Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r Alap�t�sa
A k�nyvt�r t�rt�nete
Kronol�gia
A gy�jtem�ny leg�rt�kesebb darabjai
Az OSZK f�igazgat�i
Kit�ntetett szem�lyek az OSZK t�rt�net�ben
Bibliogr�fia
Impresszum adatok
Nyit�lap

 

 

MONOK ISTV�N F�IGAZGAT� BEVEZET�JE

Mikor kezd�dik egy int�zm�ny t�rt�nete? Fel�letesen szeml�lve, a k�rd�sre egyszer�en adhat� v�lasz: amikor az alap�t�s�r�l d�nt�ttek, �s ezt a d�nt�st dokumentumok tan�s�tj�k. A v�lasz azonban enn�l sokkal bonyolultabb. Vissza kell t�rni ugyanis ahhoz a k�rd�shez, hogy mi�rt alap�tott�k az illet� int�zm�nyt? Ha pedig az int�zm�ny valamilyen nemzeti int�zm�ny, akkor ez ut�bbi k�rd�sre adand� v�lasz megfogalmaz�sakor nagyon k�r�ltekint�en kell elj�rni.
Napjainkban a globaliz�ci�, �s ennek egyik jelk�pe, az internet kor�ban a nemzeti int�zm�nyek t�rt�net�nek bemutat�sa �rdekes m�don egyre fontosabb� v�lik. Nem az�rt, mert az Eur�pai Uni� politikusai �res jelsz�k�nt ism�telgetik, hogy a kultur�lis soksz�n�s�g fenntart�sa mennyire fontos (�s azut�n ez�rt a c�l�rt nem tesznek semmit), hanem az�rt, mert az egyes nemzetek maguk tarj�k fontosnak. Nem a politikai vezet�ik, hanem az egyszer� emberek maguk, �s az int�zm�nyek maguk.
A nemzeti int�zm�nyek t�bbs�g�t a XIX. sz�zadban alap�tott�k. Akkor a nemzet�llamok meger�s�d�s�vel, illetve a kult�ra polg�ri nyilv�noss�g�nak megteremt�d�se ment�n keletkezett nemzeti �ntudattal magyar�zt�k ezt az int�zm�ny alap�t�si hull�mot. Napjainkban azonban, amikor az alap�t�s 250-dik, 200-dik �vfordul�j�t �nneplik ezek az int�zm�nyek, az �nnepi esem�nyeken gyakran hallatszik a mondat: az int�zm�ny alap�t�s�nak gondolata enn�l sokkal r�gebbi. �gy azut�n tal�lkozunk 400, vagy 370 �ves nemzeti k�nyvt�rral a k�z�p-eur�pai r�gi�ban.
A magyar nemzeti k�nyvt�rat, az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�rat jogilag 1802. november 25-�n alap�totta gr�f Sz�ch�nyi Ferenc. Akkor az alap�t� ezt Bibliotheca Regnicolaris-nak nevezte, vagyis a Szent Korona orsz�gaiban (az alap�t�s pillanat�ban: Magyarorsz�gon, Horv�torsz�gban �s Erd�lyben) lak�k nemzeti k�nyvt�r�nak. Nagyon b�lcs elnevez�st v�lasztott a nagylelk� gr�f. Annak ellen�re, hogy 1802-ben m�r sokan megfogalmazt�k: ha a Magyar Kir�lys�g nem v�lt volna az eur�pai nagyhatalmi politika martal�k�v� a XVI. sz�zad elej�n, vagyis, ha Hunyadi M�ty�s orsz�ga �n�ll� tudott volna maradni, akkor a Bibliotheca Corviniana lehetett volna a magyar nemzeti k�nyvt�r alapja. �gy ma m�r t�bb mint 500 �ves int�zm�nyt �nnepelhetn�nk. Igaz, ez is a Magyar Kir�lys�g n�peinek a nemzeti k�nyvt�ra lenne. Ez�rt fontos, hogy a mostani Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r programszer�en �gy alak�tsa tev�kenys�g�t, hogy az a t�rt�nelmi Magyarorsz�gra vonatkoz� dokumentumokat gy�jtse, �s hagyom�nyozza a k�vetkez� gener�ci�kra.

Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r t�rt�net�nek honlapja teh�t nem egyszer�en egy magyar t�rt�net. Val�di eur�pai hist�ria. Nincs ugyanis orsz�g Eur�p�ban, amely kultur�lis �ntudat�t arra a ter�letre vet�ten�, ahol a mostani �llamhat�rok h�z�dnak. Ki tudn� megmondani, hogy hol van a kultur�lis It�lia hat�ra? Nem n�met kult�ra-e a teljes k�z�p-eur�pai t�rs�g v�rosi kult�r�ja? Van-e olyan nemzeti k�zgy�jtem�ny, amely csup�n annak a n�pnek a kultur�lis �r�ks�g�t �rizn�, amelyr�l azt az orsz�got elnevezt�k, ahol �ppen ma, 2007-ben tal�lhat�? Ezek az int�zm�nyek az �l� bizony�t�kai annak, hogy Eur�pa nem 1945 ut�ni konstrukci�. T�rt�nete nem akkor kezd�dik, �s a jelen nem �rthet� meg akkor, ha az egyes n�pek, az egyes orsz�gok t�rt�net�t nem ismerj�k meg, ha anakronisztikus m�don a mai �llamhat�rok hat�rolta orsz�gok t�rt�net�nek hiszz�k ezt a hist�ri�t.

A magyar nemzeti k�nyvt�r honlapja legyen teh�t tanuls�g arra n�zve, hogy egyetlen int�zm�ny t�rt�net�n �t is l�that� az eur�pai m�lt gazdags�ga, �sszetetts�ge, �s kereszt�ny jellege.

Dr. Monok Istv�n
Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r f�igazgat�ja


A K�NYVT�R ALAP�T�SA �S M�K�D�SE

A gr�f Sz�ch�nyi Ferenc �ltal 1802. november 25-�n megalap�tott els� nemzeti k�zint�zm�ny�nk, az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r mintegy 13.000 nyomtatott k�nyvet, 1200-n�l t�bb k�ziratot, sok sz�z t�rk�pet, c�mereket, metszeteket tartalmazott, s - m�s bel- �s k�lf�ldi t�k�k mint�j�ra - �rmegy�jtem�nnyel is rendelkezett. Alap�t�okm�nya 1802. november 26-�n nyerte el a kir�lyi meger�s�t�st, s 1803-ban Pesten nyitott�k meg a l�togat�k el�tt. Az int�zm�ny fenntart�s�hoz sz�ks�ges p�nz�gyi alap megteremt�s�t a t�rsadalom mag�ra v�llalta. Orsz�ggy�l�si felh�v�sra a v�rmegy�k �s v�rosok k�z�ns�ge el�bb �nk�ntes felaj�nl�sok, majd k�telez� j�rul�k form�j�ban bocs�totta rendelkez�sre a legsz�ks�gesebb �sszegeket. Emellett sz�mottev� seg�ts�get jelentettek egyes mec�n�sok kisebb-nagyobb alap�tv�nyai is. Az �sszegy�lt t�kevagyonra t�maszkodva az 1808/VIII-as t�rv�nycikkel az orsz�gos rendek �letre h�vt�k a Magyar Nemzeti M�zeumot, s az �gy �jonnan l�tes�tett int�zm�ny keret�be illesztett�k be a Sz�ch�nyi K�nyvt�rat, mely ett�l kezdve a Nemzeti M�zeum Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�ra nevet viselte. A k�nyvt�rr�l lev�lasztott �rmegy�jtem�ny pedig id�vel a m�zeum egyik oszt�ly�nak alapja lett.
A Magyar Nemzeti M�zeum klasszicista �p�let�be, mely a t�rsadalmi �ldozatk�szs�g maradand� �rt�k� tan�bizonys�ga, 1846-1847 folyam�n k�lt�z�tt be a k�nyvt�r �s a m�zeumi oszt�lyok. 1949-ben Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r n�ven az int�zm�ny �jra �n�ll� lett. A rendelet a k�nyvt�r �j jog�ll�sa mellett rendeltet�s�vel is foglalkozott. Az int�zm�ny 1985-ben k�lt�z�tt �j hely�re, a Budav�ri Palota F �p�let�be.

