George Pattison

Kierkegaard: eszt�tika �s "az eszt�tikai"

Kierkegaard szerz�s�g�ben az "eszt�tikai" sz� k�t k�l�nb�z� m�don haszn�latos. Egyr�szt az "eszt�tik�"-ra utal a sz�pm�v�szetek �rtelm�ben; m�sr�szt etikai kifejez�sk�nt jelenik meg, hogy le�rja azt az �letet, amelynek nem siker�l feln�nie etikai lehet�s�geihez. Ebben a m�sodik �rtelemben vonatkoztatja a kifejez�st Kierkegaard a "sikertelen" egy�nekre �s m�g �ltal�nosabban a korra, amelyben �lt. Ez�ltal sz�nd�kosan v�lasztott egy igen specifikus konnot�ci�kkal rendelkez� sz�t, �s meglep�, hogy a k�s�bbi egzisztencialista �r�k, akik az "inautenticit�sr�l"-r�l �s a "rossz sors"-r�l �rtak, nem k�vett�k �t ebben a sz�haszn�latban. Mi�rt ezt a sz�t v�lasztotta ink�bb, mintsem egy m�sikat? Annak �rdek�ben, hogy megv�laszoljuk a k�rd�st, fel kell t�rnunk annak eredeti konnot�ci�it, tekintettel a sz�pm�v�szetekre, majd meg kell vizsg�lnunk, hogyan alkalmazhat�k mindezek egy �j, eredeti m�don az egzisztenci�lis pszichol�gia �s az id�kritika [Zeitkritik] vonatkoz�s�ban Kierkegaard-n�l.

Kierkegaard eszt�tikai b�v�let�nek teljes problematik�j�t gyakran kezelik biografikusan. "Az eszt�tikai"- mondj�k - elj�tt, hogy az emberis�g Istent�l val� elidegened�s�t szimboliz�lja, ez�rt Kierkegaard patriark�lis vall�s ellen ir�nyul� ifj�kori l�zad�sa romantikus �s m�v�szi form�t �lt�tt. Csakhogy ez a fajta megk�zel�t�s elhom�lyos�tja Kierkegaard eszt�tika-kritik�j�nak kultur�lis �s romantikus jelent�s�g�t. Nem seg�t ugyanis meg�rten�nk, hogy ebben az egyedi, intellektu�lis helyzetben mi�rt m�k�dhetett az "eszt�tikai" egy ilyen t�pus� vall�si elidegened�s elfogadhat� metafor�jak�nt vagy m�g ink�bb annak tapasztalatak�nt. Egy l�p�st h�tr�lnunk kell, �s fel kell tenn�nk a k�rd�st: v�lhet�leg mi volt az eszt�tika �rtelme Kierkegaard eszt�tikair�l alkotott fogalm�ban? Hogyan �rtelmezte Kierkegaard a tapasztalat s�m�it, a v�lem�nyt �s a cselekv�st, amelyeknek megvan a maguk els�dleges helye a m�v�szetek vil�g�ban? Puszt�n az�rt, hogy k�pesek legy�nk m�lt�nyolni azt a szerepet, amelyet a kifejez�s t�nylegesen bet�lt szerz�s�g�ben.

Hamar vil�goss� v�lik, hogy Kierkegaard eredeti felfog�sa a m�alkot�s l�trehoz�s�r�l, befogad�s�r�l �s �rt�kel�s�r�l - m�r amennyire a sz� egzisztenci�lis-vall�si fogalomm� t�rt�n� �talak�t�sa eredeti lehet - nagyr�szt olyan volt, mint kor�nak ember��, �s napjai f�bb eszt�tika teoretikusainak k�z�s el�feltev�seiben is osztozott. Szellemi �let�nek fog�kony korszak�ban kultur�lis �s szellemi �ramlatok gazdag k�lcs�nhat�sai �rt�k. Skandin�via �s N�metorsz�g, a romantika �s a hegeli�nizmus mind szerepet j�tszottak azoknak a l�t�mez�knek a kialak�t�s�ban, amelyek az eszt�tikai tapasztalatr�l �s a meg�rt�sr�l alkotott n�zet�t meghat�rozt�k. Mindazon k�l�nbs�gek ellen�re, amelyeknek �k maguk tudat�ban voltak, a m�v�szet alapsaj�toss�g�ra vonatkoz�an sz�mottev� volt az egyet�rt�s olyan elt�r� gondolkod�k k�z�tt, mint Schelling, Hegel �s Schopenhauer N�metorsz�gban, valamint Heiberg, Sibbern �s M�ller D�ni�ban.1 K�z�s nyelvet besz�ltek, �s sz�mos messze hat� feltev�sben osztoztak, amelyeket Kierkegaard sorj�ban, t�bb�-kev�sb� haboz�s n�lk�l elfogadott. A legjelent�sebb ezek k�z�l az idealista perspekt�va volt, amelyen bel�l a m�v�szet csaknem egyetemesen l�that�v� v�lt. Az idealista befoly�s annyira er�s volt az eszt�tik�ban, hogy m�g olyan gondolkod�k is, mint Schopenhauer �s Kierkegaard, akik sz�mos kulcsfontoss�g� k�rd�sben meghaladt�k az idealizmust, idealist�k maradtak a m�v�szet vonatkoz�s�ban. Ez azt jelentette, hogy a m�v�szetet l�nyeg�n�l fogva ide�lis term�szet�nek tekintett�k, �gy, mint ami az idea produktumak�nt l�tezik, �s m�g meghat�rozottabban, azon idea alakjak�nt, amely az �rz�ki megjelen�ssel ar�nyos: " a m�alkot�sban az �rz�ki elema m�alkot�s k�zep�n �ll, egyr�szt a k�zvetlen �rz�kis�g, m�sr�szt az eszmei gondolat k�z�tt. M�g nem tiszta gondolat, de �rz�kis�ge ellen�re m�r nem is puszta materi�lis l�tez�s, mint a k�vek, a n�v�nyek �s a szerves �let"2 Ezek Hegel szavai, de a meghat�roz�st aligha vitatt�k volna romantikus kritikusai. A m�v�szet enn�lfogva az a pont, amelyben a Kant els� k�t kritik�ja �ltal oly szigor�an megk�l�nb�ztetett k�t vil�g - az idea �s a megjelen�s, a mag�nval� dolgok [noumena] �s a jelens�gek [phenomena] vil�ga - �rintkezik �s egyes�l. A m�v�szetben a v�gess�get, k�ls�dlegess�get �s �lland� v�ltoz�st, �tszellem�ti �s megvil�g�tja a v�gtelens�g, bens�s�gess�g �s id�tlens�g f�nye. Az eszt�tikai intu�ci�ban m�r nem r�szben tudunk valamit: az eg�szet �rz�kelj�k - az �r�k boldogs�g k�p�t vagy el��rzet�t, evil�gi k�nt�sben.

H�rom ter�let vil�g�tja meg �lesen azt a m�dot, ahogyan Kierkegaard a m�v�szet idealista fogalm�t haszn�lja, saj�t v�lem�nyt alkotva ezzel a m�v�szet vall�ssal szembeni korl�toz�s�r�l. E h�rom: a m�v�szet ide�lis term�szete, az eszt�tikai tapasztalat szintetikus jellege �s a m�v�szet id�tlens�ge.

