Lao-ce 


TAO TE KING 

Az �t �s Er�ny 

k�nyve

We�res S�ndor ford�t�s�ban
T�kei Ferenc pr�zaford�t�sa alapj�n


AZ �T


1
Az �t, mely sz�ba-foghat�,
nem az �r�kt�l-val�;
a sz�, mely r�ja-mondhat�,
nem az �r�k sz�.
Ha neve nincs: �g s f�ld alapja;
ha neve van: minden dolgok anyja.
    Ez�rt:
aki v�gytalan,
a nagy titkot megfejtheti;
de ha v�gya van,
csak a dolgokat szeml�lheti.
E kett� m�g�tt k�z�s a forr�s,
csup�n nev�k m�s.
K�z�ss�g�k: csoda,
s egyik csod�t�l a m�sik fel� t�rul
a nagy titok kapuja.

2
Mikor a sz�pet megismerik,
felbukkan a r�t is;
mikor a j�t megismerik,
felbukkan a rossz is.
L�t �s neml�t sz�li egym�st,
neh�z �s k�nny� megalkotja egym�st,
hossz� �s r�vid alak�tja egym�st,
magas es m�ly kulcsolja egym�st,
sok hang �sszeolvasztja egym�st,
kor�bbi s k�s�bbi k�veti egym�st.
     Ez�rt a b�lcs
s�rg�s n�lk�l m�k�dik,
sz� n�lk�l tan�t,
n�zi az �raml�st �s hagyja, nem er�lk�dik,
alkot, de m�v�t nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljes�lt m�v�t nem f�lti,
s mert mag�nak nem �rzi,
el se vesz�ti.

3
Ha nem emelik fel az okosakat,
a n�p k�zt rend es b�ke fakad;
ha nem kell t�bb� a ritka, dr�ga,
megsz�nik a n�p kirabl�sa;
ha nem a v�gy uralkodik,
a n�p sz�ve megnyughatik.
     Ez�rt a b�lcs
a sz�vet ki�r�ti,
a gyomrot telet�lti,
a s�v�rg�st gyeng�ti,
a csontot er�s�ti,
hogy az emberek ne tudjanak, ne v�gyjanak,
az okosak veszteg maradjanak.
A nem-s�rg�s ez
�s rend �s b�kess�g lesz.

4
Az �t �res,
de m�k�d�s�t abba sose hagyja.
�s m�lys�ges,
mindennek �satyja.
�let tomp�tja,
g�rcseit oldja,
f�ny�t fak�tja,
elvegy�l porba.
Megfoghatatlan
�s m�gis van.
�n nem tudom, ki a sz�l�je,
de v�nebb, mint a t�nem�nyek �se.

5
Az �g �s f�ld nem emberi:
neki a dolgok, mint szalma-kuty�k.
A b�lcs ember sem emberi:
neki a l�nyek, mint szalma-kuty�k.
Az �g �s f�ld k�z�tti t�r,
ak�r a fujtat�,
�res �s nem szakad be,
mozog �s egyre t�bb sz�ll bel�le:
kell r� sz�, ezernyi;
jobb n�m�n befel� figyelni.

6
Csod�latos asszonynak h�vj�k:
� a v�lgy �r�k szelleme.
A csod�latos asszony kapuja
�g s f�ld gy�kere.
V�gtelenul munk�lkodik,
nem f�rad el sose.

7
�r�k az �g �s �r�k a f�ld.
Az�rt �r�k az �g s a f�ld,
mert nem �nmaguk�rt �lnek,
ez�rt nem fogy bel�l�k az �let.
     �pp�gy a b�lcs:
h�trah�z�dik, ez�rt halad,
nem �rzi mag�t, ez�rt megmarad.
     �gy van:
saj�t �rdeke nem �zi sose,
ez�rt teljes�l saj�t �rdeke.

8
A legf�bb j� a v�zhez hasonl�:
mindennek hasznos, de nem harcos;
az alantasban is jelenlev�:
a v�z az �t-hoz hasonl�.
Az �let a f�ldet k�vesse,
a sz�v a bens� melyet k�vesse,
a bar�ts�g az emberit k�vesse,
a besz�d a val�t k�vesse,
az uralom a rendet k�vesse,
a szolg�lat a lehet�t k�vesse,
a tett a kell� id�t k�vesse.
Ha k�szs�ges, de nem er�szakos:
nem k�l z�gol�d�s semerre.

