A F�ldk�zi-tenger d�li partja ment�n �t orsz�gban Afrika lakoss�g�nak mintegy egy�t�de �l, �s az orsz�gok ter�lete a kontinens f�ldter�let�nek majdnem egy�t�d�t teszi ki. De vajon ha az Afrika sz�t haszn�ljuk, gondolunk-e a marokk�iakra, tun�ziaiakra, egyiptomiakra is? Vajon ugyanazon a f�ldr�szen �lnek-e, mint a tanz�niaiak, kong�iak, nig�riaiak, a d�l fel� ny�l� kontinensen? Vajon ott, a Szahar�t�l d�lre, ahol bizonyos �rtelemben minden eur�paiul, f�k�nt angolul, franci�ul �s portug�lul folyik, hallottak-e m�r egy�ltal�n ezekr�l a - ha szabad �gy mondani - �szak-afrikaiakr�l?  �k pedig a maguk r�sz�r�l hallottak-e a Szahar�t�l d�lre �l� fekete kort�rsaikr�l?
 �Arabok! Ugyan ki szereti az arabokat?� Addisz Abeb�ban ez nem k�rd�s. De ek�zben els�sorban senki nem azokra az alg�riai, tun�ziai �s l�biai diplomat�kra gondol, akiket az eti�p f�v�rosban, az AOU (az afrikai egys�gszervezet) sz�khely�n akkredit�ltak. �s nem is az Egypt Airre, Afrika legr�gebbi l�git�rsas�g�ra, amellyel valamikor els� �zben �rtem itt f�ldet, hogy azt�n �r�mmel adjam h�r�l: �n is Afrik�ban �lek, nevezetesen Kair�ban. Az arabok a sza�diak a Sheratonban, azel�tt a Hiltonban, a szomsz�dok Jemenb�l, akiket nemcsak az eritreai (v�r�s) tengerpartr�l �s a Dzsibuti-beli h�tk�znapokb�l ismernek, hanem a kereszt�ny felf�ld�n egy�nk�nt is l�thattak, �s tal�n a rendk�v�l s�t�tb�r� szud�niakban, akikb�l itt egy id�ben nagyon sok volt, szint�n van valami arabos, legal�bbis az arab nyelv, amely az eti�piai hivatalos nyelvvel, az amharival �s az Eritre�ban meg az �szaki Tigray nev� tartom�nyban besz�lt tigrinia nyelvvel k�zelebbi rokons�gban �ll, mint Eti�pia t�bbi 80-90 nyelv�nek t�bbs�ge.
 Nairobiban, a d�li szomsz�d orsz�gban t�bbnyire hi�ba �rdekl�dik az ember a - legal�bbis hivatalos nyelve alapj�n - arab orsz�g ir�nt, amelynek van egy (b�r r�vid) k�z�s hat�ra Keny�val, noha szinte mindenki tudja, hogy a lu�knak �s m�s, az orsz�g nyugati fel�ben �l� n�pcsoportoknak nemcsak Ugand�ban vannak k�zeli rokonaik, hanem �ppens�ggel Szud�nban is, amely Kenya t�voli �szaknyugati r�sz�vel hat�ros j� 1500 km hossz�s�gban �szakon �s �szaknyugaton. A masz�jok �s m�s kenyai n�pcsoportok a t�l�k 3500 km-re l�v� cs�d-l�biai hat�rvid�ken �l� tubu-nom�doknak k�zelebbi rokonai, mint a saj�t orsz�gukban �l� bantu t�bbs�gnek, k�zelebbi rokonaik, mint a tubuk a tuaregeknek, berber szomsz�daiknak az alg�riai Szahar�ban, Malit�l �s Nigert�l �szakra. De ezzel Keny�ban nem sokat t�r�dnek, �s arabokra meg v�gk�pp nem gondolna senki. Az arabok, azok Jasszer Arafat �s Szaddam Husszein, meg a libanoniak a kaszin�ban, akiket Nyugat-Afrik�ban sem tartanak t�l sokra, de akiket minden�tt ismernek. Mombas�ban a tengerparton  tal�lhat� m�g n�h�ny d�sgazdag jemeni h�tter� csal�d. Zanzib�rban, Tanz�ni�ban sok minden eml�keztet az 1698-t�l 1964-ig itt uralkod� om�ni szult�nokra.
