55
esztendeje szolg�l |
�tven�t �vvel ezel�tt 1941. j�nius 16-ra k�sz�lt el mai
form�j�ban a Sz�ll K�lm�n (most Moszkva) t�ri villamos- �s
aut�buszv�g�llom�s, �p�t�se idej�n elrendez�s�t m�g az orsz�ghat�ron
t�l is elismer�s k�s�rte.
A Sz�na t�r �s k�rny�ke a 30-as �vekben K�z�p-Buda fontos
k�zleked�si csom�pontj�v� fejl�d�tt. A h�v�sv�lgyi, zugligeti
villamosok, a budakeszi aut�buszok utasai itt sz�lltak �t a Nagyk�r�t,
az Erzs�bet �s a Ferenc J�zsef (ma Szabads�g) hidak valamint az �buda
fel� tart� villamosokra. Forgalmi elrendez�se akkor m�g a kocog�
konflisok, a b�k�sen poroszk�l� lovas kocsik let�n� vil�g�t id�zte.
�t�p�t�s�t a m�sodik vil�gh�bor�s k�sz�l�d�s tette id�szer�v�.
Az erre halad� villamosvonal r�sz�t k�pezte az �buda M�V
�llom�st a D�li p�lyaudvarral �sszek�t� Duna jobb parti k�rvas�tnak.
Rendk�v�li id�szakokban a f�vas�ti tehermenetek (estleges) �thalad�s�t
a kissugar� p�lya�vek �s az elhaszn�l�dott fel�p�tm�ny korl�tozta volna.
Az �j forgalmi csom�pontot a szomsz�dos Sz�ll K�lm�n t�rre
tervezt�k. A budai k�r�t ki�p�t�sekor - m�g a sz�zadfordul� elõtt - az
itt dolgoz� Christen-f�le t�glagy�rat szan�lt�k. A g�d�rnek nevezett
t�rs�get rendezt�k. A ter�letet k�s�bb a Budapesti-Budai Torna
Egyes�let (BBTE) vehette birtokba. Klubh�z, teniszp�lya, t�len
j�gp�lya szolg�lta a pihenni, sz�rakozni akar�kat. Az �j k�zleked�si
csom�pont helykijel�l�se sor�n - nagys�ga alapj�n - egy korszer�
villamosv�g�llom�s elhelyez�s�re alkalmasnak min�s�tett�k.
Kiviteli tervei a 30-as �vek utols� harmad�ban k�sz�ltek. A
nagyszab�s� �p�t�si-szerel�si munk�khoz forr�st az �llami k�lts�gvet�s
biztos�tott. A ter�let el�k�sz�t�se sor�n a BBTE l�tes�tm�nyeit
kitelep�tett�k a Pasar�ti �tra. Els� �temben a m. kir. kereskedelmi �s
k�zleked�s�gyi miniszter rendelet�re 1938-ban a Margit �s Krisztina
k�rutakat �sszek�t� �j k�z�ti vas�ti p�lya bev�g�sban halad� szakasza
�p�lt meg. A Budapest Sz�kesf�v�rosi K�zleked�si Rt (BSzKRt)
p�lya�p�t�i �ltal v�gzett munk�k sor�n mintegy 7 ezer m3 f�ldet termeltek ki. A kett�szelt V�rfok utc�n
a budav�ri k�z�ti forgalom �tvezet�s�hez itt 1939-ben �j vasbeton
anyag� fel�lj�r� �s a villamosmeg�ll�khoz vezet� lej�r� �p�lt.
A kivitelez�sben ezt 1939-ben az �j Sz�ll K�lm�n t�ri
villamosv�g�llom�s elk�sz�t�se k�vette. A V�rmez�, a V�rfok �s a Margit
k�r�t torkolat�n�l e l�tes�tm�ny 1941. j�nius 16-�ra m�r az akkor
tervezett jobboldali k�zleked�s ig�nye szerint �p�lt. Az �tutaz�k
k�nyelm�t k�t v�r�- �s egy �rus�t�csarnok szolg�lta. Ez ut�bbit l�here
alakban, h�rmas tagoz�d�ssal tervezt�k. A sz�rnyakat �vegbeton kupol�s,
k�ralakban nyitott t�rs�g k�t�tte �ssze. K�zep�n vir�gtart� �s iv�k�t
volt. Egyik sz�rny�ba �zleteket, mosd�t, a m�sikba cukr�szd�t, k�v�z�t,
a harmadikba f�thet� utasv�r�t helyeztek. Est�nk�nt impoz�ns l�tv�nyt
ny�jtott az �jszer�, a k�r�lfut� p�rk�nyokban elhelyezett "cs��g�s"
megvil�g�t�s.
|
A p�lyaudvari szem�lyzet r�sz�re �v�hellyel ell�tott
tart�zkod�, az ide kirendelt hibaelh�r�t� TMK-sok sz�m�ra anyagrakt�r
k�sz�lt.
