Selyemgomboly�t�s Sanghaiban

Sz�chenyi Istv�n, gr: Selyemr�l. Pesten, Trattner �s K�rolyi bet�ivel, 1840.

[56 p. ; 8� (22 cm)] (Ismertet�s: Tak�ts R�zsa)

L�sd az eredeti kiadv�nyt!

Ma m�r kev�ss� ismert, hogy Magyarorsz�g a 19. sz�zad v�g�t�l Eur�pa egyik rangos selyemtermel� orsz�ga volt, b�r �lnek m�g ma is olyanok, akiknek szem�lyes eml�keik �s ismereteik vannak a selyemteny�szt�sr�l,^[1] miut�n rendszeresen foglalkoztak vele.

Ha v�gign�zz�k Sz�chenyi k�nyvt�r�nak jegyz�k�t, k�nyvei k�z�l a l�teny�szt�sr�l, a juh�szatr�l �s a bor�szatr�l sz�l�k mellett a legt�bb a selyemtermel�si t�m�j�, teh�t �rdekl�d�s�vel a mez�gazdas�gnak ezen �gait t�ntette ki legink�bb.^[2] A mezei gazdas�g fellend�t�s�nek �s a nemzeti ipar megteremt�s�nek reformkori mozgalm�ban jelent�s szerepe volt a selyemtermel�snek. Az 1830-as �vek v�g�t�l Sz�chenyi Istv�n, Kossuth Lajos, Bezer�dj Istv�n, Wessel�nyi Mikl�s, F�nyes Elek, M�sz�ros L�z�r, Havas J�zsef �s t�bben s�r�n jelentettek meg cikkeket e t�m�ban az �js�gok has�bjain. A Magyar Gazd�nak (1841-t�l a Magyar Gazdas�gi Egyes�let lapj�nak) szinte egyetlen olyan sz�ma sincsen, melyben a selyemherny�-teny�szt�sr�l ne lehetne - m�g ha csak hirdet�s form�j�ban is - olvasni valamit. A reform-nemzed�k m�k�d�s�nek hat�s�ra a magyarorsz�gi selyemgub�-termel�s az 1840-es �vekben �rte el cs�cspontj�t (1842-ben 479 tonna). A Bombyx mori^[3] a Selyemlepk�k csal�dj�nak legismertebb faja. Nev�nek jelent�se: "az eperfa selyemlepk�je". Ma m�r t�bb sz�z fajt�ja van. Legr�gibb h�zi�llataink k�z�tt tartjuk sz�mon, tal�n m�g ink�bb h�zi�llat-jelleg�, mint a m�h, mert a selyemherny�t csak az ember k�pes tov�bbteny�szteni, mag�ra hagyatva �letk�ptelen. A selyemherny� fajelnevez�s�ben a "mori" az eperf�ra utal, mint kiz�r�lagos t�pl�l�k�ra.

Az eperfa (Morus)[4] nemzets�gnek12 faja �l az �szaki f�lg�mb melegebb vagy szubtropikus t�jain, ebb�l Magyarorsz�gon 3 faj egyedei tal�lhat�k meg: Morus alba L. (feh�r), Morus nigra L. (savany�), Morus rubra L.(v�r�s). Az ir�ni eredet� savany� eperfa a F�ldk�zi tenger k�rny�k�n m�r az �korban elterjedt volt. Az it�liai selyemteny�szt�s korak�z�pkori szakasz�ban ez szolg�lt takarm�nyoz�si alapul. A kifejezetten selyemherny�-teny�szt�si c�llal Kis�zsi�b�l behozott d�l-k�nai, �szak-indiai eredet� Morus alba a 15. sz�zadban jelent meg el�sz�r az it�liai f�lszigeten.

�zsi�ban m�r a Kr. e. 3. �vezredt�l ismert�k a selyemherny� gub�j�b�l nyert fonal el��ll�t�s�nak m�dj�t.[5] A selyem az �korban keresett luxus-term�k volt Eur�pa-szerte, melyet a Selyem�t karav�njai vagy elsz�nt haj�sok sz�ll�tottak ide a "mes�s keletr�l". A teny�szt�s m�dszere csak a Kr. ut�ni els� sz�zadokban v�lt ismertt� Eur�pa mediterr�n, Biz�nci birodalom k�rny�ki ter�letein.

A keletr�l �rkezett selyemsz�vetek dr�gas�ga, majd a renesz�nsz kor�ban m�g ink�bb felvir�gzott selyemkultusz k�sztette az it�liai �s a francia uralkod�kat arra, hogy saj�t orsz�gaikban e nyersanyag termel�s�t szorgalmazz�k. �gy terjedt el Eur�p�ban a kor�n kifejl�d�tt francia selyemipar sz�m�ra alapanyagot szolg�ltat� selyemherny�-teny�szt�s. Magyarorsz�gon szint�n az uralkod�k voltak a legf�bb p�rtfog�i a selyemherny�-teny�szt�snek. A 18. sz�zad folyam�n III. K�roly, M�ria Ter�zia �s II. J�zsef sz�mos leiratban, hat�rozatban szab�lyozta a teny�szt�s �s az eperfa�ltet�s k�rd�seit.

Az els� selyemherny�-teny�szt� v�llalkoz�st Passardi J�nos P�ter alap�totta az 1600-as �vek v�g�n Pell�rden (Baranya vm.). Az elad�sodott b�csi udvar tartoz�sai fej�ben - a nemesi c�mer mell� - kapott birtok�n m�r a 18. sz�zad els� �veiben nagy epreskertet l�tes�tett.[6] A t�r�k ki�z�se ut�n, az orsz�g 18. sz�zadi "ben�pes�t�se" alkalm�val  sz�mos selyemteny�szt�shez �rt� ember - f�k�nt olasz �s spanyol csal�d - v�ndorolt be a tervszer�en telep�tett kamarai vagy mag�nf�ldes�ri birtokokra. �k ny�jtottak seg�ts�get a kir�lyi utas�t�sok alapj�n k�telez�v� tett eperfa�ltet�s �s selyemherny�-teny�szt�s m�dszereinek terjeszt�s�ben.

M�ria Ter�zia uralkod�s�nak idej�n alakult meg az els� szakiskola Esz�ken, s ugyancsak � h�vta be Sollenghi K�rolyt[7] 1763-ban, aki tank�nyvk�nt haszn�lt m�v�vel ind�totta el a magyarorsz�gi selyemteny�szt�si szakirodalom k�s�bb oly b�s�ges �radat�t.

Az uralkod�n� 1773 ut�n az orsz�g k�l�nb�z� pontjain (el�bb 6, majd 8 helyen) gub�bev�lt� �llom�sok l�tes�t�s�t rendelte el. T�bb leiratban s�rgette a megy�k �s a szabad kir�lyi v�rosok hivatali appar�tus�ban a selyemteny�szt�si fel�gyel�i �ll�s megteremt�s�t. Az uralkod�k p�rtfog�s�val a nagy uradalmakban, a telepes falvakban �s a szabad kir�lyi v�rosokban epreskerteket l�tes�tettek, �tsz�li eperfasorokat �ltettek. A 18. sz�zad v�g�re sokhely�tt gomboly�t�k l�tes�ltek, nagyobb manufakt�r�kban nyersselymet �ll�tottak el�.[8]

A 18. sz�zad cs�cspontj�t a selyemherny�-teny�szt�s szempontj�b�l II. J�zsef uralkod�s�nak id�szaka jelenti. Ekkor j�ttek l�tre a manufakt�ra szintj�t megk�zel�t�, s�t a kor gy�ri sz�nvonal�n �ll� selyemfeldolgoz�k is. (�gy a m�g ma is l�that� �budai selyemgomboly�t� �s a Filatori-g�tn�l �llott 5 szintes filatorium - fon�gy�r - �p�letei.)

A magyar selyem �jabb f�nyes korszaka a reformkor volt. Az 1830-as �vekben megszaporod� statisztikai �s k�zgazdas�gi m�vek h�vt�k fel a figyelmet az orsz�gb�l e luxuscikk behozatala miatt ki�raml� p�nz�sszegre, pedig ahogy Sz�chenyi Istv�n �rta a Hitel c. m�v�ben: "a selyembog�r-teny�szt�s ... gyapj�beli j�vedelmeinket f�l�lhaladhatn�".

