Nemcsak a h�v� kereszt�ny, de �ltal�ban a b�ke- �s gyermekszeret� sz�l�k j�t�kfegyver-v�s�rl�sa is nehezen �rthet�. Hiszen mindenki hallott m�r l�g- vagy �jabban l�fegyver okozta gyermektrag�di�kr�l, s olyan fiatalokr�l - p�ld�ul katon�kr�l, - akiknek �let�t l�fegyver oltotta ki. Aki az � sz�leik f�jdalm�ra gondol, bizony�ra nem vesz ilyen j�t�kot saj�t gyermek�nek.
Mert a fegyver nem j�t�k, nem j� j�t�k. Ink�bb k�b�t�szer, amihez hozz� lehet szokni, szenved�llyel lehet szeretni. Egy fegyverbar�t �r�s�b�l id�zek: �Egy l�fegyverrel val� c�lbal�v�s egy komplex folyamat, a c�lnak megfelel� l�szer kiv�laszt�sa, a fegyver megt�lt�se, t�zk�sz �llapotba hoz�sa, a fegyver ural�sa, a c�lz�s, a billenty� elh�z�sa, a d�rej, a l�ng, a f�st, az el�gett l�por kellemes illata,...�
M�g jobban illusztr�lta a szenved�lyt n�h�ny �ve egy TV-riport. Egy fi� (nem enged�lyk�teles) Fl�bert-pisztoly�t bevitte az iskol�ba, ahol padt�rsa �gy megl�tte vele, hogy k�rh�zba ker�lt. A s�lyosan megsebes�lt fi� a k�rh�zi �gyon el�adta a riporternek, hogy mennyire szereti a fegyvert, s ezut�n is szeretni fogja...
A j�t�kfegyvert v�s�rl� sz�l�k, a val�di fegyvert v�s�rl� fegyverbar�tok egy �ri�si, laza, az eg�sz vil�got �tsz�v� h�l�zat szer�ny, n�vtelen t�mogat�i, szponzorai. A h�l�zat az er�szak propagand�j�val, a kell�kek gy�rt�s�val, forgalmaz�s�val foglalkozik. A h�l�zat tev�kenys�g�b�l hasznot h�z� menedzserek, �zletemberek, keresztap�k �lm�t nyilv�n nem zavarj�k etikai probl�m�k. Elalv�s el�tt el�gedetten d�rzs�lgethetik kezeiket: az er�szakbiznisz soha nem szenved kuncsafthi�nyban.
A h�l�zat siker�gazata az �nfennart�-�ngerjeszt� bujtatott rekl�m. Telev�zi�k�sz�l�kek �s sz�m�t�g�pek k�perny�ir�l �jjel-nappal �mlik a fegyveres er�szak l�tv�nya, azt sugallva, hogy l�ni j�, �lni j�. Mintha ez lenne az �let legfontosabb - ha nem az egyetlen - szf�r�ja, aki ezt nem gyakorolja, az nem is evil�gi ember.
Id�r�l id�re a t�nyleges er�szakr�l sz�l� h�rad�sok kiv�ltj�k az emberek rosszall�s�t: Ez m�r m�giscsak sok, korl�tozni k�ne az er�szak, a fegyverek burj�nz�s�t! Ilyenkor l�pnek munk�ba a h�l�zat lelkes amat�r gondolkod�i, de m�g ink�bb fizetett tollnokai, szak�rt�i �s pr�k�torai. �rveket, statisztikai adatokat, �tudom�nyos� megfigyel�seket id�znek. Elmondj�k, hogy az agresszi� l�tv�nya csak seg�ti az agresszi� �rtalmatlan levezet�s�t; az er�szak hozz�tartozik az �lethez, a nevel�shez, hozz� kell szokni; a fegyver �nmag�ban soha nem �l, az esetleges �hib�k� oka az, hogy a fegyverkult�r�nk m�g nem el�gg� fejlett, hivatkoznak Sv�jcra, az USA-ra. A gyermekpszichol�gus a r�di�ban kenetteljes, bizalomgerjeszt� hangon elmagyar�zza: mi�rt j�, ha megvessz�k a k�rt j�t�kfegyvert.