 Kelet-Afrik�ban az iszl�m sem tekinthet� olyan h�v�sz�nak, amely azonnal az �szak-afrikai tengerparti orsz�gokat id�zi, legfeljebb Idi Amin Kaddhafival val� kapcsolata eset�ben. Muszlimok itt is akadnak, m�g �shonosok is, �s nemcsak a szuah�li tengerparton. Keny�ban j� 5%, Tanz�ni�ban 35%, Malawiban m�g az eln�k is muszlim. Minden bizonnyal arab �r�ks�gr�l van itt sz�, de �zsiai k�zvet�t�ssel, s az iszl�m idegen eredet�re vonatkoz� elk�pzel�sekben ez ink�bb az indiai szubkontinensr�l bev�ndoroltak alakj�ban �lt testet, a brit gyarmatos�t�k egykori k�s�ret�ben, mint a pakiszt�ni muszlimok, k�zt�k Agha Khan, akir�l sz�mtalan k�rh�zat �s �ltala alap�tott iskol�t neveztek el.
 De hol marad Afrik�b�l n�zve az arab �szak-Afrika? Nyugat-Afrik�ban a Szahar�t�l d�lre fekv� 12-16 orsz�gban a lakoss�g legnagyobb r�sze az iszl�m k�vet�je, ami nemcsak eg�szen Kamerun �szaki r�sz�ig majdnem az eg�sz arida f�ldter�leten van t�ls�lyban, hanem a tengerparton is, le eg�szen a Mann-foly� torkolat�ig Lib�ri�ban. A n�gy kereszt�ny t�bbs�g� orsz�g Ghana, Togo, Benin �s a Z�ld-foki-szigetek. �gy t�nhet, mintha Afrik�ban az arab-iszl�m �szak messzebbre hatolt volna nyugaton a sivatagon �s a Sz�hel-�vezeten �t d�l fel�. Ez a benyom�s abb�l ad�dik, hogy a kontinens nyugaton a s�ly�t �szakra helyezi �t, ahogy Afrika �szaki partja is a sz�less�gi fokokon t�l nyugat fel� terjed, eg�szen Eur�p�ig, an�lk�l Andal�zia jobban d�lre ny�lna, mint a Peloponn�szosz �s R�dosz.
 Ez a benyom�s bizonyos tekintetben csal�ka: Aki Keny�b�l j�vet �rkezik Mogadisuba (vagy Addisz Abeb�b�l j�vet Harar�ba), a K�zel-Keleten tal�lja mag�t. Am�g Mogadisu Szom�lia f�v�rosa volt, a szom�li mellett az arab volt a m�sik hivatalos nyelv, az eritreai f�v�rosban, Aszmar�ban ugyan�gy. Mogadisu �vsz�zadok �ta legal�bb olyan k�zel �llt kultur�lisan Kair�hoz, mint a szeneg�li f�v�ros, Dakar Casablanc�hoz. Aki Yaound�b�l, Kamerunb�l vagy �ppen Abidjanb�l, Elef�ntcsontpartr�l j�vet �rkezik Dakarba vagy Bamak�ba/Maliba, �s onnan a Niger ment�n halad valamelyest �szak fel�, a Maghreb-orsz�gokban �rezheti mag�t. Nig�ri�ban m�r egy napi aut��t Lagoszb�l  Kaduna fel� hasonl� �lm�nyt ny�jt, a minaretek �s m�r hat�s� uralkod�i palot�k k�z�tt. Aki megford�tva, Kair�ban kezdi meg rep�l��tj�t Maliba vagy Szeneg�lba, Nig�ria muszlim �szaki r�sz�r�l nem is besz�lve, m�r m�lyen Afrik�ban �rezheti mag�t. Afrik�b�l, ebb�l a kontinensb�l, amelyre a piramisok l�b�n�l aligha gondol, m�r Marokk�ban is szembetal�lkozik valamivel. Mogadisuban ezzel szemben megint csak - majdnem a szomsz�dos L�bi�hoz vagy esetleg a t�le messze nyugatra fekv� Maurit�ni�hoz hasonl� m�don - az Arab Liga egyik tag�llam�ban �rezheti mag�t, �s csak m�sodsorban az Afrikai Egys�gszervezet egyik tagorsz�g�ban.