Kivitelez�se sor�n 28 ezer m3
f�ldet mozgattak meg, ezt az Attila k�r�t sz�les�t�s�nek t�lt�s�n�l, a
V�rmez� �szaki oldala rendez�s�n�l �s a Hamzsab�gi �ti aut�buszgar�zs
ter�let�nek szintez�s�n�l helyezt�k el. A t�ren 2 ezer m�ter v�g�nyt �s
25 kit�r�t fektettek. V�g�nyh�l�zata egys�ges 31,5 kg-os Vignol
rendszer� fel�p�tm�nnyel, �s M�VAG gy�rtm�ny�, rugalmas
cs�css�n� kit�r�kkel k�sz�lt.
�p�t�se idej�n elrendez�s�t - m�g orsz�ghat�ron t�l is - a
legnagyobb elismer�s k�s�rte. E beruh�z�s nemcsak az erre halad�
villamosforgalmat gyors�totta, de alkalmass� tette a k�rvas�ti
vonalr�szt a rendszeres teherforgalom sz�m�ra. Sz�ks�g eset�n a M�V-n�l
akkor szolg�l� g�zmozdonyok, tov�bb� a nagyobb tengelyterhel�s�
teherkocsik t�bbs�ge akad�lytalanul �thaladhatott.
A Sz�ll K�lm�n t�ri v�g�llom�s szolg�latba helyez�sekor a
K�z�p-Bud�n �thalad� villamos viszonylatok t�bbs�g�nek az �tvonala
megv�ltozott. Az �j l�tes�tm�nyhez ker�lt a Nagyk�r�ton �t a Bor�ros
t�rre tart� 6-os, a Krisztinav�roson �t a Horthy Mikl�s (ma M�ricz
Zsigmond) k�rt�rre j�r� 33-as, a farkasr�ti 59-es, a mai Alkot�s,
Hegyalja utakon, a K�rt�ren majd tov�bb a Ferenc J�zsef h�don �s az
�ll�i �ton �t a Nagyv�rad t�rig halad� 61-es, a zugligeti 81-es
valamint a h�v�sv�lgyi 83-as v�g�llom�sa. �thaladt a 14-es (Orczy t�r,
Baross utca, Erzs�bet-h�d, �j Szent J�nos k�rh�z), ennek az Apponyi (ma
Ferenciek) ter�r�l indul� 14A bet�tj�rata valamint az �llatkertt�l az
Erzs�bet-h�don �t Sz�pilon�ra tart� 44-es.
A kilenc viszonylaton t�bb mint k�t tucat elt�r� t�pus�
j�rm�vel tal�lkozhatott az �trakel�. A 44-esen a legkorszer�bb,
�jbeszerz�s� gyorsj�r�s� 3600-as n�gytengelyes motorkocsik a (Stuk�k)
k�zlekedtek. A k�t hegyi j�raton (55 �s 81-es) viszont a m�lt sz�zadban
�p�lt Q t�pus�, s�nf�kes 1300-as kis motorkocsik szolg�ltak. A
Nagyk�r�t fel� tart� 6-oson 2800-as motor- 4400-as, 4900-as vagy
5100-as p�tkocsikb�l csatolt h�rmas vonatok j�rtak. A 83-as
t�rzskocsijai az 1000-es motor- a 4600 valamint 4700-as p�tkocsik
voltak. A Sz�ll K�lm�n t�ri BSzKRt aut�busz-p�lyaudvar az �szaki
kij�ratn�l - a kor�bbi 83-as hurokv�g�llom�sa hely�re - telep�lt.
N�gy j�ratnak volt itt akkor a v�gpontja: a Nagyk�r�ton �t a
Bor�ros t�rre tart� 12-esnek, a budai V�ron, a L�nch�don �t a
V�r�smarty t�rig j�r� 16-osnak, valamint a budakeszi 22-esnek �s a
D�niel utc�hoz j�r� 28-asnak. Az �j l�tes�tm�nnyel kapcsolatban a korai
k�rnyezetv�d�k a maguk agg�d� kritik�j�t avat�sa ut�n megtett�k:
"Budapest parkjai illetve z�ld ter�leteinek sz�ma ism�t apadt �s
sz�letett egy �rny�k n�lk�li aszfaltsivatag."