9
Aki t�lt sz�n�ltig:
jobb, ha el�bb abbahagyja.
Aki t�l-�lesre fen:
�l�t hamar kicsorb�tja.
Arannyal, �kk�vel teli kamra:
meg�rizni senkise b�rja.
Kincs, g�g, rang egyszerre:
mekkora szerencs�tlens�g!
Alkotni, adni, majd visszavonulni:
ez az �gi b�lcsess�g.

10
Aki teste-lelke egys�g�t meg�rzi,
azt a k�ts�g nem bontja meg.
Aki term�szet�t szel�dd� s�m�tja,
egyszer�, mint az �jsz�l�tt gyerek.
Aki l�t�s�t megtiszt�tja,
elker�li a t�ved�seket.
A n�p megnyer�se, orsz�g korm�nyz�sa
nem k�v�n tud�s elm�letet.
�g s f�ld kapui ny�lnak-csuk�dnak,
nyugalmasak �s b�kess�gesek.
E tud�sb�l kibontakozik
a s�rg�s-n�lk�li cselekedet.
Megsz�lni �s felnevelni,
l�trehozni �s nem k�v�nni,
megalkotni �s nem birtokolni,
hatalmaskod�s n�lk�l vezetni:
ezt kell a legnagyobb j�nak nevezni.

11
Harminc k�ll� ker�t egy ker�kagyat,
de k�zt�k �ress�g rejlik:
a ker�k ez�rt haszn�lhat�.
Agyagb�l form�lj�k az ed�nyt,
de benne �ress�g rejlik:
az ed�ny ez�rt haszn�lhat�.
A h�zon ajt�t-ablakot nyitnak,
mert bel�l �ress�g rejlik:
a h�z ez�rt haszn�lhat�.
�gy hasznos a l�tez�
�s hasznot-ad� a neml�tez�.

12
L�t�st az �t sz�n tomp�t,
hall�st az �t hang tomp�t,
�zl�st az �t �z tomp�t,
a v�gtat�s, vad�szat megbolond�t,
a nehezen el�rhet� mind b�nbe l�d�t.
     Ez�rt a b�lcs
nem a szem�t, ink�bb a gyomr�t t�mi,
neki nem a t�voli kell, hanem a k�zeli.

13
Dics�s�g, sz�gyen: egyforma f�lelem.
A rang: az �let legnagyobb csap�sa.
Dics�s�g, sz�gyen: m�rt csak f�lelem?
Mert a dics�s�get a k�zemberek
szorongva nyerik el,
szorongva vesztik el.
A dics�s�g is, sz�gyen is, csak puszta f�lelem.
A rang m�rt az �let csap�sa?
Mert legnagyobb csap�s
az �nszeretet.
Ha nincs bennem �nszeretet,
ugyan mi bajom lehet?
     Ez�rt:
a vil�g�rt �l� kiv�l�s�gra
b�zhat� a vil�g;
�s a vil�g�rt �l� j�s�gra
�p�thet a vil�g.

14
R�n�zek, de nem l�tom,
ez�rt neve: nem l�that�.
Hallgatom, de nem hallom,
ez�rt neve: nem hallhat�.
Megragadn�m, de meg nem foghatom,
ez�rt neve: a legpar�nyibb.
E h�rom titok
egys�gbe olvad.
Felsz�ne sem vil�gos,
alapja sem hom�lyos,
v�gtelen, n�vtelen,
visszavezet a neml�tbe sz�ntelen.
Neve: form�tlan forma,
t�rgy-n�lk�li k�p,
neve: a s�t�t.
Szembet�rek s nem l�tom arc�t,
k�vetem �s nem l�tom h�t�t.
     Az �skor �tj�t birtokolva
s a jelenkort �ltala megragadva
r�l�tni mindennek eredet�re:
ez az �t vezet�-f�z�re.

15
Hajdan az ihletettek
ismert�k a rejt�z�t �s rejtettet,
de �ket m�ly�kig nem ismerte senki.
Mert nem lehetett �ket megismerni,
a k�p r�luk csak ennyi:
mint t�li foly�n �tkel�k, vigy�ztak,
mint szomsz�daikt�l f�l�k, figyeltek,
mint a vend�gek, tart�zkodtak,
mint olvad� j�gen, �vakodtak,
mint a r�nk-fa, egyszer�ek voltak,
mint a v�lgykatlan, m�lys�gesek voltak,
mint a hom�ly, �t nem derengtek.
Nyugalmukat bizton �rizve
form�lt�k a szennyesb�l tiszt�t.
Az �r�k �raml�ssal b�kess�gben,
ismert�k az �let nyitj�t.
Az �ton j�rtak, m�rt�k n�lk�l nem v�gyakoztak,
s mert moh�k sose voltak,
megel�gedtek a l�tez�vel �s �jat nem alkottak.