Egy csoda �s egy�b folyamok
Miut�n Timbuktu �s Gao k�z�tt Maliban v�gighaj�zta a Nigert, Ibn Battuta m�g a 14. sz�zadban �gy jellemezte ugyanannak a folyamnak a fels� szakasz�t, amelyet m�g Kair�b�l ismert - mint az arab vil�g k�zpontj�b�l afrikai f�ld�n:  Egy egyiptomi mindenesetre soha nem tekinti mag�t afrikainak, semmik�ppen sem ink�bb, mint egy g�r�g, egy t�r�k, egy alb�n vagy egy izraeli, m�g akkor se, ha az apja a szud�ni Dongol�b�l val� n�biai. Az egyiptominak a f�ra�k az �sei, minden ismert s�lyos terh�kkel, �s a F�ldk�zi-tenger mellett �l. Tarthatja mag�t arabnak, de a honfit�rsai sor�ban a fellahokkal, a N�lus v�lgy�nek letelep�lt f�ldm�vel�ivel val� egy�tt�rz�se semmivel sem viszi k�zelebb az arab f�lsziget beduinjaihoz. M�g azt a megtiszteltet�st, hogy az arab vil�g f�v�rosa lehet afrikai f�ld�n is csak olyan �ron hajland� Kair� elfogadni, hogy k�vetkez�sk�ppen Damaszkusz �s Bagdad egyiptomi provinci�nak tekintend�. Bizonyos �rtelemben ezek szerint Afrika Kuvaittal hat�ros, de amikor egy alkalommal eljutottam egy riportk�r�tra a Szuezt�l keletre, Gaz�ba, �s csak �afrikai tud�s�t� felirat� n�vjegy volt n�lam, ezt egy�ltal�n nem tudt�k m�lt�nyolni. �ppen ellenkez�leg, majdnem rosszabb volt m�g ann�l is, mint amikor egy lengyelt egy�tt�rz�en arr�l biztos�tunk, hogy h�t igen, egy �llami gazdas�g privatiz�l�s�nak ezek a kellemetlen velej�r�i m�r a Nasszer ut�ni Egyiptomban is j�l megfigyelhet�k voltak Szadat idej�n.
 Egyiptomban, ami valamennyi�nk sz�m�ra �a vil�g sz�l�anyja�, csak egyvalami afrikai, a v�z, amely t�pl�lja: a N�lus szer�ny, de m�gis egy csoda, s ezt eg�sz Egyiptom tudta �vezredeken �t. A N�lus krokodilokat vitt a F�ldk�zi-tengerhez, miel�tt felduzzasztott�k. A N�lus t�k�letesen afrikai, �s csoda maradt annak ellen�re is, hogy a 19. sz�zad els� fel�ben eur�pai kutat�k haj�ztak el a forr�svid�k�ig. A m�ra m�r 65 milli�nyi �s 25 �ven bel�l 90-100 milli�nyi egyiptomi sz�m�ra ezen k�v�l a fennmarad�st is jelenti, �s ez�rt - mint Szud�nban idestova 20 �ve - h�bor�s ok, amit Egyiptom ism�telten ki is nyilv�n�tott arra az esetre, ha Eti�pia valamikor komolyan tal�ln� venni azt az �tletet, hogy a K�k N�lust t�pl�l� forr�sok j� r�sz�t saj�t c�ljaikra elt�r�ts�k. A �N�lus-medence kezdem�nyez�sben� a N�lus-medence 10 orsz�ga: Egyiptom, Szud�n, Eritrea, Eti�pia, Kenya, Tanz�nia, Uganda, Ruanda, Burundi �s a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g egyezett meg egy strat�giai akci�programban, amely a N�lus viz�nek b�k�s hasznos�t�s�t hivatott biztos�tani. Mi�ta a N�lus m�r nem az Atlasz-hegys�g d�li lejt�j�n�l, �s nem az Atlanti-�ce�nb�l ered - amit D�ltengerk�nt tartottak sz�mon a bevett elm�letek - �s m�r nem az el�gaz�st d�lkeleti ir�nyban �tszelve �ri el Szud�nt, �szak-Afrik�t elv�laszthatatlanul �sszekapcsolja a fekete D�llel, �s Entebb�ben, Afrika sz�v�ben, ahol a N�lus-medence kezdem�nyez�s �lland� titk�rs�ga tal�lhat�, Egyiptom ma hivatalosan is benne van a k�ztudatban.
