6.2. A m�lytengeri
medence
A m�lytengeri medenc�t a kontinens felől akt�v perem
eset�ben az �ce�ni �rok mark�ns vonala, passz�v peremter�letekn�l a
folyamatosabb �tmenetet mutat� kontinenstalp hat�rolja, m�g a ny�lt tengeri
oldalon rendszerint m�lytengeri dombvid�k vezet �t az �ce�nk�z�pi h�ts�g
ter�lete fel�.
������������� Az �rok (45. �bra) m�lyen a medenc�k
szintje al� s�llyedő, aszimmetrikus V-alak� forma, amely a sz�razf�ld
(kontinens vagy sziget�v) fel� meredekebb �s magasabb [101 f]. Szerkezeti
szempontb�l szubdukci�s z�na: kontinent�lis vagy m�sik �ce�ni lemez al� betol�d� �ce�ni lemez morfol�giai
k�s�rő jelens�ge. Mindenk�ppen p�rhuzamos a kontinens partvonal�val, vagy
a sziget�vvel, mely ut�bbi a l�t�t �k�sz�nheti� a szubdukci�s folyamatnak, �s
amelyet vulk�ni k�pok, k�psorok, szigetek alkotnak. Az �rkot a ny�lt tenger
felől gyakran �n. k�lső h�t (outer ridge) hat�rolja, amely
morfol�giai k�p�t tekintve hasonl�t a kontinenstalphoz [101 a].
������������� Az
�rkok a legnagyobb szintk�l�nbs�gű ter�letekhez kapcsol�dnak, ahol 200�300
km-es t�vols�gon ak�r 10 000 m�teres szintk�l�nbs�gek tal�lhat�k. Az �rok maga
60�100 km sz�les a felső r�szen. A legm�lyebb r�szek kb. 0,5�3 km sz�les
s�von vannak. (Itt a bez�dul� �led�k kis �fen�ks�ks�gokat� hozhat l�tre
[l0lc].) Ezeken a ter�leteken fordulnak elő a F�ld cs�csm�lys�gei.
������������� Az
�rkok kifejez�se minden m�retar�nyban elengedhetetlen. Generaliz�l�si probl�m�k
kis m�retar�ny eset�n jelentkezhetnek. M�reten fel�li sz�less�gű �br�zol�s
�s a m�lytengeri medence rov�s�ra t�rt�nő kism�rt�kű eltol�s
megengedett. (L�sd m�g a fen�khegyek �br�zol�s�t!)
������������� A
4000�6000 m m�lys�gben h�z�d� m�lytengeri medenc�t pozit�v fen�kdomborzati
form�k tagolj�k kisebb �ce�ni medenc�kre
[6. a) valamint 46. �s 60. �bra], amelyeken bel�l a F�ld legsim�bb ter�letei, a
m�lytengeri s�ks�gok tal�lhat�k. Ezekn�l a �meredeks�g� 1:1000-n�l kisebb,
�ltal�ban 1:1000 �s 1:5000 k�z� esik, de előfordul olyan ter�let is, ahol
az 1:7000-t sem �ri el37! Ilyen
� kisebb-nagyobb kiterjed�sű � fen�ks�ks�gok csatlakoznak minden
kontinenstalphoz, s ettől hat�rozott lejtősz�gv�ltoz�ssal
hat�rolhat�k el. Rendszerint a ny�lt tenger felőli oldalukon m�lytengeri dombvid�k h�z�dik, melynek
sz�less�ge ritk�n haladja meg; a 90 km-t (az Atlanti-�ce�nban; a Csendes-�ce�n
fenek�nek nagy r�sz�t ilyen dombvid�k bor�tja!). Az egyes dombok 100�400 m
magasak �s 3�10 km sz�lesek [101 a, c].
������������� A
dombvid�k kifejez�s�re � tekintettel a kis szintk�l�nbs�gekre �s az egyes
dombok kis kiterjed�s�re � kis m�retar�ny� t�rk�peken �ltal�ban nincs m�d.