Az ideol�giai harc adu�sza az �nv�delem. Bel�nk sulykolt forgat�k�nyv: j�n a gonosz gazfick� (nyilv�n fegyvertelen�l, de nem v�ratlanul: el�g id�t hagyva a felk�sz�l�sre), s csak akkor tudjuk gyermekeinket, csal�dunkat �s egy�b �rt�keinket megv�deni, ha van leg�lis fegyver�nk. �nv�delemhez pedig mindenkinek joga van! Az �rtatlans�g v�lelme miatt viszont az enged�lyk�r�kr�l nem lehet felt�telezni el�zetesen rossz sz�nd�kot, ez�rt mindenkinek joga a fegyvertart�s.
Vannak, akik az USA-ra hivatkoznak, mint k�vetend� p�ld�ra. Ott ugyanis - b�r az egyes �llamokban elt�r� szab�lyoz�ssal - de �ltal�ban a leg�lis fegyvertart�s igen elterjedt. Ez a gyakorlat akkor alakult ki, amikor m�g anarchikus �llapotok uralkodtak, a polg�rok nem sz�m�thattak az �llami v�delemre. Az ism�tl�d� - sok hal�los �ldozattal j�r� - iskolai l�v�ld�z�sek nyom�n ugyan fel-fellobban ott is a korl�toz�s v�gya, de ez rendszerint elbukik az igen er�s fegyverlobby ellen�ll�s�n. Nagy-Britanni�ban viszont az 1997-es v�laszt�sokon �ppen egy iskolai m�sz�rl�st k�vet�en Tony Blair meg�g�rte a szigor� korl�toz�st. Nyert, �s v�laszt�si �g�ret�t be is tartotta: a brit civil �letben - a lakoss�g t�bbs�g�nek lelkes helyesl�se mellett - megval�sult a teljes leszerel�s, a polg�rok fegyvereit az �llam beszedte.
A FIDESZ 1998-as v�laszt�si programj�ba is beker�lt a fegyverkorl�toz�s. El is k�sz�lt egy t�rv�nytervezet. A parlament r�videsen v�lasztani k�nyszer�l k�t lehet�s�g k�z�tt: jog�llamot akar ink�bb vagy vadnyugatot. Az elm�lt m�sf�l �vtizedben a k�zbiztons�g l�tv�nyosan leromlott. Ezzel p�rhuzamosan elszaporodtak az illeg�lis �s leg�lis fegyverek, �rz�-v�d�k, pitbullok, biztons�gi berendez�sek. Lak�h�zainkat, munkahelyeinket elbor�tott�k a r�csok. Az, hogy kik legyenek a r�csokon bel�l, perd�nt� k�rd�s. Egy jog�llamban nyilv�nval�an nem a tisztess�ges polg�rok k�nyszer�lnek arra, hogy r�csok m�g�tt lakjanak �s dolgozzanak. Ha csak azt a polg�rt nem t�madj�k meg, aki el�g er�s r�ccsal, elrettent� er�vel, cs�re t�lt�tt fegyverrel rendelkezik, akkor ott nemigen besz�lhet�nk jog�llamis�gr�l. A jog�llam meg akarja �s meg tudja v�deni polg�rait, legyenek azok ak�r feln�ttek, ak�r gyerekek, ak�r eg�szs�gesek, ak�r betegek, ak�r ismerik a fegyvereket, ak�r nem. Mindenkinek joga van biztons�gban �lni!
