szamarhegy

BUB�NI KOL�NIA

1965

Sokan azt gondolj�k, a kommun�k a hippizmus term�kei �s a hatvanas �vek v�g�r�l sz�rmaznak. Pedig sokkal r�gebbiek. Nemzed�kemre nagy hat�ssal voltak a hippik d�niai �s USA-ban l�v� kommun�i, ezek sz�munkra a szabads�g szimb�lumai voltak. A hippi elnevez�st el�sz�r az amerikai telev�zi�ban haszn�lt�k 1964. �prilis 22-�n a WNBC TV Channel 4-en, New York Cityben a New York World Fair megnyit�s�n�l, ahol a vietnami h�bor� ellen tiltakoz� fiatalok csoportja �l�sztr�jkot tartott. A hippik k�z�s jellemz�je volt, hogy hajukat hossz�ra n�vesztett�k, p�l�t �s farmert viseltek, �s szerett�k a Beatlest. Megk�rd�jelezt�k a hagyom�nyos nemi erk�lcs�t. A hippik visszautas�tott�k az �tvenes �vek amerikai fogyaszt�i t�rsadalm�nak l�ha unalm�t, miszerint egyforma k�lv�rosokban kell lakni, k�tszem�lyes �gyakban aludni, ugyanolyan aut�kat vezetni, but�t� sorozatokat n�zni a t�v�ben.
A hippi mozgalmat olyan nevek f�mjelzik mint Gary Snyder, Michael McClure, Lawren-ce Ferlinghetti �s Allen Ginsberg k�lt�k, akik a mozgalom politikusai �s �gurui� voltak. A mozgalom azt tartotta: csak �gy lehet objekt�ven szeml�lni a t�rsadalmat, ha az ember kil�p bel�le � csak akkor lehet l�tni, hogy mi a baj vele, �s hogyan kellene megv�ltoztatni. Innen gy�keredzik az �kol�giai mozgalom is. Tud�sok is kapcsold�tak mozgalomhoz. �gy p�ld�ul Gregory Bateson aki 1967-ben el�sz�r h�vta fel figyelmet a glob�lis felmeleged�sre. A szexualit�s �let igenl�, �r�mteli �nnepl�se jellemezte, szemben az el�z� gener�ci� pr�d�ri�j�val. Egyes hippi kommun�k id�vel �n�ll�v� v�ltak. �lelmiszert sz�ll�tottak a v�rosi z�lds�gpiacokra, a fazekasok �s k�zm�vesek ruh�kat, faragott t�rgyakat, cs�sz�ket, t�ny�rokat, t�lakat k�sz�tettek. L�trej�ttek a hippi bev�s�rl�utc�k, ahol butikok, veget�ri�nus boltok �s �ttermek, k�nyves- �s poszterboltok k�n�lt�k �ruikat.

T�th Menyh�rt a bics�rdist�k egyike volt

A kommun�kban �s a hippiboltokban elhelyezett hirdet�t�bl�kon j�ga- �s medit�ci�s tanfolyamokr�l, �gurukkal� val� besz�lget�sekr�l sz�l� hirdet�sekr�l, modern t�nc tanfolyamokr�l, joggingr�l, eg�szs�ges �lelmiszerekr�l, a vegetarianizmusr�l, tai csi-r�l, medit�ci�s csoportok �sszej�veteleir�l, akupunkt�r�r�l, a massz�zs, a bioenergetika, az agykontroll tanfolyamokr�l lehetett olvasni � azaz a megel�z� gy�gy�t�s legt�bb form�ja a hatvanas �vekb�l sz�rmazik, vagy akkor v�lt n�pszer�v� �s a hippiknek k�sz�nhetj�k.

Mark� S�ndor

Szentendr�n a kommun�nak a hatvanas �vek el�tti hagyom�nya van. M�r 1930-ban m�k�d�tt a K�hegy alj�ban a bub�ni kommuna. A k�z�ss�g sz�m�ra otthont biztos�t� �s alap�t� Mark� S�ndor �gy eml�kezik vissza erre. �7-en Bub�ni Kol�nia n�ven egy ide�lis kertgazd�lkod�sr�l, vagyonk�z�ss�gben �l� kommun�t alap�tottunk.� Ez 1930-t�l 1945-ig �llt fenn. �letreform c�m� id�szaki �rtes�t�j�kben,(els� sz�ma 1932 janu�rj�ban jelent meg) amelyet kezdetekben dr. Antolik Arnold kor�bbi polg�rmester is szerkesztett, fejtett�k ki mozgalmuk n�zeteit. Antolik gyermeke hal�lakor 1936-ban a feladatot �tadta Mark� S�ndornak, aki 1938-ig, betilt�s�ig szerkesztette a lapot. A k�z�ss�g olyan eszm�k �s gyakorlat alapj�n m�k�d�tt, mint a vegetarianizmus - bics�rdizmust�l vett�k �t- a j�ga, k�z�s medit�ci�, �skereszt�ny eszm�k, de alapvet�en k�z�ss�gi, antikapitalista, baloldali be�ll�t�d�s� volt. Az els� id�kben a korabeli hatalom m�g elt�ri, de Antolik f�lre�ll�sa ut�n a szentendrei konzervat�v kurzus l�p�seket tesz �s betiltatja, hogy �rossz p�ld�t �ll�tanak a kereszt�ny ifj�s�g el�

N�h�ny mondat lapjuk els� sz�m�b�l:

