroljon fel minipulyka- hibrideket!
9.- Soroljon fel midipulyka- hibrideket!
10.- Soroljon fel maxipulyka hibrideket!
11.- A vadpulyka t�pl�lkoz�si szok�sai, jelentõs�g�k a pulyka
takarm�nyoz�s�ban
12.- Napospulyk�k kl�maig�nye, a letelep�t�s k�r�lm�nyei
13.- A pip�k etetõre szoktat�sa
14.- Az alomev�s megakad�lyoz�s�nak m�dja
15.- P�r�s�t�si megold�sok a pulykaist�ll�ban
16.- Pulykan�vend�kek felnevel�skori takarm�nyoz�s�nak alapelvei
17.- Takarm�nykorl�toz�s a pulykan�vend�kekn�l
18.- A pulykahizlal�s takarm�nyoz�si f�zisai
19.- A prestarter t�p �s feladata
20.- Az etetõk �s itat�k mi�rt ne ker�ljenek a mûany�k al�?
21.- Kort�l �s t�megtõl f�ggõ telep�t�si sûrûs�g pulykaist�ll�kban
22.- A csõrkurt�t�s szerepe idõpontja a pulyk�k eset�ben
23.- A kannibalizmus elleni v�dekez�s pulyka sz�lõp�r- �s broiler �llom�nyok
eset�n
24.- A kotl�sleszoktat�s sor�n hogyan k�l�n�tj�k el a kotl� egyedeket?
25.- Milyen m�dszerrel zajlik a leszoktat�s? H�ny napig tart?
26.- Hogyan v�ltoztatjuk a megvil�g�t�st a leszoktat�s alatt? A f�nytartam mi�rt
nem v�ltozik?
27.- A mesters�ges term�keny�t�s sz�ks�gess�ge pulykasz�lõp�r �llom�nyok
szapor�t�s�n�l
28.- Az ond�v�tel �s -vizsg�lat m�dja
29.- Az inszemin�l�s �temez�se, annak �lettani alapjai, v�grehajt�sa
30.- Milyen elõnyei lehetnek a mesters�ges term�keny�t�snek a term�szetessel
szemben?
31.- A pulykahizlal�s technol�giai v�ltozatai
32.- Az extenz�v pulykahizlal�s param�terei
Tal�lat: 65852