El�sz�r is vizsg�ljuk meg, mit foglal mag�ban a m�v�szet ide�lis term�szete! A Kant ut�ni gondolkod�sban k�zponti jelleg� volt az a meggy�z�d�s, hogy az idealizmust dinamikus felt�telek k�z�tt kell meg�rteni. Az idea, a kifejez�s szigor� �rtelm�ben, t�nylegesen azonosul az akarattal, mag�val a szabads�ggal, a gyakorlati �sszel, mely megel�z minden kauzalit�st: �nmaga oka, tiszta aktivit�s, nem f�gg semmit�l, ami hozz� k�pest k�ls�dleges, vagy nincs annak al�rendelve, hanem �nmeghat�roz�, auton�m. Mivel l�nyegileg produkt�v, �nn�n eredeti �s eredeztet� szubjektivit�s�b�l vet�ti ki a vil�g megjelen�s�nek felt�teleit, ak�rcsak Ficht�n�l az "�n" vagy Hegeln�l a "Szellem". Az elj�r�s, mely sor�n a tiszta ide�lis szubjektivit�s tev�kenys�ge �sszekapcsol�dik az empirikus val�s�g teljess�g�vel, rendk�v�l �sszetett, b�r - ism�telten a sz�mos hangs�lybeli �s �rt�kel�sbeli k�l�nbs�g dac�ra - a k�pzelet kulcsfontoss�g� szerepet j�tszik benne, s r�ad�sul k�l�n�sen bens�s�ges viszonyban �ll a m�v�szi kreativit�ssal. A k�pzelet mind az �rz�kel�s, mind az eszt�tikai tev�kenys�g sor�n arra szolg�lt, hogy el�seg�tse a "vil�g" kivet�t�s�t az "�n" bels� forr�saib�l, olyan eszk�zz� v�lva ezzel, mely �ltal az �n felfedezi saj�t v�gtelen lehet�s�g�t, vagyis azon k�pess�g�t, hogy minden k�v�lr�l r�k�nyszer�tett korl�ton �s megk�t�tts�gen fel�lemelkedj�k. A k�pzelet a szellem bels� szabads�g�nak t�kre.

Kierkegaard azt, hogy tudom�sa van az ilyen �rtelemben vett k�pzeletr�l, A hal�los betegs�g egy kulcsfontoss�g� szakasz�ban mutatta be, ahol azt �rta:

 

A fant�zia egy�bk�nt is annak m�diuma, ami v�gtelenn� tesz; nem k�pess�g, ahogy m�s dolgok k�pess�gnek nevezhet�k - ha �gy tetszik, mindent helyettes�t� [instar omnium] k�pess�g. Hogy milyen �rz�se, ismerete, akarata van az embernek, az v�g�l is att�l f�gg, hogy milyen fant�zi�ja van A fant�zia v�gtelen�t� t�kr�z�d�s, ami�rt is az �reg Fichte jogosan felt�telezte mag�ra a megismer�sre vonatkoz�an, hogy a fant�zia a kateg�ri�k eredete. Az �n nem m�s, mint t�kr�z�d�s [Reflexion], a fant�zia t�kr�z�d�s, az �n t�k�rk�pe, amely az �n lehet�s�ge3

 

Egy ilyen szakasz nem puszt�n Kierkegaard idealista �seihez f�z�d� viszony�ra vet f�nyt, hanem a huszadik sz�zadi egzisztencializmussal val� kapcsolat�r�l is sejtet valamit. A k�pzelet ezen felfog�s�t ugyanis, mint "az �n lehet�s�g"-�t, �sszef�gg�sbe hozhatjuk p�ld�ul azzal a le�r�ssal, amelyet Sartre A l�t �s a semmiben k�z�l a mag��rt l�t eredet�r�l, mint a szabads�g, �rt�k, szubjektivit�s �s lehet�s�g birodalm�r�l. Amint azt Sartre mondja: "Lehet�s�gr�l akkor van sz�, amikor ahelyett, hogy tiszt�n �s egyszer�en az vagyok, ami, azon jogomn�l fogva l�tezem, hogy azz� v�ljak, ami vagyok."4 Mind az idealizmusban, mind az egzisztencializmusban a k�pzelet �gy k�zvetlen�l �s elv�laszthatatlanul �sszefon�dik az �n vagy az �nmagas�g eredeti �nkivet�t�s�vel, mely �ltal felt�rul sz�munkra a lehets�ges emberi tapasztalat birodalma, amelyben az �n k�pes �nmag�t kifejezni, �nmag�nak form�t adni vagy egyszer�en �nmaga lenni.

A romantikus term�szetfiloz�fi�ban a term�szet vil�ga oly m�don v�lik l�that�v�, mint ami ennek a v�gtelen �s v�gtelen�t� ide�nak a m�k�d�s�t t�rja fel, de a m�v�szetben az idea m�g enn�l is �ttetsz�bben van jelen. A m�v�szet kifejez�sre juttatja azt, ami (gyakran) csup�n rejtve nyilv�nul meg a term�szet vil�g�ban.

Itt k�t probl�ma mer�l fel. El�sz�r a k�pzelet produkt�v jelleg�nek probl�m�ja, m�sodszor annak szintetikus min�s�g��, p�ld�ul azon min�s�g�, mely �ltal a k�pzelet a v�gtelen idea �n-kivet�t�s�t struktur�lt vil�gk�nt vagy alkot�sk�nt t�rja fel. Kierkegaard a k�pzelet mindk�t saj�toss�g�t megfelel�nek tartotta a m�v�szi alkot�s �s befogad�s vonatkoz�s�ban - b�r megtal�lta benn�k a fontos, nyomra vezet� jeleket a m�v�szet legv�gs� kudarc�hoz is (m�r ahogyan ezt � l�tta), a vall�s ellen�ben.

Egy korai napl�bejegyz�sben a "k�lt�k k�z�l a nagy zsenik" legend�s vaks�g�ra utal. Ez - mondja Kierkegaard - "�gy t�nik, jelzi, hogy amit akkor l�ttak, amikor a term�szet sz�ps�g�t meg�nekelt�k, k�ls� szemmel l�thatatlan volt, de felt�rult bens� �szt�n�s meg�rz�s�k sz�m�ra".5 M�s sz�val, a k�ls� forma puszt�n az idea term�ke vagy kifejez�d�se; b�r az idealit�s vil�ga Kierkegaard szeml�let�ben az idealista gondolkod�s�t�l mer�ben elt�r� ontol�giai st�tust nyer. Kereszt�ny n�z�pontb�l - mely el�felt�telezi a buk�st, az ember elidegened�s�t mind Istent�l, mind saj�t l�nyegi l�tez�s�t�l - az emberi szubjektum, a val�s�got mint olyant, csakis bens� szabads�ga alapj�n k�pes meghat�rozni. A kellene m�g nem jelenti azt, hogy k�pes vagyok r�.� K�vetkez�sk�pp, amikor a k�pzelet kivet�t egy vil�got, amelyben az �n l�nyegi �rdekl�d�se t�kr�z�dik �s realiz�l�dik, az puszt�n egyetlen alternat�v�ja lehet a teremt�s, buk�s, megv�lt�s �s �t�let kereszt�ny dialektik�ja �ltal meghat�rozott vil�gnak. Mivel azonban Istent ismerik el v�gs� alapk�nt �s a val�s�g j�t�ll�jak�nt, ez maga ut�n vonja, hogy az, ami tiszt�n az emberi k�pzelet term�ke, nem tarthat ig�nyt arra, hogy "val�di" legyen. Val�s�ga csakugyan puszta ill�zi�nak bizonyulhat. Ez az eset �ll fenn (Kierkegaard szerint) a romantikus ir�nia k�pvisel�in�l, �s az olyan, saj�t szerz�s�g�b�l vett k�pzeletbeli szerepl�k eset�ben, mint Cs�b�t� Johannes �s Quidam, akikn�l egy kiz�r�lag k�pzeletbeli lehet�s�geken alapul� �let �ress�g�t �rja le.6

