|
Az erd�lyi reform�tus lelk�szek
c�mere
Bethlen G�bor fejedelem 1629. j�lius 13-�n Gyulafeh�rv�rott kelt c�meres nemes�t� level�vel az Erd�lyi fejedelems�gben (Erd�lyben �s a Partiumban) honos reform�tus lelk�szeket megnemes�tette. A nemes�t�s kiterjedt a lelk�szeknek mindk�t nembeli ut�daira, kiterjedt tov�bb� a lev�l kibocs�t�s�nak idej�ben szolg�latban �llott lelk�szeken t�l a k�s�bbiekben szolg�latba l�p�kre is. E rendelkez�st II. J�zsefnek 1786. �vi 6640. sz�m� rendelete helyezte hat�lyon k�v�l. C�merle�r�s
A c�meres nemes�t� lev�l sz�veg�t, ezen bel�l - ami a jelen t�rgyal�s szempontj�b�l l�nyeges - a c�merle�r�st ismerj�k. (Az ut�bbi igen sz�kszav�.) Maga a c�merk�p, vagy hiteles m�solata nem maradt fenn. Az ismert c�mer�br�zol�sok nagy v�ltozatoss�got mutatnak, hitelesnek egyik�k sem tekinthet�. Az �br�zol�sok v�ltozatoss�g�t a le�r�s sz�kszav�s�ga, tov�bb� az az ismert k�r�lm�ny is magyar�zza, hogy az �jabb c�merek alkot�i hi�nyos t�j�kozotts�g, j�indulat� sz�p�t�si sz�nd�k �s sok m�s ok miatt is a c�mereken egyre-m�sra "igaz�tanak". (Val�j�ban rontanak.) A c�merek v�ltozatoss�ga �gy m�g csak magyar�zhat�, a c�merle�r�sok elt�r�sei - mondhatjuk: �sszevisszas�ga - m�r meglep�bb. A k�vetkez�kben �rtelmezz�k a c�merle�r�st, re�mutatunk az irodalomban k�z�lt le�r�sok �s c�mer�br�zol�sok hib�ira, v�gezet�l k�z�lj�k a hitelesnek tekinthet� c�merk�pet. Tekints�k els�nek a c�merle�r�snak a c�merpajzsra vonatkoz� r�sz�t: Lehoczky Tivadarnak a Turulban, 1897-ben megjelent k�zl�se nyom�n [1]: "Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, in cuius campo sive area leo dimidius ex nubibus tumultuantibus emergens, uno sinistro altari removens biblia, alteri dextro pedibus anterioribus angelus descendens acinacem, cui ad latus sinistrum haec verba aurea scripta leguntur: "Arte et Marte dimicandum", praebere visitur." E sz�vegnek a sz�szerinti ford�t�sa a k�vetkez�: Katonai pajzs k�k mezej�ben, m�sk�nt ter�ben, gomolyg� felh�b�l kiemelked� f�l oroszl�n balj�val az �r asztal�r�l egy bibli�t elt�vol�tani, (elvenni), a m�sik - jobb - els� l�b�val egy al�sz�ll� angyalt�l kardot, amelynek a bal oldal�n ezen, arannyal �rt szavak olvashat�ak: "Arte et marte dimicandum" szerezni (�tvenni) l�tszik. A sz�veg f�lre�rthet�, a figyelmetlen olvas� "� al�sz�ll� angyalnak kardot� ��tadni l�tszik." �rtelmez�sre is gondolhat. Egyes sz�vegk�zl�snek ezt a sz�szerinti, teh�t a megszokott c�mertani terminol�gi�t�l elt�r� form�t vett�k alapul. A sz�szerinti �rtelmez�sen t�lmenve, figyelembe v�ve az eszmeis�get, amit a k�lvinista pr�dik�torok c�meres level�nek megjelen�tenie kell, tov�bb� a szok�sos c�mertani terminol�gi�t haszn�lva, a helyes sz�vegez�s a k�vetkez�: Pajzs k�k mezej�ben gomolyg� felh�b�l n�vekv� oroszl�n balj�val az �rasztal�r�l bibli�t emel fel, jobbj�val pedig egy al�sz�ll� angyalt�l szably�t, amelynek bal oldal�n arannyal �rt "Arte et marte dimicandum" felirat olvashat�, vesz �t. A c�mer�bra jelent�se vil�gos: a k�lvinista pr�dik�tort jelk�pez� oroszl�n, az �rasztal�r�l a bibli�t felv�ve, valamint az angyalt�l kapott kardot �tv�ve, hit��rt harcba indul. Sz�ljunk ezek ut�n a kard felirat�r�l, aminek magyar megfelel�j�t ezideig egyetlen helyt sem adt�k meg. Az ars k�zismert jelent�se: m�v�szet. Tov�bbi jelent�sei: �gyess�g, k�szs�g, gyakorlotts�g, fort�ly, fog�s, stb. Mars, a h�bor� istene nev�b�l sz�rmaznak a k�vetkez�ek: h�bor�, csata, vit�zs�g. A dimico jelent�se: fegyverrel harcol, v�v, viaskodik, csat�z. A m�v�szettel �s fegyverrel harcolva viaskodni ugyan helyes, de meglehet�sen neh�zkes ford�t�s. A m�v�szettel �s fegyverrel k�zdeni m�r g�rd�l�kenyebb. A m�v�szet kifejez�s semmik�pp sem adja vissza azt a fogalomk�rt, amit az ars felid�z. A m�v�szet ugyanis nyilv�nval� a sz�, az ige, az igehirdet�s m�v�szet�re utal, amiben benne foglaltatnak az ars tov�bbi jelent�sei is: a sz�nokl�sban, az igehirdet�sben val� �gyess�g, j�rtass�g, �gyess�g, - ha �gy tetszik: fort�ly - a hitvit�ban. Az ige erej�vel �s fegyverrel k�zdeni csak egy p�lda a lehets�ges tov�bbi megfogalmaz�sokra. A f�n�vi igen�v sem adja vissza a dimicandum (ide k�v�nkozn�k az esse igealak) tartalm�t: k�zdeni kell. E magyar�t�st az�rt is tartottuk c�lszer�nek, mert volt alkalmunk t�ves �rtelmez�sekkel, s�t az eredeti latin sz�veg torz�t�s�val is tal�lkozni. T�rj�nk �t ezek ut�n a pajzsr�l a sisakra: Sisakd�szr�l eml�t�s nem l�v�n, nyilv�n �gy kell tekinten�nk, hogy ilyesmi nincs a koron�n. Az eddigiekben fejteget�s�nket az egyetlen olyan forr�sra, amely vit�n fel�l hitelesnek tekinthet�, a scutumra, a (latin nyelvu) c�merle�r�sra alapoztuk. A hib�s c�merle�r�sok �s c�mer�br�zol�sok �ttekint�se ut�n megk�s�relj�k a - lehet�s�gek szerinti - helyes c�mert megadni. Az angyalnak eg�sz alakosnak �s feh�r ruh�val takartnak kell lennie. (V�r�s ruha, pal�st szokatlan �s indokolatlan, ruh�tlan nem lehet, felh�nek az angyal k�r�l nincs helye, e miatt n�vekv� sem lehet.) A kard egy�rtelm�en szablya, helyzete is egy�rtelm�, teh�t az angyal a peng�t fogja, az oroszl�n pedig a markolatot, vagy esetleg a markolat fel� ny�l. A felirat a peng�n olvashat�. Az oroszl�n felh�b�l n�vekszik, farka egy�g�. (Fel�l, illetve oldalt gomolyg� felh� a megszokott, alul ritka, de nem hib�s. M�r 1437-ben is felbukkan ez az �br�zol�s, m�gpedig Asz�v�lgyi Benedek c�mer�ben [6]. Az �rasztala �br�zol�s�nak k�rd�se k�ts�gen fel�l neh�z k�rd�s, ezt mutatja az a t�ny is, hogy az �ltalunk ismert c�merk�pek k�z�l - csak egyetlen, a Vajay Szabolcs �ltal k�z�lt helyes. Az �rasztala szinte mindig f�b�l k�sz�lt, a kiv�tel igen ritka. Ennek ellen�re a m�rv�nyb�l val� asztal �br�zol�sa elfogadhat�. Milyen legyen a sz�ne? E k�rd�sre mind az egyh�zi gyakorlat, mind a c�mertan alapj�n adhat�, m�gpedig egym�ssal egybecseng�, v�lasz. N�zz�k el�sz�r a reform�tus egyh�z gyakorlat�t. Az �rasztal�t mindig