|
H�bor�s
esztend�k, �jj��p�t�s |
Az �j t�megk�zleked�si l�tes�tm�ny
dolgos h�tk�znapjait a m�sodik vil�gh�bor�s esem�nyek hamar
megzavart�k. Takar�koss�gi okb�l 1942. szeptember 28-t�l az itt
�thalad� villamosj�ratok esti �zemidej�t r�vid�tett�k. �zemanyag �s
gumiabroncs hi�ny�ban az aut�buszforgalmat is korl�tozt�k. A 22-es
v�g�llom�s�t 1943. j�nius 28-�n Sz�pilon�ra helyezt�k. 1941. okt�ber
16-�n a 28-as, 1943. november 8-�n a 12-es, m�g 1944. m�rcius 12-�n a
16-os �s a 22-es forgalm�t besz�ntett�k.
A sz�vets�ges hader� 1944. �prilis 3-�t�l ism�tl�d� l�git�mad�sai a
Sz�ll K�lm�n t�ren jelent�sebb k�rokat nem okoztak. Nagyobb forgalmi
zavarok 1944. �sz�t�l voltak. A szovjet hadsereg november elej�n a
f�v�ros d�li perem�ig jutott. November 4-�n az al�akn�zott Margit-h�d
baleset folyt�n felrobbant, �gy a 6-os villamosok forgalma megsz�nt.
November 5-6-�n a D�li p�lyaudvar �s az Alkot�s utca k�z�tti
v�g�nykapcsolatot ism�t helyre�ll�tott�k. Az 59-es �s 61-es
villamosj�ratok �tvonal�t itt megszak�tott�k. A Sz�ll K�lm�n t�ren �t
�buda ir�ny�ban a hadi �zemek anyagk�szleteivel rakott tehervonatok
g�rd�ltek kereszt�l. December 24-�n a szovjetek Budagy�ngy�ig jutottak.
December 25-�n a Sz�ll K�lm�n t�ren megsz�nt a villamos, illetve a
vonatforgalom.
A budai hadm�veletek a Sz�ll K�lm�n t�ri v�g�llom�s helyhez k�t�tt
berendez�seiben s�lyos k�rokat okoztak. A korszer� l�tes�tm�ny eredeti
pomp�j�ban ezut�n m�r sohasem �p�lt ujj�. A M�V �ltal 1945. febru�r
17-19-�n tartott vonalbej�r�s jegyz�k�nyve szerint:
(A Sz�ll K�lm�n t�ren a villamosvas�ti p�lya 70 m�teren van
megszak�tva, a V�rfok utcai fel�lj�r� robbantva, a Margit- �s Krisztina
k�rutak fel� �sott l�v�sz�rkok is akad�lyozz�k a forgalom felv�tel�t.) |
Az �jj��p�t�s itt kiemelten fontos feladat volt, mert a dorogi
sz�nmedenc�b�l �rkez� sz�nk�ldem�nyek az �jpesti �sszek�t� vas�ti h�d
pusztul�sa miatt a Sz�ll K�lm�n t�ren �t haladtak a D�li p�lyaudvar
fel�. Az els� g�zmozdonnyal vontatott tehervonat 1945. j�nius 6-�n
k�zlekedett e sz�ks�gforgalomban. Villamossal m�jus 17-�t�l
H�v�sv�lgybe, j�nius 9-�t�l Zsigmond t�r, Sz�ll K�lm�n t�r, D�li
p�lyaudvar k�z�tt (5-�s), j�lius 19-�t�l Farkasr�tre �s augusztus
5-�t�l Zugligetbe lehetett �jra utazni.
A sz�ks�gforgalomban halad� g�zmozdonyok zaja a budai polg�rok
nyugalm�t zavarta. Panaszaik alapj�n a kisebb egys�gekre bontott
vonatokat 1947. janu�r 22-�t�l a BSzKRt villamos mozdonyai
tov�bb�tott�k. E k�rnyezetzavar� �llapot az �jpesti vas�ti h�d 1955.
m�jus 22-�re t�rt�nt �jj��p�t�s�vel sz�nt meg.
A Sz�ll K�lm�n t�ri villamosv�g�llom�s pavilonjainak �s
szolg�lati �p�let�nek vasv�zait, tet�szerkezet�t, k�zm�veit, �vegez�s�t
1946-ban, az utasv�r� helyre�ll�t�s�t 1947-ben v�gezt�k el. A Kossuth
h�d 1946. janu�r 15-ei megnyit�s�ra a Sz�ll K�lm�n t�rr�l ide tart�
5-�s, m�g a Szabads�g-h�d 1946. augusztus 20-ai �jj��p�t�sekor a
Nagyv�rad t�rre j�r� 63-as ker�lt a menetrendbe. A Margit-h�d teljes
sz�less�g�ben 1948. augusztus 1-j�re k�sz�lt el. �gy a 6-os �jra ide
�rkezhetett. E fontos viszonylat�ra a Baross kocsisz�n nagyobb
befogad�k�pess�g� 5800-as p�tkocsikkal n�velte a f�r�helyk�n�latot.
