Csell�

A csell� (gordonka, kisb�g�) egy nagy hangterjedelm� basszus fekv�s� von�s hangszer, �s hasonl�an eme hangszercsal�d (heged� csal�d) t�bbi tagj�hoz, vagyis a heged�h�z, a br�cs�hoz �s a nagyb�g�h�z, ez a hangszer is n�gy h�rral rendelkezik, melyek kvint t�vols�gra vannak egym�st�l. A nagyb�g� �s a m�lyheged� k�zt a k�z�p helyet foglalja el alakja �s hangterjedelm�re n�zve.

A legm�lyebb h�r, vagyis a csell�n el�rhet� legm�lyebb hang a nagy C, ezt k�veti a nagy G, a kis D �s kis A h�rok. �gy a csell� hangol�sa pontosan egy okt�vval van lejjebb a br�cs�hoz k�pest, egy okt�vval �s egy kvinttel a heged�h�z k�pest.

A heged�vel �s a br�cs�val ellent�tben ezen hangszert j�t�k k�zben a f�ldre kell t�masztani �s �lve j�tszani rajta.

A csell�nak sz�nt kott�k basszuskulcsban, esetleg tenorkulcsban (ez egy fajta C-kulcs), vagy esetenk�nt violinkulcsban �r�dnak. A violinkulcsos �r�s els�sorban a barokk zene id�szak�ban volt kedvelt, igaz ekkor a G-kulcsban le�rtakat egy okt�vval lejebb kellett j�tszani.

M�ly hangjai kit�n�en bet�ltik a zenekari basszus sz�lam funkci�j�t. A magas regisztere pedig k�pess� teszik vezet� dallamok j�tsz�s�ra is. Mivel a csellist�nak bal kez�vel nem kell tartania a hangszer�t, szabadabban mozoghat a hangszer fog�lapj�n. B�r nagyobb t�vols�gokat kell bej�rnia a bal k�znek, mint mondjuk a heged�n�l, ez a csell� saj�tos j�t�ktechnik�j�val nem okoz nagyobb probl�m�t.

A csell� a heged� ut�n a legdallamosabb von�s hangszer, melynek hangja legk�zelebb �ll az emberi hanghoz.


Etimol�gia

A csell� n�v az olasz violoncello (= kis violone) kifejez�sb�l j�n, ami utal a sz�rmaz�s�ra is: az idej�tm�lt violon�nek a viola da braccio csal�db�l sz�rmaz� megfelel�je. A magyar n�v egy�bk�nt t�ves; a cello egyszer�en csak a kicsiny�t�k�pz� a sz�b�l.

A hangszert kor�bban (l�sd lejebb) basszusheged�nek h�vt�k, (n�met�l: Bassvioline, Bassgeige, (franci�ul: basse de violon ill. (olaszul: basso di viola da braccio). K�s�bb a heged� violoncino bec�zget�s�t kapta a hangszer. A violone (sz�szerint nagy viola) mindig is azokat a hangszereket jelezte, amelyek nagyobbak �s m�lyebbek voltak a norm�l basszushangszerekn�l. Giulio Cesare Arresti 1665-ben �r�dott 12 tri�szon�ta c. m�v�ben haszn�lja el�sz�r a csell�ra a kis violone megnevez�st, amib�l v�g�l is kialakult a mai n�v.

Az eredeti magyar neve a kisb�g�. A gordonka a cig�ny nyelvb�l ker�lt �t a magyarba. Manaps�g az el�bbi szinte soha-, az ut�bbit viszont nagyon gyakran haszn�ljuk.

Csell� a n�pzen�ben

�ltal�ban nem elengedhetetlen r�sze a n�pzenei csoportoknak, b�r szerepelhetnek benne. Erd�ly egyes vid�kein, �gy Kalotaszeg n�h�ny falv�ban, a csell� igenis meghat�roz� eszk�ze volt a n�pzen�szeknek. J�t�kst�lus�t legink�bb a kontra akkord�roz� j�t�k�hoz lehet hasonl�tani.

A magyar n�pi, n�pies muzsik�l�snak is fontos kell�ke a csell�. Sok cig�nyzen�sz val�di specialist�ja a gordonk�nak, amely n�lk�l egy cig�nyzenekart nem lehet elk�pzelni. Az �t�gardon az a magyar n�pi hangszer, amely form�j�t tekintve a gordonk�t ut�nozza, b�r j�t�km�dja gy�keresen elt�r�. S�t egyes zen�szek a csell� �talak�t�s�val nyert�k az �gynevezett k�v�s gardont. Ezt �gy tett�k, hogy a hangszer lelk�t elt�vol�tott�k, a h�rl�bat egyenesre faragt�k �s �tform�lt�k a h�rozatot.