Az 1830-as �vek v�g�t�l Sz�chenyi Istv�n, Kossuth Lajos, Bezer�dj Istv�n, Wessel�nyi Mikl�s, F�nyes Elek, M�sz�ros L�z�r,[9] Havas J�zsef (csak az ismertebbeket eml�tve) toll�b�l jelentek meg cikkek e t�m�ban az �js�gok (Pesti H�rlap, Hetilap, Pesti Fut�r, Magyar Gazda, Ismertet�, kolozsv�ri Vas�rnapi �js�g stb.) has�bjain. �r�saikkal �lesztett�k a "teny�szt�i kedvet", �s felh�vt�k a figyelmet erre a mell�kj�vedelmet biztos�t� forr�sra, melynek megfelel� alapot ny�jt az, hogy az orsz�g ter�let�nek 4/5-�n eredm�nyesen termeszthet� az eperfa. M�k�d�s�k hat�s�ra a magyarorsz�gi selyemgub�-termel�s az 1840-es �vekben �rte el cs�cspontj�t (1842-ben 479 tonna). 1841-ben az orsz�gban 70 mag�ntulajdonban �ll� �s a Hoffmann-h�z 31 (b�relt vagy saj�t) fonod�ja �s gomboly�t�ja �sszess�g�ben 4000 embert foglalkoztatott.[10] "A magyar selyem sz�nre �s f�nyre n�zve az olaszhoz hasonl�v�, s�t tisztas�g tekintet�ben eleibe t�tetett. V�gre m�r a magyar selymet a k�lf�ldiek is annyira keresik, hogy jelenleg Londonba, Lyonba, Majlandba (Mil�n�) �s B�csbe is t�rt�nnek elad�sok" - �rta a kor statisztikusa, F�nyes Elek. Felh�vta a figyelmet a fon�-�s bev�lt�h�zak ter�letileg egyenl�tlen eloszl�s�ra (Versecen 10, Feh�rtemplomban 5 fonoda is m�k�d�tt egy id�ben).[11] Ez "a termeszt�k k�r�ra csak h�zal� kereskedelmet sz�l". Ezt k�vet�en fokozatos, egyre gyorsul� hanyatl�s figyelhet� meg haz�nkban �pp�gy, mint kontinens�nk�n. E v�ls�g oka az 1851 k�r�l Francia- �s Olaszorsz�gban jelentkez� veszedelmes herny�betegs�g, a szemcsek�r (Nosemosis[12]) volt, mely 1857-ig eg�sz Eur�p�ban elterjedt �s l�t�ben fenyegette a selyemteny�szt�st. Ehhez j�rultak - k�l�n�sen haz�nk ter�let�n - az 1848/49-es harcok puszt�t�sai is. A fert�z�st kik�sz�b�l� v�dekez�si m�dszer kidolgoz�sa,[13] majd az Orsz�gos Selyemteny�szt�si Fel�gyel�s�g 1879. �vi fel�ll�t�sa ut�n igazi felfut�st Bezer�dj P�l szervez� tev�kenys�ge eredm�nyezett a 19. sz�zad v�g�n. A magyar selyem a millennium idej�re versenyk�pess�, a mil�n�i selyemb�rz�n a nyugati ipar keresett nyersanyag�v� v�lt. Magyarorsz�g 1915 tonn�s gub�term�s�vel 1905-ben el�kel� helyet foglalt el Eur�pa selyemtermel� "nagyhatalmai" (Olaszorsz�g, Franciaorsz�g, Oroszorsz�g) k�z�tt. Az itt termelt nyersselyem (grege) sz�p f�nye, v�konys�ga, �s szak�t�szil�rds�ga miatt kit�ntetett helyet foglalt el a v�s�rokon �s a nemzetk�zi ki�ll�t�sokon is.

A vil�gh�bor�t k�vet� ter�letelcsatol�sok sokkol�an hatottak erre a teny�szt�si �gra is: a t�rzsteny�szt� ter�letek elveszt�s�vel az eperfa�llom�ny a kor�bbi 1/4-�re apadt, s a fonod�k 65 %-a, a bev�lt��llom�sok 18 %-a maradt meg csup�n. Az ezt k�vet� int�zked�sek 1930-ra hoztak kimagasl� sikert. Az ekkor el�rt 772 tonn�s eredm�nyt, melyet Eur�p�ban csup�n hat orsz�g el�z�tt meg, k�s�bb m�r nem siker�lt megk�zel�teni.

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt a teny�szt�s vesz�tett jelent�s�g�b�l, de eg�szen 1969-ig egyes vid�kek lakoss�g�nak mell�kj�vedelmet tudott biztos�tani.

A II. vil�gh�bor� ut�n �n�ll� Selyemtermel� v�llalat ir�ny�t�s�val, majd 1956-t�l a Herb�ria szervez�s�ben folyt a teny�szt�s, �vi 300 tonn�t megk�zel�t� mennyis�gben. A Tolnai Selyemgy�rban ekkor r�szben hazai herny�selyemb�l k�sz�tettek sz�veteket. 1969-ben k�zponti int�zked�s sz�ntette meg a begy�jt� h�l�zatot, s a behurcolt amerikai medvelepke k�rt�telei miatt a gy�m�lcssz�ll�t� utak melletti eperfasorokat kiv�gt�k. 1992 �s 1995 k�z�tt a h�dmez�v�s�rhelyi �llatteny�szt�si f�iskol�n megk�s�relt�k a teny�szt�s �jraind�t�s�t. Eur�pa mediterr�n orsz�gaiban m�ig l�tezik ez az �llatteny�szt�si �gazat.

A Selyemr�l, Sz�chenyinek e kis terjedelm� (56 oldalas) �r�sa, agit�l� �s egyben vitairatnak tekinthet�. A min�l nagyobb publicit�s �rdek�ben p�rhuzamosan k�t helyen is megjelent: 1840 okt�ber�ben, �t r�szletben, a Jelenkor irodalmi-gazdas�gi mell�klet�ben (T�rsalkod�), 1840 november�ben pedig �n�ll� kiadv�nyk�nt, egybek�tve k�t, nem Sz�chenyi toll�b�l sz�rmaz� �r�ssal.

Sz�chenyinek e munk�j�t a politiz�l�, nagy m�vei mellett �ltal�ban hallgat�ssal mell�zt�k (a gy�jtem�nyes kiad�sokb�l is kimaradt). Zichy Antal, az els� r�szletes Sz�chenyi-�letrajz �r�ja bemutatta azt a szenved�lyes szervez� munk�t, melyet Sz�chenyi e t�rgyban v�ghez vitt, de egy-k�t lehangol� megjegyz�st is tett.[14] Zichy tanulm�nyainak nagy r�sz�t ugyanis akkor �rta, amikor a magyar selyemherny�-teny�szt�s, az Eur�pa-szerte d�h�ng� szemcsek�r miatt, a m�lypontr�l val� kil�bal�s szakasz�ban volt. M�gis 50 �v m�lt�n Sz�chenyi azon meggy�z�d�se, hogy "... ha van t�rgy, melly olly kifejl�sre k�pes, miszerint ... egykor mezei gazdas�gunk' egy igen nevezetes �g�t alkossa, 's haz�nknak felette sz�p kincsforr�sul szolg�ljon, az bizony�ra nem egy�b mint a' selyemteny�szt�s" - val�s�gg� v�lt. Bebizonyosodott, hogy Magyarorsz�gon is ezreknek tud keresetet ny�jtani ez a termel�si �g,[15] s a nemzetk�zi megm�rettet�sben is meg�llja a hely�t magas szint� term�keivel.[16]

Most n�zz�k v�gig a Selyemr�l c. �r�s legfontosabb gondolatait, melyek - miut�n Sz�chenyi n�zetei f�bb m�veinek megjelen�se ut�n k�zv�lem�nyform�l�k voltak - reflektorf�nybe �ll�tott�k a selyemherny�-teny�szt�s k�rd�s�t, �s sok kort�rs egyes�let megalakul�s�ra adtak ind�ttat�st.

A m� El�szav�ban Sz�chenyi le�rja a selyemr�l �rt tervezet megjelentet�s�nek indokait. Sz�l az 1826-t�l birtok�n foly� eperfa �ltet�s �ll�s�r�l, s kifejti, hogy a selyemherny�-teny�szt�st �s eperfa-telep�t�st Magyarorsz�gon csak t�rsulati form�ban, egyes�letek, r�szv�nyt�rsas�gok �tj�n lehet fellend�teni. Az 1832/36-os, majd az 1839/40-es orsz�ggy�l�s �rb�ri k�rd�sekkel foglalkoz� t�rv�nyjavaslatai kiutat mutattak a feud�lis rend fejl�d�st g�tl� viszonyaib�l, s legf�k�ppen el�revet�tett�k a polg�ri tulajdon �ltal�noss� t�tel�t, a "jobb�gy birtokb�rhat�s�t". "Minthogy selyemteny�szt�st k�z�s mez�n nem �zhetni", Sz�chenyi szerint ennek megval�sul�sa fogja el�mozd�tani a selyemteny�szt�s "k�z�ns�gess� t�tel�t". Azon n�zet�nek is hangot ad, hogy egyel�re a szederfanevel�s a c�l, "10,000 m�zsa szederfalev�l' �venk�nti ki�ll�that�s�ra kell t�rekedni". Ilyen nagys�grend� �ltetv�ny megl�te ut�n bizony�ra akadni fog olyan nagykeresked� vagy v�llalkoz�, aki ezt b�rbe veszi. Miut�n pedig ekkora eperfa-telepet egy tulajdonos csak hossz� �vek alatt tud kialak�tani, "minden t�tov�z�s n�lk�l seg�ts�gre kell h�ni m�sokat". A Sz�chenyiben m�r kor�bban megfogalmaz�dott fenti v�lem�ny akkor v�lhatott "tett�", amikor Sopron v�rmegye nemesi k�zgy�l�se "a' megy�ben m�r fenn�ll� szederfa-k�ld�tts�gnek eln�ks�g�t" re� ruh�zta.[17]

Magyarorsz�gon a selyemherny�-teny�szt�s val�ban nagy m�ltra tekinthet vissza, ahogy Sz�chenyi �rta: "M�r k�zel sz�zadja, hogy a' selyemteny�szt�snek felette �rdekes t�rgya Magyarorsz�gon is sz�nyegre ker�lt".