Az aut�busz-k�zleked�s ujj�szervez�se 1945. augusztus l-j�vel
kezd�d�tt. A Sz�ll K�lm�n t�rr�l a Ferenc J�zsef (sz�ks�g)h�don �t 7
kocsival �tj�ra indult a De�k t�r fel� az 5-�s. December 22-�n
j�gzajl�s miatt megsz�nt a partv�lt�s lehet�s�ge, az aut�buszok �tja a
Szent Gell�rt t�ren v�get �rt. A 12-es 1945. november 4-�t�l (a
Kossuth-h�don), a 22-es 1947. �prilis 6-t�l k�zlekedett �jra. A
Margit-h�d f�lsz�less�gben t�rt�n� elk�sz�lte ut�n a 12-es 1947.
november 16-t�l �jra h�bor� el�tti �tj�t futotta. A V�rnegyed romokban
hevert, �gy a 16-os 1948. m�jus 3-t�l csak munkanapokon, majd 1949.
�prilis 10-�t�l vas�rnapokon is r�vid�tett �tvonalon a D�sz t�rig
k�zlekedett. A zugligeti 28-as a V�rosmajor utc�n �t 1948. szeptember
l-j�t�l futotta �tj�t a B�la kir�ly �tig.
|
Az
aut�busz k�zleked�s l�tv�nyos fejleszt�se |
Az �jj�szervezett aut�buszgy�rt�s els� feladatak�nt a f�v�ros
r�sz�re sz�ll�tott �j j�rm�veket. Az olcs� viteld�j mellett az utaz�si
ig�nyek n�vekedtek. �j viszonylatok indultak, az �zemid� �s a
j�ratgyakoris�g el�ny�re v�ltozott. A r�gi t�pus� j�rm�vek
t�pusv�lt�s�t a 12-esen az 1948. janu�r 30-�t�l a M�VAG-b�l �rkez� Tr
5-�s trambuszokkal kezd�d�tt. A gy�ri R�ba gy�rt�l 1948. j�lius
30-�ra �rkezett az els� hazai �nhord� szekr�ny�, 32 szem�lyes Tr 3,5-�s
kistrambusz.
A prot�kocsi szolg�lat a 12-esen kezdte. 1949-ben az �j 30-as
�s 39-es j�ratokra is ilyen aut�buszok ker�ltek. A 30-as 1949. janu�r
10-�t�l a Sz�ll K�lm�n t�rr�l a Krisztinav�roson �t a Kosztol�nyi Dezs�
t�rig k�zlekedett, �m ig�nybev�tel hi�ny�ban m�r okt�ber 24-�n
besz�ntett�k. Az egykori 14-es villamosok p�tl�s�ra szervezett 39-es
viszont bev�lt. E j�rat aut�buszai 1949. �prilis 10-�t�l a K�zt�rsas�g
t�rr�l a Belv�roson, a Kossuth-h�don, a Sz�ll K�lm�n t�ren �t a J�nos
k�rh�zig sz�ll�tott�k az utasokat.
Az �tt�r� (gyermek) vas�t Szabads�g (Sv�b) hegy �s
S�gv�ri-liget (Sz�pjuh�szn�) �llom�sok k�z�tti szakasz�t 1949. j�nius
24-�n avatta Bebrits Lajos k�zleked�si miniszter. A BSzKRt utasainak
j�nius 25-�t�l, munkasz�neti napokon a Sz�ll K�lm�n t�rr�l 49-es
jelz�ssel az els� id�nyjelleg� gyorsj�rat�t ind�totta. Meg�ll�ja a
Kuruclesi �tn�l �s a Budagy�ngy�n�l volt.
Egy vitathat� d�nt�ssel 1950. �prilis 30-t�l a 22-es j�rat
bels� v�g�llom�s�t Budagy�ngy�hez helyezt�k. A v�rosba tart�knak itt a
Sz�ll K�lm�n t�rig j�r� 45-�sre kellett �tsz�llni. Sz�mtalan utaspanasz
ellen�re a kor�bbi �llapot csak 1953. j�lius 27-�n t�rt vissza.
A f�v�ros els� gyors aut�buszj�rata a 105-�ssel 1950. november
20-�n a Pasar�ti t�r, Sz�ll K�lm�n t�r, L�nch�d, De�k t�r �tvonalon
indult. A reggeli, majd a d�lut�ni cs�csid�ben minden harmadik 5-�s
volt a gyorsbusz. �tvonal�n 5 meg�ll�ja volt.