16
Ahol megval�sul a teljes �ress�g,
ott a nyugalom tiszt�n megmarad,
minden n�vekszik a maga rendj�n,
az �r�k �raml�sban k�rbe-halad.
Minden virul, terem,
s a kezdethez visszat�r sz�ntelen.
A kezdethez visszat�r�s: a b�ke.
A b�ke: az �let visszat�rte.
Az �let visszat�rte: �lland�s�g.
Az �lland�s�g tud�sa: vil�goss�g.
Az �lland�s�g nem-tud�sa: vaks�g, z�rzavar.
Aki az �lland�t ismeri, b�lcs lesz,
aki b�lcs lett, igazs�gos lesz,
aki igazs�gos lett, kir�ly lesz,
a kir�ly az eget k�veti,
az �g az utat k�veti,
az �t �r�kk�val�,
�s minden rendj�n-val�.

17
A kicsinyek tudt�k, hogy vannak nagyok.
Szerett�k, felemelt�k,
azt�n rettegt�k,
v�g�l megvetett�k.
Aki h�tlen,
h�vet nem lel.
De ha �g�rete szerint cselekszik,
munk�ja siker�l, �rdeme n�vekszik,
�s a n�p azt mondja r�ja:
"A term�szet �tj�t j�rja."

18
Mikor a nagy utat semmibe dobt�k,
megjelent az erk�lcs �s m�lt�nyoss�g.
Mikor kezd�d�tt az okoskod�s,
megjelent a nagy hazudoz�s.
Mikor a hat rokon �sszeveszett,
megjelent a gyermeki tisztelet �s sz�l�i szeretet.
Mikor zavaros az orsz�g,
megjelennek a h�s�ges szolg�k.

19
Ha eldobj�k az okoss�got, a tud�ss�got,
akkor lesz a n�p sz�zszor �ldott.
Ha eldobj�k az erk�lcs�t, a m�lt�nyoss�got,
gyermeki tisztelet, sz�l�i szeretet vezeti a
sokas�got.
Ha megsz�ntetik a ravaszs�got, a hasznoss�got,
nem lesznek t�bb� tolvajok, bety�rok.
H�rom jele a kev�s-b�lcsess�gnek.
Mutass�k meg az ember-n�pnek
az egyszer�s�get, az �ps�get,
hogy az �nz�snek, az eped�snek vessenek f�ket.

20
Hagyd el a tanults�god
�s meg nem b�nod.
Ig�ret �s �g�rget�s:
mi k�l�nbs�g?
J� �s rossz:
mily k�l�nbs�g!
De amit�l mindenki retten,
azt nem vethetj�k f�lre b�ntetlen.
�, z�r!
M�g minden rendezetlen!
�m az emberek ragyognak folyton,
mint �nnepi lakom�n,
vagy tavasz-�rkez�skor a tornyon.
Egyed�l �n vagyok nyugodt,
nem �llok a f�nybe,
ak�r a m�g vil�gra-nem-hozott.
Forgok az �raml�sban,
nem lel szil�rd helyet a l�bam;
mindenkinek van b�viben,
csup�n nekem nincs semmi sem:
l�m, bolond sz�v jutott nekem!
�, z�rzavar!
A k�z�ns�ges emberek ragyognak,
hom�lyban �n vagyok csak;
a k�z�ns�ges emberek mind szemf�lesek,
k�z�ny�s �n vagyok csak.
�rv�nyl� tenger ragad mag�val,
sodr�dom, nincs meg�ll�som.
Mindenkinek megvan a dolga,
bolondnak, durv�nak csak �n mutatkozom.
Egyed�l �n vagyok m�s, mint az emberek,
mert az �s-forr�sb�l t�pl�lkozom.

21
A hatalmas er�ny v�ltozatai
az utat k�vetik.
Az �t mag�ban-v�ve
�rny �s k�d.
K�d �s �rny,
hol k�pek rejlenek.
�rny �s k�d,
hol dolgok rejlenek.
M�lys�g, k�d,
hol magvak rejlenek.
L�tuk: val�s�g,
bel�k: igazs�g.
�skort�l m�ig
nem kall�dott el a neve:
�ltala megnevezhet� mindennek kezdete.
Mindennek kezdet�t mint tudhatom?
Csup�n vele.