E kritika tov�bbi el�gaz�sait k�vethetj�k nyomon, amennyiben a k�pzelet idealista elgondol�sa �ltal felvetett k�t probl�ma k�z�l a m�sodik ir�ny�ba fordulunk, nevezetesen az eszt�tikai tapasztalat szintetikus jellege fel�. A m�v�szet, amint azt megjegyezt�k, az ide�t mint vil�got t�rja fel, s ez�ltal ell�tja konkr�t, �rz�ki form�val, mely val�ban az eszt�tikai tapasztalat �lvezet�nek egyik f� forr�sa, amint abban az idealista �rtelmez�k egyet�rtenek. Az eszt�tikai tapasztalat az �rz�ki, materi�lis �letnek olyan egys�get �s idealit�st ad, mely a tapasztalat m�s dimenzi�iban nem nyilv�nul meg k�zvetlen�l.

Kierkegaard ezt �gy fogalmazza meg: "Az istens�g alkot�sai t�l nagyok sz�momra; mindig elveszek a r�szletekben", de egy m�alkot�sban

 

Meg tudom tal�lni azt az arkhim�d�szi pontot, �s mihelyt megtal�ltam, minden azonnal vil�goss� v�lik sz�momra. Akkor k�pes vagyok nyomon k�vetni ezt az egyetlen f� ide�t, �s k�pes vagyok meg�rteni, hogyan szolg�lja minden r�szlet ennek megvil�g�t�s�t. A szerz� teljes individualit�s�t �gy �rtelmezem, mintha tenger lenne, amelyben minden egyes r�szlet visszat�kr�z�dik.7

 

Az im�nti napl�r�szlet abb�l az id�szakb�l sz�rmazik, amikor Kierkegaard folytonosan visszat�rt "az arkhim�d�szi pont" k�rd�s�re, mely a l�tez�snek egys�get �s �sszef�gg�st ad. B�r a rossz probl�m�j�nak, a tudom�nyos tud�snak �s azon fiatalember etikai dilemm�inak vonatkoz�s�ban, aki megpr�b�lja megtal�lni �tj�t a vil�gban, ez a pont meghat�rozhatatlan marad.8 Ezzel szemben a m�v�szet eset�ben mindez k�zvetlen�l, intuit�v m�don van jelen. A m�v�szetben olyan teljess�get tapasztalunk meg, amelyet m�sutt megtagadnak t�l�nk. A m�v�szet t�kre az eg�sz olyan l�tv�ny�t biztos�tja, amelyet a k�zvetlen empirikus megfigyel�s nem k�pes ny�jtani sz�munkra. Ebben a tekintetben Kierkegaard a romantikusokhoz hasonl�an, Goethe Wilhelm Meister c�m� reg�ny�t azon az alapon �rtelmezte minden m�v�szi t�rekv�s paradigm�jak�nt, hogy sikeresen egyes�ti a tapasztalat megind�t�an fens�ges ter�t, s egyetlen v�gs� egys�gre vonatkoztatja azt. "A teljes, t�kr�z�d� vil�g, egy val�di mikrokozmosz "9 - mondta.

Ha a m�v�szetnek az a t�rekv�se, hogy ily m�don az egys�g �s a harm�nia �rzet�t keltse, meg is val�s�tja azt, j�llehet ennek k�vetkezm�nyek�ppen nem foglalkozhat olyan szubjektum-k�rd�ssel, mely l�nyeg�n�l fogva disszon�ns vagy t�k�letlen. A r�ttal vagy a f�jdalommal egyed�l m�v�szi m�don foglalkozhat, mely sor�n az el�bbiek egy v�gs� megold�s f�ny�ben mutatkoznak, s minden j� v�get �r. A m�v�szet teh�t �sszeb�k�t minket az �lettel, mivel harmonikus, kellemes k�pet ny�jt arr�l, milyen is az; s k�vetkez�sk�pp, a szenved�s k�sz�b�n �rz�kelt b�rmely s�relem�rzet�nket �rz�stelen�ti. Az eszt�tikai forma m�g a trag�di�ban is arra �szt�n�z, hogy a szenved�st r�szv�ttel, elm�lked�en, �rdek n�lk�l figyelj�k meg.1O Ez�ltal a m�v�szet lev�gja az �let sarkait, �s kisim�tja durva szeg�lyeit. A Vagy-vagy egyik recenzense helyesen fogalmazott, amikor k�r�l�rta az eszt�tika e k�nyvben el�felt�telezett fogalm�t:

 

Amit a v�ges �letnek g�rc�l�ssel �s szenved�ssel kell el�rnie, azt a m�v�szet a m�r el�rt val�s�gk�nt �br�zolja. A sz�p m�alkot�sokr�l val� elm�lked�s ez�rt olyan gazdag forr�sa az �lvezetnek �s a szellemi gy�ny�r�s�gnek; s ez�rt olyan felemel� �s felszabad�t�; minthogy az ember a v�ges �talakul�s�t az ill�zi� m�gikus t�kr�ben szeml�li, felemelkedik egy m�sik vil�gba, amelyben ism�t megleli �nmag�t, megszabadulva azokt�l a l�ncokt�l, melyek e f�ldi �letben a v�ges lelket rabszolgasorban tartj�k.11

 

J�l �sszeegyeztethet� ez p�ld�ul Kierkegaardnak az arr�l adott besz�mol�j�val, hogy milyen hat�st gyakorolt r� a t�nd�rmes�k olvas�sa: "Amikor f�radt vagyok, �s �tel�t�d�m a napokkal�, a t�nd�r-mes�k felfriss�t�, meg�j�t� f�rd�t jelentenek sz�momra. Benn�k minden v�ges, f�ldi gond eleny�szik; s v�gtelen az �r�m, s�t m�g a b�nat is."12

Ez persze nem jelenti azt, hogy Kierkegaard minden m�v�szett�l megk�veteli a val�s vil�gb�l t�rt�n� teljes kiszakad�st. �pp ellenkez�leg, a reg�nym�v�szet tekintet�ben mag�t�l �rtet�d�nek tartotta, hogy a j� irodalom az �r� j� harc�t�l �s ebb�l ered� gy�zelm�t�l f�gg, ezt pedig egyfajta �dv�s "�letszeml�letnek" nevezi, mely "az �let csendes �lvezet�t" �rasztja mag�b�l. De m�g az elj�r�s is - amelynek seg�ts�g�vel Kierkegaard ezt a fajta �letszeml�let�t le�rja - nyilv�nval�v� teszi, hogy a m�v�szetnek semmi dolga azzal, ami �nmag�ban v�ve disszon�ns �s kib�k�thetetlen. Az �letet a m�v�szet csak akkor fogadhatja be, ha el�bb megszel�d�lt, s �tsz�r�d�tt a m�v�sz megb�k�t� szellem�n.13