 Nyugat-Afrik�ban n�h�ny �vsz�zadon �t m�s folyamok kapcsolt�k �ssze a D�lt az arab �szakkal, bel�thatatlan tevekarav�nok, Ibn Battuta kor�ban �vente mintegy 12.ezer �llat vonul�sa. S�t vittek a sivatagon �t a r�gi Sz�hel-birodalmakba, Ghan�ba, Maliba, Songhay-ba �s Airba, �s n�ha-n�ha spanyol m�rv�ny s�rk�veket is sz�ll�tottak t�bb mint 2000 km t�vols�gra a F�ldk�zi-tenger partj�t�l a Nigerhez. Ezzel ellent�tes ir�nyba �ramlott az arany a legend�s Bambukb�l, a Szeneg�l �s a Niger forr�svid�k�r�l, a mai Mali d�lnyugati r�sz�r�l illetve �szaknyugat-Guine�b�l. Miut�n Mause Kankan Muse, a mali Mande-birodalom szult�nja 1324-ben a h�ddzs sor�n - r�vid kair�i tart�zkod�s ut�n -  m�r Mekk�ban elosztogatott 20 ezer aranyat, az arany �ra ott is csak 12 �v alatt �llt helyre. A vir�gz� kereskedelem k�zepette Timbuktu, a karav�n�tvonalak legfontosabb k�zleked�si csom�pontja a b�lcsess�g k�zpontj�v� n�tte ki mag�t. M�r Kankan is nagyon �rdekl�d�tt a jogi �rtekez�sek ir�nt. Leo Africanus, aki a 16. sz�zad elej�n ell�togatott Timbuktuba, miel�tt meg�rta volna R�m�ban X. Le� p�pa p�rtfogoltjak�nt �Afrika le�r�s�t�, besz�molt a k�nyvekr�l, �amelyekb�l t�bb hasznot lehet h�zni, mint b�rmely m�s eladhat� �rub�l�, �s a m�r t�bb mint 1000 �vvel kor�bban, a 4. sz�zadban alap�tott ghanai birodalom is ki�llta volna az �sszehasonl�t�st kultur�lis sz�nvonal ter�n a Karolingokkal.
 Nem az arabok voltak azok, akik a k�z�pkorban �s az �jkor kezdet�n elvitt�k az iszl�mot a Szahar�n �t Nyugat-Afrik�ba. Ink�bb a Sz�hel-n�pek keresked�i, diplomat�i �s tud�sai mentek el �rte, hogy elhozz�k maguknak. �A K�nyvet k�vetem, nem az arabokat�, mondta m�g a m�velt muszlim Conakryban, Guine�ban, b�r a medresz�ben, a Kor�n-iskol�ban arabul kellett tanulnia. A Mekk�ba val� zar�ndokl�s Nyugat-Afrik�ban is arra eml�keztet, hogy a szubszaharai afrikaiaknak az arabokhoz f�z�d� viszonyai mindig t�lmutattak a kontinensen, s ez mindm�ig �gy van, Nyugat-�zsia fel�, ahonnan az afrikai arabok valamikor bev�ndoroltak. Kan�b�l, �szak-Nig�ri�b�l k�zvetlen rep�l�j�ratok vannak az arab vil�gba, de csak Dzsedd�ba, a Mekka melletti kik�t�v�rosba. �ltal�ban felt�n�, hogy a nyugat-afrikai iszl�m nagyobb �rdekl�d�sre tal�l Sza�d-Ar�bia �s Ir�n r�sz�r�l (ut�bbi nem arab orsz�g), mint a kontinens �szaki r�sze. Az afrikai arabok r�sz�r�l hossz� ideje megvan a hagyom�nya annak, hogy esz�kben sincs a Szahar�t�l d�lre a kult�r�t t�mogatni. Mindm�ig rabszolgakeresked�k�nt vannak �ton D�l-Szud�nban, �s m�r a 16. sz�zad v�g�n bet�rtek Dzsudar pasa marokk�i hadsereg�nek keret�ben Songhay-ba, valahogy �gy, mint a normannok valamikor Eur�p�ba, hogy sz�tverj�k a d�li birodalmat, �s elrabolj�k Timbuktu kincseit.
