1944. �prilis 7-�n Walter Rosenberg (Rudolf Vrba) �s Alfred Wetzler (Josef Lanik) őr�zetesek megsz�ktek az auschwitzi koncentr�ci�s t�borb�l
Sz�k�s�knek hat�rozott c�lja volt. A vil�g tudom�s�ra akart�k hozni a megsemmis�tő-komplexum fel�p�t�s�t, műk�d�s�t, illetve fel akart�k h�vni a magyarorsz�gi zsid�s�g �s a k�zv�lem�ny figyelm�t arra, hogy k�zeleg az orsz�g zsid�s�g�nak megsemmis�t�se.
A k�t sz�kev�ny �prilis 21-�n Szlov�ki�ban tal�lt mened�ket. Ott t�bbsz�r is elmondt�k �lm�nyeiket, ezek alapj�n �ll�tott�k �ssze az �n. „Auschwitz Jegyzők�nyv”-et.
A dokumentumok eredetileg n�met nyelven �r�dtak, �s t�bb csatorn�n kereszt�l is eljutottak Magyarorsz�gra. M�r Szlov�ki�ban is k�sz�lt egy magyar ford�t�s, de u egy n�met nyelvű p�ld�nyt Budapesten ford�tottak le. Az okm�nyok ezut�n egyr�szt a zsid�s�g prominens k�pviselőihez, vezető magyar politikusokhoz ill. k�z�leti szem�lyis�gekhez, diplom�ciai csatorn�kon kereszt�l pedig k�lf�ldre is eljutottak. Sajnos c�ljukat nem tudt�k el�rni, a magyar zsid�k sorsa trag�di�ba torkollott.

A fentiekben v�zolt kalandos elő�let�nek k�vetkezt�ben a jegyzők�nyveknek t�bb v�ltozata is ismert. Ezek egy r�sze t�red�kes, de k�t, k�zel teljesnek tekinthető magyar nyelvű v�ltozat is k�nnyen hozz�f�rhető. Egyiket MUNK�CSI Ernő : Hogyan t�rt�nt? Adatok �s okm�nyok a magyar zsid�s�g trag�di�j�hoz. Bp. : Renaissance, 1947. c. műv�nek 88-110. oldal�n, a m�sikat az Emberirt�s, emberment�s : Sv�d k�vetjelent�sek 1944-ből : Az Auschwitzi Jegyzők�nyv / v�l., ford., [...] Bajtay P�ter. Bp. : Kataliz�tor Iroda, 1994. c. k�tet 44-75. oldal�n lehet megtal�lni. A k�t sz�veg kev�s elt�r�ssel megfelel egym�snak. Az itt k�z�lt v�ltozat az ut�bbi ford�t�sra t�maszkodik, a kiz�r�lag a Munk�csi-f�le ford�t�sban előfordul� r�szeket dőlt betűvel jelezz�k.

Az Auschwitz Jegyzők�nyvet a n�rnbergi per sor�n bizony�t�kk�nt terjesztett�k be, NG-2061 sz�m alatt.

1942. �prilis 13-�n a szeredi koncentr�ci�s t�borban z�rt tehervagonokba raktak benn�nket – 100 f�rfit. A kocsik ajtaj�t k�v�lről lez�rt�k, �gy nem tudtuk a menetir�nyt meg�llap�tani. Hossz� utaz�s ut�n az ajt�kat kinyitott�k, s ekkor meglepve vett�k �szre, hogy �tl�pt�k a szlov�k hat�rt, s egy Zwardon nevű lengyel vas�t�llom�son vagyunk. Az őrs�get – amely eddig a Hlinka-g�rda tagjaib�l �llt – a Waffen-SS egys�ge v�ltotta fel. Miut�n n�h�ny kocsit lekapcsoltak, folytattuk utunkat az auschwitzi �llom�sig, ahol egy mell�kv�g�nyon �lltunk meg. A lekapcsolt vas�ti kocsik visszahagy�sa �ll�t�lag az elsz�ll�sol�si neh�zs�gek k�vetkezt�ben t�rt�nt. A visszahagyottak egy�bk�nt n�h�ny nap m�lva k�vettek benn�nket. Meg�rkez�s�nk ut�n �t�s sorokban sorakoztattak, majd megsz�moltak benn�nket. 640-en voltunk. Kb. 20 perces menetel�s ut�n, neh�z csomagokkal megrakodva – Szlov�ki�t j�l felszerelve hagytuk el – meg�rkezt�nk az auschwitzi l�gerbe.