A jog�llam m�sr�szr�l mindenki sz�m�ra biztos�t jogokat. Addig, am�g ezek a jogok m�s jogos �rdekeket nem s�rtenek. Nyilv�n nincs olyan �r�lt, aki atombomba tart�s�nak jog�t k�veteln� a polg�rok sz�m�ra. Itt ugyanis nem sz�m�t az �rtatlans�g v�lelme, nem sz�m�t az atombomba ir�nti v�gy, csak egy sz�m�t: a t�bbi ember �rdeke. A l�fegyverekr�l sz�l� t�rv�nyben is illen�k a k�z�rdeket, a k�rnyezet, a csal�dtagok, szomsz�dok, iskolat�rsak �rdek�t szem el�tt tartani. A fegyvertart�s alapvet� emberi jogot �rint: az �lethez val� jogot - itt azonban nem a fegyvertart�ra, hanem a k�rnyezetben �l� fegyvertelenekre kell els�sorban gondolni. Ann�l is ink�bb, mert m�g �k vannak t�bben.
A lak�sban tartott fegyver veszedelmes kock�zatokkal j�r. �s nemcsak az�rt, mert a gyerek felfedezheti vagy egy�b illet�ktelenek ellophatj�k. A fegyvertart�k is emberek. Megeshet vel�k, hogy pl. alkohol vagy valamely szem�lyes konfliktus hat�s�ra olyat tesznek, amit k�l�nben nem tenn�nek, ezt semmif�le szigor� el�zetes vizsg�lat nem tudja biztosan kiz�rni. �s ha fegyver van k�zn�l? Az alkalom nemcsak tolvajt sz�lhet, hanem gyilkost is. Vagy k�pzelj�k el azt az esetet - ez is gyakran megesik, - hogy pszichol�giailag �s el��letileg kifog�stalan embereknek k�tes bar�taik, rokonaik vannak. Ak�r szervezett csoportok is alakulhatnak alkalmas szereposzt�ssal: egyes tagok kaphatnak leg�lisan fegyvert, m�sok pedig esetleg haszn�lj�k.
A leg�lis fegyverek korl�toz�sa k�l�n�sen akkor vezetne a k�zbiztons�g jelent�s javul�s�hoz, ha egyidej�leg hat�sos int�zked�sekkel az illeg�lis fegyverek sz�m�t is cs�kkenten�k.
A fegyvertart�s joga ma bizonyos tiszts�gek bet�lt�inek is j�r, teh�t egyfajta kiv�lts�g. B�lcs d�nt�s lenne, ha a parlamenti k�pvisel�k �nmagukat kivenn�k e kiv�lts�g hat�lya al�l. Mert mint a volt k�zleked�si miniszter k�kl�mp�s balesete is mutatta: a kiv�lts�gok olykor visszafel� is els�lhetnek.
Farkas Henrik
A szerz� egyetemi docens, fizijus
*************
Ut�irat: A k�zirat 2000. december 31-�n elk�sz�lt.
Z�mb� Jimmy, a h�res popzen�sz egy �jszakai mulatoz�s ut�n janu�r 2-�n
hajnalban v�letlen�l fejbe l�tte mag�t . A MN-ben megjelent v�ltozat v�g�re
egy mondat ker�lt: �s els�ltek Z�mb� Jimmy eset�ben is.
****************************
Magyar Nemzet, 2001.01.11.
A b�ncselekm�nyeket nem a leg�lisan tartott pisztolyokkal k�vetik
el
Cs�nyi Istv�n Szerz� Felk�ldve: 2001. 01.11.
Olvasom a Magyar Nemzet janu�r 6-i sz�m�ban Farkas Henrik egyetemi docens egy�ltal�n nem decens v�lem�ny�t a polg�ri fegyvertart�s t�rgy�ban. Sajnos semmi �j. �j lenne akkor, ha a hangulatkelt�s, �rzelmi manipul�ci� helyett a polg�ri fegyvertart�s ellenz�i egyszer t�rgyszer� �rveket hozn�nak fel �ll�spontjuk al�t�maszt�s�ra.
