Mithraeum
A magyar-osztr�k hat�ron, a Fert�r�kost �s Fert�meggyest (M�rbisch) �sszek�t� orsz�g�t mellett ritkas�gsz�mba men� r�mai kori eml�k tal�lhat�, mivel a mai Magyarorsz�g ter�let�n mind�ssze k�t ilyenr�l tudunk: itt �s Aquincumban. A fert�r�kosi Mithr�sz-szent�lyt Kr.u. III. sz�zad els� fel�ben �p�tett�k a k�zeli Carnuntumban (ma: Petronell �s Deutsch-Bad Altenburg - Ausztria) �llom�soz� perzsa katon�k, vall�suk, a legy�zhetetlen Napisten kultusz�nak gyakorl�sa c�lj�b�l.
A hatalmas r�mai birodalom provinci�iban �l� f�rfiak egyetlen felemelked�si lehet�s�ge a l�gi�kba val� bel�p�s volt. �ltal�ban 20-25 �vi szolg�lat ut�n nyertek polg�rjogot �s jutottak f�ldtulajdonhoz. Haz�jukt�l t�vol �ltek �s harcoltak, azonban magukkal hozt�k kult�r�jukat, vall�sukat. Mithr�sz �let�nek esem�nyeit felid�z�, az emberi �let �s a vil�gegyetem t�rv�nyeit felt�r� szertart�sok barlangszer� szent�lyekben folytak.
A szent�ly k�t hosszanti oldala mellett magasabb padk�t (p�dium) alak�tottak ki a beavatott n�z�k sz�m�ra, k�z�pen pedig a 80 cm-el m�lyebb cell�ban folyt a szertart�s. A Mithr�sz kultusz miszt�riumvall�s volt, �gy a be nem avatottak el�tt titokban kellett maradnia: a h�v�k h�t fokozaton kereszt�l jutottak a legmagasabb fok� tud�shoz. A beavat�si szertart�s sor�n a h�v�t egy m�lyed�sbe fektett�k, �s felette �lt�k meg a bik�t, melynek v�re avatta fel �t.
Mithr�sz – a f�ny, az �let szimb�luma – barlangban �li meg a s�t�ts�get �s a gonoszs�got megtestes�t� ellenfel�t, a bik�t, �s itt folyt le a lakoma is, melynek sor�n Mithr�sz elfogyasztotta a bik�t.
A szent�ly keleti �s d�li oldala sziklafal volt, �s a bels� teret is igyekeztek barlangszer�en kik�pezni. A bej�rattal szemben tal�lhat� a f� kultuszk�p. A domborm� k�nnyen megfejthet�: k�z�pen a frigiai ruh�t, azaz hossz� testhez simul� nadr�got, hossz� ujj� tunik�t, r�vid k�penyt �s cs�csos sipk�t visel� isten egyik kez�vel h�trafesz�ti a bika fej�t, a m�sikkal lesz�rja. Jobbr�l �s balr�l tal�lhat� k�t, ugyancsak frigiai ruh�s alak (Cautes �s Cautopates) a pirkadatot �s az alkonyatot testes�ti meg a fel-, illetve lefel� tartott f�kly�ikkal. A jelenetben r�szt vesznek a kutya, a k�gy� �s a skorpi� is, mint Mithr�sz seg�t�i. A domborm� als� sz�l�n lev� feljegyz�sb�l mind�ssze h�rom sz� olvashat� ki: „fecit impendio suo”, amib�l az k�vetkeztethet�, hogy azt valaki saj�t k�lts�g�n emelte.
A barlangban, illetve a 13x8-11 m�teres, trap�z alak� �p�letben m�g n�gy fogadalmi k� is van, r�vid�tett fel�r�sokkal, amelyeket Mommsen, Paur �s Storno �gy fejtettek meg, hogy azokat Septimus Justinianus, a XIII. Gemina Antoniana l�gi� fegyvert�rosa, illetve egy Julius Saturninus nev� r�mai tiszt �ll�totta a Napisten sz�m�ra.
A k�zel k�t �vezrede a szikl�ba v�jt szent�lyt az �vsz�zadok sor�n a v�z �s a sz�l hordal�ka betemette, a n�v�nyzet ben�tte. A kultuszhelyet k�t fiatalember, a soproni ifj. Storno Ferenc �s a fert�meggyesi Malleschitz Gy�rgy k�farag� fedezte fel egym�st�l f�ggetlen�l 1866-ban.
Els�, szakszer� felt�r�s�t id. Storno Ferenc v�gezte el, az � munk�ja a bels� teret lefed� k�boltozat. Az els� vil�gh�bor�t k�vet� id�kben ez a ter�let a senki f�ldje volt, �gy a szent�ly teljesen lepusztult. A hat�r megnyit�sa teremtette meg a fel�j�t�s lehet�s�g�t. (Szem�lyes �lm�nyk�nt hozz�tehetem, hogy k�zvetlen�l a hat�rnyit�s el�tt, 1989. szeptember els� napjaiban – egy hat�r�r k�s�ret�ben – j�rtam a barlangn�l: val�ban siralmas �llapotban volt, f�lig betemetve.) Hiteles�t� �sat�sa �s helyre�ll�t�sa 1990-91-ben t�rt�nt meg. A sziklat�mbbe faragott festett domborm� eredeti, az oldalt elhelyezett domborm�, az olt�rk�vek �s a k�t oroszl�n viszont hiteles m�solat (eredetij�k a soproni Fabricius-h�zban tal�lhat�).