Csell� a k�nny�zen�ben

A csell� kev�sb� elterjedt a k�nny�zen�ben, mint a komolyzen�ben, ennek ellen�re n�ha el�fordulhat. Nem r�sze a standard line-upnak (kev�sb�, mint a heged�).

A Beatles volt az els� v�ltoztat�, �k a Eleanor Rigby �s Strawberry Fields Forever sz�maikban alkalmazt�k. Az 1970-es �vekben az Electric Light Orchestra a �bitliszes� �tiratokt�l lett h�res, ugyanis egy csell� �s/vagy heged� sz�lamot adtak hozz� a szok�sos rock fel�ll�shoz.

K�s�bbi, tradicion�lisan csell�t haszn�l� csapat az Apocalyptica, egy finn csellist�kb�l �ll� heavy metal banda. A Rasputina, k�t h�lgyb�l �ll� egy�ttes, akik g�t zen�t j�tszanak, �s megeml�tend� a Break of Reality. Ezen egy�ttesek hozt�k l�tre az �n. csell�-rockot. A crossover egy�ttesekben, �gy pl. a bondban is tal�lhat�(ak) csellista('k).

A h�res seattlei grunge csapat, a Nirvana is h�res volt a csell�k alkalmaz�s�r�l. A Cursive egy�ttes is haszn�lt csell�t a �The Ugly Organ� c. lemez�k�n. Az un. kamarapop egy�ttesek, mint pl. a Kronos Quartet �s a Margot and the Nuclear So and So's is haszn��lnak csell�t modern alternat�v rockjukban.

Emellett az Oasis csapat is csell�t alkalmazott a sl�gergyan�s �Wonderwall� n�t�jukban. A sz�m klippj�ben l�tszik is, hogy csell�znak, viszont a j�t�kos nem.

A magyar egy�ttesek k�z�l a Color volt az els�, amelyik csell� sz�lammal tette szinesebb�, teltebb� hangz�svil�g�t. Forr�s: A Color egy�ttes (Bokor fiv�rek)

M�retei, ar�nyai

A csell� fel�p�t�se nagyban hasonl�t a t�bbi � m�r fentebb eml�tett � von�s hangszer fel�p�t�s�hez, a heged��hez, a m�lyheged��hez, �s kism�rt�kben a nagyb�g��hez. Elt�r�sek els�sorban az elt�r� hangol�ssal �sszef�gg�sben a geometriai m�retekben �s ar�nyokban vannak. A csell� nagyobb, mint a heged� vagy a m�lyheged�, de kisebb, mint a nagyb�g�.

A csell� hangol�sa egy duodecim�val (okt�v + kvint) m�lyebb, mint a heged��, teh�t az �ltala l�trehozott hangok hull�mhossza h�romszorosa a heged� megfelel� hangjainak. Ha ennek megfelel�en lenn�nek meghat�rozva a m�retei, akkor egy nagyb�g�h�z hasonl� m�ret� hangszert kapn�nk, hatalmas menz�r�val, amin csak nagyon neh�zkesen lehetne j�tszani. Ehelyett a hangszer korpuszhossz�s�ga, menz�r�ja csak kb. k�tszerese a heged��nek, viszont vastags�ga h�rom-n�gyszerese. �gy a hangszer �regt�rfogata jelent�sen meg van n�velve, ugyanakkor a viszonylag kis menz�ra a balk�z sz�m�ra k�nnyed j�t�kot tesz lehet�v�.

Amiatt, hogy a csell� hangol�s�hoz k�pest kicsi a tet�lapj�nak fel�lete, annak legm�lyebb rezonanciahelye viszonylag magasan, 180 Hz k�r�l van (heged�: 400 Hz), teh�t a m�ly hangjainak csak m�sodik, legfeljebb els� felhangj�t er�s�ti. Ebb�l ad�dik a csell� sz�lisztikus, basszusban kiss� testetlen hangja. Ez az akusztikai saj�toss�g sajnos abban is k�zrej�tszik, hogy a csell�n j�val gyakrabban j�n l�tre farkashang, mint m�s von�s hangszeren.

M�g egy elt�r�s: a csell� menz�raar�nya (a nyereg �s a nyak csatlakoz�si pontja k�z�tti t�vols�g, illetve ugyanezen pont �s a l�b k�z�tti t�vols�g ar�nya) m�s, mint a heged�n�l. Am�g a heged�n�l ez kett� a h�romhoz, addig a csell�n�l h�t a t�zhez. (A k�t t�vols�g �sszeg�t, a nyereg �s a l�b k�z�tti t�vols�got, vagyis a h�r rezg� hossz�s�g�t nevezik menz�r�nak.)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/8c/Cello_front_side.jpg