Z�ldsz�rny� ara (Ara chloroptera)

Hossza: 90 cm
Sz�rnya: 40,5 cm
Farka: 44-53 cm
Cs�re: 8 cm

Alapsz�ne m�lyv�r�s, h�t�nak als� r�sze �s farkcs�kja k�k. A v�llt�j�k, a kis sz�rnyfed�k b�zisa, a k�z�ps� sz�rnyfed�k �s a bels� karevez�k z�ldek, a k�zevez�k k�ld� z�szl�i s�t�tk�kek, a nagy sz�rnyfed�k �s a k�ls� karevez�k k�kek, az evez�k als� fel�lete m�lyv�r�s. A farkfed�k k�kek, farka m�lyv�r�s, fels� fel�let�n a tollak cs�csi r�sze sz�lesen k�k. �risze halv�nys�rga. Cs�r�nek fels� k�v�ja szarusz�n�, b�zis�nak als� r�sze �s az als� k�va s�t�tsz�rke-feket�s, l�ba s�t�tsz�rke. A toj� valamivel kisebb. A fiatalok a sz�leikre hasonl�tanak, farkuk r�videbb, �risz�k barna, cs�r�k fels� k�v�j�nak b�zisa �s als� k�v�ja vil�gosabb sz�rke.

�l�helye: Kelet-Panama, Kolumbia (kiv�ve d�lnyugati r�sz�t), Venezuela (kiv�ve a partvid�ket), Suriname, a k�t Guyana, Nyugat-Peru, Braz�lia (kiv�ve a d�lkeleti r�szt), Bol�via �szakkeleti �s d�lkeleti r�sze, Paraguay (kiv�ve d�li r�sz�t) �s tal�n Argent�na �szaki r�sze.

Alfaja: nincs.

De�k J�nos v�lem�nye: N�lunk legelterjedtebbek a k�k-s�rga ill. a z�ldsz�rny� ar�k. B�r nagytest� madarak, gazd�jukhoz m�gis nagyon ragaszkodnak �s kellemes t�rss� tudnak v�lni. A lak�sban tartott kisebb test� kuty�kat minden tov�bbi n�lk�l rendre utas�tj�k. Fel�gyelet n�lk�l nem aj�nlatos a ketrecb�l kiengedni, mert hatalmas �s er�s cs�r�vel (amivel a di�t, mogyor�t k�nnyed�n �sszeroppantja) k�rt tehet a b�torban. El�g j�l fegyelmezhet� madarak, ha rosszat csin�l r� lehet finoman csapni a cs�r�re �s k�zben mondani neki, hogy ,,nem szabad." A k�s�bbiek folyam�n m�r el�g csak r�sz�lni. Hangut�nz� k�szs�ge k�zepes.

vissza a lap tetej�re...