A harmonikus, �r�mteli min�s�g, mely a m�v�szet legf�bb dics�s�ge, enn�lfogva korl�toz� t�nyez�k�nt bukkan fel a m�v�szet vall�shoz val� viszony�ban, mert csup�n az eszt�tikai tapasztalat r�vidre z�r�sa vehet r� minket arra a gondolatra, hogy meg�rkezt�nk, amikor val�j�ban m�g messzire kell menn�nk. A m�v�szet kegyelmi �llapot�nak k�pe egyfajta ill�zi� - "Ism�t fel�bredek, �s elkezd�dik az a teljesen egyforma tragikus viszonylagoss�g mindenben, rosszabb, mint valaha."14 A m�v�szet �rz�stelen�t� hat�ssal b�r, m�g a kereszt�nys�g azt tan�tja, hogy "Egy seb nyitva hagy�sa nagyon gy�m�lcs�z� is lehet: egy eg�szs�ges �s ny�lt seb; n�ha az a legrosszabb, amikor beheged."15 A m�v�szet ennek ellen�re a seb betakar�s�ra t�rekszik �s azon az elven m�k�dik, hogy "csak az eg�szs�g szeretetre m�lt�."16

 

A k�lt�szet a t�k�letlen val�s�g tagad�s�val t�r fel egy magasabb val�s�got, azt, ami t�k�letlen, kifejleszti, �s �talak�tja t�k�letess�, s ez�ltal megb�k�ti a m�ly f�jdalmat, mely minden dolgok be�rny�kol�s�ra t�rekszik. �gy a k�lt�szet egyfajta megb�k�t�s, de nem az igazi megb�k�t�s, mert nem b�k�t meg azzal a val�s�ggal, amelyben �lek.17

 

Az eszt�tika azzal gy�gy�tja be az �let f�jdalm�t, hogy seg�t elfelejten�nk val�di egziszt�l� �n�nket, �gy az egy�n "elt�nik, ak�r egy v�gtelen�l kicsiny hang, a l�tez�s szf�rikus harm�ni�j�ban."18 A vall�s azonban azzal gy�gy�t meg prec�zen, hogy eml�keztet a t�nyleges �n neh�z helyzet�re, arra, hogy Isten el�tt felel�s saj�t nem l�t��rt, �s hogy mag�ra kell v�llalnia esetlegess�ge �s f�jdalma minden terh�t.

Egy harmadik jelent�s felt�telez�s a m�v�szetr�l, amelyben Kierkegaard osztozott kort�rsaival, a m�v�szet id�tlens�g�be vetett hit volt. A m�v�szet - mondta Schopenhauer - "meg�ll�tja az id� kerek�t".19 A m�v�szet harmonikus t�k�letess�g�nek �s teljess�g�nek erej�n�l fogva, kiemel minket az id�beli l�tez�s sz�tsz�rts�g�b�l; az id� �ltal kik�nyszer�tett elk�l�n�l�s korl�tjai sz�tt�rnek. A romantikus filoz�fus, Henrik Steffens, egy el�ad�sban, melyet gyakran tekintenek a romantikus mozgalom kezdeti jel�nek Skandin�vi�ban, azt mondta k�z�ns�g�nek, hogy az eszt�tikai intu�ci� arra szolg�l, hogy "�rz�kenny� tegyen benn�nket azokkal az id�kkel kapcsolatban, amelyek a m�ltban rejt�znek. Fel�breszti a harcosokat s�rjaikb�l, az istenek �s az istenn�k elj�nnek k�z�nk, egyed�l�ll� zeng�ssel visszhangzik minden hang a r�g elveszett korokb�l".20 Az olyan szavak, mint az "�r�kk�val�" �s a "halhatatlan", el�rasztj�k a tizenkilencedik sz�zadi eszt�tika lapjait - �s Kierkegaard ez al�l sem kiv�tel. A Don Juanr�l �rt essz�ben meg�llap�tja, hogy ez a m� nem puszt�n "klasszikus", hanem val�j�ban "halhatatlan". Forma �s tartalom t�k�letes megfelel�se miatt Mozart "Don Juanj�val l�p be azon halhatatlanok, azon nyilv�nval�an megdics��ltek sor�ba, akiket nem takar felh� az emberek szeme el�l".21 Amikor befejez�dik forma �s tartalom k�rforg�sa, a m�v�szet kiemelkedik a v�ltoz�s �s hanyatl�s k�r�b�l, mely az id�beli l�tez�st jellemzi. Ezt a k�rd�st tal�l�an szeml�lteti n�h�ny �szrev�tel, amelyeket Kierkegaard az "�r�k k�pm�sok" fogalm�r�l jegyzett fel napl�j�ban:

 

N�ha nagyon �rdekes lenne p�ld�kkal kifejteni, mit jelentenek az �r�k k�pm�sok eszt�tikai �s m�v�szi �rtelemben Egy cs�nak a Kallebro Beachen, egy cs�nak, amelynek egyik v�g�ben egy angoln�t szigonyoz� ember �ll, ez�ltal a cs�nak egyik v�ge a leveg�be emelkedik - finoman �rnyalt sz�rke h�tt�r - ez �r�k k�pm�s. Egy h�tk�znapi vitorl�s a Kallebro Beachen nem �r�k k�pm�s - mi�rt nem? Mert a vitorl�s nem �ll l�nyegi kapcsolatban Kallebro Beach saj�tos jelleg�vel.22

 

Egy k�pm�s akkor "�r�k", ha form�ja, fest�i k�lleme �s tartalma t�k�letes �sszhangban �ll egym�ssal. Nem a tartalom vall�si vagy filoz�fiai jelent�s�ge sz�m�t, hanem az, hogy teljes eg�sz�ben �s megfelel� m�don jusson kifejez�sre. M�g egy angoln�ra hal�sz� ember is k�pes lenne ily m�don �tv�ltozni "�r�k k�pm�ss�". B�r van ebben egy rejtett felt�tel: hogy a sz�ban forg� idea (vagy tartalom) t�nylegesen k�pes arra, hogy kifejez�dj�k egy k�ls� form�ban. M�s idealista eszt�t�khoz hasonl�an Kierkegaard �gy v�lte, hogy a m�v�szetben van egyfajta t�rt�neti fejl�d�s "a t�rbeli meghat�roz� jegyekt�l az id�beliek ir�ny�ba". A m�v�szet a szobr�szaton �s a fest�szeten �t, a fel�p�t�s puszta t�rbelis�g�b�l fejl�dik a zene �s a k�lt�szet "id�beli" m�v�szet�v�. A k�lt�szetnek "Nincs sz�ks�ge arra, hogy a pillanatra korl�tozza �nmag�t olyan �rtelemben, ahogy a fest�szet teszi, �s nem is t�nik el nyomtalanul, �gy mint a zene. De mindezek ellen�re arra k�nyszer�l, hogy a pillanatban �sszpontosuljon. Ez�rt megvannak a maga hat�rai, �s nem tudja �br�zolni azt, aminek a val�s�ga �ppen az id�beli szukcesszi�."23 Legf�k�ppen abban az esetben igaz ez, amit Kierkegaard bels� t�rt�netnek nevez, olyan t�rt�netnek, amelyben az id� szubjekt�v tapasztalata a meghat�roz�. Egy k�p, mely Nap�leont �br�zolja harci parip�j�n, tal�n megfesthet valamit a nagy t�rt�nelmi igazs�g pillanat�b�l a k�ls� t�rt�net szf�r�j�ban, de semmilyen k�p nem m�rhet� �ssze a bels� t�rt�net folyamataival.