Az �szak-budai t�rs�gbe (Solym�r, Nagykov�csi, Pesthidegk�t)
kifut� M�VAUT vonalakat 1952. febru�r 12-�vel vette �t a F�v�rosi
Aut�busz�zem (FA�). Az itt k�zleked� j�ratok �s a bels� v�rosr�szek
k�z�tti kapcsolatot az akkor ind�tott Sz�ll K�lm�n t�r-H�v�sv�lgy
k�z�tti 56-os biztos�totta.
1953-ban az akkor m�r Moszkva t�rr�l k�t �j aut�buszj�rat
indult. Okt�ber 5-�n a R�kushegyre tart� 49-es, m�g november 7-�n a
M�rtonhegyi �tig j�r� 21-es. A megl�v� j�rm�hi�ny miatt 1953/1954 tel�n
a M�VAUT a f�v�rosban v�rakoz� aut�buszaival seg�tette a FA� munk�j�t.
A Sz�na t�ri v�g�llom�sr�l �gy rendszeresen �rkeztek (t�vols�gi kocsik)
az 56-os vonal�ra.
|
1954. febru�r 16-t�l munkanapokon cs�cs�r�kban 12A jelz�ssel
gyorsj�rat indult a Moszkva t�rr�l a Margit-h�don �t a J�zsef utc�ig,
�tvonal�n �t meg�ll�t jel�ltek ki. Okt�ber 25-�t�l az 56-os �tvonal�t a
L�nch�don �t a V�r�smarty t�rig hosszabb�tott�k. 1954. okt�ber 7-�t�l
egy h�ten �t a 12-esen pr�bamenetet futott egy Ikarus (IK) 60-as
aut�busz egy sz�kesfeh�rv�ri �MG gy�rtm�ny� p�tkocsival. 1955.
szeptember 8-�t�l pedig az IK 66-os farmotoros aut�busz prot�kocsija
(GF 100) k�zlekedett a Nagyk�r�ton k�s�rleti jelleggel. 1955. okt�ber
20-�n a Kossuth-hidat a k�z�ti forgalom el�l lez�rt�k, a 39-esek azut�n
a Margit-h�d �rint�s�vel k�zlekedtek. 1956. j�lius 30. �s szeptember 3.
k�z�tt a 16-os a Moszkva t�ren t�l a Sz�na t�r �rint�s�vel a
Marczib�nyi t�rig k�zlekedett. A gy�r ig�nybev�tel miatt ezt az
elgondol�st nem v�gleges�tett�k. Az 1956-os harci cselekm�nyek ut�n a
22-es november 15-�n, a 28-as �s 39-es november 23-�n, az 56-os
november 26-�n, az 5-�s december 2-�n, a 21-es �s a 49-es 1957. janu�r
2-�n a 12-es janu�r 4-�n, a 16-os janu�r 6-�n indult �jra.
A Moszkva t�r �s Csilleb�rc k�z�tti M�VAUT j�ratot
1957. szeptember 1-j�n vette �t a FA�. A 21-est a Szabads�ghegy,
Fogaskerek� v�g�llom�s�ig hosszabb�tott�k, m�g innen tov�bb 21A
jelz�ssel indult aut�busz Csilleb�rcre (december 30-�t�l
viszonylatjelz�se 90-es lett).
1957. okt�ber 17-�n a 16-oson visszat�rt a h�bor� el�tti
forgalmi rend. Az aut�buszok a V�ron �s a L�nch�don �t a J�zsef n�dor
t�rig k�zlekedtek. 1958. okt�ber 20-�t�l megindult a k�tir�ny�
k�rforgalom a pesti �s budai k�rutakon. A sz�mjelz�se 45-�s volt, ez
1961. �prilis 1-j�t�l lett 12-es. V�g�llom�sa a Moszkva t�ren volt, a
tart�zkod�t k�s�bb a Karolina �thoz helyezt�k. 1959. j�nius 8-�t�l
indult a 156-os gyorsj�rat, majd szeptember 21-�t�l a Moszkva
t�r-Dembinszky utca k�z�tt az 5A bet�tj�rat.
K�z�p-Eur�p�ban el�sz�r 1958. okt�ber�ben a 45-�s�n vezett�k
be - k�s�rleti jelleggel - az �l�kalauzi rendszert. K�t �v m�lva m�r
k�zel 800 j�rm�v�n v�gezt�k el az �talak�t�st. 1959. m�rcius 22-�t�l a
12-esen megjelentek az IK 66-os, majd augusztus 19-�n a 45-�s�n az IK
620-as aut�buszok. 1961. febru�r 7-�n �jpest, Szil�gyi utc�t�l az
�rp�d-h�don �s �bud�n �t a Moszkva t�rig C jelz�ssel indult �j j�rat.