De nem. M�r a cikk c�me is befoly�solni k�v�nja az olvas�t: Jog�llam vagy vadnyugat? A jog�llam term�szetesen az, ahol az �llampolg�rok nem tartanak fegyvert, a vadnyugat pedig az, ahol igen. Farkas �r ezzel az alig sz�ls�s�ges min�s�t�ssel gyakorlatilag eg�sz Nyugat-Eur�p�t Vadnyugat-Eur�p�v� nevezte ki, ahol � hogy csak n�h�nyat eml�tsek � Franciaorsz�g, Belgium, N�metorsz�g, Norv�gia, Finnorsz�g, Ausztria, Spanyolorsz�g, Sv�jc nem jog�llam. Probl�ma? Nem probl�ma. Farkas �rnak az sem probl�ma, hogy kicsit sem leplezett el��t�letb�l a polg�ri fegyvertart�s p�rtol�it az er�szakbusiness haszon�lvez�inek, az eg�sz vil�got �tsz�v�, �letellenes �sszeesk�v�s szerepl�inek �ll�tsa be. T�bb ezer olyan hazai leg�lis fegyvertart�t, vad�szt, sportl�v�szt, akik senkinek sem �rtottak; els�pr� t�bbs�g�k tisztess�ges, becs�letes �s megfontolt ember, m�r ha hihet�nk az elm�lt �vtizedek hazai b�n�gyi statisztik�i-nak, amelyekben k�vetkezetesen, mondhatni megsz�llottan nem szerepelnek.
Sajnos nem ez az egyetlen gond Farkas �r �r�s�val. A fegyvertart�kat p�ld�ul a k�b�t�szerf�gg�kh�z hasonl�tja, term�szetesen nem v�letlen�l, hiszen a k�b�t�szerf�gg�kr�l minden rosszat el tud k�pzelni az olvas�, m�g ha a hasonl�an megsz�llott sprothorg�szokhoz hasonl�totta volna a fegyverbar�tokat, nem lett volna kell�en dr�mai �s persze ijeszt� a hasonlat. K�r, hogy a leg�lis fegyvertart�k vil�gszerte a b�n�gyi statisztik�knak azon a v�g�n kullognak, ahol a sporthorg�szok is, nem pedig azon a v�g�n, ahol a k�b�t�szerf�gg�k. De Farkas �r a c�lja �rdek�ben k�nnyed�n eltekint ett�l a t�nyt�l is. Mert mi�rt is kell a polg�ri fegyvertart�kat d�moniz�lni? Az�rt, hogy az �rveiket ellen�rv n�lk�l lehessen les�p�rni. Mert a polg�ri fegyvertart�st szorgalmaz�k t�nyszer�, dokument�lt kutat�sokon, rend�rs�gi statisztik�kon alapul� �rveire hasonl�an megalapozott ellen�rvrendszer sajnos m�g nem sz�letett meg. Valahogy pedig m�giscsak meg kell felelni nekik, h�t Farkas �r el�veszi az egyik leg�sibb � na nem is t�l korrekt �, de bev�lt retorikai fog�st: a mondanival� c�folata helyett a mondanival�t k�pvisel� embert t�madja; sz�nd�kait, szem�lyis�g�t alantasnak, hiteltelennek festi le.
Szerintem a t�nyek sokkal �rdekesebbek, mint ez a lesipusk�s boz�tharc.
Vegy�k p�ld�ul azt a brit fegyvertart�si gyakorlatot, amelyet Farkas �r
k�vetend� p�ldak�nt eml�tett. Sajn�latos, hogy ennek a dr�m�nak csak az
els� felvon�s�t ismertette olvas�ival. Mert az angolok csak addig �ltek
boldogan polg�ri fegyvertart�s n�lk�l, am�g meg nem haltak. Val� igaz,
hogy az 1996-os dunblane-i tragikus iskolai m�sz�rl�s ut�n 1997-ben a brit
korm�ny a lakoss�g felh�borod�s�t csillap�tand� bevonta az �sszes leg�lisan
tartott polg�ri l�fegyvert � t�bbek k�z�tt t�nkret�ve ezzel a brit l�v�szsportot
is. Azonban m�r 1998-ra � egyetlen �v alatt � 12 410-r�l
13 671-re, azaz t�z sz�zal�kkal n�vekedett az �rtatlan polg�rok s�relm�re
elk�vetett fegyveres t�mad�sok sz�ma Nagy-Britanni�ban. A n�veked�s �teme
az�ta sem cs�kkent, s�t a probl�ma olyan m�reteket �lt�tt, hogy a The Times
2000. janu�r 16-i sz�m�ban m�r �lesen b�r�lt�k a Blair-korm�ny polg�ri
fegyverek bevon�s�r�l sz�l� d�nt�s�t. Amelynek k�vetkezm�nyeivel a brit
lakoss�g ma m�r kor�ntsem olyan el�gedett, mint ahogy Farkas �r �ll�tja.