 

Ha h�st akarok �br�zolni, aki birodalmakat �s orsz�gokat h�d�t meg, akkor ez kiv�l�an �br�zolhat� a pillanatban, de a keresztet hordoz�, aki mindennap felveszi a keresztj�t, soha nem �br�zolhat� sem a k�lt�szetben, sem a m�v�szetben, mert a csattan� [az], hogy minden nap ezt teszi A b�tors�g kit�n�en �sszpontos�that� a pillanatban, a t�relem nem, mert a t�relem �ppen az id� ellen harcol a t�r�s m�v�szileg nem �br�zolhat�, mert csattan�ja �sszem�rhetetlen a m�v�szettel; nem is k�lthet� meg, mert az id� tart�ss�g�t k�veteli meg.24

 

A m�v�szet csak olyan t�m�kkal k�pes foglalkozni, amelyek "szinte t�rbelileg s�r�s�dnek" egyetlen "pillanatba"; �gy a m�v�szet id�tlens�ge a megt�veszt�s elem�t hordozza. Nem az eredeti �r�kk�val�s�g, hanem a perspektivikus ill�zi� az, mely fennmarad az id�ben, a "l�tez�s nyom�scs�kken�s�nek"25 az a fajta megsemmis�t�se, amelyben a szubjekt�v lehet�s�gek birodalma robban�sszer�en kiszabadul a mag�nval� l�t puszta k�ls�dlegess�g�b�l. Wilhelm t�rv�nysz�ki tan�csos �gy besz�l fiatal, eszt�tikai st�diumban �l� bar�tja k�pess�g�r�l, hogy ment�lis dagerrot�pi�kat k�sz�t r�la, r�gz�ti az elhalad� pillanat k�p�t, s kiragadja azt a meg�lt id� folyam�b�l.26 Mindez azt sugallja, hogy valamennyi eszt�tikai t�rekv�s l�nyege: a jelent�s�gteli azonos�t�sa a pillanatnyival. Ellenben a hit feladata (az egyik �p�letes besz�d kifejez�s�vel �lve) az, hogy "�regebb� v�ljon a pillanatn�l"27 t�relemben �s kitart�sban, az�rt hogy ut�nozza Isten v�ltozhatatlans�g�t; ezt a von�st Kierkegaard hat�sosan �rja le utols� �p�t� besz�d�ben, ahol meglehet�sen nyilv�nval�v� v�lik, hogy e v�ltozhatatlans�got nem negat�v vagy metafizikai felt�telek k�zt gondolja el, hanem az id�beli folytonoss�g �s maradand�s�g min�s�gek�nt - �s kiz�r�lag ilyen m�don id�n t�lik�nt is.28

A m�v�sz kiragad minket az id�b�l, az �r�k�s mozg�s �radat�b�l, a jelenb�l, s �llhatatosan felold a j�v�beli "m�g nem" �s a m�ltbeli "m�r nem" vil�g�ban. Az amerikai kritikus, Harold Bloom �rta, hogy: "A k�lt�i akarat bizony�t�k az id� ellen�ben, mely bossz�v�gy�an t�rekszik a �van�-nak a �volt�-tal t�rt�n� helyettes�t�s�re."29 Mindamellett a kereszt�nys�g (ahogyan azt Kierkegaard �rtelmezi), �tadja a h�v�t egy az id� miszt�rium�ban t�rt�n� utaz�snak, hogy mag�ra v�llalhassa id�belis�g�nk, muland�s�gunk teljes terh�t, s ez�ltal semmi voltunkat �s hal�lunkat is. Csak �gy l�phet�nk val�di kapcsolatba Istennel. Csakhogy a k�lt� a val�s�gban nem k�pes l�p�st tartani az id�vel - annak meghalad�s�r�l m�r nem is besz�lve! A m�v�sz "�r�k k�pm�sai" megt�veszt�k, val�j�ban al� vannak rendelve id�nek �s hanyatl�snak: "�gy h�t, amikor a l�lek nem emelkedhet fel �r�k vil�g�ba, f�l�ton meg�ll, gy�ny�rk�dik a felh�kben visszat�kr�z�d� k�pekben, �s siratja muland�s�gukat."30 Az eszt�tikai k�pm�s v�gleges m�l�konys�g�nak �rzete csakugyan visszat�r� a romantikus m�v�szetben, mely �gy t�nik, felismerte, hogy "Mi a dalban �l, fent halhatatlan / Lent a l�tben elmer�l."31 Vagy, ahogyan Kierkegaard nagy riv�lisa, N. F. Gruntvig fogalmazott: "B�v�s �lom / az �r�kl�t gy�ngyszem�r�l, id�k folyam�n / r�szeded a gyarl�t, ki hi�ba �zi, / mit a sz�v a k�pzetben, s m�v�szetben k�v�n, / s �gy h�vja �tart�snak� azt, mi bizton semmibe v�sz."32 A romantikus l�lek, amint azt Kierkegaard korai napl�iban �rta, v�gyakoz� l�lek, azt hajszolja, ami folytonosan kit�r el�le. Alapj�ban v�ve ez mag�nak az id�nek a miszt�riuma, vagy m�g pontosabban, jelent�s �s igazs�g miszt�riuma az id� vonatkoz�s�ban.

Ez a miszt�rium bens�s�gesen �sszekapcsol�dik az alkot�, szubjekt�v akarat dinamik�j�val. Az�ltal, hogy a lehet�s�gek birodalm�t saj�t �nkivet�t�s�nek seg�ts�g�vel t�rja fel abb�l a birodalomb�l, "ami van" (az adott, mag�nval� l�t), az �n alapvet�en id�belik�nt vet�ti ki �nmag�t. �gy a lehet�s�g, pontosabban "ami lehet", az, ami l�trej�het, �s m�gsem j�n l�tre. A lehet�s�g �gy t�rja fel az id�t (k�l�n�sen a j�v�t), mint az �n l�nyegi k�rnyezet�t. Mivel a j�v� az, amiv� v�lhatok, az �n, amely�rt felel�s vagyok, az �n az, ami cselekedeteim, d�nt�seim �ltal j�n l�tre. "Az az ember, aki a j�v�vel harcol - �rja Kierkegaard -, mag�val harcol.33 Az autentikus szem�lyis�gre teh�t csak akkor tal�lhatunk r�, ha felk�sz�l�nk arra, hogy al�mer�lj�nk az id� folyam�ban, �s felel�ss�g�nket saj�t j�v�nkre vonatkoztassuk. Az id� az �r�kk�val�s�gnak nevel minket, mivel az �n csak az id�ben �s az id� �ltal nyeri el azt a jelleget, amelyet Heidegger "el�refut� elhat�rozotts�g"-k�nt34 �s Kierkegaard "t�relmes v�rakoz�s"-k�nt35 �rt le. Ez az, ami az �letet egys�gess� �s �sszef�gg�v� teszi.

Ezzel szemben a m�v�szet az �nt mer�ben elt�r� ir�nyban vet�ti ki, a k�pzelet t�rbelileg meghat�rozott vil�g�ba. A m�v�szet, ak�rcsak Wilhelm t�rv�nysz�ki tan�csos fiatal bar�tja, l�nyeg�t tekintve t�relmetlen, s arra t�rekszik, hogy az id� v�gtelen nyitotts�g�t a pillanatba s�r�tse. A m�v�szet nemezise teh�t az unalom, a pillanatt� reduk�lt id�, amelyben nincs el�tt �s ut�n, nincs kapcsol� l�ncszem. Az elvont egyhang�s�g elker�l�se v�gett a m�v�sz, hogy megd�bbentsen �s �sszezavarjon minket, kiragad a folytonoss�g felfedez�s�nek neh�zs�ge al�l, melyet a l�tez�s t�r el�nk.