Sz�chenyi fiatalkori utaz�sai �s k�lf�ldi szolg�latai sor�n f�k�nt �ppen a selyemherny�-teny�szt�s it�liai �s francia ter�leteit ismerte meg. 1809 �s 1815 k�z�tt katonai �s diplom�ciai szolg�lata a selyemherny�-teny�szt�s it�liai k�zpontjainak vid�k�hez k�t�tte (Mil�n�, N�poly: Joachim Murat kir�lys�ga idej�n). 1817-ben ism�t j�rt Mil�n�ban, az egyik legkor�bbi nemzetk�zi selyemb�rze sz�khely�n, majd 1818 nyar�n G�r�gorsz�gban �s T�r�korsz�gban tal�lkozott a selyemherny�-teny�szt�ssel.  Napl�j�ban is megeml�kezett Gemlik vid�k�n a metszett eperf�k l�tv�ny�r�l, melyek a lomb takarm�nyk�nt val� hasznos�t�s�r�l tan�skodtak.[18] Ugyancsak eml�t�st tett Brussa selymeir�l.[19] Chiosban is bizony�ra felfigyelt a selyemteny�szt�sre, hiszen az innen sz�rmaz� selyem finoms�ga k�l�n�sen h�res volt e korban. 1825 nyar�n ism�t beutazta D�l-Franciaorsz�got �s It�li�t. Ekkor figyelte meg a lyoni �b�l partj�n l�v� Orgon k�rny�k�n a  selyemteny�szt�st. Napl�j�nak bejegyz�se szerint tanulm�nyozta Camille Bauvais gyapj�r�l �s selyemherny�r�l sz�l� munk�j�t,[20] s�t a szerz�vel szem�lyesen is tal�lkozott, ugyancsak elolvasta gr. Dandolo frissen megjelent m�v�t[21] �s a selyemteny�szt�s j�vedelmez�s�g�r�l Turinban sz�m�t�sokat v�gzett.[22] Augusztus 27-�n, Velenc�ben �rta napl�j�ba: "Szederf�kat fogok �ltetni. Ha nem siker�l a selyembog�r, megmarad az �rny�k, a z�ldje �s a f�ja. Vesztes�g 25 %. Ha csak minden 10. �vben siker�l, a nyeres�g 50 %. De ha minden m�sodik vagy �ppen minden �vben siker�l: mi lesz akkor?" 1826-ban v�gk�pp meggy�z�d�tt arr�l, hogy "a selyemteny�szt�st Magyarorsz�gon kor�ntsem h�tr�lj�k azon fel�letes okok, mellyek �ltal magamat elijeszteni hagy�m". Haza�rkez�se ut�n szederfakertet �ll�tott fel Nagycenken [Zinkendorf, Cenk - tov�bbiakban Nagycenk], Sopron v�rmegyei j�sz�g�n. 1829-ben "ki�ltetett szederf�inak sz�ma 12 ezer, eleven gyep�ben[23] van 25.600, faiskol�ban nevelnek tov�bbi 66.200 darabot". 1829. szeptember 11-�n egy korabeli herny�t�panyag-p�tl�si k�s�rletr�l �rt napl�j�ba: "Sok bajom van a szederlev�l szurrog�tum�nak tiszt�ba hozatal�val. Wolf �r, az osztr�k k�vets�gn�l, hozz� seg�tett. Sterlen a feltal�l�ja e p�tszernek, a mi nem egy�b, mint Scorzonera-lev�l."[24]

Azonban 1830-ban m�g �gy somm�zhatta a m�ltat Hitel c. m�v�ben: "A szederfa-�ltet�sr�l, selyembog�r-teny�szt�sr�l J�zsef Cs�sz�r idej�t�l fogva maig mennyi parancsolat j�tt ment, mennyit �rtak fel�le...,'s ugyan mi sikere l�n ezen, magyarorsz�gra n�zve olly nevezetes kincst�rnak? melly ha �ggyel, 's �sszel vitetn�k, gyapj�beli j�vedelminket fel�lhaladhatn� - b�tran mondhatni: � Semmi..., 'ugyan mi�rt? mert nem volt igazi fel�lvigy�zat, nem volt j�zan ut�nl�t�s � - 's ma sincs ...".[25]

1836-ra nagycenki birtok�n a szederf�k sz�ma m�r 104 ezer volt. "Selymet t�bb izben k�sz�tett�nk, s�t h�rom �vre szederf�im' egy r�sz�t b�rbe is ad�m, �gy hogy k�r�lbel�l h�rom h�szas�val fizet�k meg m�zs�j�t level�nek..." - �rta 1840-ben. 1837-ben Nagycenken g�zg�ppel m�k�dtetett fonod�t �p�ttetett, melynek vezet�s�vel Taar Ferencet b�zta meg, s Olaszorsz�gba is kik�ldte az eperfakezel�s tanulm�nyoz�s�ra.[26]

A Magyar Gazdas�gi Egyes�let (k�s�bbi OMGE) 1835. j�nius 8-i megalak�t�sa �s k�s�bbi m�k�d�se is gr. Sz�chenyi Istv�n nev�hez f�z�dik. Az egyes�let az 1840. �vi �tszervez�skor a "mezei gazdas�g" k�l�nb�z� �gazataira szakoszt�lyokat hozott l�tre, k�zt�k a Selyemteny�szt� szakoszt�lyt is, s eln�k��l az alap�t� gr�fot nyerte meg.

Sz�chenyi kezdem�nyez�s�vel egy id�ben, 1836-ban Kecskem�ten Selyemteny�szt� T�rsas�g alakult,[27] 1837-ben a Moh�csi Casin� adott helyet egy itteni Selyemteny�szt�si Egyletnek,[28] egy �vre r� pedig P�csett keletkezett hasonl� szervezet.[29] A Gazdas�gi Tud�s�t�sok 1837-ben h�r�l adta, hogy �Az �js�glapok szerint  Baranya v�rmegy�ben �pen most l�tes�lt egy selyemteny�szt� Egyes�let�.[30] Erd�lyben 1840-ben alakult meg 18 f�vel a Kolozsv�ri "Selyem-Gy�r R�szv�nyt�rsas�g", mely a honi selyemteny�szt�s term�s�t dolgozta fel (gomboly�totta), de "selyemherny�-toj�sok" �rt�kes�t�s�t is v�gezte.[31]

1840-ben a helytart�tan�cs a m�r kor�bban fenn�ll� soproni szedreskert tulajdonjog�r�l k�rt jelent�st. Sz�chenyi r�szt vett azon a k�zgy�l�sen, melyen Sopron v�rmegye rendei ezt a k�rd�st t�rgyalt�k. Itt felh�vta a megye k�z�ns�g�nek figyelm�t a selyemteny�szt�s hasznoss�g�ra �s k�sz tervvel �llt el�. A k�zgy�l�s a terv megvizsg�l�s�ra v�lasztm�nyt k�ld�tt ki. A Sopron v�rmegyei szederfa-k�ld�tts�g eln�ki tiszt�re Sz�chenyit v�lasztott�k.[32] 1840. j�lius 13-�n ismertette javaslatait a v�lasztm�nnyal. Itt a sz�lesebb k�rben t�rt�n� k�zz�t�tel mellett foglaltak �ll�st. Ez k�sztette arra, hogy "pap�rra vesse" az alapszab�ly �s egy�b rendszab�sok tervezet�t, melyet az egylet ideiglenes v�lasztm�ny�val augusztus 24-�n ismertetett is. Selyemr�l c�mmel 1840 okt�ber folyam�n folytat�sokban (a T�rsalkod�ban), november elej�n pedig �n�ll� kiadv�nyk�nt publik�lta e gondolatokat. Az �n�ll� k�tet f�ggel�k�ben megjelent az egyes�let jegyz�je, Simon Nepomuki J�nos kieg�sz�t�se,[33] mely az 1840. okt. 11-i nagycenki v�lasztm�nyi �l�sen hozott m�dos�t�sokat, valamint a v�gleges alapszab�lyt tartalmazza. Ugyanitt 9 f�s k�ld�tts�get neveztek ki az �gy �rdek�ben val� int�zked�sre a legels� k�zgy�l�sig, melynek idej�t 1841 m�jus�ban �llap�tott�k meg. V�g�l a kiadv�nyt az Al��r�si �v sz�veg�nek lek�zl�s�vel z�rt�k. A Selyemr�l c. m�vet a Magyar Gazdas�gi Egyes�letben 1840. nov. 11-�n, az Akad�mi�n pedig  30-�n mutatt�k be.