A nemzeti k�nyvt�r gy�jt�k�r�be tartozik alap�t�sa �ta:

  • minden Magyarorsz�gon megjelent, b�rmilyen nyelven �r�dott m�;
  • minden magyarul megjelent m�;
  • minden nem magyar nyelven �s nem Magyarorsz�gon, de magyar �r� vagy k�zrem�k�d� �ltal �rt m�;
  • v�g�l minden magyar vonatkoz�s�, nem magyarul �s nem Magyarorsz�gon megjelent m�.

Gy�jtem�nyek

A k�telesp�ld�ny-rendszer lehet�v� teszi a k�nyvt�r sz�m�ra, hogy rendelkez�s�re �lljon a magyar kiadv�nyok legteljesebb gy�jtem�nye. A kiad�kat utas�t�s k�telezi arra, hogy a megjelentetett m�veikb�l ingyenes p�ld�nyt bocs�ssanak a nemzeti k�nyvt�r rendelkez�s�re. Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r teh�t minden Magyarorsz�gon megjelent nyomtatv�nyb�l k�t k�telesp�ld�nyt kap, de gy�jt nem nyomtatott dokumentumokat is (k�ziratok, hangz� anyag, floppy lemez stb.), mindig szem el�tt tartva speci�lis gy�jt�k�r�t. Az ennek keret�be tartoz� dokumentumokat „Hungaricum”-oknak nevezz�k. A k�nyvt�r gy�jti a finnugor n�pcsoporttal, a szomsz�dos n�pekkel �s orsz�gokkal kapcsolatos munk�kat is.
A k�nyvt�r jelenleg 10 milli� egys�ggel rendelkezik, ezekb�l t�bb, mint 3 milli� a k�nyv, 330.000 az id�szaki kiadv�ny (�js�gok �s periodikumok), �s t�bb, mint 1 milli� a k�ziratok sz�ma. A t�rk�pek sz�ma k�r�lbel�l 200.000, a k�pek �s metszetek sz�ma 310.000, a hangz� anyagok sz�ma pedig 24.000. Ezen k�v�l k�r�lbel�l 3 milli� plak�t �s apr�nyomtatv�ny tal�lhat� a k�nyvt�rban. Az �llom�nyban helyet kapott m�g 300.000 dokumentum mikrofilm m�solata is.
A 3 milli�s k�nyv�llom�ny olyan ritkas�gokat is tartalmaz, mint az els� Magyarorsz�gon nyomtatott m�, a Chronica Hungarorum, amelyet 1473-ban nyomtattak �s adtak ki. K�nyvt�runk rendelkezik a legt�bb r�gi magyar nyomtatv�nnyal az orsz�gban, ezek az 1711 el�tt megjelent k�nyvek, melyekb�l az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r R�gi Nyomtatv�nyok T�r�ban 8500 darabot �riznek (R�gi Magyar K�nyvt�r).
A k�nyvt�rban tal�lhat� a magyar szerz�k �ltal �rt m�vek legteljesebb gy�jtem�nye: p�ld�ul k�zel 600 kiadv�ny Pet�fi S�ndor m�veib�l �s t�bb mint 3000 kiadv�ny J�kai M�r munk�ib�l. H�res t�rt�nelmi szem�lyek, mint Kossuth Lajos vagy Mad�ch Imre k�nyvt�rai szint�n �rt�kes r�szei a k�nyvt�rnak.
A k�nyvt�r �rzi a legr�gebbi magyar �sszef�gg� sz�veget, a Halotti besz�det, valamint 35 korvin�t M�ty�s kir�ly k�nyvt�r�b�l, K�lcsey Ferenc k�z�r�s�val a magyar Himnusz k�zirat�t, valamint sz�mtalan Kossuth, Pet�fi, Ady �s m�s k�ziratot.