Kierkegaard feltev�se szerint a m�v�szet teh�t l�nyeg�n�l fogva arra korl�toz�dik, hogy a transzcendenci�val, a szenved�ssel �s az id�vel, a vall�si egzisztencia h�rom f� jellemz� von�s�val foglalkozz�k. Ez nem jelenti sz�ks�gk�ppen azt, hogy a m�v�szet eg�sz�ben v�ve erk�lcstelen vagy vall�stalan, de mivel Kierkegaard hajlik arra, hogy minden k�rd�st vall�si k�rd�ss� reduk�ljon �s minden �letet "vall�sosan megtervezettnek"36-nek tekintsen, b�rmit, ami elbukik a teljesen vall�sos magatart�s hi�ny�ban, hajlamos a k�ts�gbees�s valamely form�j�nak l�tni. F�leg a m�v�szetet, ami a v�gyak beteljes�t�s�nek egyfajta p�tl�kak�nt mutatkozik meg - nagyon hasonl�an ahhoz, ahogyan Nietzsche �s Freud tekintettek a vall�sra. Takargatja �s hom�lyba burkolja a f�jdalom val�di gy�kereit, s ez�ltal megg�tolja a l�lek radik�lis gy�gyul�s�t. Kierkegaard az eszt�tikai tapasztalat jelmondat�t Brorson p�sp�k szavaiban fedezte fel: "Amikor legink�bb levert a sz�v, az �r�m h�rf�ja felhangol�dik". Az eszt�tikai egzisztenci�nak - teszi hozz� Kierkegaard - "sz�ks�gszer�en kell boldogtalannak lennie".37 A m�v�sz az, "aki m�ly k�nokat rejt sz�v�ben, de ajkai �gy vannak form�lva, hogy mik�zben s�hajok �s ki�lt�sok hagyj�k el, mindez �gy hangzik, mintha sz�p muzsika lenne."38 "�ntudatlan �ldozat", akinek az�rt van sz�ks�ge a vall�sra, hogy az r��bressze saj�t helyzet�re.39 Ahelyett, hogy elnyern� a val�di vil�got (melyet a teremt�s, buk�s, megv�lt�s kereszt�ny dialektik�ja jellemez), megmarad a saj�t maga �ltal kre�lt illuz�rikus vil�gban.

Ennek az elemz�snek a megvil�g�t�s�ban nyilv�nval�v� v�lik, hogy a m�v�szet Kierkegaard-n�l, a hit kiv�tel�vel, az �let minden form�j�nak modellj��l szolg�l; az eszt�tika "az eszt�tikai" b�zis�v� v�lik. Ily m�don m�g a ny�rspolg�r filiszterek is (akiknek eszt�tikai �rz�ketlens�ge nem volt er�ny Kierkegaard szem�ben) le�rhat�k "eszt�tikai"-k�nt, mivel a ny�rspolg�r hitbuzg�s�g ott hirdet b�k�t, ahol nincs b�ke, �s egyetlen v�llr�nd�t�ssal elint�zi az egzisztenci�lis id�belis�g kih�v�s�t. A szenved�s �s a muland�s�g hom�lyba burkol�s�val pedig kit�r "Isten el�tti" helyzet�nek tudatos�t�sa el�l. A m�v�sz vil�g�hoz hasonl�an a ny�rspolg�r vil�ga is emberalkotta vil�g, amit az akarat sz�lt, hogy elker�lje a dolgok isteni elrendel�s�nek val�s�g�t.

 

�rt�kel�s

 

Kierkegaard �rve kezdett�l fogva hib�s, el�sz�r is az�rt mert (t�bb�-kev�sb� ellenvet�s n�lk�l) �tveszi a m�v�szet idealista szeml�let�nek uralkod� elk�pzel�seit. Az idealista eszt�t�k rendelkeztek azzal a k�pess�ggel, hogy a m�v�szetet egy az �letr�l alkotott mindent �tfog� szeml�let kontextus�ban mutass�k be. Az eszt�tik�t olyan szisztematikusan m�velt�k, mint soha azel�tt, �s megmentett�k a dilett�ns megk�zel�t�st�l. Sz�mos idealista felt�telez�s azonban rendk�v�l vitathat� volt. Az �ltaluk elfogadott esszencialista m�dszer val�ban tartalmaz egy alapvet� hib�t, nevezetesen azt, hogy a m�v�szetet egy arr�l adott a priori defin�ci� seg�ts�g�vel pr�b�lja meg�rteni, hogy milyennek kellene lennie a m�v�szetnek. Az ilyen defin�ci�k ugyanis mindig el�re kiz�rj�k �s meghat�rozz�k, hogy mi az, amit m�v�szetnek lehet tartani, �s mi az, amit nem. Az a m�d, ahogyan Hegel Bach M�t�-passi�j�t f�lredobja mint "jelent�ktelen"-t, nem puszt�n az egy�ni �zl�s szesz�ly�b�l fakad, hanem olyasmi, ami k�ts�gtelen�l b�rmikor megt�rt�nik, ha elfogadjuk az esszencialista megk�zel�t�st. Az idealista elv alapj�n p�ld�ul, a huszadik sz�zadban alkotott komoly m�v�szet t�bbs�g�t aligha tarthatn�k egy�ltal�n "m�v�szet"-nek. Val�j�ban ezeknek az elveknek a popul�ris szinten t�rt�n� folytonos megragad�sa az, ami m�g sok embert megakad�lyoz abban, hogy sz�mos modern mester m�v�t hiteles m�v�szi alkot�sk�nt fogadja el. Az viszont b�rmely m�v�szeti elm�letben nyilv�nval� gyenges�gnek tekinthet�, ha igaz�b�l k�ptelen helyet tal�lni annak sz�m�ra, ami m�v�szetk�nt j�n l�tre, �s akk�nt tapasztalhat� meg. A probl�m�t bonyol�tja, hogy sz�mos modern m�v�sz tudatosan visszautas�tja a "m�v�szet" ide�j�t, azaz a m�v�szet idealista felfog�s�t. Mindez, a Stanely Carvell �ltal �rottak �rtelm�ben azt jelenti, hogy "komoly m�v�szet�nk olyan felt�telek k�zt j�tt l�tre, amelyet Kierkegaard annak apostolak�nt �s nem g�niuszak�nt hirdet a modern m�v�szet hat�konys�g�t mind a l�trehoz�sban, mind pedig a befogad�sban, olyan kateg�ri�kban kell meg�rten�nk, amelyek vall�siak vagy azok voltak."40 M�s sz�val, a modern m�v�szet k�sz arra, hogy felt�rja az emberi elidegened�s, az �npuszt�t� �szt�n �s a szenved�s val�s�g�t - azokat a t�m�kat, amelyekb�l az idealist�k, itt bele�rtve Kierkegaard-t is - kirekesztett�k.