22
A hi�nyos kikerek�l,
a g�rbe kiegyenes�l,
az �res megtelik,
az elv�nhedt �jj�alakul,
a kev�s megsokasul,
a sok megzavar.
     Ez�rt a b�lcs
az egy-eg�szet �vja:
� a vil�g p�ld�ja.
Nem �ll a f�nybe,
ez�rt f�nyes,
mag�t nem hirdeti,
ez�rt h�res,
mag�t nem d�cs�ri,
ez�rt dics�,
mag�t nem k�n�lja,
ez�rt vezet�.
Nem indul k�zdelembe,
ez�rt senkise gy�z felette.
A r�giek megmondott�k:
A hi�nyos kikerek�l.
Nem holmi �res sz�.
Az igazi, a teljes: minden f�l� ter�l.

23
A keves sz�, mint a term�szet:
az er�s sz�l nem f�j egy reggelen �t,
a z�por nem tart eg�sz napon �t.
K�ld�je:
�g s f�ld.
Nem alkot maradand�t az �g s f�ld,
m�g-�gy-sem az ember.
    Ez�rt
az �t-on j�rjon az ember,
akkor k�z�s az �t-tal,
az er�nyes k�z�s az er�nnyel,
a veszt� k�z�s a vesztes�ggel.
Aki k�z�s az �t-tal,
az �t-at elnyeri.
Aki k�z�s az er�nnyel,
az er�nyt elnyeri.
Aki k�z�s a vesztes�ggel,
a vesztettet elnyeri.
S aki k�ts�gben imbolyog,
annak szav�t senkise hiszi.

24
A l�bujjhegyre �gaskod�
nem �ll sok�ig,
a nagy l�ptekkel rohan�
nem megy sok�ig,
a f�nybe-�ll�
nem lesz f�nyes,
a mag�t-hirdet�
nem lesz h�res,
a mag�t-d�cs�r�
nem lesz dics�,
a mag�t-k�n�l�
nem lesz vezet�.
Ezek az �ton:
rohad�k, hullad�k,
ut�lkozva elker�lik,
az �t-on j�r� r� se l�p.

25
�me az �s-z�rb�l keletkezett,
az �g �s f�ld el�tt sz�letett:
mily b�k�s, mily �res!
Mag�ban van, nem v�ltozik,
zavartalan minden�tt m�k�dik.
� az �g-alattinak anyja.
Nev�t nem ismerem,
kisebb nev�n �t-nak mondom,
elm�m szerint nagynak mondom,
a nagyot t�volod�nak mondom,
a t�volod�t elt�n�nek mondom,
az elt�n�t visszat�r�nek mondom.
     Ez�rt
nagy az �t,
az �g,
a f�ld
s a kir�ly.
A vil�gon n�gy nagy l�tezik
s a kir�ly k�zt�k az egyik.
Az ember a f�ldet k�veti,
a f�ld az eget k�veti,
az �g az �t-at k�veti,
az �t �nn�n rendj�t k�veti.

26
A neh�z a k�nny� alapja,
a nyugalom a mozg�s apja.
     Ez�rt a b�lcs
naphosszat munk�lkodva,
szekere terh�t el nem hagyja.
Ragyog�t nem rem�l,
teljes b�k�ben, veszteg �l.
Aki t�zezer szek�r gazd�ja,
n�z a vil�gba, nem l�t �nmag�ba.
Aki k�nnyelm�, elveszti alapj�t,
aki nyugtalan, elveszti apj�t.

27
Az �vatos v�ndor nem hagy l�bnyomot;
a gondos-besz�d� nem kelt haragot;
j� sz�mol�nak nem kell t�bla;
ki ajt�t z�rni tud, z�r n�lk�l is bez�rja,
hogy ki nem nyitj�k;
ki csom�t k�tni tud, k�t�l n�lk�l is megk�ti,
ki nem bogozz�k.
     Ez�rt a b�lcs
vigy�z az emberekre,
senkit meg nem vetve;
�gyel a l�tez�kre,
semmit el nem vetve.
Ez a k�tszeres vil�goss�g.
A j� a rossznak tan�t�ja,
a rossz a j�nak t�maszt�ja.
Ha nem becs�lik tan�t�ikat,
ha nem szeretik t�maszt�ikat:
olyan a legb�lcsebb, mint a legvakabb.
�me a legm�lyebb �s legs�lyosabb.

28
Aki tudja f�rfi-hatalm�t,
m�gis �rzi n�-l�gys�g�t:
hegyi-�r a vil�gon,
az er�ny-t el nem vesztette,
csecsem� marad �r�kre.