 A Szahar�n �t vezet� kereskedelmi utak el�gaz�sai m�ig sem sz�radtak ki teljesen. A Niger �szakkeleti r�szein, Bilm�ban mindm�ig lehet s�karav�nokra bukkanni, �s az ezeket bonyol�t�, r�szben Alg�ri�b�l, r�szben L�bi�b�l val� tuareg keresked�ket minden nagyobb v�rosban megtal�lni Dakart�l Bamak�n, Ouagadougoun �s Abidjanon �t eg�szen Kamerun �szaki r�sz�ig. Banjulban, Gambi�ban, Bissa�ban vagy Conakryban �pp�gy tal�lkozni lehet a kiker�lhetetlen maurit�niaikkal, a haussa keresked�k pedig Kan�b�l �s Katsin�b�l Nig�ria �szaki r�sz�n �rujukat az Egyenl�t�n �t leviszik eg�szen Port Gentilba, Gabonba �s Pointe-Noire-ig Brazzaville-ba. A m�velts�get tov�bbra is �szakon keresik. A fezi k�v�h�zakban ott �lnek a szingal�z di�kok, �s a n�lusi g�z�s�n a duzzasztott Nasszer-tavon az egyiptomi  Russm�t�l a szud�ni Viadi Half�ig lehet a cs�di Ndjamen�b�l val� di�kokkal besz�lgetni. Kair�ban tanulnak, a vil�g legr�gebbi egyetem�n, indon�z �s mal�j di�kokkal egy�tt, �s a vak�ci� elej�n 3-4 h�tig tart� haza�tjukon vannak �ppen.
 Afrik�nak sok a f�v�rosa, j�val t�bb az 53 hivatalos f�v�rosn�l. Az egyik eg�szen k�l�nleges N�Djamena. Addisz Abeba diplomat�it lesz�m�tva sehol nincs annyira k�pviselve az afrikai sokf�les�g, mint a val�di kozmopolit�k eme extrovert�lt k�zpontj�ban. A legd�libb arab nyelv� f�v�rosokban (bele�rtve Adent, amikor m�g megvolt a D�l-jemeni N�pk�zt�rsas�g) az adminisztr�ci� mintegy mag�t�l �rtet�d�en haszn�lja a franci�t, a diplom�ci�nak ezt a mintegy �si nyelv�t, s a k�lf�ldi beutaz�sakor egy gy�ny�r� pecs�tet kap az �tlevel�be azzal a felirattal, hogy Service d�exploitation des �trangeres (k�lf�ldieket kizs�km�nyol� szolg�lat), ami sokatmond� r�gies st�lus�val csak kieg�sz�ti a tranzitv�zum�t.