leter�tik, �gy a ter�t� adja meg a sz�n�t. Huszonh�t p�lda alapj�n
kaptuk a k�vetkezo statisztik�t [7]. N�gyf�le sz�n� ter�t�vel tal�lkoztunk,
ezen sz�nek, illetve az el�fordul�suk sz�ma a k�vetkez�: A v�r�s sz�n� �rasztala a mondottak nyom�n szerencs�s v�laszt�snak tekinthet�. C�mertani szempontb�l is c�lszer� a v�r�s sz�n v�laszt�sa, �gy ugyanis a k�k-ez�st, illetve v�r�s-arany foszl�nyok sz�nei megtal�lhat�k a pajzsmez�ben. Z�ld sz�n� �rasztal�val, illetve �rasztali ter�t�vel egy�ltal�n nem tal�lkoztunk. A sisakra k�zelebbi utal�s nem l�v�n, ezt tetsz�s szerint �br�zolhatjuk,
ugyanakkor t�ny, hogy c�mer�nk adom�nyoz�s�nak idej�ben az erd�lyi
c�merek t�lnyom� t�bbs�g�ben z�rt sisakot �br�zoltak. Az Orsz�gos
Lev�lt�rnak Nyul�szin� �ltal k�z�lt sz�nes reprodukci�i [8] k�z�tt
p�ld�ul Lehoczkynak a Turulban megjelent �r�sa, amelynek nyom�n
m�dunk volt a c�merle�r�st k�z�lni, az oklev�lsz�veg k�zl�s�n�l
tov�bb megy: k�z�l egy olyan magyarnyelv� sz�veget, amely nem tal�n
a latin scutum ford�t�sa, hanem ann�l sokkal b�vebb l�v�n, nyilv�nval�an
valamely c�merk�p le�r�sa. L�tta-e vajon a szerz� az eredeti c�mereslevelet,
vagy csak valami m�solat volt c�merle�r�s�nak alapja? Ez titokban
marad. Lehoczky �katonai pajzs, melynek k�k mezej�ben veres m�rv�nysz�nu olt�r l�tszik s azon nyitott biblia, melyre egy h�borg� fellegekbol kiemelked� kettosfark� f�l oroszl�n bal l�b�t helyezi, m�g jobbj�ban egy meztelen g�rbe kardot ny�jt egy az olt�r felett lebeg� angyalnak, a kard peng�j�n e mondat olvashat� arany betukben: "Arte et marte dimicandum" K�rdezz�k meg m�g egyszer: vajon a le�r�s nem a c�meres lev�l alapj�n k�sz�lt-e? Lehet. Az eredeti c�merle�r�son t�l, itt k�z�lt t�bbletadatok, �sszhangban �llanak-e vajon a c�mer szellemis�g�vel?
Borovszky, Bihar vm. nemes cs. [2]: (T�gl�ssy �s nagyercsei Ertsey) "K�kben, z�ld alapon, a paizs baloldal�n g�rbe kardot tart� arany-oroszl�n a jobb oldalon �ll� olt�r fel� s�jt (!), az olt�r felett lebeg� angyal mindk�t kez�vel a kard hegy�t felfogja. A paizs bal fels� szeglet�ben "Arte et Marte Dimicandum" fel�r�s olvashat�." E jelenetet igen neh�z lenne �rtelmezni. Tegy�k fel, Borovszky nem tudta, hogy az Ertsey csal�d a lelk�szeknek egyetemlegesen adom�nyozott c�mert haszn�lja. A csal�d impetr�tor tagja le akart s�jtani az egyh�zra (r�mai katolikusra?), de sikertelen�l. Ez�rt kapta volna a nemess�get? Az olt�r term�szetesen �r asztala. A szerz� a c�mereslev�l kibocs�t�s�nak �vsz�m�t hib�san k�zli, ez a hiba �t�r�klod�tt a c�meresk�nyvben tal�lhat� Ertsey c�merre. Borovszky k�nyv�ben c�mer�br�t nem k�z�l. K�r. K�z�l ugyanakkor
kev�sb� ismert csal�dok �ltal haszn�lt, trivi�lis �br�zol�sokat,
mint pl. kardot markol� kar. P�lmay, Marostorda vm. nemes cs. k�nyv�ben [3]:. (t�gl�si Ertsei csal�d): K�k paizsban az �r asztala el�tt n�vekv�
oroszl�n balj�t a nyitott evang�liumon nyugtatva, jobbj�val pedig
egy felh�kb�l kib�v� angyal �ltal a fel�je ny�jtott kard ut�n ny�l.