Sz�chenyinek 1840-ben "16.096 sz�l szederfa, 8064 n.�l bokor, 's 3685 foly� �l gyep�" volt az �llom�ny birtok�n. A nagycenki birtokon �vente  40-50 m�zsa selyemgub�t teny�sztettek.[34] 1842 febru�rj�ban Sz�chenyi kert�sze Stephanek volt.[35] 1842. febru�r 25-�n T�r�k G�bor Arad megyei alisp�nnak �rt level�b�l kider�l, hogy nagycenki tiszttart�i hivatala �vente 3-4000 peng�forintnyi f�t �s magot szokott eladni.

Sz�chenyi 1841 m�jus�ban szederegyleti k�rutat tett. Makkoshety�n (Sopron m., Csepregi j.) felkereste Stettner Lajost, T�m�rd�n (Vas m., K�szegi j.) Chernel Lajost, az egyes�let titk�r�t, Szombathelyen pedig Vidos J�zsef alisp�nt. M�jus 22-�n a szederegylet ideiglenes v�lasztm�nya Sopronban Bezer�dj P�ln�l tartott �l�st, ezen 132-en vettek r�szt �s Sz�chenyit az els� k�zgy�l�sig eln�kk� v�lasztott�k, ugyanekkor meg�llap�tott�k, hogy eddig 212 tag csatlakozott az egyes�lethez. M�jus 26-�n Szap�ry Antallal tapasztalatcser�re Cobenzlbe l�togatott B. Reichenbach Lajoshoz, akinek 1835-t�l B�cs melletti Reisenberg birtok�n selyemteny�szde m�k�d�tt.[36]

A Sopron-Vasi Szeder Egylet 1841. j�n. 22-�n alakult meg "el�legesen" a megyei k�zgy�l�sen  12 �vre (1841-1853 k�z�tti id�szakra). Sz�chenyi a m�sodik tagtoborz� k�rutat j�lius 14. �s 22. k�z�tt tette meg. V�pen (Vas m., Szombathelyi j.) felkereste gr. Erd�dy S�ndort, Fels�l�v�n (Vas m., Fels��ri j.) a Hitel egyik lektor�t, Tatay J�nost.

A Sopron-Vasi Szeder Egylet 1841. j�lius 26-�n tartott k�zgy�l�s�n fogadta el alapszab�ly�t. Az egyes�let ekkor 332 tagot sz�ml�lt �s 33 holdnyi birtokot mondhatott saj�tj�nak, ahol 500 db eperpal�nta, s egy h�z �llt a kert�szeti felszerel�s sz�m�ra. A gy�l�ssel egybek�t�tt egyleti eb�den 100-an vettek r�szt. Az egyes�let eln�ke Sz�chenyi, jegyz�je Chernel Lajos, �gyvezet� igazgat�ja - 15 �ves sv�jci teny�szt�si m�lttal - Henking Henrik lett.[37] 1841. okt�ber 24-�n Sz�chenyi megl�togatta a szederegylet �gy�ben ikerv�ri birtok�n gr. Batthy�ny Lajost. 1841. december 1-j�n M�sz�ros L�z�rhoz int�zett v�laszlevel�ben a selyem�gy el�menetel�r�l �rt, s a M�sz�ros �ltal aj�nlott olasz m�dszert[38] elvetette, mert mint �rta: "a sv�jci, francia vagy jobban mondva k�nai minta ut�n indulunk meg". Az 1841. december 10-�n Chernelhez int�zett level�ben kifejezetten megtiltotta, hogy a szederegylet az � nagycenki birtok�r�l v�s�roljon csemet�t vagy f�t: "�gyis el�g rosszakar�m van, m�g t�bb piszkot kenn�nek r�m�. 1842. janu�r 19-�n Pesten r�szt vett azon a szeml�n, melyen a Kerepesi- �s a V�ci �t k�z�tti ter�letet jel�lt�k ki eperfa�ltet�s c�lj�ra.[39] 1842 m�rcius�ban m�g azt is tervezte, hogy Pesten szervez egy m�sik Szederegyletet.[40] 1842. j�lius 18-�n Sopron megye k�zgy�l�s�n vett r�szt, s aznap a Szederegylet eb�dj�n is, melyen "hetven ter�t�k" volt. (Ezzel egy id�ben Sz�chenyi P�l Szombathelyen "t�rseb�det" tartott.) 1842. j�lius 25-�n Sz�chenyi besz�det mondott a Sopron-Vasi Szeder-egylet k�zgy�l�s�n. Az 1843. jan. 3-i, majd az 1843. j�lius 24-i szederegyleti gy�l�sen is r�szt vett Sz�chenyi. Napl�ja bejegyz�se szerint 1843. aug. 1-j�n ism�t eln�k�lt az egyleti k�zgy�l�sen. 1844. �prilis 7-�n a Szederegyletben t�rgyalt, s �gy l�tta, hogy a 33 holdnyi telep sz�pen fejl�dik. (Henking Henriknek, az egylet igazgat�j�nak ekkor elmondott, Kossuthot dics�r� besz�d�t viszont furcs�llta r�vid napl�bejegyz�s�ben.) 1844. j�lius 28-�n tartott�k a Sopron-Vasi Szederegylet tiszt�j�t� k�zgy�l�s�t, melyen ism�t Sz�chenyit v�lasztott�k eln�kk�. Ekkor m�r el�t�ntek az egylet m�k�d�si zavarai. 1844 szeptember folyam�n panaszkodott Tasnernek, hogy "A ny�ron �t csaknem megbukott a soproni szederegylet! Azt is csak az im�ds�g �s az �n p�nzem tartja". 1844. okt. 4-�n napl�j�ban eml�t�st tett arr�l, hogy V�s�rosnam�nyban (Bereg m., Tiszah�ti j.) eb�d ut�n a vele l�v� t�rsas�ggal megtekintett�k a helyi eperfa �ltetv�nyt.

Ezzel p�rhuzamosan folyt Bezer�dj Istv�n (a Sopron v�rmegyei f�jegyz�, Bezer�dj P�l testv�re) Tolna megyei f�ldbirtokos szervez� munk�ja, akinek kezdem�nyez�s�re 1841. m�jus 13-�n megalakult a "Tolnai Szeder-Selyem Egylet" is.[41] Bezer�dj az 1830-as �vek elej�n kezdett el Hidj�n selyemteny�szt�ssel foglalkozni, s itt, valamint Jegeny�s-pusztai birtok�n nagykiterjed�s� epreskerteket l�tes�tett. 1838-ban a Hidja-puszta hat�r�ba telep�tett lakosok (a k�s�bbi Szedres) ezek f�ir�l szedhett�k a lombot, s ennek fej�ben a gub� 1/3-�t tartoztak beadni az uradalomnak.[42] Br. Wessel�nyi Mikl�s is lelkes h�ve volt a selyemtermel�snek, zsib�i birtok�n szint�n nagy epreskertet hozott l�tre.

A p�lda �s a meggy�z� �r�sok eredm�nyesek voltak. 1842. j�lius 19-�n Fej�r v�rmegye k�zgy�l�se k�ld�tts�get b�zott meg a selyemteny�szt�s fejleszt�s�vel,[43] 1843 december�ben gr. Viczay K�roly szervez�s�ben k�sz�lt megalakulni a Pozsony-Gy�r-Mosoni Szederegylet is, igazgat�j�v� Lunk�nyit k�v�nt�k megv�lasztani, melyr�l Sz�chenyi �rtes�tette �t. Pr�b�lkoz�sok indultak Esztergomban egy "selyemteny�szt� minta int�zet" fel�ll�t�s�ra.[44] 1845 j�lius�ban eml�tik a Fej�r v�rmegy�ben alakult Szeder-Egyletet, melynek eln�ke Zichy Jen� volt.[45] 1845-ben az erd�lyi Erzs�betv�rosban is alakul�ban volt egy selyemtermel� egylet. Azon t�l, hogy alapszab�ly�t egy �v m�lva j�v�hagyt�k, tov�bbi sors�r�l nem tudunk.[46] F�l�psz�ll�son 1846-ban kezdtek szervezni t�rsulatot a teny�szt�s �rdek�ben.[47] 1847-ben a Kolozsv�ri Selyem- �s Szederfa-Teny�szt�si Egyes�let vezet�j��l aj�nlkozott Morvay Joachim, a Tolnai Selyemegylet erd�lyi sz�rmaz�s� igazgat�ja.[48]

A fenti t�rsas�gokban, egyes�letekben lezajl� eszmecser�k, a gyakorlati tapasztalatokb�l lesz�rt v�lem�nyek �s szakmai t�j�koztat�sok ellen�re sok t�ves n�zet �s m�dszer �lt a selyemherny� nevel�sben. Sok hely�tt k�s�rletez�sek sorozata volt a teny�szt�s, �gy nagy volt a kock�zat is.