(1966. j�lius�ban a 84-es sz�mot kapta.) 1961. j�lius 17-�t�l a Moszkva
t�rr�l indul� k�t gy�ri j�rat is a menetrendbe ker�lt. A GY9-es a
t�r�kb�linti PR�K�-hoz; m�g a GY11-es a buda�rsi kem�nyf�m�rugy�rhoz
tartott. 1964. janu�r 13-�t�l az �jbeszerz�s� IK 180-as csukl�s
aut�buszok ker�ltek az 5-�sre. J�lius 8-�t�l a csukl�sokat
�tir�ny�tott�k a 12-esre, m�g az 5-�s�n hely�kre a k�ttengelyes IK
556-osok l�ptek. A 12-es k�rj�raton �s 12A bet�tj�rat�n (Moszkva
t�r-Bor�ros t�r) 1962. �prilis 15-t�l k�zleked� un. FA� t�pus� csukl�s
aut�buszok t�bbs�g�t korszer�bbre cser�lt�k. Az �jpestre j�r� 84-esen a
csukl�s j�rm�vek beoszt�s�ra m�r a Budapesti K�zleked�si V�llalat (BKV)
1968. janu�r 1-jei megalakul�sa ut�n ker�lt sor.
Az Erzs�bet-h�d 1964. november 21-ei �jj��p�t�se ut�n a 16-os
az �j m�t�rgyon v�ltott partot �s a M�rcius 15. t�ri v�g�llom�sra
�rkezett. Az utaskiszolg�l�s jav�t�s�ra �j j�ratokat szerveztek.
1965-t�l a H�v�sv�lgy fel� indult az 56A bet�tj�rat. 1968. augusztus
4-�t�l Budakeszire a 122-es gyorsj�rat, 1969. okt�ber 10-�n
munkanapokon reggeli cs�csid�szakban S�gv�ri ligetig a 22A bet�tj�rat
�s 1972. szeptember 1-j�n a 105-�s gyorsj�rat.
|
K�z�ti
vas�ti k�zleked�s az M2 metr�vonal avat�s�ig |
A Sz�ll K�lm�n t�r k�z�ti vas�ti k�zleked�s�nek
fejleszt�si-fenntart�si elgondol�saiban meghat�roz� szerepe volt annak,
hogy 1949-t�l az M2-es metr�vonal kivitelez�se programba ker�lt �s
1955-re �tad�s�t tervezt�k. A villamos-k�zleked�sben �gy jelent�sebb
v�ltoz�sokat nem gondoltak. �rdekes elgondol�s volt, hogy a fogaskerek�
vasutat a V�rosmajorban �p�tett �j szakasszal az M2-es vonalhoz akart�k
csatlakoztatni.
Az M2 kivitelez�si munk�ihoz kapcsol�dva a sz�ks�ges
felvonul�si ter�let biztos�t�sa a teljesen be�p�tett Moszkva t�ren nem
kis gonddal j�rt. Az �p�t�k mind t�bb helyet k�veteltek. A f�v�ros
1951-ben a k�t hegyij�rat (59 �s 81) itteni v�g�llom�s�nak
megsz�ntet�s�r�l �s egy viszonylatt� t�rt�n� �sszevon�s�r�l t�rgyalt. A
F�v�rosi Villamosvas�t (FVV) az utaskiszolg�l�s egyenletess�g�t
vesz�lyeztet� elgondol�s ellen eredm�nnyel tiltakozott. A 74 perces
fordul�id� mellett a 3,3 perces k�vet�si id�h�z 22 motorkocsira lett
volna sz�ks�g.
A k�s� esti �r�kban k�zleked�k eljut�s�nak biztos�t�s�hoz
1951. m�jus 15-�t�l megkezdte az FVV az �jszakai villamosj�ratok
ind�t�s�t. �zemz�rlat �s �zemkezdet k�z�tt a Moszkva t�rr�l a 6� �s a
61� k�zlekedett. A Pet�fi h�d avat�s�t k�vet�en (1952. november 22.) a
nagyk�r�ti a 4� jelz�st kapta �s a M�ricz Zsigmond k�rt�rr�l indulva a
Moszkva t�ren �t a D�li p�lyaudvarig k�zlekedett. Sz�mjelz�se 1959.
�prilis 30-�t�l ism�t 6�-re v�ltozott.