A szerz� nem hajland� tudom�sul venni azt a t�nyt, hogy az emberek idegeit borzol� b�ncselekm�nyeket nem leg�lis, nyilv�ntartott fegyverekkel k�vetik el. A hazai leg�lis fegyvertart�k alapvet�en t�rv�nytisztel�, jogk�vet� �llampolg�rok, akiknek esz�k �g�ban sincs m�sok �let�re t�rni, tiszt�ban vannak azzal, hogy a l�fegyver vesz�lyes, �s ennek megfelel� k�r�ltekint�ssel kezelik. A t�bb sz�zezer mag�nk�zben l�v�, leg�lis l�fegyverb�l �vente 4-5 darab jelenik meg a rend�rs�gi statisztik�kban valamilyen baleset vagy b�ncselekm�ny k�vetkezt�ben. Ezek nagyobbik r�sze nem hal�los kimenetel�. Egyetlen h�tv�g�n t�bben halnak meg a k�zutakon aut�balesetek k�vetkezt�ben, a g�pj�rm�haszn�latot m�gsem jut esz�be senkinek sem korl�tozni, pedig bizony�tottan t�bb hal�lt okoz, mint a leg�lis l�fegyverek.
A vil�g nem �gy m�k�dik, mint ahogy azt vitapartnerem szeretn�. �szint�n
sajn�lom, hogy m�g nem j�tt el a vil�gb�ke �s a korl�tlan b�s�g kora. Magam
is boldogabb lenn�k egy olyan vil�gban, ahol nincs szeg�nys�g, nincs nyomor,
ahol mindenki egyform�n magas sz�nvonalon r�szes�l a megtermelt javakb�l,
�s ami a legfontosabb: nincs �rdekellent�t ember �s ember k�z�tt, vagy
ha m�gis el�fordul, legfeljebb j� humanista m�dj�ra elbesz�lgetnek r�la
egy poh�r narancsl� mellett, mivel egyform�n m�veltek, intelligensek �s
b�keszeret�k. Addig viszont nagyon szeretn�m, ha senki sem venn� mag�nak
a b�tors�got, hogy holmi ut�pisztikus �llammodellre hivatkozva korl�tozza
embert�rsai �nv�delmi lehet�s�geit, csak mert � nem tudja legy�zni egy
k�ts�gtelen�l komoly k�r�ltekint�ssel kezelend� t�rgy ir�nt �rzett irracion�lis
f�lelm�t. A szerz� paternalista �llam�ban a polg�rok biztons�g�r�l az �llam
gondoskodik. Mindj�rt jobban hasonl�tan�nk egym�shoz (legal�bbis vitast�lusban),
ha csak egy olyan fejlett demokr�ci�t tal�ln�nk, ahol az �llam marad�ktalanul
k�pes gondoskodni polg�rai biztons�g�r�l.