Aki tudja feh�rs�g�t,
m�gis �rzi feketes�g�t:
p�lda a vil�gon.
Aki p�lda a vil�gon,
az er�ny-nyel �sszeill�,
�lland�hoz visszat�r�.

Aki tudja dics�s�g�t,
m�gis �rzi rejtetts�g�t:
v�lgy a vil�gon.
Aki v�lgy a vil�gon,
er�ny-ben lesz t�k�letes,
egyszer� �s term�szetes.
A term�szetes elhal: eszk�z lesz, er�,
a b�lcs �l vele,
�gy lesz vezet�;
    ez�rt:
a rendhez nem kell a had ereje.

29
Aki er�szakkal birodalmat foglal,
kudarcot vall: ez a tapasztalat.
Az �g-alatti, mint csod�latos urna:
s�rteni nem szabad,
aki �rinti, sem �rinti,
aki megfogja, elvesz�ti.
     Ez�rt mindennek rendje-sorja:
halad egyik, k�veti m�sik,
virul egyik, hervad m�sik,
er�s�l egyik, gyeng�l m�sik,
keletkezik egyik, eleny�sz m�sik.
     Ez�rt a b�lcs
ker�li a t�l�rad�t,
ker�li a h�valkod�t,
ker�li a k�pr�ztat�t.

30
Aki az �t-on j�rva ur�t szolg�lja,
nem ig�z le orsz�gokat hadsereggel,
hiszen � ellene is fordul a d�rda.
Hol had vonult,
t�vis lepi a r�tet,
nagy harc ut�n
j�nnek �ns�ges �vek
az eszes: gy�z �s megtorpan,
nem tobz�dik a diadalban,
gy�z �s nem magasodik,
gy�z �s nem cifr�lkodik,
gy�z �s nem kev�lykedik,
gy�z, mert gy�zni k�nyszer�ttetik,
gy�z, de sohasem er�szakoskodik.
Olykor a l�nyek m�r ifjan v�nek,
ellene szeg�lnek az �t rendj�nek,
s ha �gy van: kor�n s�rba t�rnek.

31
A legszebb hadsereg is a csap�s eszk�ze,
mindenf�le gy�l�letes,
az �t-on j�r� nem �l vele.
A nemesnek b�k�ben balr�l a helye,
h�bor�ban jobbr�l a helye.
A had a csap�snak eszk�ze,
nem a nemesnek eszk�ze;
ha r�k�nyszer�l, csak akkor �l vele,
a b�ke az � ereje.
Gy�z �s nem kev�lykedik.
Aki gy�ztesk�nt el�re-nyomul,
az ember-irt�snak �r�l;
aki az ember-irt�snak �r�l,
gy�l�letet fakaszt az �g alatt.
A b�s�g balr�l t�r be,
a jajsz� jobbr�l t�r be.
Balr�l a sz�rnyvez�r,
jobbr�l a f�vez�r:
temet�ssel f�l�r.
Az ember-irt�s
siralom, gy�trelem,
gy�sz-szertart�s a harci gy�zelem.

32
Az �t folytonos �s n�vtelen.
Az �s-egyszer�s�g par�nyi,
m�gse b�rja senki leig�zni.
Ha fejedelmek, kir�lyok meg�rzik:
minden �nk�nt beh�dol nekik.
�g s f�ld �sszecsengne-bongna,
�des harmatot hullatna,
�s a n�p mind, nem parancsra, megnyugodna.
Hol fell�p a rendtart�s: fell�p a n�v;
s mert m�r fell�pett a n�v,
ismerni kell a hat�rokat
s �gy elker�lni a csap�sokat.
Az �t e vil�gban,
mint hegyi patak, m�ly foly�ba �s tengerbe
szakad.

33
Okos, aki �rti az embereket;
aki �nmag�t �rti: ihletett.
Hatalmas, aki m�sokat legy�z;
aki �nmag�t legy�zi: er�s.
Aki t�rekszik: nincs h�j�n akaratnak;
aki megel�gszik: gazdag.
Aki nem veszti term�szet�t: hossz��let�;
aki nem veszti eml�kezet�t: �r�k�let�.

34
A hatalmas �t szerte�rad,
jelen van jobbra-balra.
Minden �ltala l�tezik,
soha meg nem torpanva.
M�k�dik, de rejtve, h�rt nem akarva.
Mindent nevel,
de nem ir�ny�t,
nincsen v�gya,
ez�rt neve: kicsiny.
Minden visszat�r hozz�ja,
de nem ir�ny�t,
ez�rt neve: nagy.
Sose hatalmaskod�,
ez�rt neve: hatalmas.