 A Cs�di-t� beltenger�n�l fekv� egyik ilyen v�rosban besz�lik a 110-120 cs�di nyelv t�bbs�g�t, amelyek Afrika mindh�rom nagy nyelvcsal�dj�t k�pviselik: el�sz�r is az afro�zsiai nyelvek csal�dj�t, amilyen az arab �s a legk�l�nb�z�bb arab kreolform�k, ezenk�v�l van m�g a buduma, lagwa, malgbe, masana, mpade, mser �s az afro�zsiai csal�d cs�di alcsoportj�nak m�s nyelvei; m�sodszor a nilo-szaharai nyelvek nyelvcsal�dj�t, amilyen az �szaki sivatagi n�pek nyelve, a tede, a daza, a bideyat, a kanembu, a bagormi, �s ne feledkezz�nk meg az ehhez a nyelvcsal�dhoz tartoz� olyan k�z�p-szud�ni nyelvekr�l, mint p�ld�ul a barma �s a kenga; �s harmadszor a niger-kong�-nyelvek legnagyobb nyelvcsal�dj�hoz tartoz� sz�mtalan sok nyelv majd minden alfaj�t: adamawa, benue-kongo, kwa (p�ld�ul Igbo), gur (Niger-Volta), manda �s a nyugat-atlantiak tal�n a bantu nyelvek kiv�tel�vel, amelyeket csak n�h�ny idegen besz�l, akikb�l itt sok van, nemcsak a m�r eml�tett tuareg �s haussa keresked�k a maguk megint csak afro�zsiai nyelveivel, a cs�di alcsal�d a hauss�k eset�ben, a berber nyelvek a tuaregek tamasek nyelve eset�ben. Ennek a centrumnak a centruma a March� central, amit arab elnevez�ssel r�viden Szuknak h�vnak, N�Djamena hagyom�nyos piaca, �s itt tal�lkozik Szeneg�l a szud�ni Kordofannal, itt ker�l a kameruni gyufa �s a gaboni szappan l�biai kezekbe. Legal�bb 3000 km-t tesz ki ennek a piacnak az �tm�r�je.
 Cs�d az egyetlen k�z�p-afrikai orsz�g, amelyben egy hajsz�llal t�bb a muszlim, mint a t�bbi n�pess�g, �s N�Djamen�ban form�l�dik az a hat�rvonal is, amely keletre Cs�don �t, �s azon t�l Szud�non kereszt�l eg�szen Eritre�ig h�z�dik: az iszlamiz�l�dott �szak az arabbal mint az �rintkez�s nyelv�vel �s a szubtr�pusi �s tr�pusi �Fekete-Afrika� k�z�tt, amely kereszt�ny vagy animista vagy mindkett�; a szikkadt Sz�hel, a nom�dok messzire ny�l� vil�ga �s a n�v�nytermeszt�k Tchad utile-je k�z�tt a Charin-medenc�ben; Szud�n Darfur �s Bahr al Ghazal, valamint m�g keletebbre Kordofan �s a Fels�-N�lus k�z�tt D�l-Szud�n marhatart� nilot�iig. Ez a hat�r tehet a t�bb �vtizedes h�bor�skod�sokr�l: Szud�nban n�h�ny �ves megszak�t�ssal 1956-t�l mindm�ig, a 70-es �vekben Cs�dban, ahol az etnikai er�szak szint�n rag�lyos maradt. Nyugaton is, ahol ez a hat�r Air �s a Niger kanyarulat�nak messzes�g�ben elmos�dik, miel�tt a Szeneg�l-foly� �szaki partja ment�n ism�t vil�gosabb� v�lna, a 80-as �vek puszt�t� sz�razs�ga �ta egyre-m�sra v�res konfliktusok forr�sa volt - Nigerben, Maliban �s Maurit�ni�ban.
 Ezekben a trag�di�kban sajnos szinte mindent megtal�lunk, ami �szak-Afrika �s a Szahar�t�l d�lre l�v� ter�let k�zti kapcsolatk�nt az elm�lt �vtizedekben form�t �lt�tt, �s a k�lvil�gban id�nk�nt n�mi figyelmet keltett. A sivatag lak�ib�l sokszor lettek harcosok, �s miut�n a sz�razs�gok elpuszt�tott�k a marha�llom�ny j� h�romnegyed�t, a Sz�helban zsoldos csapatok verbuv�l�dtak, nemcsak a nyugat-szaharai Polisario-front �s Kadhafi iszl�m l�gi�ja sz�m�ra, nemcsak a z�rzavaros Cs�dba �s D�l-Szud�nba val� bevet�sre, hanem a k�zel-keleti frontokra is, Libanonba, eg�szen a Shatt al�Arabig az ir�ni-iraki h�bor�ban. A visszat�r�k nem tudtak minden tov�bbi n�lk�l visszailleszkedni a sz�l�i hagyom�nyba. A m�rhetetlen sz�raz messzes�gek ezenk�v�l k�zel t�z �ve a t�voli D�lr�l j�v� menek�ltek vonul�s�t keresztezik, akik az �g�rt szerencs�t keresik a F�ldk�zi-tengert�l �szakra, hacsak meg nem rekednek az �szak-marokk�i spanyol v�rost, Ceut�t �vez� fal t�v�ben, vagy m�r Maurit�nia �szaki r�sz�n, vagy Alg�ria d�li fel�n a homokban. Azok k�z�l, akik kib�rt�k a leghosszabb utat, sokan megfulladtak a Gibralt�ri-szorosban.