(Kiv�telt k�pezhet a selfform�kn�l is eml�tett �br�zol�sm�d alkalmaz�sa.) Az
�ce�ni medenc�k �s fen�ks�ks�gok m�lys�gviszonyainak pontosabb k�r�lhat�rol�sa
is csak seg�dizob�tok alkalmaz�s�val lehets�ges.
������������� Inakt�v h�tak, h�ts�gok, plat�k (47., 48.
�bra) osztj�k kisebb �ce�ni medenc�kre a m�lytengerfeneket, mint eml�tett�k.
Ezek olyan nagym�retű, v�ltozatos form�j� kiemelked�sek, amelyek nem mutatnak
szeizmikus, vulkanikus aktivit�st, de az�rt lehetnek vulkanikus eredetűek.
Van k�z�tt�k olyan, amely eg�szen a v�zfelsz�n k�zel�ig emelkedik,
plat�szerű, nagym�retű teteje selfnek, oldala kontinent�lis
lejtőnek felel meg. N�h�nynak k�regszerkezete is kontinent�lis
(mikrokontinensek). Vannak olyanok is, amelyek egykor akt�v h�ts�gok voltak.
������������� Form�ikra neh�z t�rv�nyszerűs�geket tal�lni. R�szletesebb, nagyobb m�retar�ny� batimetrikus t�rk�pek alapj�n �br�zolhat�k.
������������� A
m�lytengerfen�k jellegzetes k�pződm�nyei m�g a fen�khegyek, a t�blahegyek
�s a fen�kcsatorn�k is.
������������� A fen�khegyek a m�lytengerek gyakori
idomai, amelyek főleg a Csendes-�ce�n nyugati medenc�j�ben
jellemzőek, de sz�p sz�mmal előfordulnak m�s ter�leteken is.
Vulkanikus eredetűek, k�l�nb�ző magass�g�ak (n�h�ny sz�z
m�tertől a t�bb km-ig), gyakran szigetet k�pezve a tengerszint f�l�
ny�lnak. Alakjuk szab�lyos k�p, ellipszis, vagy szab�lytalanul elny�lt lehet
(49. �bra).
���������� J�l
megk�l�nb�ztethetők ezektől a lapos tetejű, csonkak�p alak� t�blahegyek (50. �bra), amelyek cs�csa
valaha a tengerszint felett volt, s ezt k�lső erők puszt�tott�k
laposra. K�zben az izosztatikus s�llyed�s k�vetkezt�ben �jra a tengerszint al�
mer�ltek, s a bes�llyed�s nyom�t az e hegyek k�r�l gyakran megtal�lhat� �rokgyűrű
őrzi (51. �bra). Tr�pusi ter�leteken, ha a korallok �l�p�st tudnak
tartani� a s�llyed�s �tem�vel, atollok form�j�ban a tengerszinten megtal�lhat�
e hegyek �cs�csa� [101 d].
������������� A
fenti form�kb�l kialakulhatnak jellegzetes k�psorok, melyek ir�nya az egykori
vagy a mai �ce�ni k�reg mozg�s�nak ir�ny�t jel�li ki (Hawaii-Emperor sor).
������������� A fen�khegyek, t�blahegyek gyakoris�g�t igyekezni kell visszaadni. E k�pződm�nyekkel sűrűn tagolt ter�letek �br�zol�sakor a fen�khegyeket �sszevonni nem szabad, ink�bb n�h�nyat hagyjunk el k�z�l�k. Ha a m�retar�ny lehetőv� teszi, ki kell fejezni a t�blahegyform�t (lepusztult tető) �s az �rokgyűrűt. Ez kis m�retar�nyban �ltal�ban nem megval�s�that� k�vetelm�ny.