1845-ben a szederegylet �talak�t�s�nak gondolata mer�lt fel. A tagok nem voltak megel�gedve a fenn�ll� helyzettel. H�rom v�ltoztat�si elk�pzel�s k�rvonalaz�dott. Az egylet alakuljon �t selyemgy�ri r�szv�nyes t�rsas�gg�. A tervezett 12 �ves id�tartamb�l h�tral�v� 8 �vi r�szletet k�t r�szletben fizess�k be a tagok (1845-ben �s 46-ban), a tagok biztos�t�s�ra bocs�ssanak ki 1200 db 60 ft-os r�szv�nyt, a kil�p�knek pedig fizess�k vissza az eddig befizetett �sszeget. A m�sik v�lem�nyen l�v�k a f� feladatot az eperf�k nevel�s�ben �s nemes�t�s�ben l�tva, az igazgat�i �ll�s megsz�ntet�s�vel, csup�n egy gyakorlati kert�sz alkalmaz�s�ban l�tt�k a kibontakoz�s lehet�s�g�t. A harmadik v�lem�ny t�bora a jelenlegi helyzetet akarta fenntartani, a hi�nyok p�tl�s�val, er�sebb fel�gyelettel �s m�g t�bb eperfa-�ltet�ssel. Sz�chenyi nem tartotta re�lisnak a selyemgy�r terv�t (szerinte az alap�t� �sszeg olyan nagy, hogy �gyse tudn�k beszedni), de nem akarta a szavaz�st befoly�solni, s �gy - amellett, hogy 20 r�szv�ny (1200 frt �rt�kben) megv�tel�t �g�rte - nem ment el a k�vetkez� 1845. febr. 11-i �l�sre. 1845. �prilis 2-�n, amikor r�szt vett a Sopron-Vasi Szederegylet k�zgy�l�s�n, kifejtette, hogy a m�sik hasonl� egyletben vet�lyt�rsat l�t, s �gy �rzi, hogy egylet�ket "meg�li a n�met elem". Itt azt tapasztalta, hogy az egylet igen rosszul gazd�lkodik, s agg�dott, hogy mi lesz a befektetett 5000 forintj�val. 1845. �prilis 19-�n k�z�lte az egyleti titk�rral, hogy a j�v�ben sem mint eln�k, sem mint v�lasztm�nyi tag nem k�v�n r�szt venni munk�jukban. 1845 m�jus�ban j�tt l�tre r�szben a Sopron-Vasi Szederegyletb�l kiv�l�k,  r�szben �j tagok r�szv�tel�vel a Soproni Selyemteny�szt� T�rsas�g, s kib�relte a szederegylet kertj�t. M�jus 25-i level�ben Sz�chenyi elh�r�totta Rohonczy Ign�c felk�r�s�t a Soproni Selyemteny�szt� T�rsas�ghoz val� csatlakoz�s�ra. 1845. okt. 28-�n ism�t felkereste a szederegyletet, de a t�rsas�g munk�j�ban csak mint j�rul�kfizet� tag volt hajland� r�szt venni.[49]

1846 m�jus�ban a Soproni Selyemteny�szt� R�szv�nyt�rsas�g �gy�ben Csan�dy Ferenc, az Iparegyes�let titk�ra �rdekl�d� lev�llel kereste meg Stettner Lajost,[50] melyre m�jus 21-�n �rkezett v�lasz. Itt azt �rt�k, hogy mint "a' szederegylet int�zetj�nek b�rl�je", tagjaik sor�ban b�csi nagykeresked�k is helyet foglalnak. V�lem�ny�k szerint rem�nyre ad okot a "szeder �s selyem teny�szt�sre Gr�f Sz�chenyi Istv�n � Excellenti�ja �ltal meggy�jtott f�klya vil�g ut�n mind ink�bb n�veked� hajlam, a' mindenf�le keletkezni k�sz�l� t�rsas�gok, mellyek k�z�tt Somogy megy�nek Rendei tavaszt�l fogva eg�sz k�s� �szig int�zet�nkben gyakorlatilag tan�ttattak egy �rtelmes egyedet, valamint m�s mag�nos birtokosok is ugyanezt tett�k." Eml�tik a Belov�r k�rny�ki gub�felv�s�rl� tev�kenys�g�ket, mely a bev�lt�si �rakat felhajtotta 1845-ben, s �gy "a' teny�szt�ket a gub�k val�di �rt�k�re figyelmeztette". E tev�kenys�g�ket id�n is (1846-ban) folytatni fogj�k. Az eperf�k kezel�s�ben az olasz m�dszert alkalmazz�k, mely szerint a mag elvet�se ut�ni harmadik �vben m�r lehet metszeni a f�t vagy a cserj�nek nevelt n�v�nyt. 1845 tavasz�n 10 �s 2/4 font eperfa magot vetettek el, "a' dusan ny�lt csemet�knek egy r�sz�t ingyen adandja" a teny�szt�s elterjeszt�se �rdek�ben. Javasolt�k, hogy a selyemteny�szt�s emel�s�re a "megyei f� korm�nyz�k" iparkodjanak r�szv�nyt�rsas�gokat �letbe l�ptetni, ahol pedig m�r jobban elterjedt, ott a h�zi p�nzt�r k�lts�g�re termesszenek epercserj�t, s azt a n�pnek ingyen, a nemess�gnek pedig p�nz�rt adj�k. V�g�l 1845. �vi termel�si eredm�ny�ket k�z�lt�k: saj�t termel�s� gub� 360 b�csi m�zsa, Sopronban bev�ltottak 320, B�ni hat�r�rs�g ter�let�n 8000 b�csi m�zs�t. (�ssz.: 8680 b. m�zsa gub� ker�lt feldolgoz�sra). 1846. j�lius 10-�n az Iparegyes�lethez �rkezett lev�lben Hofer P�ter aleln�k �s Schreiber Guszt�v titoknok a Soproni Selyemteny�szt� Rt. nev�ben jelentkezett az 1846. �vi iparm� ki�ll�t�sra.[51] A t�rsas�g az 1846. �vi ki�ll�t�son gub�kkal, s�rga �s feh�r selyemmel szerepelt, s ezek min�s�g��rt kis ez�st �rdemp�nzt nyert.[52]

1846-t�l Sz�chenyi j�rul�kfizet�ssel r�szt vett mind a szederegylet, mind a selyemteny�szt� t�rsas�g soraiban, s�t 1847-t�l szerette volna, ha a k�t egylet egyes�l, amely azonban nem val�sult meg.[53]

1848. j�nius 2-�n Sz�chenyit ism�t a Magyar Gazdas�gi Egyes�let selym�szeti szakoszt�ly�nak eln�k�v� v�lasztott�k.

A szabads�gharc ut�n k�sz�lt felm�r�s szerint 1849/50 k�r�l Nagycenken gr. Sz�chenyinek a d�l�k szeg�ly�n 12.000 f�ja, �ltetv�nyszer�en 600.000 csemet�je volt. Fonod�ja 6 gomboly�t� kaz�nnal 33,6 kg selymet termelt �vente. A Sopron-Vas megyei Selyemteny�szt� T�rsas�gnak pedig 370.000 f�ra tehet� epreskertje �s a v�ros erdeiben tal�lhat� 26.500 ki�ltetett f�ja "j� karban" volt.[54] A T�rsas�gnak ekkor 20 gomboly�t� kaz�nja volt.[55]

A teny�szt�s lass� fejl�d�snek indul�s�t a k�t reformkori centrum, Nagycenk �s Hidja olyan m�dszerrel mozd�totta el�, hogy a k�rny�k parasztjai k�z�l "selym�szeket" k�peztek ki, akik a vid�ket j�rva, az ig�nyek el�zetes felm�r�se ut�n, m�r kikelt herny�kat helyeztek el a teny�szt�st v�llal�kn�l, eperfacsemet�ket is adtak ingyenesen. Sikeres m�k�d�s�k eredm�nyek�nt 1852-ben 1,008 tonna, 1853-ban 5,32 tonna, 1854-ben 14,56 tonna selyemgub�t termeltek. 1854-ben a csup�n e k�t k�zpontban egy�ttesen feldolgozott gub�mennyis�g kb. 30 ezer peng�forint �rt�k� volt, "mib�l a n�pnek mintegy 13-14 ezer pft juthatott oszt�lyr�sz�l. ... Ekkora j�vedelem 5-6000 hold f�ldr�l ker�l ki csak" - �llap�totta meg egy �js�g�r�.[56]

A Sz�chenyi alap�totta Nagycenki Filanda (mely 1837-ben els�k�nt alkalmazott g�zg�pet a gomboly�t�s m�velet�ben) 1852-t�l St�rmer Art�r kezel�s�ben volt. St�rmer az 1851-ben Magyarorsz�gra �rkez�, br. Rathtal egy�tt kor�bban Hidj�n dolgozott, majd Ikerv�rott �s Nagycenken is f� v�llalkoz� lett. A fonoda Berlinb�l hozatott Locatelli-f�le gomboly�t�kkal m�k�d�tt a '60-as �vek v�g�ig.[57] Ez id� alatt �sszesen kb. 84 tonna selyemgub�t v�ltott be az Ikerv�r �s Nagycenk k�rny�ki teny�szt�kt�l. Teljes�tm�ny�nek tet�pontj�t 1862-ben �rte el, amikor 11,2 tonn�t gomboly�tottak itt.[58] 1857-ben a nagycenki fonoda kor�bbi �vek gub�inak nyersselym�vel szerepelt a budapesti I. Orsz�gos Mez�gazdas�gi Ki�ll�t�son, az 1862 m�jus�ban megrendezett londoni vil�gki�ll�t�son azonban nyersselyme dics�r� oklevelet nyert.[59] A '60-as �vekben a soproni kereskedelmi kamara feljegyz�se szerint Vas megy�ben 8.200, Sopron megy�ben 99.000 lombozhat� k�zter�leti eperfa volt. Ezeken k�v�l sz�mos nagybirtokon kezeltek mag�ntulajdonban l�v�, kiterjedt �llom�nyt.