Term�szetesen nem lehet ilyen �llamot mutatni, hiszen a vil�g legjobban
felszerelt rend�rs�gei sem k�pesek a val�ban hat�kony b�nmegel�z�sre. A
legt�bb fejlett demokr�ci�ban m�r j� ideje felismert�k, hogy nem lehet
minden polg�r mell� rend�rt �ll�tani, �ppen ez�rt biztos�tja az �llam a
polg�rainak azt a lehet�s�get, hogy ha �gy k�v�nj�k �s megfelelnek a t�rv�nyi
felt�teleknek, akkor ak�r fegyverrel is megv�dhess�k saj�t maguk �s csal�djuk
testi �ps�g�t. Mert a polg�ri fegyvertart�s �nmag�ban sz�mottev� elrettent�
er�vel b�r, jelent�sen n�veli az er�szakos b�ncselekm�nyek rizik�j�t, m�g
a polg�rok v�dekez�si potenci�lj�nak cs�kkent�se egyed�l az er�szakos b�nelk�vet�k
sz�m�ra kedvez (l�sd Nagy-Britannia). Farkas Henrik most v�g�l is kinek
az �rdek�ben kamp�nyol?
A szerz� sportl�v�
********************************
Farkas Henrik
A cikk �r�ja nyilv�n maga is tudja a v�laszt: a fegyvertelen kisemberek �rdek�ben. Azok �rdek�ben, akik nem szeretnek retteg�sben, m�sok, ismeretlen sz�nd�k� �s v�rm�rs�klet� idegenek vagy esetleg nagyon is j�l ismert ismer�s�k fegyvereinek l�t�vol�ban �lni. Azok �rdek�ben, akik �gy gondolj�k: az �llamnak elemi k�teless�ge biztons�gukr�l gondoskodni. Azon sz�l�k �rdek�ben, akik gyermekeiknek b�k�sebb, biztons�gosabb j�v�t szeretn�nek, �s ek�zben mindennap szembeker�lnek az er�szak �s a fegyverek j�l szervezett propagandag�pezet�vel. A ny�lt vagy burkolt fegyverrekl�m igen er�sen hat az �n�ll�tlan, k�nnyen befoly�solhat� tizen�vesekre, fiatalokra.
N�zz�k az adatokat: Janu�r els� k�t het�ben az ORFK internetes k�zlem�nyeiben 8 b�ncselekm�nyben szerepelt fegyver. A l�fegyverek �term�se�: 4 halott, 2 �letvesz�lyes sebes�lt. A 8 esetb�l 2-ben enged�lyes �nv�delmi fegyver (mindk�t esetben alkoholr�l is besz�l a sajt�), 1-ben t�bb illeg�lis, valamint egy lej�rt enged�ly� leg�lis fegyver szerepelt, a t�bbi esetben a k�zlem�ny nem utalt arra, hogy milyen fegyverr�l volt sz�. A halottak �s az �letvesz�lyes sebes�ltek legal�bb 50%-a (2 halott, 1 �letvesz�lyes sebes�lt) biztosan leg�lis �nv�delmi fegyvert�l eredt, m�gpedig �gy, hogy az enged�llyel rendelkez� tulajdonos jogtalanul haszn�lta fegyver�t. Ez a statisztika kor�ntsem teljes, csak a jelent�sebb b�ncselekm�nyeket tartalmazza. Az azonban m�r szinte biztosra vehet�, hogy janu�r els� k�t het�ben m�r megvan 4-5 vissza�l�s leg�lis fegyverrel: Cs�nyi Istv�n ennyit eg�sz �vi adatk�nt akart elhitetni a laikus k�z�ns�ggel.
A brit bel�gyminiszt�rium b�n�gyi statisztik�ib�l n�h�ny �rdekess�g:
- 1998-ban megv�ltozott a jelent�s jogs�rt�s fogalma, sz�m�t�si m�dja,
�gy az 1997-es �s az 1998-as adatokat m�s m�don sz�m�tott�k.
- A jogs�rt�sek sz�ma hosszabb t�von id�ben n�. Ez 1997 el�tt is �gy
volt.
- A l�gfegyveres jogs�rt�sek sz�ma t�retlen�l n�tt.
- A pusk�kkal elk�vetett b�ncselekm�nyek sz�ma 1997-ben a fel�re cs�kkent,
�s ma is mintegy fele a kor�bbi adatnak. A csal�di konfliktusokban ezt
a fegyvert haszn�lt�k a leggyakrabban.