Auschwitzban azonnal egy nagy barakkba vezettek benn�nket. A barakk egyik oldal�n le kellett adnunk a csomagjainkat, a m�sikon teljesen le kellett vetkőzn�nk, s �tadtuk �rt�keinket. Ut�na meztelen�l �tment�nk a szomsz�dos barakkba, ahol a fej�nket �s az eg�sz test�nket leborotv�lt�k, s Lysollal fertőtlen�tett�k. A barakkb�l kifel� j�vet mindegyik�nk kapott egy sz�mot. A mi sz�moz�sunk 28.600-zal kezdőd�tt, s sorozatosan ment tov�bb. E sz�mot a k�zben tartva hajtottak �t benn�nket egy harmadik barakkba, ahol a tulajdonk�ppeni felv�tel lezajlott. Ez abb�l �llt, hogy a m�sodik barakkban kapott sz�mokat – rendk�v�l brut�lis m�don – a bal mellkasunkra tetov�lt�k. Ennek sor�n sokan k�z�l�nk el�jultak. A szem�lyi adatainkat is felvett�k. Innen sz�zas csoportokban egy pinc�be vittek benn�nket, k�sőbb �t egy barakkba, ahol rabruh�t �s facipőket kaptunk. Az eg�sz elj�r�s k�r�lbel�l d�lelőtt 10-ig tartott. M�g ugyanazon a napon elvett�k től�nk a rabruh�kat, �s helyett�k r�gi orosz katonai egyenruh�kat (ink�bb rongyokat) adtak. Ebben a felszerel�sben k�s�rtek �t benn�nket Birkenauba.

Auschwitz l�nyeg�ben politikai foglyok, �n. v�dőőr�zetesek gyűjtőt�bora. Odair�ny�t�som idej�n, azaz 1942 �prilis�ban itt k�r�lbel�l 15.000 fogoly volt – fők�nt lengyeleket, birodalmi n�met �s orosz polg�ri szem�lyeket, �n. őr�zetes oroszokat gyűjt�ttek ott �ssze. A t�borlak�k kis r�sze bűn�zőkből �s munkaker�lő elemekből �llt.

Mind a birkenaui munkat�bor, mind pedig Harmanse, a t�bor kis gazdas�ga az auschwitzi l�gerparancsnoks�gnak van al�rendelve. Valamennyi odair�ny�tott fogoly elősz�r Auschwitzba ker�l, ahol megfelelő sz�mot kapnak, majd vagy ottmaradnak, vagy Birkenauba, illetve nagyon kis sz�mban Harmanseba ker�lnek. A foglyok �rkez�s�k sorrendj�ben kapnak sz�mot. Minden sz�mot csak egyszer haszn�lnak, s �gy az utols� sz�m az addig az időpontig a l�gerbe ker�lt foglyok �sszl�tsz�m�t jelzi. A birkenaui t�borb�l t�rt�nő sz�k�s�nk idej�n, azaz 1944. �prilis elej�n ez a sz�m kb. 180.000 volt. Kezdetben ezeket a sz�mokat a foglyok bal mellkas�ra tetov�lt�k, de mivel ezek elmos�dtak, k�sőbb a bal alkarra, a csukl� f�l� ker�lt.