F�nyes Elek Magyarorsz�g le�r�sa c�m�, 1847-ben megjelent k�nyv�ben �rta: "A selyembog�rteny�szt�s j�vend� biztos felvir�goz�s�t egyenesen a f�radhatatlan hazafinak, gr�f Sz�chenyi Istv�nnak k�sz�nhetj�k".[60] Val�ban, �tven �v m�lt�n a selyemteny�szt�s - egy k�zbees� hull�mv�lgy ut�n[61] - elindult azon a fel�vel� p�ly�n, amely oda vezetett, hogy a sz�zadfordul�ra a mez�gazdas�gnak ez az �ga nemzetgazdas�gi t�nyez�v� v�lt, s�t maga ut�n vonta a textilipari fejleszt�seket is. Ez a siker t�bb szempontb�l is szorosan Sz�chenyi tev�kenys�g�hez k�thet�. Selyemr�l c. m�v�vel felh�vta a figyelmet a selyemherny�-teny�szt�sben rejl� lehet�s�gekre, egylet-szervez�se pedig t�bb hasonl� egyes�let megalakul�s�nak ind�t�ka volt orsz�gszerte. Sz�chenyi (�s a reform-nemzed�k) selyemmel kapcsolatos h�rlapi megnyilatkoz�sai tett�k a selyemteny�szt�st "hazafias �ggy�". Ez eredm�nyezte azt, hogy a neoabszolutizmus idej�n a passz�v rezisztenci�ba vonultak szinte k�teless�gszer�en igyekeztek azt a neh�z k�r�lm�nyek (Eur�p�b�l behurcolt Nosemosis fer�z�s) ellen�re fenntartani. �tt�telesen pedig az�rt, mert a selyemherny�-teny�szt�k k�re a sz�zadfordul�n abb�l a nemzed�kb�l ker�lt ki, aki (miut�n e munka f�k�nt gyermekek �s id�skor�ak foglalkoztat�s�n alapszik) Sz�chenyi m�k�d�se alatt m�g iskol�s kor� volt, ekkor pedig m�r az id�sek gener�ci�j�hoz tartozott, s �gy szem�lyes �lm�nyei �s ismeretei motiv�lt�k. 1880-t�l a teljes �gazatot az az ifj. Bezer�dj P�l ir�ny�totta korm�nybiztosk�nt, aki a Sopron-vasi Szederegylet alap�t� tagj�nak, Bezer�dj P�lnak a fia, s Bezer�dj Ist�nnak, Sz�chenyi selyemteny�szt�si elvei legigazibb, Tolna megyei harcost�rs�nak az unoka�ccse volt.

A m� t�rgyal�si (Kit�tel) r�sz�ben els�k�nt annak keresi okait, hogy a selyemherny�-teny�szt�st mi�rt nem k�s�rte eddig "val�di siker"? A teny�szt�s ellen �ltal�ban felhozott �rveket sorolja fel: a szederfa nem b�rja Magyarorsz�g kl�m�j�t; kev�s a szabad munk�sk�z;[62] m�g a 18. sz�zadi uralkod�knak sem siker�lt azt elterjeszteni; a gub�bev�lt�st, a gomboly�t�- �s a selyemfon� �p�leteket monopol helyzet� v�llalatokkal k�t�tt szerz�d�sekben adta ki b�rletre a korm�ny.[63] Ezut�n sorakoztatja fel az ellen�rveket. "Honunk' hat�rjai k�z�tt minden�tt akadunk eg�szs�ges �s n�mi vid�keken ugyan csak tereb�lyes agg szederf�kra". A v�ltoz�kony tavasz, k�s�i fagyok k�rt�telei ugyan�gy kihatnak a gabonavet�sekre �s a sz�l�kre is, m�gis ezek m�vel�se ellen senki nem emel sz�t, "orsz�gunk ... saj�t eszk�zl�seink �ltal is megnyerendi v�gk�p azon kifejl�st, mellynek k�vetkez�s�ben �ghajlatunk is szelid�lni fog."[64]

Sz�chenyi itt tesz eml�t�st arr�l, a n�p k�r�ben �l� hiedelemr�l, mely szerint a vill�ml�s �s �gzeng�s puszt�tja a selyemherny�kat.[65] S mindj�rt meg is magyar�zza a t�ved�st. �D�rg�sek�  alkalm�val rendszerint sokat esik ...a� nedves lev�l a� selyemherny�knak pedig �rtalmas...�[66] A kiss� h�v�sebb, tavaszi viharokkal terhes magyarorsz�gi kl�ma m�g el�ny is lehet: �...minthogy a� hideget f�t�s �ltal kell�leg m�rs�kelhetni, a� meleget viszont nem mindig m�rs�kli elegend�leg a� szell�ztet�s...�  Kifejti, hogy munk�sk�z hi�nya helyett �ink�bb a� f�knak csek�ly sz�ma �s rosz min�s�ge �s mindenek f�l�tt a� kezeknek nem el�g szabad l�te�[67] volt a pang�s oka. Ami�rt az uralkod�k hi�ba f�radoztak a selyemteny�szt�s meghonos�t�s�n, m�g �sem illik visszarettenni, �s minden tov�bbi vizsg�lat �s pr�bat�tel n�lk�l felhagyni a dologgal�. A korm�nyt hib�ztat� v�lem�nyeket szigor� szavakkal utas�tja vissza. Ki a teny�szt�s m�ltj�t ismeri, �sem aty�skod� gondnak, sem a� legtiszt�bb sz�nd�knak h�j�val korm�nyunkat nem v�dolhatja�. Ellenben hib�nak tartja azt, hogy kell� mennyis�g� eperfa telep�t�se n�lk�l �p�tett�k ki nagy k�lts�gekkel a teny�szt�s �s feldolgoz�s ir�ny�t� appar�tus�t �s berendez�seit. Ugyanakkor egyes angolkertet tervez� f�ldesurak a m�r megl�v� eperf�ikat kiv�gatt�k, m�s aulikus nagybirtokosok pedig m�g a teny�szt�ssel is maguk bajl�dtak. A sikertelen kezdet �r�ks�ge szerinte most m�g nagyobb akad�lyt jelent. A szederfa telep�t�s fontoss�g�t az indokolja, hogy Magyarorsz�g ter�let�n az nem a term�szet �b�lcs�legi� adom�nya, teh�t honos�tani kell, ugyan�gy, mint a burgony�t. �Szederf�t, szederf�t �s szederf�t �ltetni mindenek el�tt, minthogy selyemteny�szt�sre a� szederfa� levele szintolly elker�lhetlen�l sz�ks�ges, mint f� �s sz�na marhanevel�sre...� A feh�r eper vadon nem teny�szik, csak magvet�ssel �s �ltet�ssel lehet szapor�tani. �Magyarorsz�g� polg�ri viszonyai azonban csak kev�ssel ezel�tt nem val�nak el�g kifejlett fokon illy alap �ltalj�nos megvet�s�re.� Ahol az �sis�g, a birtokjog nemesi kiv�lts�ga, a birtokapr�z�d�s, illet�leg a tagos�t�s hi�nya, a k�zbirtokoss�g (compossessio) fenn�ll�sa miatt �m�g a legtehet�sebbek is csak k�pzeletileg b�rnak ingatlan vagyont�, ott f�knak k�lts�ges �ltet�se, gondos �pol�sa �s �llhatatos fenntart�sa semmi esetre sem siker�lhet. �L�teznek nemk�l�nben polg�ri viszonyaikban annyira kifejlett nemzetek, mellyek, j�llehet haz�jok� fekv�se mostoh�bb, a� f�ldnek m�g is szinte minden kincseit k�pesek megv�s�rlani...� A teny�szt�s pang� �llapot�nak oka teh�t nem az ellene felhozott v�dakban, hanem �egyed�l abban �ll, hogy ... �ltalj�ban olly kev�s t�tetett nemzet�nk� eg�szs�ges �rlel�s�re.� A k�vetkez� gondolatok a kor reformnemzed�k�nek arra a jellemvon�s�ra vil�g�tanak r�, amelyb�l ered�en �nkritikusan tudta szeml�lni saj�t rendj�nek �llapot�t, meg tudta fogalmazni t�vlati teend�it, s amellyel sokszor k�zvetlen anyagi �rdeke ellen�re is �ldozatot tudott hozni a k�z �rdek�ben. ��S ha volna v�d, az t�n csak azon rendet illethetn�, melly sz�let�se �s vagyona ut�n mindenek el�tt k�teles lett volna nagyobb kifejl�sre emelni a� haz�t.� Az orsz�ggy�l�seken t�rgyal�s alatt �ll� reform-t�rv�nyek siker�ben b�zva, Sz�chenyi szerint ��t�tt Magyarorsz�gban m�r a� selyem sikeres teny�szthet�s�nek �r�ja is...�  Az 1840. �vi VII. tc. 9. �.-a az �nk�ntes �r�kv�lts�gr�l,[68] rem�nyt ny�jt arra, hogy majd a volt jobb�gy �minden h�borgat�st�l menten mindent, �s ekk�p szederf�t is� teny�szthet.