Potenci�l �s a menek�l�s er�i
Van m�g teh�t valamennyi �rintkez�s a Szahara alatti Afrika �s az arab vil�g k�z�tt. Egyes ter�leteken m�g n�vekv�ben is van, p�ld�ul a haszn�ltaut�-kereskedelem Dubai �s Mumbasa k�z�tt, vagy a szom�liai kik�t�k �s az Arab-f�lsziget k�z�tt, ahol szeretik a szom�liai birk�kat �s tev�ket. A f�ldgoly�nak egy a Vil�gbankn�l kedvelt feloszt�s�ban a F�ldk�zi-tenger d�li partvid�k�nek �t orsz�ga a K�zel-Kelettel k�z�s r�gi�t k�pez. Ebben az �t orsz�gban afrikai ter�leten �lnek kereken 140 milli�an a 750 milli� afrikaib�l, �s legal�bb h�szat besz�lnek a t�bb mint k�tezer afrikai nyelvb�l. Ezen �t orsz�g egyik�ben sem egy�ntet�en arab a n�pess�g, �s ha a tuareg �s egy�b berber etnikumok az Atlasz-hegys�gt�l az �szaknyugat-egyiptomi Siwa-o�zisig k�zelebbi rokons�gban vannak is az arabokkal, mint a bantukkal, ugyanez vonatkozik m�g sz�mos m�s n�pcsoportra is, akik a Sz�helben �lnek, eg�szen Nig�ri�ig �s a K�z�p-afrikai K�zt�rsas�gig. De az a kev�s �rintkez�s a Szahar�n kereszt�l a nyugat-szaharai Layonne-t�l Szud�n �szaknyugati hat�r�ig, ami a gyarmati rendszer megsz�n�se, a 60-as �vek eleje �ta egyre-m�sra torkollott er�szakba, t�bb hidat robbantott fel, mint amennyi �jat �p�tett. A sivatag terjed. Felm�rhetetlenek az arab �szak-Afrika �s a Szahara alatti �Fekete-Afrika� k�zti kapcsolatok, amelyek m�giscsak l�teztek, �s �gysz�lv�n csak ez�rt l�teznek valamelyest m�g mindig, de m�r csak a k�lt�i k�pzelet seg�ts�g�vel lehet �ket valamelyest felid�zni mint mes�s eml�ket, �br�ndot, d�lib�bot a Grand  Erg Oriental d�n�i k�z�tt, Alg�ria legd�libb r�sz�n.
 Vagy az Afrikai Fejleszt�si Bank statisztikai t�bl�zataiban. Az �n. globaliz�ci� korszak�ban mindazon�ltal Afrika is elengedhetetlen l�p�seket tesz az integr�ci� fel�. Ennyi �llam eset�ben a kombinatorika lehet�s�gei a gazdas�gi k�z�ss�gek m�g nagyobb sz�m�t teszik lehet�v� Pretoria �s Alg�ria k�z�tt. N�vleg m�r sok megvan ezek k�z�l, van egy p�r D�l- �s Kelet-Afrik�ban, K�z�p-Afrik�ban �s Nyugat-Afrik�ban, p�ld�ul a Mano-River Uni�, amelyben Guinea, Sierra Leone �s Lib�ria �llt �ssze. �szaknyugaton ott van az  Union du Maghreb Arabe, amelynek kart�j�ban le van fektetve, hogy az �t tag�llam: L�bia, Tanz�nia, Alg�ria, Marokk� �s Maurit�nia hozz�j�rul�s�val b�rmely tov�bbi bel�pni k�v�n� orsz�g csatlakozhat hozz�. Tripoliban, az 1998 j�niusi afro-arab cs�cson, amilyet kor�bban is tartottak m�r Johannesburgban �s az �b�lbeli emir�tusok k�z�l Sharijahban is, megalak�tott�k az afrikai tengerparti �llamok �s a szaharai �llamok koal�ci�j�t. A F�ldk�zi-tengerrel szomsz�dos Egyiptom, L�bia, Tun�zia, valamint