Valamennyi fogolykateg�ri�t nemzetis�gtől f�ggetlen�l ugyan�gy kezelik. Csup�n az ellenőrz�sek megk�nny�t�se c�lj�b�l, k�l�nb�ző sz�nű h�romsz�gekkel k�l�nb�ztetik meg őket; ezek a fogoly sz�moz�sa alatt, a bal mellkason helyezkednek el. A fogoly nemzeti hovatartoz�s�t a h�romsz�gben tal�lhat� kezdőbetű jelzi (pl. a lengyelekn�l: P=Pole). Az egyes sz�nek a k�vetkező kateg�ri�kat jelentik:
piros h�romsz�g = politikai v�dőőr�zetesek
z�ld h�romsz�g = k�zt�rv�nys bűn�ző
fekete h�romsz�g = munkaker�lők (főleg oroszok)
r�zsasz�nű h�romsz�g = homoszexu�lisok
lila h�romsz�g = a bibliakutat�k szekt�j�nak tagjai.
A zsid� foglyok megjel�l�se ettől csak annyiban t�r el, hogy a megfelelő h�romsz�get (t�bbnyire piros) kis s�rga h�romsz�gekkel egy D�vid-csillagg� eg�sz�tik ki.

Az auschwitzi l�ger ter�let�n k�l�nb�ző gy�rak vannak, �gy t�bbek k�z�tt a DAW (Deutsche Aufr�stungswerke), a Krupp �s Siemens c�gek egy-egy �zeme, valamint egy „BUNA” nevezetű, t�bb kilom�teres kiterjed�sű �p�lő gy�rtelep, amelyik m�r a tulajdonk�ppeni t�boron k�v�l fekszik. Ezekben az �zemekben dolgoznak a foglyok.

A szűkebb �rtelemben vett t�bor, ahol a foglyokat elhelyezik, egy kb. 500X300 m�teres ter�leten fekszik. E t�bort k�t sorban, kb. 3 m�ter magas betonoszlopok veszik k�r�l. Az oszlopokat magasfesz�lts�gű vezet�kek k�tik �ssze, amelyek mindk�t oldalon szigetelőkre vannak erős�tve. E k�t ker�t�ssor k�z�tt, kb. 150-150 m�teres t�vols�gokban 5 m�ter magas őrtornyok �llnak, g�ppusk�kkal �s reflektorokkal felszerelve. A belső magasfesz�lts�gű ker�t�s előtt, kis t�vols�gra egy szokv�nyos dr�tker�t�s h�z�dik. Ennek a ker�t�snek m�r a puszta meg�rint�s�re g�pfegyvertűzzel v�laszolnak a tornyokb�l. Maga a t�bor h�rom h�zsorb�ll �ll. Az első �s a m�sodik h�zsor k�z�tt van a t�bor utc�ja. Kezdetben a m�sodik �s a harmadik h�zsor k�z�tt egy fal h�z�dott. 1942. augusztus k�zep�ig a fal m�g�tti h�zakban helyezt�k el az 1942 m�rcius�ban �s �prilis�ban deport�lt fiatal szlov�k l�nyokat. Sz�muk kb. 7000 volt. Miut�n ezeket a l�nyokat Birkenauba sz�ll�tott�k �t, ezt a falat lerombolt�k. A bej�rat f�l�tt nagy betűkkel a k�vetkező felirat volt olvashat�: „Arbeit macht frei”.

Az eg�sz t�bort kb. 2000 m�teres k�rben őrtornyok �vezik, cirka 150 m�terre egym�st�l. A fent le�rt őrz�si rendszerrel ellent�tben, amelyet „kis őrl�ncnak” h�vnak, ez alkotja a „nagy őrl�ncot”. A kis �s a nagy őrl�nc k�z�tti ter�leten tal�lhat�ak a k�l�nb�ző �zemek �s munkahelyek.