A szent�ly kialak�t�s�nak id�pontj�t urn�kban tal�lt p�nz�rm�k, illetve az olt�rk�feliratok alapj�n �llap�tott�k meg. Massalszky herceg egy a Soproni Szeml�ben megjelent tanulm�ny�ban a barlangot egy 254-378 k�z�tt haszn�latban lev� szent�lynek mondja, amelyben „Hitehagy�” Julian cs�sz�r is mutatott be ember�ldozatot (!) (ezt a kor neves szak�rt�i hiteltelennek tartj�k), amikor dunai haj��tj�t Carnuntumban 4 napra megszak�tva k�s�ret�vel egy�tt felkereste a szent�lyt, hogy tr�nja elfoglal�sa el�tt az istens�get kiengesztelje. Mithr�sz-barlangot azonban sem Carnuntumban, sem Scarbanti�ban (ma: Sopron) nem tal�lt, mert a Napisten tisztelete elt�rt a r�mai hivatalos vall�st�l. Mivel a r�kosi szent�ly k�zel�ben t�gl�b�l k�sz�lt hamutart�kat �s mindegyikben p�nzdarabokat is tal�ltak, biztosra vehet�, hogy a szent�lynek kezel�i, �rz�i voltak, teh�t valamif�le telep�l�s is fejl�dhetett mellette.
A Mithr�sz-kultusz a R�mai Birodalom utols� pog�ny �llamvall�s�nak �r�ks�ge, t�bb eleme azonban a r�mai katolikus vall�sban a mai napig fellelhet�. Krisztus ut�n 354-ben ker�lt december 25-re Kar�csony �nnepe. Liberius p�pa rendelte el �gy, �s parancs�nak igen �rdekes kult�rt�rt�neti h�ttere van, �rja X�ntus J�nos: A term�szet kalend�riuma c. k�nyv�ben. Az akkor m�r n�vleg kereszt�ny l�gi�k katon�i k�z�tt ugyanis nagyon elharap�zott az �gynevezett Mithr�sz-kultusz, azaz az �perzsa Napisten tisztelete. Eredetileg ez az istenalak a vil�goss�got �s a f�nyt jelentette, mely m�g a felkel� napot is megel�zve a legt�volabbi �s legelrejtettebb zugokba is behatol, �s a s�t�ts�get minden�nnen el�zi. K�s�bb a hazugs�g �s s�t�ts�g legy�z�je lett Mithr�sz isten. Mivel sz�let�s�t december 25-�n �nnepelt�k a birodalom t�masz�t jelent� l�gion�riusok, ez�rt ugyanez a nap lett a kereszt�ny kar�csony �nnepe is, hiszen m�r Hieronimus egyh�zatya is megmondta, hogy a pog�ny �nnepeket nem kiirtani, hanem kereszt�ny szellem�v� kell tenni.
A Mithr�sz-szent�lyeket, �gy a fert�r�kosit is, a Gratianus cs�sz�r �ltal 378-ban kibocs�tott birodalmi rendelet szerint le kellett volna rombolni, de mivel forgalomt�l t�vol es�, eldugott helyen volt, fennmaradt �s mivel fel�gyel�i elhagyt�k, id�vel eltemet�d�tt �s csak 1500 �v m�lva ker�lt szerencs�s v�letlen k�vetkezt�ben napvil�gra.
A szent�lyt – kialak�t�sa miatt – Mithr�sz-barlangk�nt is emlegetik. Szerepel a magyarorsz�gi
Alpokaljai barlangok k�z�tt: Mithras-barlang (= Mitra �reg, Mithras Grotte, Mitr�sz barlang, Sopron-r�kosi-barlang). Mivel azonban sohasem volt val�di barlang, a
Barlangok POI-pontok k�z� nem vettem fel.
Forr�s:
*
Mithr�sz-szent�ly (Wikip�dia)
*
Mithr�sz (Wikip�dia)
Nyitva tart�s: m�jus 1. �s szeptember 1. k�z�tt: keddt�l vas�rnapig 9.00-t�l 17.00-ig (eb�dsz�net: 13.00-14.00-ig)
Az ett�l elt�r� id�pontokban el�zetes bejelentkez�ssel eg�sz �vben l�togathat�.
Id�pont egyeztet�s:
Fert�r�kosi Kir�ndul�s Inform�ci�s Pont
Fert�r�kos, Meggyesi u. 1.
tel.: +36 20 355-9999
fax: +36 99 355-348
Megk�zel�thet�: ker�kp�rral, gyalogosan (sz�p id�ben, kellemes, f�l �r�s s�ta a k�fejt�t�l) �s elektromos taxival. A g�pkocsival �rkez�k a
N 47� 43,653' E 16� 38,577' koordin�t�n tal�lhat� parkol�ban hagyhatj�k j�rm�veiket. Innen indulnak az elektromos taxik, itt b�relhet� ker�kp�r, �s ugyanitt lehets�ges az id�pont-egyeztet�s is.
Bel�p�d�j: 800 Ft, nyugd�jasok �s gyermekek fel�t fizetik (2010. okt�ber)