�SSZEFOGLAL� MUNK�K

A nagyjelent�s�g� elhat�roz�s val�ra v�lt�s�ra csak kb. m�sf�l �v m�lva ker�lt sor. Ez a halaszt�s nyilv�n a k�z�llapotok megv�ltoz�s�ban leli magyar�zat�t. 1801 febru�rj�ban ti. a b�csi udvar k�zel egy �vtizedes h�bor�skod�s ut�n b�k�t k�t�tt a francia k�zt�rsas�ggal s �gy l�tszott, hogy ism�t b�kekor k�sz�nt a Habsburg-birodalom orsz�gaira. 1802 tavasz�ra az uralkod� �sszeh�vta a magyar orsz�ggy�l�st. A t�rsadalmon bizakod� hangulat lett �rr�; mindenki azt v�rta, hogy imm�r megkezd�ik az 1791-ben kik�ld�tt orsz�gos bizotts�gok reformterveinek megval�s�t�sa. Az �ltal�nos meg�jul�s v�r�s�nak ezt az id�szak�t tal�lta SZ�CH�NYI alkalmasnak arra, hogy megtegye a sz�ks�ges l�p�seket az Orsz�gos, vagy Nemzeti K�nyvt�r megalap�t�s�ra.

Berl�sz Jen�: Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r t�rt�nete
Budapest: Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r, 2002
Sz�ch�nyi Ferenc kultur�lis k�ldet�studat�nak kialakul�sa / 15. Terv a t�ka Pestre k�lt�ztet�s�r�l �s k�zk�nyvt�rr� nyilv�n�t�s�r�l (r�szlet)
http://mek.oszk.hu/05300/05308/index.phtml


Sz�ch�nyi Ferenc tudta, hogy egy gy�jtem�nyt k�t dolog menthet meg a sz�tsz�rat�st�l �s biztos�thatja tov�bbi fejl�d�s�t: ha �llom�ny�t nyomtatott katal�gusban k�zz�teszik �s megteremtik azokat, az int�zm�nyi felt�teleket, amelyek a gy�jtem�nyt minden esetlegess�gt�l f�ggetlen�tik. Ennek �tja csakis a k�znek val� �tad�s lehetett, s ebben az elhat�roz�sban mutatkozik meg igaz�n Sz�ch�nyi Ferenc nemcsak hazaszeretete, hanem a feud�lis gondolkod�son t�ll�p� j�zan bel�t�sa, mely jobban b�zik egy �gy int�zm�nyes�tett, azaz t�rsadalmi form�j�ban, mint az egy�n, vagy egy csal�d erej�ben.

Somkuti Gabriella: Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r t�rt�nete 1802– 1918
Budapest: Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r, 2002
Sz�ch�nyi Ferenc k�nyvt�rlap�t�sa �s a k�nyvt�r els� �vtizedei a v�geleges otthonba val� k�lt�z�sig (18021847) (r�szlet)


„Haz�nk eme legels� kult�r�lis int�zete, a nemzeti m�vel�d�s ezen leggazdagabb forr�sa ir�nt val� s munk�ra sarkal� �rdekl�d�semen k�v�l azonban m�g m�s valami is �szt�nz�tt az esem�nyek fonal�nak tov�bb sz�v�s�re: az a t�rekv�s, hogy a halhatatlan eml�k� alap�t� kimerithetlen �ldozatk�szs�g�t, �nzetlen buzgalm�t, lelkes f�radoz�s�t, az �ltala l�tes�tett k�nyvt�r �rdek�ben, ha nem is a kell�, meg�rdemelt m�lt�nyl�ssal, legal�bb a t�lem telhet� legnagyobb h�s�ggel �ll�tsam a v�gtelen h�l�ra k�telezett k�s�i nemzed�k szemei el�.
�gy �rzem, ez ann�l ink�bb k�teless�gem volt, mert magam is a nagynev� alap�t� �ltal kik�t�tt �s ut�djai �ltal gyakorolt kijel�l�si jognak k�sz�n�m a Sz�ch�nyi-Orsz�gos-K�nyvt�r nyomtatv�nyi oszt�lya �l�n elfoglalt �ll�somat.”

Budapest 1905 janu�r 15-�n. Koll�nyi Ferencz.

Koll�nyi Ferencz: A Magyar Nemzeti M�zeum Sz�ch�nyi Orsz�gos K�nyvt�ra 1802-1902.
Budapest: Magyar Nemzeti M�zeum Sz�ch�nyi Orsz�gos K�nyvt�ra, 1905.
1. k�tet: A k�nyvt�r megalap�t�s�t�l gr�f Sz�ch�nyi Ferencz hal�l�ig
http://mek.oszk.hu/05400/05470


Bevezet�
A k�nyvt�r alap�t�sa �s m�k�d�se
�sszefoglal� munk�k

Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r �vk�nyvei

vissza az oldal elej�re