Kiskuns�gi Nemzeti Park Igazgat�s�ga
6001 Kecskem�t, Liszt F. u. 19.
Tel.: 76/482-611
A Duna Tisza k�z�n elhelyezked� jellegzetes kiskuns�gi kult�rt�j meg�rz�se �rdek�ben alap�tott�k meg 1975-ben haz�nk m�sodik nemzeti parkj�t. A Kiskuns�gi Nemzeti Park 7 (ma 9) k�l�n�ll� egys�gk�nt j�tt l�tre, melyek egy�ttes ter�lete 35.800 ha (ma 48.198 ha). E t�jegys�get az emberi tev�kenys�g m�r oly m�rt�kben megv�ltoztatta, hogy csup�n a leg�rt�kesebb, a term�szetes jelleg�ket megtartott �l�helyeket, a t�j arculat�ra jellemz� vizeket, felsz�ni form�kat vont�k v�delem al�. Egyar�nt megtal�lhat�k itt a nedves �rterek, mocsarak, l�pr�tek, kasz�l�k, szikes tavak valamint a sz�raz homoki �s szikes gyepek, l�szpuszt�k.
A Kiskuns�gi szikes puszt�t az asztallap simas�g� szikfoltok, a s�t�r� n�v�nyfajok valamint a ny�ron barn�sv�r�sre sz�nez�d� gyep jellemzi. �l�vil�g�nak leg�rt�kesebb tagjai a madarak. Itt �l a leger�sebb hazai t�zok�llom�ny, a sz�kics�rek legn�pesebb magyarorsz�gi popul�ci�ja, valamint gyakori f�szkel� a rejtett �letet �l� ugarty�k, a szalak�ta, �s a b�bos banka is. Az egykor �lland� k�k v�rcse sajnos egyre kevesebb helyen l�that�.
A Kiskuns�gi szikes tavak igen jelent�s k�lt�- �s vonul�helyek. A v�zparti r�szeken, a szigeteken f�szkel a sz�ki lile, a gulip�n, a g�lyat�cs �s a szerecsensir�ly. A sek�ly viz� n�dasokban k�l�nb�z� vadr�c�k, ny�ri l�d, b�l�mbika, barna r�tih�ja, nevelik fi�k�ikat.
A Kiskuns�g k�z�ps� r�sz�n alakult ki az �s-Duna hordal�kk�pj�b�l, a felsz�ni form�kban meglep�en v�ltozatos homokvid�k. A sz�l �ltal bar�zd�lt homokon feh�rny�ras-bor�k�sok, homoki csenkeszes pusztai gyepek �s �rval�nyhajas homokpusztai r�tek jellemzik a veget�ci�t, melyben olyan k�l�nlegess�gek fordulnak el�, mint az eg�sz vil�gon csak itt term� orchideafaj, a bugaci n�sz�f�, az endemikus csik�fark, a tart�s szegf� �s a homoki kikerics.
Meglep�en gazdag a homokvid�k rovarvil�ga. T�bb v�dett �zeltl�b� is el�fordul a parkban, mint p�ld�ul a pusztai hangyales�, a sisakos s�ska, a pusztai d�szes medvelepke, vagy a budai zs�kos moly. A ter�letre jellemz� a homoki gy�k, a l�pr�tek �tmeneti z�n�j�ban n�hol el�fordul a parlagi vagy r�kosi vipera. A r�tek �de mikrokl�m�ja n�h�ny j�gkorszaki maradv�nyfajt (feh�rm�jvir�g, feh�r z�szpa) �s t�bb mint 15 orchideafajt �riz.
A nemzeti park minden m�s ter�let�t�l k�l�nb�zik a T�serd� �s a szikrai HoIt-Tisza v�zivil�ga. A t�nd�rr�zs�s holt�gak �s morotv�k, valamint a foltszer�en megmaradt alf�ldi gyerty�nos-t�lgyesek szinte egyed�l�ll� �rintetlens�gben �rzik a romantikus tiszai hangulatot �s a nedves �l�helyekre jellemz� soksz�n� �l�vil�got.
A nemzeti park a r�gi magyar h�zi�llatfajt�k k�z�l a magyar sz�rkemarha, a cig�ja �s a rackajuh, a mangalica g�n�llom�ny�nak meg�rz�s�ben is szerepet v�llal. A nagy�ll�s-b�szt�rpusztai bemutat�helyen ezeket a h�zi�llatokat a l�togat�k is megismerhetik. A term�szetv�delmi ismeretterjeszt�st szolg�lja a nemzeti park k�zpontj�ban fel�ll�tott �lland� ki�ll�t�s, a bugacpusztai p�sztorm�zeum �s a "Nyakv�g�" Cs�rdam�zeum is.
Megy a csiga
hazafel� ...
Honnan is j�ttem?
Hova is megyek?