35
Aki a nagy mint�t k�veti,
annak h�dol az �g-alatti.
Hozz�ja fordulnak, mert k�rt nem okozhat,
csak b�k�t, nyugalmat,
muzsik�t, vigalmat,
t�pl�l�kot ad a v�ndoroknak.
Mikor az �t-r�l sz�lal,
a sz� �zetlen, s�tlan.
Aki r�n�z, nem l�tja,
aki hallgatja, nem hallja,
de nem-fogy� kincs annak, ki �rti.

36
Amit �sszenyomnak,
kisz�lesedik,
amit gyeng�tenek,
meger�s�dik,
amit meg�ln�nek,
nem marad medd�,
aki lopna,
az lesz a veszt�.
De �pp ezt nem �rtik.
A gyenge legy�zi az er�set, a l�gy a kem�nyet.
A hal megf�l, ha elhagyja a m�lyet.
Az �llam �les fegyvereit
ne villogtass�k a n�pnek.

37
Az �t �r�k �s t�tlen,
m�gis mindent v�gbevisz �szrev�tlen.
Ha fejedelmek, kir�lyok meg�rzik,
minden mag�t�l rendez�dik.
Ha kap�l�znak �s int�znek,
let�ri �ket a titkos term�szet.
V�gytalan a titkos term�szet,
s a v�gy hi�nya: b�ke,
az �g alatt a rend teljess�ge.


AZ ER�NY


38
A nagy er�ny nem j�t�konykodik,
ez�rt j�.
A kis er�ny j�t�konykodik,
ez�rt nem j�.
A nagy er�ny cselekszik,
nem-cselekv�ssel cselekszik.
A kis er�ny s�r�g,
er�vel cselekszik.
A szeretet cselekszik,
eredm�nyes, ha nem cselekszik.
Az erk�lcs s�r�g,
er�vel cselekszik.
A tisztelet cselekszik,
s mert nem viszonozz�k,
k�nyszer�t a tiszteletre.
     Ez�rt:
az �t ha elv�sz, itt az er�ny,
az er�ny ha elv�sz, itt a szeretet,
a szeretet ha elv�sz, itt az erk�lcs,
az erk�lcs ha elv�sz, itt a tisztelet.
A tisztelet
a h�s�g �s bizalom hi�nya,
a z�rzavar kezdete.
A k�ls� tud�s
az �t vir�ga,
a bels� tudatlans�g kezdete.
     Ez�rt az igaz ember
a val�dit akarja �s nem a l�tsz�t,
a gy�m�cs�t akarja �s nem a vir�got,
a k�zelit akarja �s nem a t�volit.

39
�me az �s-egys�gben l�tez�k:
az �g az egys�g �ltal makul�tlan,
a f�ld az egys�g �ltal rend�letlen,
a szellem az egys�g �ltal finom,
a v�lgy az egys�g �ltal vir�gz�.
Minden az egys�ggel sz�letett,
a vez�r, a kir�ly
vele a vil�g p�ld�ja lett:
az egys�g �ltet mindeneket.
Ha k�d�s az �g: elt�nik;
ha inog a f�ld: elhasad;
ha durva a szellem: elkall�dik;
ha medd� a v�lgy: sivatag.
Ha nem sz�letnek, akkor eleny�sznek;
a vez�reket �s kir�lyokat
led�ntik, ha nem p�ldak�pek.
A n�pt�meg a nagyok alapja,
az alacsony a magas alapja.
     Ez�rt
az �njel�lt vez�rek �s kir�lyok
hely�k�n nem szil�rdak.
Nem n�zik, hogy a sokas�g a nagyok alapja,
veszt�ket az okozza.
Ha sz�tszedik a f�nyes fogatot: bel�le semmi
sincs.
Ne l�gy �rt�kes, mint a jade-kincs,
l�gy egyszer�, mint a kavics.