a szaharai (sz�heli) �llamok: Szud�n, Cs�d, Niger, Burkina Faso �s Mali k�z�s k�zponti bankot alap�tanak. A k�vetkez� afro-arab cs�cson, 1999-ben Dakarban ismertettek egy jelent�st, amely szerint az arab orsz�gok �s a Szahar�t�l d�lre fekv� orsz�gok k�z�tt a javak cser�je 1997-ben el�rte a 4,2 milli�rd doll�rt. Ez mindk�t orsz�gcsoport Eur�p�val folytatott 125 milli�rdos volumen� forgalm�nak 3,4%-�t teszi ki, amib�l 92 milli�rd esik az arab orsz�gokra, �s 33 milli�rd a Szahar�t�l d�lre fekv� afrikai �llamokra. Az arab-afrikai orsz�gok kereskedelmi szak�rt�k 63 milli�rd doll�rra teszik, de ennek a potenci�lnak eddig csak egy tizen�t�de realiz�l�dott.
 Ugyanezen az afro-arab tal�lkoz�n a Kult�ra Napj�n �kulcsfontoss�g� t�mak�nt� a �j�v�beli egy�ttm�k�d�st� is t�rgyalt�k. Az Arab Liga nev�ben Khalil Nahwi, a szervezet oktat�si, tudom�nyos �s kultur�lis �gyek�rt felel�s sz�viv�je felpanaszolta, hogy az afrikaiak �pp�gy nem vesznek tudom�st az arab szerz�kr�l, mint megford�tva, az arabok az afrikaiakr�l. Az Afrikai Egys�gszervezet nev�ben Marcel Diouf, az oktat�si, tudom�nyos �s kultur�lis �gyek�rt felel�s r�szleg igazgat�ja arra sz�l�tott fel, hogy �lessz�k fel az Afrik�t az arab vil�ggal valamikor �sszek�t� s�- �s arany-utakat. Diouf arra h�vta fel a korm�nyokat, hogy h�r�ts�k el ez el�l az olyan nem form�lis korl�tokat is, amilyenek �a tabuk �s az el��t�letek�.
 Nem arr�l van sz�, hogy az arab �szak-Afrika �s a Szahar�t�l d�lre es� Afrika k�lcs�n�sen h�tat ford�tana egym�snak. Mindkett� ugyanabba az ir�nyba tekint, az �szakon l�v� �nyugati vil�gra� szegezi a tekintet�t. Csak a valamikori spanyol Nyugat-Szahara tekint az afrikai partvid�k�n a Kan�ri-szigetek fel�, noha a nyugati vil�gb�l Diouf szerint olyan �kultur�lis javak �s szolg�ltat�sok� �ramlanak, amelyeket v�gre helyi �rt�kekkel kellene viszonozni. De ett�l se szabad sokat v�rni, legfeljebb egy olyan tendencia meger�s�d�s�t, hogy arabok �s afrikaiak, ahol nem h�bor�znak, menek�lnek egym�st�l, ahogy lehet�s�g szerint ker�lik a magukfajt�t is, mert a nyomor, amennyire teheti, menek�l saj�t maga el�l. A t�ls�gosan hossz�, t�ls�gosan f�raszt� �s sokszor nagyon vesz�lyes utak meg�rzik k�tes vonzerej�ket a menek�l�s �tjaik�nt, ha nincs semmi m�s �t - kifel� a kontinensr�l, mi�rt is ne, mint minden �t, amely R�m�ba vagy manaps�g ink�bb Berlinbe vezet? B�r m�r a 90-es �vekben menek�ltek alg�riaiak a Szahar�ba is - �ppens�ggel Afrika ir�ny�ba -, bel�that� ideig ez m�g margin�lis jelens�g marad.

                KAR�DI �VA FORD�T�SA

K�rj�k k�ldje el v�lem�ny�t c�m�nkre: [email protected]