M�sfel�l van valami, ami igencsak nem kiel�g�t� Kierkegaard-nak a m�v�szet �s id� kapcsolat�ra vonatkoz� felfog�s�ban, �s fel kell tenn�nk a k�rd�st, vajon az �ltala fel�ll�tott �les dualizmus val�ban fenntarthat�-e. Mert nem az-e a helyzet, hogy a m�v�szet, ahelyett, hogy kiragadna minket az id�b�l, gyakran az�rt m�k�dik, hogy elm�ly�tse �s felfokozza id��rz�k�nket? Gondoljunk a fest�szetre, mely �gy t�nhet, ink�bb tiszt�n t�rbelileg sz�l�t meg minket, mintsem id�belileg. De vajon nem a fest�szetr�l val� tapasztalatunk r�sze az, hogy maga a t�rbeli fel�let a l�tez�s l�nyegi id�belis�g�vel val� m�ly foglalatoss�gra cs�b�t? Gondoljunk Monet-nak a Giverny-ben l�v� kertj�r�l k�sz�lt festm�nyeire!. K�pek egym�st k�vet� sor�ban festi meg a kert sz�ps�geit, liliomos tavait, vir�gos bolt�veit, k�sz� lilaak�cait. Az elk�l�n�l� t�rgyak felold�dnak egy foly�kony egys�gben, amint vonal �s sz�n egym�sba olvadnak, megteremtve a der� �s nyugalom szinte mindent fel�lm�l� �rz�s�t. Ha valahol, akkor itt id�tlen az "eszt�tikai", az id�s ember l�tom�s�nak id�tlens�ge, mely az �r�kk�val�s�g k�sz�b�n egyens�lyoz. De �gy van-e ez? Vagy m�g itt sem lelj�k fel magunkat, szemk�zt az id� rejtelmes �s v�gtelen �raml�s�val? Mert itt nemcsak abban lel�nk �lvezetet, ami k�pileg megjelenik, hanem a k�pi fenom�neknek az id�n kereszt�l megval�sul� folytonoss�g�ban �s �talakul�s�ban is. A k�pek beavatnak elm�l�sukba, a puszta �tmenetis�g �r�m�be. S csaknem buddhista �rtelemben, a t�rbeli forma paradox hat�s�t �rik el, az �raml�s �s v�ltoz�s vil�g�nak egy m�lys�ges �s l�nyegi mozg�sban t�rt�n� felt�r�s�val.41

Kiszakadhat-e valaha is a m�v�szet a jelent�sek �s vonatkoz�sok tot�lis h�l�j�b�l, mely megalkotja �letvil�gunkat? An�lk�l, hogy b�rmif�le reduk�l� kontextualizmushoz csatlakozn�nk, azt mondhatjuk, hogy minden �rz�k, bele�rtve az eszt�tikai �rz�ket is, beleilleszkedik vil�gban l�t�nk mindent �tfog� horizontj�ba. A m�v�szet az �letb�l sz�rmazik, �s abba t�r vissza. Egy olyan �rtelemben, mely nem eg�szen felel meg Kierkegaard sz�nd�k�nak, a m�v�szet egzisztenci�lisan jelent�s�gteli. A m�v�szetet, amint azt George Steiner nemr�g bizony�totta, mindig a megv�laszolhat�s�g min�s�ge jellemzi, a l�tez�ssel szemben.42

A probl�ma egy r�sz�t lehets�ges, hogy mag�ban foglalja az, amit Kierkegaard k�sz volt egzisztenci�lis jelent�s�g�k�nt figyelembe venni. Igazolta-e nyomat�kosan ezt a szenved�s �s az id� t�m�it illet�en? Mert ahol a szubjektivit�s l�nyegi feladata hazugnak bizonyul a saj�t j�v�j��rt val� aggodalomban, ott m�sok l�tez�se alig lehet t�bb egyfajta �r�letn�l. De ha az �letvil�g val�ban a tal�lkoz�sok t�rt�nelmek�nt hozza l�tre �nmag�t, amelyben m�sok j�tszanak l�nyegi szerepet - �s e ponton Martin Buber jelent�sen ellens�lyozza a szubjekt�vebb egzisztencialist�kat - akkor a kommunik�ci� (bele�rtve a m�v�szi kommunik�ci�t) a m�sokkal val� v�letlen tal�lkoz�sainkon m�lik, �s annak t�kr�z�d�se; �s, amint arra Buber eml�keztet minket, a "m�sokba" �pp�gy beletartoznak a f�k �s a macsk�k, mint az emberek!43 Visszat�rve Monet Giverny-festm�nyeire: ezek els�sorban nem Monet-r�l besz�lnek, hanem a megm�velt term�szet egzisztenci�lis val�s�g�r�l, a maga vil�giass�g�ban �s adotts�g�ban. Nem lehet, hogy ez az "�rdekess�g" (pontosan abban az �rtelemben, ahogyan ezt Kierkegaard az egzisztenci�lis �s vall�si k�rd�sekre korl�tozta) elv�laszthatatlan a m�v�szet azon hatalm�t�l, hogy megind�tson minket, �s hogy ez az �rdekess�g egy alapvet� vil�g fel� val� nyitotts�gban gy�kerezik, mely �nmagunkkal mint "m�ssal" ismertet meg, tele k�vetel�ssel �s ki�lt�ssal. Ha ez �gy van, akkor a m�v�szet term�szet�re vonatkoz� el�feltev�sei miatt Kierkegaard sz�ks�gtelen�l fosztotta meg �nmag�t - �s a kereszt�nys�get - egy �leter�forr�st�l, ellenszeg�lve a nihilizmus el�ret�r�s�nek.

Sok dolog dics�rhetn� m�g Kierkegaard eszt�tik�r�l �s eszt�tikair�l adott le�r�s�t, �s ez nem csup�n egzisztenci�lis szenved�lye �s komolys�ga. Az �ltala festett k�p az �ntudatos eszt�ticizmus �lvezete �s az egzisztencia ellentmond�soss�ga k�zti fesz�lts�gr�l megvil�g�tja, mi volt a f� t�ma a m�v�szi gyakorlatban �s az �nmeg�rt�sben az elm�lt k�t �vsz�zadon �t. Elemz�se a m�v�szet m�v�szet kedv��rt t�rt�n� n�rcizmus�r�l �s az eszt�tikai �nabszorpci� pszichol�giai gy�kereir�l, �l�nk �s l�nyegbev�g�. Az eszt�tikai tapasztalat "teljess�g�t" nem az �let val�s�g�nak ellen�ben kell vizsg�lni, mert ez a fajta teljess�g gyakran lehet olyan illuz�rikus kivet�t�s, mely egy darabokra t�rt �letet �lc�z, mik�zben a hitelesen teljes �let lehet, hogy csup�n t�red�kes kifejez�st nyer. Az autentikus teljess�g, ak�r az �letben, ak�r a m�v�szetben, csak az�ltal nyerhet� el, hogy k�telezetts�get v�llalunk az egyedis�ggel szemben, amelyben a vil�g felt�rul sz�munkra. Ha manaps�g, a sz�ls�s�ges modernizmus felboml�s�nak nyom�t k�vetve �gy tal�ljuk, hogy a m�v�szek az �let friss meger�s�t�s�t keresik, akkor Kierkegaard r�juk eml�keztet, ahogyan � is eml�kezethet filoz�fusokra �s teol�gusokra, mert csup�n az egzisztencia val�dis�ga �s m�l� egyedis�ge ir�nti h�s�g�nkkel �r�nk el egy ilyen teljess�ghez. Mind a j� m�v�szet, mind a j� �let megk�veteli az egyedivel foglalkoz� tudom�ny�gat.



A ford�t�s Bartha Judit munk�ja.

 

A ford�t�s alapj�ul szolg�l� eredeti m� c�me:

George Pattison: Aesthetics and 'the Aesthetic'

In: British Journal of Aesthetics Vol. 31., No. 2., 1991., 140-153.o.

