A komposzt�l� toalettek t�rt�net�b�l A komposzt�l� toalettek �st�pusa a sv�d Clivus Multrum, melyet 1939-ben fejlesztett ki Rikard Lindstr�m. Ma t�bb tucatnyi v�ltozata k�sz�l vil�gszerte. Legelterjedtebb Skandin�vi�ban �s az USA-ban. Az 1980-as �vekt�l gy�rtja a n�met Berger Biotechnik GmbH. 1991-ben a hollandiai Stiftung de Twaalf Ambachten tov�bbfejlesztette az eredeti v�ltozatot, az �j toalett neve: Compact Composter. Hogyan m�k�dik a komposzt�l� toalett? A komposzt�l� toalettek v�z�bl�t�s n�lk�l, h�zon bel�l m�k�dnek, teh�t nem azonosak a kerti �rny�ksz�kekkel. Szagmentesen alak�tj�k humussz� a fek�li�t �s a h�ztart�si szerves hullad�kot. Milyen k�rnyezetv�delmi el�ny�k sz�rmaznak haszn�lat�b�l? Megsz�nik a h�zi szennyv�z legf�bb szennyez�anyag�nak ut�np�tl�sa, ezzel a talajvizek �s �l�vizeink nitr�t-szennyez�d�s�t radik�lisan cs�kkenthetj�k. Fejenk�nt napi 50 l iv�vizet takar�thatunk meg. Milyen gazdas�gi haszna van?
KOMPOSZT�L� TOALETTEK
A Clivus Multrum (CM) m�k�d�si elve A fek�lia a v�z�bl�t�s n�lk�li (pottyant�s) �l�k�b�l az alatta elhelyezked�, szell�z�ssel ell�tott komposztkamr�ba jut. A konyhai szerves hullad�kot is ide sz�rhatjuk. A kamr�ban talajbakt�riumok �s mikroorganizmusok seg�ts�g�vel id�vel beindul az �sszegy�lt nyers komposzthalom aerob (oxig�n jelenl�t�ben zajl�) melegkomposzt�l�sa. A folyamat eredm�nyek�ppen cca. 2 � 2,5 �ves �rlel�s ut�n steril, szagtalan humusz keletkezik, mely azonnal hasznos�that�. A felesleges nedvess�g a szell�z�k�rt�n �t a szabadba t�vozik. A komposzt t�rfogata az �rlel�s sor�n � - 1/5 -�re cs�kken, mik�zben a tart�ly r�zs�s fenek�n lassan cs�szik az elt�vol�t� ny�l�s fel�. A komposztkamra a toalett-�l�ke alatt, a pinc�ben helyezkedik el. Egy hosszabb ejt�cs� k�zbeiktat�s�val az els� emeleten is l�tes�thet� egy tov�bbi �l�ke. |
![]() |
A Compact Composter (CC) m�k�d�si elve A CC hasonl� elven m�k�dik, de el�dj�hez k�pest �j el�ny�ket k�n�l:
Hazai beszerz�si lehet�s�gek A Szel�d Technol�gia Alap�tv�ny eln�ke, Ertsey Attila megkapta a Stiftung de Twaalf Ambachten vezet�j�t�l, Sietz Leeflangt�l az enged�lyt a CC gy�rt�s�ra. Az eredeti le�r�s szerinti �p�t�anyagokkal (fa, furn�rlemez, ferrocement) k�sz�lt pr�badarab t�l neh�znek bizonyult. Az alap�tv�ny �gy d�nt�tt, hogy technol�gi�t v�lt �s �vegsz�l-er�s�t�ses poli�szterb�l gy�rtja a tart�lyt. Az els� hazai gy�rt�s� CC az 1996-os Naturexpo-n mutatkozott be, a nagysiker� AUTON�M H�Z ki�ll�t�son. Jelenleg egy m�retben k�sz�l, 6 f� �lland� haszn�lat�ra. M�szaki adatok Be�p�t�si helysz�ks�glet
|
![]() |
T�j�koztat� �r: ~ 200.000,- + �FA + sz�ll�t�si k�lts�g
(a gy�rt� az �rv�ltoztat�s jog�t fenntartja)
Sz�ll�t�si hat�rid�
Megrendel�st�l sz�m�tott cca. 45 nap, 50 % el�leg befizet�s�vel
Inform�ci�
Ertsey Attila; telefon: (1) 349 1236 (napk�zben)