A tervezett trolibuszh�l�zat ki�p�t�si programj�hoz
kapcsol�dva 1955. m�jus 16-�t�l a 81 �s 83 viszonylatjelz�se 58 illetve
56-ra v�ltozott. 1961. szeptember 4-�t�l munkanapokon cs�csid�ben S
jelz�ssel a Moszkva t�rr�l a N�psz�nh�z utc�n �s Salg�tarj�ni �ton �t
az Akna utc�ig ir�nyvonat k�zlekedett.
|
A villamoskocsik t�pusv�lt�sa is programba ker�lt. A
hegyij�ratokon k�zleked� 1300-as motorkocsikat 1957-re �llom�nyb�l
t�r�lt�k. Hely�kre s�nf�kkel felszerelt 2900-as motorkocsik �rkeztek
Ferencv�ros forgalmi telepr�l, majd az ac�lv�zas�tott 1000-esek l�ptek
be. 1958. febru�r 17-�n a f�r�helyk�n�lat b�v�t�s�re a D�li p�lyaudvar,
Moszkva t�r, Nagyk�r�t, Pet�fi h�d budai h�df� k�z�tt 46-os jelz�ssel,
�j villamosj�rat indult. A f�r�helyk�n�lat b�v�t�s�re 1960 ut�n a
6-oson, 46-oson �s 63-ason UV vonatok k�zlekedtek a hagyom�nyos motor
�s k�t p�tkocsib�l csatolt egys�gek helyett. 1962. j�lius 28. �s 1966.
m�rcius 6. k�z�tt a 63-ason a beosztott egyir�ny� FVV t�pus� csukl�s
motorkocsikkal (1100) s�r�bb j�rat k�vet�st teremtettek.
1964. november 21-�n elk�sz�lt az Erzs�bet h�d �s a 44-es
Zugl�- R�kospatakt�l a Moszkva t�rig k�zlekedett. A kezdetben beosztott
1500+5800 vonatok f�r�helye kev�snek bizonyult, �gy 1965. tavasz�n
hely�kre UV vonatok l�ptek. Az �jszakai �r�kban utaz�knak 44�
ind�t�s�val teremtettek eljut�si lehet�s�get.
1966. janu�r 17-�n a 61-esen, janu�r 30-�n a 44-esen, m�jus
22-�n a 63-ason, j�nius 12-�n a 6-oson bevezett�k a r�szleges kalauz
n�lk�li k�zleked�st (KN). A motorkocsira csak �rv�nyes menetjeggyel
lehetett felsz�llni, ide kalauzt nem osztottak be.
1970. janu�r 2-�t�l a 6-oson ipari csukl�s motorkocsik (1300)
k�zlekedtek. A f�r�hely�k kev�snek bizonyult �gy 1971. janu�ri
menetrendi v�lt�skor innen kivont�k a j�rm�veket, hely�kre ism�t UV
vonatok ker�ltek. Az ipari csukl�sok pedig a 61-esen; majd a 44-esen
k�zlekedtek.
|
A
Moszkva t�rre eljutott a metr� |
Az M2 vonalat teljes hossz�ban 1972. december 22-�n avatt�k.
A Moszkva teret �rint� aut�buszj�ratok �tvonala az un.
(r�hord�si elv) figyelembe v�tel�vel m�dosult. R�videbb szakaszon
k�zlekedett az 5-�s (Erzs�bet h�d, M�rcius 15. t�r), a 16-os (L�nch�d,
Engels - ma Erzs�bet - t�r), a 39-es (Goldmark K�roly utca, Moszkva
t�r, D�niel utca) �s az 56-os (Moszkva t�r). Megsz�nt a 22A, 56A, 105
�s 156-os.
�j j�ratk�nt indult a nagyk�r�ti gyorsj�rat a 112-es, majd
1973. janu�r 15-�t�l a 28Y (Zugliget, V�roskert utc�hoz) �s 1974.
janu�r 14-�t�l az 56Y (D�niel utc�hoz). E napt�l a 39-es pedig a
Batthy�nyi t�r, Moszkva t�r, Goldmark K�roly utca �tir�nyt futotta.
1973. �prilis 2-�t�l az els� expressz j�ratk�nt a f�v�rosban elindult a
156E. 1974. szeptember 2-�t�l a 105-�st ujj�szervezt�k.
A 70-es �vtizedben a Moszkva teret �rint� k�ttengelyes
aut�buszokat IK 260-asra, a h�romtengelyeseket IK 280-asra cser�lt�k. A
zugligeti trolibuszvonal el�munk�latai miatt 1977. janu�r 17-�n az
58-as villamosj�rat megsz�nt. Az elgondol�s terv maradt, �gy a
villamost p�tl� aut�buszok 1980. m�rcius 2-�t�l 158-as sz�mmal
sz�ll�tott�k a Libeg�h�z utaz�kat.