 

 



1Schelling, Hegel �s Schopenhauer term�szetesen j�l ismertek az angolsz�sz vil�gban: nem �gy Heiberg, Sibbern �s M�ller. Eszt�tikai elm�let�k �tfog� t�rgyal�sa megtal�lhat� jelen szerz� doktori �rtekez�s�ben: Kierkegaard's Theory and Critique of Art: Its Theological Significance (University of Durham, 1983). Heiberghez szint�n l�sd cikkemet "S�ren Kierkegaard: A Theatre Critic of the Heiberg School". In British Journal of Aesthetics, 23. k�t. 1. sz. (1983). M�llerhez szint�n l�sd cikkemet "Nihilism and the Novel: Kierkegaard's Literary Reviews". In British Journal of Aesthetics, 26. k�t. 2. sz. (1986).

2 G. W. F Hegel: Aesthetics (angol ford.). London, Oxford U. P., 1975, 38.

[A tov�bbiakban az id�zett m�veket a fellelhet� magyar kiad�sok ford�t�saiban k�zl�m. A magyar kiad�st minden esetben a megfelel� oldalsz�mmal, az eredeti utal�sokat k�vet�en, z�r�jelben adom meg - a ford�t�.]

(Magyarul: G. W. F. Hegel: Eszt�tika. (Zoltai D�nes szerk.) Ford. Tandori Dezs�. Bp., 1979, Gondolat, 19. o.)

3 S. Kierkegaard: Samlede Vaerker. Copenhagen, Gyldendal, 1962, 15. k�t. 88. (A tov�bbi utal�sok az SV-re: saj�t ford�t�saim, G. P.)

[A tov�bbiakban a magyar nyelv� Kierkegaard-ford�t�sok esetleges pontos�t�s�n�l a k�vetkez� angol nyelv� �sszkiad�st veszem alapul. H. V. Hong �s Edna H. Hong (szerk. �s ford.): Kierkegaard's writings. (KW) I-XXVI. Princeton, Princeton University Press 1978-98. A ford�t�.]

(Magyarul: S. Kierkegaard: A hal�los betegs�g. Ford. R�cz P�ter. Bp., 1993, G�nc�l, 38.)

4 J.-P. Sartre: Being and Nothingless. London, Methuen, 1958, 99.

5 Az utal�sok Kierkegaard napl�ira: H. V. �s E. H. Hong (szerk.): S�ren Kierkegaard's Journals and Papers. Bloomington, Indiana U. P., 6 k�t. 1967-78. A kezd� sz�mokra t�rt�n� utal�sok Hong�k sz�moz�s�t k�vetik. A Papirer ir�nyad� d�n kiad�s�ra t�rt�n� utal�sokat a Hong-kiad�s sz�moz�sa ut�n, z�r�jelben adom meg. Teh�t a jelen p�ld�ban: J & P 117 (I A 8).

6 L�sd G. Pattison: Kierkegaard as Novelist. In Literature and Theology, 1. k�t. 2. sz. (1987).

7 J & P 117 (I A 8).

8 L�sd pl. J & P 1302 (I A 2); 1231 (I A 7); 5092 (I A 72); 1182 (II A 29); 5100 (I A 75).

9 J & P 1455 (I C 73).

10 J & P 4826 (IV C 110). V�. m�g SV. 8, 248. skk.

11 Faedrelandet 4, 1227/8 (1843, m�jus).

12 J & P 5287 (II A 207).

13 L�sd az 1. jegyzetet M�llerre vonatkoz�an.

14 J & P 1019 (II A 16).

15 J & P 4587 (VI A 16).

16 SV 8, 251. (A kifejez�st Schlegelt�l id�zi.)

17 SV 1, 305-306.

18 SV 8, 254-255.

19 A. Schopenhauer: The World as Will and Representation. New York, Dover, 1969, 1. k�t. 185.

(Magyarul: Arthur Schopenhauer: A vil�g mint akarat �s k�pzet. Ford. Tandori �gnes �s Tandori Dezs�. Bp., 2002. Osiris, 236.)

20 H. Steffens: Inledning til Philosophiske Forelaesninger. Copenhagen, Glydendal, 1905, 21-22.

21 SV 2, 50-51.

(Magyarul: S. Kierkegaard: Vagy-vagy. Ford. Dani Tivadar. Bp., 1994, Osiris-Sz�zadv�g, 42.)

22 J & P 163 (VIII A 621).

23 SV 3, 129-130.

(Magyarul: Kierkegaard: Vagy-vagy, i. m. 451.)

24 Uo. 128-129.

(Magyarul: uo. 450-451.)

25 Sartre: i. m. 96.

26 SV 3, 13.

(Magyarul: Kierkegaard: Vagy-vagy. i. m. 353.)

27 SV 4, 83.

28 SV 19, "Guds Uforanderlighed".

(Magyarul: S. Kierkegaard: �nvizsg�lat. Aj�nlva a kort�rsaknak. Isten v�ltozatlans�ga. Ford. Szeber�nyi Lajos. Bp. �. n. �j Mand�tum.)

29 Harold Bloom: "Freud's Concept of Defense and the Poetic Will". In J. Smith (szerk.): The Literary Freud. New Haven, Yale U. P., 1980, 6.

30 SV 3, 196.

(Magyarul: Kierkegaard: Vagy-vagy. i.m. 509.)

31 Schiller: "Die G�tter Griechenlands".

(Magyarul: Schiller: G�r�gorsz�g istenei. In Friedrich Schiller: Az �r�mh�z. Ford. Guly�s P�l. Bp., 1960, Eur�pa, 117.)

32 N. F. Gruntvig: "Die Levendes Land".

33 SV 4, 185 skk valamint 227. skk.

34 M. Heidegger: Being and Time. Oxford, Basic Blackwell, 1973, 385. skk.

(Magyarul: Martin Heidegger: L�t �s id�. Ford. Vajda Mih�ly, Angyalosi Gergely, Bacs� B�la �s m�sok. Bp., 2001, Osiris, 350. skk.)

35 SV 4, 185. skk. valamint 227. skk.

36 SV 6, 191.

(Magyarul: Kierkegaard: A szorong�s fogalma. Ford. R�cz P�ter. Bp., 1993, G�nc�l, 124. o. A magyar ford�t�sban: "Minden emberi �let vall�sos be�ll�totts�g�.")

37 J & P 1800 (III A 12).

38 SV 2, 23.

(Magyarul: Kierkegaard: Vagy-vagy, i.m. 19.)

39 J & P 450 (III A 62).

40 S. Cavell: "Kierkegaard on Authority and revelation". In J. Thompson (szerk.): Kierkegaard: A Collection of Critical Essays. Garden City, Anchor, 1972, 383.

41 A buddhista eszt�tik�hoz l�sd D. T. Suzuki: Essays in Zen Buddhism. London, Rider, 1953, 323 skk; u�: Zen and Japanese Culture. New York, Pantheon, 1959; tov�bb� Sangharakshita: Religion and Art. London, Ola Leaves, 1980. Kierkegaard �s a Zen kapcsolat�hoz l�sd G. Pattison: "Eternal Loneliness: Art and Religion in Kierkegaard and Zen". In Religious Studies, 25. sz. 379-392.

42 L�sd Georg Steiner: Real Presences. London, Faber and Faber, 1980.

43 M. Buber: I and Thou. Ford. Kaufmann. Edinburgh, T & T Clark, 1970, 57. skk., valamint 144. skk.

(Magyarul: Martin Buber: �n �s Te. Ford. B�r� D�niel, Bp. 1999, Eur�pa, 62. skk., valamint 148. skk.)