40
Ellent�tess�g az �t mozg�sa,
enged�s az �t tulajdons�ga.
Az �g alatt minden a l�tb�l fakad
s a l�t a neml�tb�l fakad.

41
Ha b�lcs hall az �t-r�l,
megragadja �s meg�rzi;
ha tud�s hall az �t-r�l,
megtartja, majd elvesz�ti;
ha okos hall az �t-r�l,
nem gy�z nevetni;
�s nem err�l az �t-r�l esik sz�,
ha t�n meg�rti.
     A r�gi vers ez�rt mondja:
"A f�nyes �t s�t�tnek l�tszik,
az �t-on j�r� elt�nni l�tszik,
az egyenes �t t�v�tnak l�tszik,
a magas er�ny szakad�knak l�tszik,
a nagy tisztas�g sz�gyennek l�tszik,
a hatalmas er�ny kev�snek l�tszik,
a n�vekv� er�ny lop�snak l�tszik,
a sz�n-igazs�g hi�nynak l�tszik.
A v�gtelen n�gysz�gnek egy sz�glete sincsen,
a v�gtelen ed�ny k�szen soha sincsen,
a v�gtelen zeng�snek hangja nincsen,
a v�gtelen k�pnek form�ja nincsen."
Az �t rejtett �s neve nincsen.
Egyed�l az �t
vezet �s c�lba fut.

42
Az �t sz�lte az egyet,
az egy a kett�t,
a kett� a h�rmat,
a h�rom valamennyi l�tez�t,
mind tartalmazza a h�met �s a n�t,
s a l�thatatlan lehelet egybeolvasztja ezeket.
S e vil�gban megvetik
az �nmag�t-felemel�t,
az �njel�lt kir�lyt, vezet�t.
N�zd valamennyi l�tez�t:
egyszer gyeng�l, m�skor er�s�l,
egyszer er�s�l, m�skor gyeng�l.
�gy l�tj�k,
�n is �gy l�tom:
"A zsarnokok nem holtukkal pusztulnak el."
Ez a legf�bb tan�t�som.

43
Az �g alatt a leggyeng�bbek
�tf�rj�k, ami legkem�nyebb:
mindenben f�szke van a neml�tnek,
ereje a nem-cselekv�snek.
Sz� n�lk�li tan�t�ssal
s a nem-cselekv�s hatalm�val
mi sem m�rk�zhet e vil�gban.

44
Rang, vagy �let: melyik f�bb?
Kincs, vagy �let: melyik t�bb?
Szerz�s, vagy veszt�s: melyik t�l�lhet�bb?
Aki sokat szerzett, sokat vesztett;
aki sokat gy�jt, t�bb k�rt szenved.
Aki megel�gszik, kudarc nem �ri,
aki megtorpan, vesz�ly nem �ri,
a maradand�s�got �li.

45
A t�k�letes: ak�r a t�k�letlen.
M�k�d�se v�ghetetlen.
A teljess�g: ak�r az �ress�g.
M�k�d�se m�rhetetlen.
Az egyenes, mint a g�rbe,
a szellemes, mint a d�re,
az �kes sz�, mint a dadog�.
A mozg�s a fagyot legy�zi,
a nyugv�s a hevet legy�zi,
a b�ke a rendet meg�rzi.

46
Mikor az �g alatt l�tezik az �t:
a lovak megtr�gy�zz�k a f�ldet;
mikor az �g alatt hi�nyzik az �t:
a mez�n harci m�nek legelnek.
Nincs nagyobb csap�s,
mint az eleget nem ismerni,
se nagyobb vesz�ly,
mint szerz�sre t�rekedni.
     Ez�rt:
aki az el�ggel megel�g�l,
el�gedettnek kell nevezni.

47
Nem l�p ki az ajt�n
�s vil�got megismer,
nem n�z ki az ablakon
�s �gi �t-at megismer;
menn�l messzebb megy,
ann�l kevesebbet ismer;
     ez�rt a b�lcs
nem j�r, hanem megismer,
nem n�z, hanem megnevez,
nem cselekszik, hanem v�gbevisz.

48
A tanul� gyarapszik naponta;
az �t-on j�r� cs�kken naponta.
Cs�kken�s, tov�bb-cs�kken�s:
eredm�nye a nem-cselekv�s.
Mindent v�gbevisz a nem-cselekv�s.
A vil�got t�tlen tartja k�zben.
Aki tev�keny,
a vil�got nem tartja k�zben.

49
A b�lcsnek nincs �nn�n sz�ve.
Sz�ve a n�p valah�ny sz�ve.
J� a j�khoz
�s j� a gonoszokhoz:
ez az er�ny j�s�ga.
Hisz az igazaknak
�s hisz a hazugoknak:
ez az er�ny bizalma.
A b�lcs az �g alatt b�k�ben lakik,
megjegyzi az emberek mond�sait,
s �gy n�zi a n�pet, mint gyermekeit.