A k�vetkez� gondolatk�rben k�t k�rd�st v�laszol meg. Els�k�nt azt teszi vizsg�lat t�rgy�v�, hogy vajon meg�ri-e k�lts�get �s id�t selyemteny�szt�sre ford�tani?

Magyarorsz�g f� bev�tele a gabona, a szarvasmarha �s a gyapj�. V�gign�zve az ekkor nyeres�ges t�bbi mez�gazdas�gi �gazatot, a szeszf�z�st (p�linka) �k�zmegm�rgez�s �s k�zlealacsony�t�s�-nak min�s�ti, �melly testet �s lelket egyir�nt gyilkolja�.[69] A repce, a kender �s a cukorr�pa termeszt�s Sz�chenyi v�lem�nye szerint az�rt nem er�s�dhet meg, mert miut�n j� f�ldet k�v�n, a gabonatermeszt�sre alkalmas f�ldter�let �fel�ldoz�s�val� lehet termelni. A gyapot �s a rizs import�l�sa gazdas�gosabb, mint hazai termeszt�se. Teh�t a selyemteny�szt�s lehetne �sz�p kincsforr�sa� a magyar mezei gazdas�gnak. Ezut�n felsorolja azokat az indokokat, melyek e mellett sz�lnak. A selyem divatba j�vetel�r�l, s el�nyeir�l �r: �k�nny� �s m�g is meleg, nem veszti szin�t, �s nem v�lik olly k�nnyen moly� pr�d�j�v�, mint a� gyapj�- vagy gyapotsz�vet.� Indokk�nt hozza fel azt is, hogy az eddig viszonylagosan kis selyemfogyaszt�s mellett is �sok p�nzt val�nk k�nytelenek megv�s�rl�s��rt k�ldeni k�lf�ldre.� Tov�bbi el�nyei, hogy az eperfa �rny�kosabb� teszi a nagy, ny�lt sz�nt�f�ldeket, sz�l elleni v�delmet ny�jt, s mindezt an�lk�l, hogy �ltet�se m�s termesztv�nyek k�r�ra lenne. A selyemteny�szt�s haszn�t mindenki �lvezi, �gy a szederf�t b�r� f�ldes�r, mint a gub�t k�ctalan�t� id�s asszony, de a gomboly�t�, a fon� �s a selyemfest� is. �...k�teless�g a' honi gazdagul�s' 's ekk�p nemzeti er�' minden 's m�g legkisebb forr�s�t is megnyitni, 's csak egyik mezej�t a� hazai iparnak parlagon hagyni b�n� - foglalja �ssze a selyemteny�szt�s fejleszt�se melletti �rvel�s�t.

A m�sik k�rd�s: akkor kinek k�teless�ge a selyemteny�szt�st �jra megind�tani? V�lem�nye szerint a korm�ny �s a t�rv�nyhat�s�gok beleavatkoz�sa a p�rtol�son �s a felvil�gos�t�son t�l - a kor�bbi tapasztalatok alapj�n - ink�bb �rtalmas, mint hasznos. A m�sik lehet�s�g az egy�ni kezdem�nyez�s. A szeg�nyebb sors�ak azonban nem tudj�k megel�legezni a viszonylag sok� megt�r�l� �sszeget, a f�rend, a nemesi rend, a polg�r �s a f�ldm�ves egym�ssal �ssze nem fogn�nak, en�lk�l viszont annyira nem terjedhetne el a szederfa-�ltet�s. Teh�t a v�gs� k�vetkeztet�s szerint: �Illy nagyszer�t, illy nemzeti �letbev�g�t csak az egyes�letek� lelke bir kivinni diadallal!� A selyemteny�szt�s sz�lesk�r�v� t�tele csak akkor lehet sikeres, �ha az orsz�g� minden rendeib�l k�pezett egyes�let ind�tja meg azt...�

A k�vetkez� egys�gben a tulajdonk�ppeni c�lt, az egyes�let l�trej�tt�t alapozza meg a m�k�d�si elvek kialak�t�s�val.

 Sopron-Vasi Szederfa-egyes�let szab�lyai

Sz�chenyi a XX cikkellyre osztott Alkot�-szab�lyok I. pontj�ban fogalmazza meg az egyes�let c�lj�t: "olly f�rfiak t�rsulata, kik a' magyar honi selyemteny�szt�s' sikereltet�se v�gett, mindenek el�tt a' szederfa' cz�lszer� �ltet�s�t, �pol�s�t 's terjeszt�s�t t�zt�k ki". A tervben fontosnak tartotta, hogy a k�zj� el�mozd�t�sa mellett a tagok is p�nzbeli nyeres�ghez jussanak. Tags�g�t csak Sopron �s Vas megyei, becs�letes f�rfiak k�r�ben toborozhatja. (E pontban a v�gleges szab�lyzat megengedte e k�t megye ter�let�n lak� n�k sz�m�ra is a r�szv�telt, de csak megb�zottaik �tj�n.) Az egyes�let 12 �vre alakul. Sz�chenyi 5-200 pft-os j�rul�k�sszeget tervezett. (Az elfogadott alapszab�ly a legmagasabb r�szv�ny �sszeg�t 100 pft-ra sz�ll�totta le.) Az egyes�let tagl�tsz�ma nincs maxim�lva, a h�rom �venk�nt �j�tott v�lasztm�ny tagjai: eln�k, aleln�k, harminc v�lasztm�nyi tag, igazgat�, p�nzt�rnok, jegyz� �s �gy�sz. A v�lasztm�nyt az egyes�let legnagyobb j�rul�kot fizet�inek k�r�b�l kell v�lasztani. Az egyes�let �gyeiben a szavazatok sz�ma is a j�rad�k nagys�g�t�l f�gg, egyenl� szavazatok eset�n az egyes�let eln�ke "m�g egy eld�nt� szavazattal b�r". A m�k�d�si hely Sopron, s az els� teend� egy telek megv�tele �s azon szederfa-iskola l�trehoz�sa. A tov�bbi pontok a nagygy�l�s �venk�nti megtart�s�r�l, napirendj�r�l rendelkeznek. (A v�gleges szab�lyban �vi k�t k�zgy�l�st �ll�tottak be.) Sz�chenyi terv�ben azt a kit�telt, hogy csak szem�lyes r�szv�tel eset�ben lehet szavazattal �lni, a v�gleges szab�lyzatban �gy m�dos�tott�k, hogy az egyleti tagt�rsak t�volmarad�suk eset�n egym�st hitelesen felhatalmazhatj�k v�lem�ny�k k�pviselet�re. A v�lasztm�ny minden h�napban, de sz�ks�g eset�n t�bbsz�r is �ssze�lhet. Ezut�n a kiz�r�s felt�teleir�l, a takar�kos gazd�lkod�sr�l fogalmaz meg egy-egy cikkelyt, s kimondja, hogy m�g a t�rsas�g tagjai sem kapnak engedm�nyesen szederfa-csemet�t, hanem - mint minden r�szv�nyes t�rsas�gn�l - j�rul�kuk ar�ny�ban r�szes�lnek a tiszta nyeres�gb�l, valamint ingyenesen kitan�ttathatj�k embereiket az eperfa-kezel�sr�l az egyes�let kert�sz�n�l. (A v�gleges alapszab�ly b�r nem kedvezm�nyesen, de a tags�g szederfa-sz�ks�glet�nek els�bbs�gi kiel�g�t�s�t belefoglalta e pont sz�veg�be.) A XVI. cikkelyben Sz�chenyi A-H. alpontokig, mosolyogtat� r�szletess�ggel fogalmazza meg a nagygy�l�s alkalm�val rendezett k�zeb�d szab�lyait. (A v�gleges alapszab�lyban ez a pont egy mondatt� r�vid�lt.) A t�rsas�g feloszl�s�val kapcsolatos szab�lyok ut�n szigor�an kimondja:�az Egyes�let� p�nz�t semmi egy�bre ford�tni nem szabad, mint a selyemteny�szt�st el�mozd�t� ... c�lokra.� Ez�rt osztal�kot sem fizetnek 6 �vig, t�k�t k�peznek a nyeres�gb�l �s b�v�t�sre ford�tj�k. A selyemteny�szt�s majdani elkezd�s�r�l annak idej�n a t�rsas�gnak kell d�ntenie.