A vitacikk legfur�bb mondata: �Mert az angolok csak addig �ltek boldogan
polg�ri fegyvertart�s n�lk�l, am�g meg nem haltak.�
A brit adatok szerint Angli�ban �s Wales-ben a l�fegyverrel elk�vetett
ember�l�sek sz�m�nak alakul�sa: 1995: 70, 1996: 49, 1997: 59, 1997/98:
54, 1998/99: 49. A lefegyverzett briteket a l�tt sebekt�l val� kihal�s
vesz�lye teh�t nem fenyegeti. Sokkal ink�bb �ll ez az USA-ra, ahol 1996-ban
az �sszes l�fegyveres ember�l�sek sz�ma 9390 volt, s ebb�l csak 176 volt
a jogszer� fegyverhaszn�lat, a t�bbi a leg�lisan tarthat� fegyverekkel
folytatott jogszer�tlen �l�t�megsport� fejl�d�s�t szolg�lta. A l�sportr�l
egy�bk�nt azt hallottam, hogy etikai szab�ly: a sportl�v� nem l� �l�l�nyre.
Cs�nyi sportl�v� �r m�gis az �nv�delemre koncentr�l. Tisztulna a k�p, ha
a sportl�v�szet semmik�ppen nem keveredhetne �nv�delmi l�v�szettel.
A brit adatok is c�folj�k a leg�lis fegyverek vesz�lytelens�g�t. 1992 �s 1998 k�z�tt 417 l�fegyverrel t�rt�n� ember�l�st regisztr�ltak. Ebb�l 288-ban tudt�k a fegyver eredet�t biztosan meg�llap�tani. 45 ember�l�st bizony�tottan leg�lis fegyverrel k�vettek el, tov�bbi 11-et viszont olyannal, amit leg�lis tulajdonost�l loptak. �gy a 288 ismert esetb�l 56 �rhat� a leg�lis fegyverek sz�ml�j�ra!
Term�szetesen egy jog�llamban megengedhetetlen az illeg�lis fegyvertart�s. �s ha nincsenek illeg�lis fegyverek, akkor nincs �r�gy civil leg�lis fegyverek tart�s�ra sem. Tudom, ez egy csap�sra nem �rhet� el. M�gis ink�bb k�zeledni kellene a biztons�gos jog�llam fel�, mintsem t�volodni t�le. Mert a fegyverek burj�nz�sa egy�ni kedvtel�shez vagy profithoz ugyan vezethet, de k�zj�ra nem.
**********************
A cikkben szerepl� adatok forr�sai:
Criminal Statistics England and Wales
Organizing
for a safer America Resources
**********************************
A MN vita k�vetkez� �llom�sa:
1. A sportl�v� szerz� nem vesz�d�tt adatokkal. K�sz t�nyk�nt k�z�l bizony�tatlan, net�n nem is helyt�ll� dolgokat. �gy l�tszik, a sportl�v�k meggy�zt�k egym�st, hogy Nagy-Britanni�ban a lefegyverz�s mennyire megn�velte a b�n�z�st. A statisztikusokat viszont m�g nem siker�lt meggy�zni�k: A Criminal Statistics England and Wales szerint a bet�r�sek alakul�sa 1996: 599, 1997: 516, 1997/8: 499, 1998/9: 470 ezer (Table 2.17). 1999/00-re vonatkoz�an pedig a Ch.2. ezt �rja: "Domestic burglary fell by 6 per cent and non-domestic burglary fell by 3 per cent." - azaz a lak�sbet�r�sek sz�ma 6, a t�bbi bet�r�s� 3 %-kal cs�kkent. Ennyit a bet�r�k biztons�g�rzet�nek n�veked�s�r�l.
2. A brit adatok szerint 92-98 k�z�tt a 288 felt�rt l�fegyveres ember�l�sb�l 56 a leg�lis fegyverek sz�ml�j�t terhelta. Ez teh�t egy�ltal�n nem elhanyagolhat�!
***********
BACK