,El a kapitalista kult�r�t�l"
"K�nny�teni akarunk �let�nk�n, eg�szs�ges; vid�m emberekk� akarunk v�lni, �s ha a v�rosi �let cs�fs�gai �s nyomor�s�gai t�nkretettek benn�nket, hol keress�nk seg�ts�get �s t�mogat�st, ha nem a term�szetben?
Feltehet�-e, hogy a Teremt� Er�, mely az eg�sz csillagvil�gok rendje felett �rk�dik, mely megsz�ml�lhatatlan n�v�nynek �s �llatnak ny�jt �letlehet�s�get, �ppen csak a f�ldtek�n lezeng� n�h�ny sz�zmilli�nyi embert�l tagadta volna meg a l�tminimumot? Ez j�zan �sszel el nem gondolhat�.
Igaz, hogy vannak n�h�nyan, akik sok milli� munk�sember verejt�k�b�l �lnek. De mi�rt? Az�rt, mert a munk�s azt hiszi, hogy csak ett�l a n�h�ny embert�l kaphat kenyeret �s senki m�st�l. �gy hozz�juk fordul, rabszolg�jukk� szeg�dik �s ezen fel�l gyakran sz�vb�l gy�l�li �ket. Nem tudja, hogy az ellens�ges gondolatok a gy�l�lk�d�nek �pp oly m�rt�kben �rtanak, mint annak, akit gy�l�l.
A term�szetben csakis termel� munk�val lehet boldogulni. A legt�bb munk�s nem v�gez termel� munk�t �s ez�rt a m�k�d�se �pp oly haszontalan, mint a munk�ltat�j��. Eg�sz bizonyosan nem lenne oly nagy a keny�rtelens�g, ha embert�rsaink l�tfenntart�s�hoz felt�tlen�l sz�ks�ges dolgokat �ll�tan�nk csak el�. A kapitalista t�rsadalom rengeteg felesleges holmit gy�rt, amely csup�n a sz�rakoz�st, vagy a k�nyelmet szolg�lja �s ezen fel�l sokszor egyenesen �rtalm�ra van az embernek. A kapitalista gazd�lkod�s ugyanis �pp �n ezeknek az �jabb �s �jabb �rucikkeknek a kieszel�s�vel hosszabb�tja meg az �let�t. Jellemz� p�lda erre a ruh�zat "divatja". Ahelyett, hogy �lland�an a legegyszer�bben, a legc�lszer�bben �lt�zk�dn�nk, a t�rsadalom divatj�hoz igazodunk, amellyel a p�nz�hesek egy csoportja orrunkn�l fogva vezet. Minden t�ren fel fokozn� az ig�nyeinket, mert ez�ltal �jabb p�nzszerz�si forr�sokat tal�l!
A kollekt�v t�rsadalom harcosai nem gondolj�k meg, hogy mesters�gesen felfokozott ig�nyeik �s alattomosan bel�j�k nevelt szenved�lyeik kiel�g�t�s�vel csak a t�k�s t�rsadalmat �s az �llamot gazdag�tj�k! Mert m�sk�l�nben, hogy szabadna nekik doh�nyozni, alkoholt �s egy�b nem emberhez m�lt� kotyval�kokat fogyasztani...
A term�szetes egyszer�s�gben �l� ember, az �sszes �nycsiklandoz� �lelmiszerek, k�l�nb�z� cukorka �s csokol�d� fajt�k �s cukr�szs�tem�nyek puszta l�t�s�n�l is undort �rez. A kapitalista �llam �s t�rsadalom j�l tudja, mivel vegye le a l�b�r�l a "tudatlan t�meget". K�b�t�szerek �s b�felejt�k gy�rt�s�val gazdagodik �s k�zben szennyes m�dszer�nek maga is �ldozat�ul esik. Nem lehet�nk kollekt�v emberek, de m�g csak j� szocialist�k sem, addig, am�g a fenn�ll� rendszert t�mogatjuk!
Hiszen er�s benn�nk a v�gy, hogy �j emberekk� v�ljunk, a sz� legnemesebb �rtelm�ben, de r�gi, rossz szok�sainkt�l nem tudunk, vagy ink�bb nem akarunk megszabadulni. Mert azt csak nem k�pzelj�k, hogy ezekre a puszt�n p�nzszerz�s c�ljaira kiagyalt, tipikusan kapitalista "sz�ks�gleti cikkekre ' az emberi kult�r�nak �s fejl�d�s�nek sz�ks�ge van! Ezek csup�n civiliz�ci� kin�v�sei.
Eg�szen pontosan tudnunk kell, hogy mib�l mennyire van sz�ks�g�nk, �s akkor munk�lkodhatunk, hogy azt megszerezhess�k. Mert ami a sz�ks�gesn�l t�bb, az m�r nem lehet t�rv�nyszer�, �s ez�rt sok bajt okoz.
1932.

Dr. Antolik Arnold

A cikket Ferike jegyzi, val�sz�n�leg a kommuna egyik alap�t�ja dr. Antolik Arnold. Aki kor�bban 1916. m�jus 1. �s 1924. �prilis 23. k�z�tt (a komm�n alatt nem) Szentendre polg�rmestere. B�r, ha felid�zz�k azt, hogy 1922-ben, polg�rmesters�ge idej�n az al�bbi tud�s�t�s jelent meg a N�pszav�ban (N�pszava 1922. j�lius 7 ) az 1922-es szentendrei orsz�ggy�l�si k�pvisel� v�laszt�sokr�l:.� Szentendr�n a v�laszt�si eln�k dr. Antolik Arnold polg�rmester volt. � A v�laszt�si iroda szoci�ldemokrata p�rti vezet�j�t, Szekeres Andr�st arra k�nyszer�tett�k, hogy hagyja el Szentendre ter�let�t. A szavaz�helyis�gek el�tt pesti �bred�k �lltak, akik a szoci�ldemokrata szavaz�kat nem engedt�k be a helyis�gbe, mondv�n hogy ezek kommunist�k.� azt gondolhat juk, tal�n m�gsem � lehetett, ink�bb valaki m�s.

a lap tetj�re