Ez ugyan kiss� elmarad a nemzetk�zi �tlagt�l, de a r�gi� t�bb orsz�g�nak sz�mait �gy is fel�lm�lja. A ter�let egyik hazai szak�rt�je szerint a k�vetkez� �vekben haz�nkban is a glob�lis trendeknek megfelel�, �vi 8-10%-os b�v�l�s v�rhat� e t�ren, �s egyre nagyobb ar�nyt k�pviselnek majd az �gynevezett kollaborat�v, emberekkel egy�ttm�k�d� robotok, ami nemcsak a hat�konys�gn�vel�s �tj�t keres� v�llalatok, hanem a munkav�llal�k sz�m�ra is j� h�r.

"Azt l�tjuk, hogy a kkv-szektor egyre nehezebben tud l�p�st tartani a munkaer� dr�gul�s�val. Janu�rt�l 15%-kal emelkedett a minim�lb�r, �s ha a hivatalos, 17,6%-os infl�ci�ra gondolunk, akkor sok helyen enn�l is nagyobb emel�st v�rhatnak el a dolgoz�k. Ha ehhez hozz�tessz�k a sz�mos ipar�gat �rint� munkaer�hi�nyt, akkor az egyik legk�zenfekv�bb megold�snak az automatiz�ci� t�nik" - kezdte Markos Andr�s, a Hesse Trade Kft. �gyvezet�-tulajdonosa.

Az eredetileg a nyomdaiparban tev�kenyked� c�g t�bb mint egy �ve alap�totta meg robot�zlet�g�t, �s integr�torokkal egy�ttm�k�dve ipari robotokkal, robotkarokkal, automata targonc�kkal kapcsolatos projekteket val�s�tanak meg a legk�l�nf�l�bb szektorokban; a robotiz�ci� ugyanis minden �gazatot �rint, ha nem is egyform�n. A McKinsey&Company m�r egy 2018-as tanulm�ny�ban �gy kalkul�lt, hogy Magyarorsz�gon a termel�sben dolgoz�k feladatainak 82%-a automatiz�lhat�, az anyagmozgat�s, sz�ll�t�s ter�n pedig ez az ar�ny 74%. Markos Andr�s szerint bel�that� id�n bel�l ilyen m�rt�kben nem alak�tj�k �t a robotok a hazai munkahelyeket, de a k�vetkez� 5 �vben minden ipar�gban megjelennek majd, f�k�nt, hogy a mostani uni�s t�mogat�si ciklusban az automatiz�ci� is az alapelv�r�sok k�zt van.

A Nemzetk�zi Robotikai Sz�vets�g (IFR) 2022-ben publik�lt jelent�s�ben t�rt ki az ipari robotok magyarorsz�gi elterjed�s�re: a hazai gy�rt�iparban ekkor 10 ezer dolgoz�ra 115 robot jutott, ami n�mi meglepet�sre szinte azonos volt az Egyes�lt Kir�lys�g sz�maival, a kor�bbi esztend�k adataival �sszevetve pedig �vi nagyj�b�l 11%-os n�veked�st jentett. Mivel a trend t�retlen, mostanra minden 70. gy�rt�ipari munk�sra juthat 1 robot itthon. A glob�lis �tlag a riport szerint 141 volt, amit a k�rnyez� orsz�gok k�z�l Szlov�kia (143), Csehorsz�g (168), Ausztria (196) �s Szlov�nia is (249) fel�lm�lt, m�g Lengyelorsz�g (63), Rom�nia (33) �s Bulg�ria (23) sz�mai j�csk�n elmaradtak a 115-�s magyar �rt�kt�l.

A beruh�z�sok kapcs�n a szakember elmondta: f�szab�lyk�nt 1 robot 1 m�szakban 1 ember munk�j�t k�pes kiv�ltani, de akadt olyan projektj�k, ahol a technol�gia bevezet�se ut�n 4 helyett 1 f� is el�g volt egy rakod�si feladatra. Mindez nem sz�ks�gszer�en jelenti az �rintett alkalmazottak le�p�t�s�t, s�t. "Sz�munkra pont az�rt �rdekes ez a ter�let, mert a kollaborat�v robotok jellemz�en olyan tev�kenys�gi k�r�kb�l v�ltj�k ki az embereket, amiket eleve nem sz�vesen v�geznek. A v�gtelen ism�tl�d�sre �p�l�, monoton, gyakran neh�z fizikai munk�k helyett �gy van lehet�s�ge a c�gnek �tcsoportos�tani a dolgoz�it magasabb hozz�adott �rt�k� munkak�r�kbe, ami sz�mukra is vonz�bb lesz. Innen n�zve a munkaer� megtart�s�nak egyik f� eszk�ze lehet a robotiz�ci�, amely az �jszakai �s h�tv�gi m�szakok "�tv�llal�s�val" is jav�thatja a dolgoz�i j�l�tet" - fejtette ki Markos Andr�s.

A m�rciust�l egy iparirobot-webshopot is ind�t� Hesse Robot vezet�je v�gezet�l hozz�f�zte, mivel az ember-robot egy�ttm�k�d�s idehaza is egyre meghat�roz�bb lesz, �rdemes lenne az oktat�sba is min�l ink�bb be�p�teni az ezzel kapcsolatos tud�s fejleszt�s�t. "Mindez jelent�s kih�v�s, hisz a legnagyobb, k�nai gy�rt�partner�nk p�ld�ul �vente k�tszer v�gez komolyabb fejleszt�seket a robotjain, az ilyesmit pedig szinte lehetetlen lek�vetni sztenderd tananyagokkal. Az oktat�snak �gy az alapok lerak�s�ban, az ember-robot kollabor�ci� term�szetess� t�tel�ben lehet szerepe, a naprak�sz tud�s �tad�sa pedig a v�llalatok feladata, egyben �rdeke lesz" - z�rta szavait a Hesse Trade Kft. �gyvezet�-tulajdonosa.