Sisakd�sz: Foszl�nyok. Ertsey csal�d c�mere, egy c�meres k�nyvb�l, amely a XX. sz�zad elej�n k�sz�lt. Alkot�ja �s tulajdonosa egyar�nt ismeretlen. 2001-ben bukkant fel, egy k�nyv�rver�sen. Sz�vege: "Ertsey de T�gl�s, anno 1623." A hib�s �vsz�m Borovszkyra utal, az �br�zol�s el�k�pe ismeretlen. Az olt�r, amelyen emberalak �br�zol�s - tal�n Sz�z M�ria, karj�ban J�zussal - l�tszik, reform�tusokn�l elk�pzelhetetlen. Az oroszl�n szablya helyett egyenes kardot tart. A bibli�t nem
�rinti, s�t balj�nak tart�sa nem utal ara, hogy a bibli��rt ny�lna,
a ruh�tlan angyal �br�zol�s idegen a reform�tus szellemt�l. A koron�t
h�rom feh�r strucctoll d�sz�ti, a fest� nyilv�n �resnek tal�lta
a koron�t sisakd�sz n�lk�l, �s egy lehet�leg semleges d�sz�t�st
v�lasztott. Az Ertsey (Ercsey) csal�d birtok�ban l�v� �br�zol�s az el�z�ben
eml�tett c�meres k�nyvre megy vissza, a szint�n ismeretlen fest�
a k�pen n�h�ny jav�t�st eszk�z�lt, �gy a kard g�rbe (b�r nem tekinthet�
helyes szablya-�br�zol�snak), az angyal �br�zol�sa kev�sb� �gyetlen,
mint az el�k�p�n, az olt�r v�r�s emelv�nyen �ll, az olt�r el�oldal�n
kehely �br�zol�s l�that�, ami ugyan protest�ns jelk�p, de �rasztal�n
�br�zolni nem szok�s. Az olt�rk�p itt egy�rtelmuen Sz�z M�ri�t form�zza
a kis J�zussal. Vajay Szabolcs: A Johannita rend lovagjai. Cs�r�s, valamint Kelementelki Ravasz csal�d [5]. A le�r�s �s a c�mer mindkett�n�l azonos. "K�k pajzs alj�n gomolyg�, ez�st felh�b�l n�vekv�, veres nyelv�t �lt�, arany oroszl�n balj�t egy z�ld m�rv�nykob�l rakott olt�ron nyitott bibli�n nyugtatja, felemelt jobbj�val pedig egy aranymarkolat� szably��rt ny�l, amelyet a pajzsf�ben jobbr�l lebeg�, veres ruh�s, ez�stsz�rny� �s tal�ros angyal ny�jt fel�je. A peng�n arany fel�r�s: ARTE ET MARTE DIMICANDUM. Sisakd�sz: a koron�ba helyezett, b�bor b�l�s�, z�rt kir�lyi diad�m arany keresztp�ntj�t tet�z� arany kereszttel. Takar�k: k�k-ez�st �s veres-arany. Az oroszl�nnak a c�meren nincs farka. Ez nehezen magyar�zhat� hi�nyoss�g. A szablya ford�tott �ll�sban van �br�zolva: a fel�r�s a jobb oldal�n van. A z�ld olt�r (recte: �rasztala) a gyakorlatt�l idegen, erre p�ld�t a c�merfest� aligha tal�lt (l�sd k�s�bb). Tal�ros angyallal c�meren nem tal�lkozhatunk, a ruha veres sz�ne is igen szokatlan. A tal�r tal�n a lelk�szekre utalna? A kard felirat�ban az U betu V alakban val� �r�sa a k�z�pkorra utal. Elfogadhat�, de a fejedelems�g kor�ban m�r archaiz�l�snak hatott. Az �br�zolt sisakd�sz teljes lehetetlens�g. A b�bor b�l�s�, z�rt kir�lyi diad�m osztr�k, illetve f��ri jelleg� �k�tm�ny, aminek az erd�lyi fejedelem joghat�s�ga al� tartoz�, igencsak szer�ny �letvitel�, m�g bene possesionatusnak sem nevezhet� pr�dik�torok eset�ben a haszn�lata elk�pzelhetetlen. Kereszt reform�tus pr�dik�tor c�mer�ben �ppen lehetetlens�g. Az angyal v�r�s ruh�j�r�l megjegyezhetj�k, hogy e sz�nv�laszt�st
c�mertani szempont is indokolhatta, l�v�n ez esetben a c�mer azzal
a n�gy alapvet� sz�nnel sz�nezve, amit el�szeretettel haszn�ltak
a foszl�nyok sz�nez�s�re (k�k-ez�st, veres-arany), �s val�ban c�mer�nk
foszl�nyai is e sz�n�ssze�ll�t�st mutatj�k. Szerencs�sebb lett volna
�gy vinni v�r�s szint a c�merbe, hogy az �rasztala v�r�s, a - nem
tudni, milyen meggondol�sb�l v�lasztott - z�ld helyett.
|