50
Megsz�letnek �s elpusztulnak.
Az �let fel� megy t�z k�z�l h�rom,
a hal�l fel� megy t�z k�z�l h�rom,
�s meghal tettei miatt
megint t�z k�z�l h�rom.
     Mi�rt?
Mert nem lesznek �rr� az �let-v�gyon.
Aki �rr� lesz az �let-v�gyon,
orrszarv�t�l, tigrist�l nem f�l,
sem harcban a fegyveres katon�t�l.
Az orrszarv� nem d�fi bel�je szarv�t,
a tigris nem v�gja bel�je karm�t,
nem sebzi meg a katona kardja.
     Mi�rt?
Mert a hal�lnak nincs rajta hatalma.

51
Az �t sz�l,
az er�ny t�pl�l,
a l�ny alakot-�lt,
az alak beteljes�t.
     Ez�rt minden
becs�li az �t-at �s az er�ny-t.
Az �t m�lt� a tiszteletre,
az er�ny m�lt� a szeretetre,
mert nem osztanak parancsot,
s mennek term�szetes rendet k�vetve.
Az �t sz�l,
az er�ny t�pl�l,
dajk�l, nevel,
csiszol, �rlel,
�pol, �riz.
Alkot, de nem birtokol,
teremt, de nem k�rkedik,
mindenn�l �regebb, m�gsem oszt parancsot:
legm�lyebb j�nak m�lt�n nevezik.

52
Az �g alatt mindennek eredete
az �g-alattiak anyja.
Aki el�ri az any�t,
megismeri a gyermekeit;
s ha megismeri a gyermekeit,
�jra eml�ti az any�t.
�lete v�g�ig nem �ri vesz�ly.
Aki bet�mi oduj�t,
bez�rja kapuj�t:
�lete v�g�ig ny�g n�lk�l �l.
De ha kinyitja kapuj�t,
mag�ra-veszi minden baj�t:
�lete v�g�ig gondban �l.
Aki a par�nyit megl�tja: �les-szem�;
aki gyenges�g�t meg�rzi; hatalmas-�let�.
Aki tiszta f�ny,
s a vil�goss�ghoz folyton visszat�r,
nem �ri vesz�ly:
az �lland�s�gban �l.

53
Ha van igaz tud�som:
a nagy utat j�rom,
s csak att�l f�lek, hogy let�rek.
A nagy �t sima,
de az embereket vonzz�k az �sv�nyek.
Ha pomp�s a palota:
a sz�nt�f�ldek begyepes�lnek,
a magt�rak ki�r�lnek.
D�sz-k�nt�sben j�rnak,
�les kardokat hordoznak,
�tellel-itallal be nem telnek,
f�l�sleges javakat halmoznak:
rabl�s, dicsekv�s a neve.
Nem ez az �t-nak szelleme.

54
A talpraesettet fel nem bor�tj�k,
a j�l fogodz�t le nem tasz�tj�k.
Fiak, unok�k �ldoznak neki.
Aki az �t-at fejleszti mag�ban,
abban val�di az er�ny;
aki fejleszti a csal�dban,
abban b�s�ges az er�ny;
aki fejleszti a faluj�ban,
abban kiv�l� az er�ny;
aki fejleszti az orsz�gban,
abban vir�gz� az er�ny;
aki fejleszti az �g alatt,
abban teljes az er�ny.
Magunkban megismerj�k a t�bbit,
egy csal�dban a t�bbit,
egy faluban a t�bbit,
egy orsz�gban a t�bbit,
az �g alatt a t�bbit.
Honnan ismerem �n az �g-alattit?
A kev�s �ltal valamennyit.

55
Aki a nagy er�ny-t mag�ban hordja,
ak�r az �jsz�l�tt gyerek.
M�rges rovar, k�gy� nem cs�pi meg,
nem t�madnak r� a vad�llatok,
nem ragadj�k el a sasok.
Csontja gyenge, izma l�gy,
fog�sa m�gis szil�rd;
nem ismeri h�m s n� egyes�l�s�t,
m�gis �letet ad,
mert tiszta teljesen;
ki�lt s be nem reked,
mert �sszhangz� t�k�letesen.
Az �sszhang tud�sa: �lland�s�g.
Az �lland�s�g tud�sa: vil�goss�g.
Az �let gazdag�t�sa: vigass�g.
A szellem fesz�l�se a sz�vben: makacss�g.
Olykor a l�nyek m�r ifjan v�nek:
ellene szeg�lnek az �t rendj�nek,
s ha �gy van: kor�n s�rba t�rnek.