Jellemz�k:
Hegy- �s dombvid�ki patakjainkat keskeny s�vban szeg�lyez�, �lland�an nedves talaj� erd�t�rsul�sok. Mivel csak egy keskeny
s�vban h�z�dnak a v�zfoly�sok mellett, �gy er�teljesen �rz�dik a k�rnyez� t�rsul�sok hat�sa, azok jellegzetes fajai is beh�z�dnak.
�llom�nyalkot� fafaj az
Alnus glutinosa, melyhez gyakran keveredik
Salix fragilis, Padus avium �s Fraxinus excelsior.
Cserjeszintj�k k�zepesen fejlett, a nedves term�helyet kedvel� fajokkal, mint pl. Frangula alnus,
Viburnum opulus,
Sambucus nigra, Cornus sanguinea. L�gysz�r� szintje d�s, sok p�fr�nnyal, zsurl�val, gyakran k�rp�ti jelleg� n�v�nyritkas�gokkal
(
Telekia speciosa,
Matteuccia struthiopteris,
Doronicum austriacum).
Hegyvid�ki �gerliget (Carici brizoidis - Alneteum)
Az Alpokalja �s a Zempl�ni hegys�g �szaki r�sz�nek magashegys�gi maradv�nyfajokban gazdag n�v�nyt�rsul�sa.
Ilyenek pl. a Alnus incana, Gentiana asclepiadea, Matteuccia struthiopteris.
Gyerty�nos �gerliget (Aegopodio - Alnetum)
K�z�phegys�geink �s dombvid�keink legelterjedtebb f�s t�rsul�sa, sok b�kk�s �s �de lomberdei fajjal: s�sok, veselke,
erdei neny�ljhozz�m.
Szubmont�n s�sos �gerliget (Carici acutiformis - Alnetum)
A b�kk�s �s a gyerty�nos �v ellaposod� patakv�lgyeinek jellemz� t�rsul�sa. A v�zsebess�g cs�kken�se miatt pang�v�z, ingadoz�
talajv�z �s l�posod�s is jelentkezhet. A faj�sszet�tel�ben is megtal�lhat�k a ligeterdei fajok mellett a l�perdei n�v�nyek is. Ilyen a Equisetum palustre,
Thelypteris palustris, Gallium palustre �s a Carex elata. A t�rsul�s �tmenetet k�pez a ligeterd� �s a l�perd� k�z�tt. �gy jellegzetes fajai mindk�t
erd�t�pust k�pviselik: Salix fragilis, Circaea lutetiana, Carex acutiformis.
Fajok:
Alnus glutinosa - Enyves �ger
Cornus sanguinea - Veresgy�r�s som
Doronicum austriacum - Osztr�k
zergevir�g
Fraxinus excelsior - Magas k�ris
Matteuccia struthiopteris -
Struccp�fr�ny
Padus avium - Zelnicemeggy
Salix fragilis - Cs�r�gef�z
Sambucus nigra - Fekete bodza
Telekia speciosa - Teleki-vir�g
Viburnum opulus - K�nyabangita