A budak�rny�ki kiskerttulajdonosok 1982. m�rcius 20. �s 1985.
november 11. k�z�tt tavaszt�l �szig, munkasz�neti napokon a Moszkva
t�rr�l Solym�rra (T2) valamint Nagykov�csiba (T3) gyors telkesj�rattal
utazhattak. A Szabads�ghegyre 1983. m�rcius l-j�t�l j�rt a gyors 21-es.
Az �jpestre val� eljut�st r�vid�tette, hogy 1984. augusztus 11-�t�l a
84-est gyorsj�ratt� szervezt�k �t. A. budai V�rban elrendelt
forgalomkorl�toz�sok miatt 1989. m�rcius 1-j�vel megsz�nt a 16-os
�thalad�sa. A Moszkva t�r �s a Sikl� fels� v�g�llom�sa k�z�tt IK 521-es
kis tengelyterhel�s� aut�buszokkal V�rbusz indult.
|
Az M2-es �zembe helyez�sekor a
villamos-k�zleked�s is v�ltozott. A 44, a 44� �s a 63-as a Moszkva
teret nem �rintette. A 4-es UV vonatokkal a Nagyk�r�ton �t a
L�gym�nyosi lak�telepre innen indult. A 18-as ipari csukl�s kocsikkal
az Albertfalva kit�r�, Moszkva t�r, J�nos k�rh�z �tvonalat futotta. A
Krisztinav�rosban �jszaka �trakel�k sz�m�ra pedig a meghosszabb�tott
49� (Moszkva t�r - Kelenf�ldi p�lyaudvar) teremtett eljut�si
lehet�s�get.
1978. �prilis 28-t�l az UV vonatokat a 4-esen �s a 6-oson csatolt
csukl�s j�rm�vek v�ltott�k fel. A villamosvas�ti j�rm�rekonstrukci�
sor�n be�rkezett csehszlov�k T5C5 t�pus� motorkocsik szolg�latukat a
sz�pilonai kocsisz�nhez beosztva kezdt�k meg. 1980. febru�r l-j�n a
4036-os vitte az 59-es vonal�n a v�ros vezet�it els� �tj�ra. A 61-esen
febru�r 25-�n, a 18-ason j�lius 25-�t�l m�g az 56-oson 1983. november
25-�t�l k�zlekedtek ikerbe csatolt T5C5 motorkocsik. Az utols�
k�ttengelyes, l�gf�kes p�tkocsi 1983. febru�r l-j�n, az utols�
k�ttengelyes 1000-es motorkocsi 1983. november 24-�n k�zlekedett a
Moszkva t�ren. |
Napjaink |
Az elm�lt h�t �vben a
t�megk�zleked�s kor�bbi fejl�d�se v�get �rt. Forr�s hi�ny�ban a BKV
j�ratok megsz�ntet�s�re, �zemid� cs�kkent�s�re �s a k�vet�si id�k
n�vel�s�re k�nyszer�lt. E folyamat r�szek�nt 1988. janu�r 3-t�l
megsz�nt a gyors 12-es �s a l2A, majd 1989. szeptember 2-�t�l a
k�tir�ny� 12-es k�rj�rat. A 12-es ezut�n csak a Moszkva t�r Bor�ros t�r
k�z�tti budai �tszakasz�n k�zlekedett. 1990. szeptember 1-j�t�l a gyors
5-t�l b�cs�zhatott az utaz�. 1990. december 15-�t�l pedig megsz�nt a
kor�bbi �tvonal�n a gyors 84-es. A helyette szervezett 84-es (�rp�d-h�d
pesti h�df� - Moszkva t�r) 1995. j�nius 12-�vel sz�nt meg. 1995.
augusztus l-j�t�l a 12-es �tvonala Bud�n m�r a Hegyalja �tn�l v�get �r. |
A 6� villamosj�rat hely�re 1989.
szeptember 2-�t�l, m�g a 49� hely�re 1996. m�rcius 1-j�t�l
aut�buszj�rat ker�lt. A Moszkva t�ren �gy 1996. febru�r 29-�n �jszaka
k�zlekedett utolj�ra ikerbe csatolt UV szerelv�ny.
Az aut�buszok �jabb t�pusv�lt�sa a '90-es �vtized els� harmad�ban
kezd�d�tt. A Moszkva t�ren k�zleked� �j IK 405-�s kisaut�buszokkal , IK
415-�s nagykocsikkal �s IK 435-�s csukl�sokkal egyar�nt tal�lkozhatott. |