A kis őrl�nc tornyait csak �jszaka foglalj�k el, s egyidejűleg a kettős ker�t�srendszerbe �ramot vezetnek. A kis őrl�nc leg�nys�ge reggel elhagyja őrhely�t, s egyidejűleg a nagy őrl�nc tornyait foglalj�l el őr�k. A k�t őrz�n�n �tsz�kni majdnem kiz�rt. A kis őrl�ncon �jszaka nem lehet �tjutni, m�g a nagy őrgyűrű tornyai olyan k�zel �llnak egym�shoz (csup�n 150 m�ternyire, azaz egy torony csak 75 m�teres k�rt őr�z), hogy ezek �szrev�tlen megk�zel�t�se lehetetlen. Ha valaki ezek k�zel�be megy, akkor minden tov�bbi n�lk�l lőnek. A nagy őrl�nc őreinek esti v�lt�sa csak akkor t�rt�nik meg, amikor a t�borlak�kat m�r megsz�molt�k, s meggyőződtek arr�l, hogy valamennyi fogoly a kis őrl�ncon bel�l tal�lhat�. Abban az esetben, ha kider�l, hogy egyik vagy m�sik fogoly hi�nyzik, akkor szir�n�kkal riad�t f�jnak.

Ilyenkor a nagy őrl�nc leg�nys�ge a tornyokban marad, a kis őrl�nc őrei szint�n elfoglalj�k hely�ket a tornyokban, s akkor megkezdődik a keres�s a k�t őrl�nc k�z�tti ter�leten; ezt n�h�ny SS-katona v�gzi v�rebekkel. A szir�n�kkal a l�ger t�volabbi k�rny�k�t is riad�ztatj�k, s �gy a fogolynak, ha csod�val hat�ros m�don m�gis siker�lt a k�t őrl�ncot �tl�pnie, minden val�sz�nűs�g szerint sz�molnia kell azzal, hogy az SS �s a rendőrs�g megerős�tett őrj�rat�nak kez�be ker�l. A fogoly kopaszra ny�rt feje, feltűnő ruh�zata (vagy a cs�kos rabruha, vagy a piros sz�nnel bem�zolt rongyok), valamint a k�rny�ken �lő, a megf�leml�t�s r�v�n a legjobb esetben passz�v lakoss�g magatart�sa is tov�bb nehez�ti a sz�k�st. Nemcsak a legcsek�lyebb seg�ts�gny�jt�st, de az azonnali feljelent�s elmulaszt�s�t is hal�llal b�ntetik. Ha a foglyot h�rom napon bel�l sem siker�l k�zre ker�teni, a nagy őrl�nc addig a tornyokban tart�zkod� leg�nys�ge azokat elhagyja, miut�n felt�telezik, hogy a sz�kev�nynek valamilyen m�don siker�lt elhagynia az őrl�ncokat. Ha �lve fogj�k el a foglyot, akkor az eg�sz l�ger szeme l�tt�ra felakasztj�k. Ha megtal�lj�k a holttest�t, akkor azt visszahozz�k a l�gerbe – ak�rhol akadnak is r� –, �s a bej�ratn�l k�zszeml�re teszik ki. A kezei k�z� tesznek egy t�bl�t a k�vetkező felirattal: „�me itt vagyok”. Fogs�gunk k�t�ves időtartama alatt nagyon sok sz�k�si k�s�rlet volt, azonban 2-3 eset kiv�tel�vel �lve vagy halva, de mindig visszahozt�k a sz�kev�nyt. Azt, hogy vajon azoknak, akiket nem hoztak vissza a t�borba, t�nyleg siker�lt-e megsz�kni�k, nem tudjuk. M�gis, hat�rozottan �ll�thatjuk, hogy azon zsid�k k�z�l, akiket Szlov�ki�b�l Auschwitzba vagy Birkenauba vittek, mi vagyunk az egyetlenek, akiknek a sz�k�s siker�lt.