Az alapszab�ly-tervezethez kapcsolt k�t r�szben ("Rendeletek" �s a "Tudni val�k") azokat a r�szletes k�rd�seket �rta le, amelyek el�re l�that�an a k�zgy�l�s �ltal id�nk�nt m�dos�t�sra szorulnak. Ilyenek: - a tagfelv�tel �s a szavaz�s m�dj�nak k�rd�sei; - a hat�sk�r�k meghat�roz�sa, amelyet k�s�bbre halaszt. (Tervezete szerint az Egyes�let minden janu�rban �s j�liusban fog k�zgy�l�st tartani. A v�lasztm�ny �s vezet�s�g tagjai pedig egy�ltal�n nem kapnak p�nzbeli juttat�st.); - a t�rsas�g �vi 3000 frt r�szv�nyjegyz�s alapj�n tekinthet� megalakultnak. (A lek�z�lt el�zetes jegyz�si �ven ekkor m�r 1015 frt szerepelt. A legnagyobb �sszeggel al��r�k Batthy�ny Lajos, Niczky S�ndor �s a Sz�chenyi testv�rek: Istv�n, Lajos �s P�l voltak).

Sz�chenyi m�v�nek befejez� r�sze ("B�rekeszt�s") egy k�tetlen, t�rsalg�si st�lusban megfogalmazott ut�sz�, amelyben a tervezet�r�l hozz� �rkez� v�lem�nyekre reflekt�l. Bizony�ra kifog�solt�k, hogy nem adott �tmutat�st a selyemherny�-teny�szt�s gyakorlat�ra, ez�rt a m�ve v�g�n megtal�lhat� szakk�nyvekre utal: "el�g �tmutat�s van azokban". A szesziparral (p�linkaf�z�ssel) kapcsolatos, v�lem�ny�vel ellent�tes �szrev�teleket nem tudja elfogadni, az anyagi szempontokat ez esetben m�sodlagosaknak tartja, "naprul napra �llatibb, lelketlenebb lesz a' cs�btul k�r�lfogott, 's annak ellent nem �ll� nemzet" - fogalmazza meg f�lelm�t. "Mutatn� mag�t az eleinte olly �szrevehetetlen�l hat� m�reg v�gk�vetkezeteiben; bizonyos vagyok, t�st�nt divatk�nti lenne Magyarorsz�gban". A k�zeb�dre vonatkoz� szab�lyoz�s t�ls�gosan r�szletezett volta "sem tetszett sokaknak". � ezt annyiban l�tta indokoltnak, hogy eddig m�g rendeken f�l�li (teh�t t�bbf�le rend k�pvisel�ib�l �ll�) egyes�let nem volt Magyarorsz�gon, s e "tarka t�rsas�g" egy�ttl�te avval j�r, hogy "egyes szenvedelmeinket egy kiss� megzabol�ztatni engedni" hagyjuk. A Sopron �s Vas megy�n k�v�li lakosok kirekeszt�s�t is szem�re h�nyhatt�k, ez�rt megindokolja ennek �rtelm�t: a szederf�k szapor�t�s�val a megy�ben sem az egy�nek, sem a t�ls�gosan kiterjedt v�llalatok nem boldogulnak, "csak a szomsz�dok' k�r�ben foroghat". Azont�l pedig pszichol�giai okokra visszavezethet�en, a kirekeszt�s visszahat�sak�nt, bizony�ra t�bben megk�s�relnek majd saj�t hat�sk�r�kben is hasonl�t l�trehozni, s a c�l �ppen ez. A tags�g nem�nek meghat�roz�s�t, mely a "nemzet fel�t kirekeszti", Sz�chenyi is m�dos�tand�nak tartja: "N�mberek is vehetnek r�szt az Egyes�letben, de egyed�l meghatalmazottjaik �ltal". Azok gyan�s�tgat�sa ellen pedig, akik �n�s �rdeket l�tnak a szederegylet tervez�s�ben, javasolja beiktatni az alapszab�lyba, hogy az egyes�let szederfaiskol�j�ba ak�rhonnan beszerezhet� mag �s pal�nta, "csak a' czenki hat�rb�l soha". V�gezet�l a selyemherny�-teny�szt�s megkezd�s�nek k�r�lm�nyeir�l �r. "Selyemteny�szt�ssel teh�t e' T�rsas�g, szederfa-t�rsas�g min�s�gben soha nem fog foglalatoskodni."

Sz�chenyi "A' P�link�rul" c�mmel hozz� eljuttatott �szrev�telt a nyomd�ban l�v� k�zirat�hoz csatolta v�ltozatlanul. Az ismeretlen szerz� a p�linka haszn�t �s k�r�t sorolja fel, �annak is k�t oldala van, �s h�la az Istennek, hogy a� jobb oldala nagyobb.� Sz�chenyi megjegyz�se szerint: �...hasonl�t kiv�nn�k a� p�linkaf�z�ket tekintve, t. i. hogy �ljenek ugyan, de Isten�rt, ne szaporodjanak!�

M�v�t egy aj�nl� bibliogr�fi�val z�rja (Selyemteny�szt�st illet� n�melly k�nyvek' feljegyz�se),[70] amelyben 22 tan�csad� �s �sszefoglal� m�vet sorol fel. Ezek nagy r�sze kort�rs irodalom, teh�t frissen megjelent kiadv�nyok.

A mez�gazdas�gi szakbibliogr�fi�k 1505-t�l 1860-ig (teh�t Sz�chenyi �let�ben megjelent, �ltala megismerhet�) selyemteny�szt�si szakirodalomk�nt 121 �n�ll� m�vet sorolnak fel. Ezek k�z�tt tank�nyveken, teny�szt�si �tmutat�kon k�v�l (a v�ltozatlan, �tdolgozott �s a m�s nyelven megjelen� �jrakiad�sokat is bele�rtve), tal�lhat�k gazdas�goss�gi sz�m�t�sokat tartalmaz� v�lem�nyes jelent�sek, felterjeszt�sek, egyes�leti alapszab�lyok is. - A Sz�chenyi �ltal olvasott �s k�nyvt�r�ban r�szben megtal�lhat� irodalmak k�z�l az eml�tett bibliogr�fi�k csak a magyar nyelv� vagy a t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�n megjelent m�veket t�rj�k fel. [Megjegyz�s: L�sd egyes Sz�chenyi �ltal olvasott m�vek c�mlapjait m�sik men�pontban!]

Itt z�rul a Sz�chenyi toll�b�l sz�rmaz� �r�s, amelynek �n�ll�an megjelent k�tet�hez az 1840. okt�ber 11-�n Nagycenken v�gleges�tett Alapszab�ly-tervezet sz�veg�t csatolt�k. (F�ggel�k Gr�f Sz�chenyi Istv�n' �rtekez�s�hez a' Selyemr�l, Sopronban, Kulcs�r Katalin' bet�ivel, 1840. K�zre bocs�jt� Simon Nep. J�nos Jegyz�). Elfogad�s�ra 1841. j�lius 26-�n ker�lt sor, amikor megalakult a Sopron-Vasi Szeder-Egylet.

Anleitung der Seidenzucht f�r den Landmann Ungarns, von Emanuel Hoffmann; Wien, 1833. [X, 31 p. 1 t. (17 cm)]. - Magyar Mez�gazdas�gi M�z. K�nyvt�ra D 1826.

Oktat�s a selyemteny�szt�sben a magyarorsz�gi f�ldm�vel� sz�m�ra, irta Hofmann Emmanuel; n�h�ny b�vit�ssel magyar�zta J. A. M. A. Pesten, 1834. [29 p. (19 cm)] - Magyar Mez�gazdas�gi M�z. K�nyvt�ra D 47.

[Unterricht �ber die Maulbeerbaum- und Seidenraupenzucht zum Gebrauche der Landschulen vom Abt Ludw. Mitterpacher;[71] Ofen, 1805.] - Ennek magyar nyelv� v�ltozata is megjelent egyidej�leg: A' szederjfa �s selyem bog�r nevel�sr�l val�, oktat�s, mellyet irt a' falusi oskol�knak sz�mokra Mitterpacher Lajos; Buda, 1805. 56 p. (17 cm) Ebb�l szemelv�nyk�nt k�t oldal: a selyemherny�-teny�szt� helyis�gr�l �s az etet�sr�l. - Magyar Mez�gazdas�gi M�z. K�nyvt�ra D 1538.

Darstellung des gegenw�rtigen Zustandes der Seidenzucht in Ungarn, von Jos. Blaskovits;[72] Ofen, 1807. [51 p. (19 cm)]. - Magyar Mez�gazdas�gi M�z. K�nyvt�ra D 2983.

[L�art d��lever les Vers � Soie, ouvrage de M. le Comte Dandolo[73] [Vincent], traduit de l�italien par F. Philibert Fontaneilles, deuxi�me �dition; � Lyon 1825.] - Itt bemutatva 3. b�v�tett kiad�s�nak [Lyon, 1830. XVI, 376 p. 5 t�bla (21 cm)] c�mlapja �s a szerz�r�l k�sz�lt lithogr�fia. - Magyar Mez�gazdas�gi M�z. K�nyvt�ra C 7910.

A' figyelmeztetett �gyes selyemteny�szt�; irta Czambert J�nos; Bud�n, 1836. [83 p. (19 cm)]. - Magyar Mez�gazdas�gi M�z. K�nyvt�ra D 650.