������������� A
fen�khegyek, t�blahegyek kis m�retar�ny� t�rk�peken t�rt�nő �br�zol�s�val
kapcsolatban meg kell eml�ten�nk, hogy minim�lis �kitorz�t�s�, m�reten fel�li
�br�zol�s megengedett, de ez semmik�ppen nem �rhet el olyan m�rt�ket, mint a
13. �br�n bemutatott t�rk�p eset�ben, ahol t�lz�s n�lk�l mondhatjuk, hogy l5�20
egyszerű fel�p�t�sű vulk�ni k�p egym�s mell� helyez�s�vel sz�lt�ben
kit�lthetj�k az Atlanti-�ce�nt! Ink�bb m�lys�gvonalak, m�lys�gi �r�tegek�
kihagy�sa a c�lszerű.
������������� Nem
mindegy azonban, hogy ezt hogyan tessz�k, k�l�n�sen nem mindegy �sszef�ggő
ter�leteken � p�ld�ul k�psorok eset�n. Ahol a fen�khegyek magass�ga k�zel
azonos, c�lszerű mindegyikn�l ugyanazt
a m�lys�gvonalat, m�lys�gi r�teget elhagyni. Egy m�lys�gvonal elhagy�s�val k�t
m�lys�gi r�teget vonunk �ssze.
Tekintettel arra, hogy a k�rnyezet�ből kiemelkedő
idomr�l van sz� � ezt kell hangs�lyozni! �, teh�t a magasabb �vet kifejező
sz�nt, sz�n�rnyalatot kell megtartani. (�ce�ni �rkokn�l sz�ks�g eset�n ford�tva
j�rjunk el, hiszen ott a bem�lyed�st kell hangs�lyoznunk!)
������������� A fen�kcsatorn�k keletkez�se a sarki, a m�rs�kelt�vi �s tropikus
tengervizek hőm�rs�kletk�l�nbs�g�nek hat�s�ra l�trej�vő
fen�k�raml�ssal van �sszef�gg�sben. Rendszerint nagy t�rmel�kk�pok kanyonjainak
folytat�sak�nt is tal�lkozunk vel�k. Keletkez�s�k itt a zagy�rak nyom�n
l�trej�vő v�z�raml�ssal hozhat�
�sszef�gg�sbe. A m�lytengeri medenc�ben messze lehet k�vetni a nyomukat t�bb
sz�z, n�melyiket 1000 km hosszan. A fen�k�raml�s n�h�ny km sz�les s�vban fejt
ki er�zi�s hat�st. A felsz�n itt sima. A sz�leken �rv�nylő mozg�sok
k�vetkezt�ben egyenetlen�l lerakott �led�k tagolja a felsz�nt [47].
������������� A
Northwest Atlantic Mid-Ocean Canyon � mely a Labradori-medenc�ből indulva
t�bb 1000 km hosszan halad az �ce�ni medenc�ben �, a ma ismert leghosszabb
ilyen k�pződm�ny. Keresztmetszet�re jellemző m�retek: 1,5�8 km
sz�les, 20�200 m m�ly (52. �bra).
������������� A
v�lgyszerű fen�kcsatorna kis m�retar�ny� t�rk�pen t�rt�nő
kifejez�s�re csak a m�r sokat emlegetett seg�dm�lys�gvonal, vagy idomvonal
seg�ts�g�vel ker�lhet sor (53. �bra).
37 A m�lytengeri s�ks�gok
vagy fen�ks�ks�gok kialakul�sa hossz� ideig vitat�ma volt. Most �gy tűnik,
hogy a zagy�raknak k�sz�nhetik l�t�ket. Emellett sz�l, hogy csak olyan
ter�leteken tal�lhat�k meg, ahol a tengerfen�k-domborzat (pl. �ce�ni �rok) nem
akad�lyozza a zagy�rak �tj�t � emiatt az Atlanti-�ce�nban igen gyakoriak, a
Csendes-�ce�nban viszonylag ritk�k � m�sr�szt a felhalmoz�dott �led�kek
sek�lytengeri fossz�li�kat �s durva homokot is tartalmaznak, amelyek csak
zagy�rak �k�zreműk�d�s�vel� ker�lhettek ilyen t�vol a partt�l [101 a].