Korai �vek: 1968 - 1973
A Kraftwerk korai �let�tja annak a t�rt�nete, hogy a mai (tegnapi?) modern zene hogyan alakult ki �s hogyan befoly�solta a rock �s popzene k�l�nb�z� ir�nyzatait.
.
1968 - 1969
Ha igaz�n meg szeretn�nk �rteni azt a t�rt�netet, ami a 'legend�t' alkotta, akkor meg kell �rten�nk N�metorsz�got a hatvanas �vek v�g�n. Ekkor m�g a zenei �let nem t�rt vissza a norm�lis ker�kv�g�sba. A legt�bb n�met egy�ttes angol vagy amerikai sz�mokat j�tszott kis kieg�sz�t�sekkel. Egy �j nyugat-n�met gener�ci� �lt a hidegh�bor� �rny�k�ban �s a kelet-nyugat fesz�lts�gben. Nagy sz�ks�g volt �jra fel�leszteni a n�met kultur�lis identit�st �s ez okozta az �j hull�mot a zen�ben (�s a filmes vil�gban is). H�rom f� indul� csapat volt: Tangerine Dream, Can �s Kraftwerk (lsd: R�vid t�rt�neti kitekint�s a vil�gba).
Can, az els� 'k�s�rleti' egy�ttes, 1968-ban, K�lnben alakult. A tagoknak klasszikus zenei k�pzetts�g�k volt. A zen�t improviz�lva adt�k el� folyamatos rock �tem h�tter�ben. A Kraftwerk innen emelkedett ki, ebb�l a k�s�rleti f�zisb�l, mintegy term�szetes kapcsolatk�nt az elektronikus pop �s a n�met elvont zene k�z�tt (lsd: R�vid t�rt�neti kitekint�s a vil�gba).
K�s�bb ez a k�s�rleti n�met �jhull�m t�bb�-kev�sb� ismertt� v�lt. Ez a vil�g teljesen m�s volt mint az USA vagy UK rock zen�i. Sok n�met zenetanul� el�ad� m�v�sznek tekintette mag�t, akik zenei m�v�szetet k�sz�tenek. Egyik jelent�s befoly�sol�ja volt ennek a korai n�met rock csapatnak Karlheinz Stockhausen. Mint a darmstadti iskola vezet�je (�s mint saj�t maga is egyfajta �j hangz�s keres�je, k�s�rletez�je), m�rhetetlen hat�sa volt az elektronikus zenei ter�letre.
Az egy�ttes megalakul�sa Ralf H�tter (orgona) �s Florian Schneider-Esleben (faf�v�sok) tal�lkoz�sakor, Remschied-ben (D�sseldorf mellett), a M�v�szeti Akad�mi�n (Kunstakademie) kezd�d�tt. Mind a ketten kor�bban m�r tanultak klasszikus zen�t �s folytatt�k tanulm�nyaikat a D�sseldorfi Konzervat�riumban. �k improviz�lt zen�t is tanultak akkoriban D�sseldorfban, amikor a k�s�rleti elektronikus zene, a m�sfajta st�lus vonzotta �ket. Megalak�tott�k saj�t egy�ttes�ket, az Organisation-t. T�bb helyen r�szt vettek k�l�nb�z� el�ad�sokon m�v�szeti gal�ri�kban, egyetemeken.
fel.
1969 - 1970
Tone Float (1970): Ez az els� album Ralf H�tter �s Florian Schneider-el mint az Organisation egy�ttes tagjaival. Fel�ll�s: Ralf - orgona; Florian - heged� �s fuvola; Basil Hammoud - vok�l; Fred Monics - dob; Butch Hauf - basszus. Itt a sz�mokban hallhat�ak ism�tl�d� dob �s basszus mint�k k�s�rve git�rral, fuvol�val, heged�vel �s orgon�val. Ez a zene tiszt�n a 60-as �vek befoly�sa egy fajta keleti �rz�ssel tark�tott 'karcos' heged�vel �s bong�val. Ez az album volt az utols� alkalom amikor Ralf �s Fl�ri�n teljes m�rt�kben hagyatkozott a korl�tlan kifejez�sre �s az improviz�ci�ra. Lehet �rdekesnek nevezni, de minden rendez�s n�lk�li �s sok a furcsa zaj. Neh�z felv�zolni b�rminem� hasonl�s�got a Tone Float �s a k�s�bbi Kraftwerk k�z�tt, nem is aj�nlhat� bevezet�nek a k�s�bbi hangz�sba.
fel.
1970
Az Organisation ut�n a Ralf - Florian do� felvette a Kraftwerk (er�m�) nevet �s Klaus Dinger valamint Thomas Homann csatlakozott hozz�juk. Megalap�tott�k a saj�t st�di�jukat is (a c�me ma is hozz�juk k�thet�, azonban nem tudni pontosan hol van (?) ). Az �j album KRAFTWERK n�ven 1970 j�lius �s augusztus k�z�tt ker�lt felv�telre Connie Plank (k�s�bb dolgozott az Ultravoxal �s az Eurythmics-al) k�zrem�k�d�s�vel �s Klaus L�hmer assziszt�l�s�val. A 'Ruckzuck' c�m� sz�m volt az els�, amelyet a n�met TV-ben j�tszottak. Plank er�sen hitt a Kraftwerk �tt�r� zen�j�ben �s � gyakran seg�tett (k�s�bb is) a felv�telek k�sz�t�s�n�l l�nyeg�ben ellenszolg�ltat�s n�lk�l. Az album bor�t�j�t Ralf tervezte, amin szerepelt a szimb�lumuk: a k�zleked�si b�ja. Ezen a lemezen m�r sokkalta m�sabb zen�t j�tszottak, szigor�bb zenei form�t k�vettek, mint a Tone Float eset�ben. �sszehasonl�tva a kett�t (amennyiben lehets�ges lenne) ez m�r jelent�sebb m�rt�kben m�v�szibb �s siker�lt nekik mindenf�le kever�khangokb�l egy majdnem 'hallucinog�n' hat�st el�rni.
Ezt a lemezt m�r az �j st�di�jukban vett�k fel, ami a k�s�bbi KlingKlang el�dje. Egy hatvan n�gyzetm�teres padl�sszob�ban kezdt�k el, ugyanabban az �p�letben ahol ma is tal�lhat�, k�zel a f� vas�t�llom�shoz.
Ezzel a sikeres albummal a csapat hat�rozotts�ga n�tt �s egyre t�bb �l� koncertet adtak N�metorsz�gban. Ezek a koncertek gyakran egy olyan plak�ttal voltak hirdetve amin a piros-feh�r b�j�n k�v�l egy meztelen n� is p�zolt. Thomas Homman t�voz�sa ut�n h�rmasban, tri�k�nt folytatt�k a koncertez�st. Michael Rother (git�r) �s Eberhardt Krahnemann (basszus) csatlakozott hozz�juk egy alkalommal. Miut�n Krahnemann t�vozott, Ralf k�vette �t. Ez volt az az id�, amit ma �gy mondan�nk, hogy az egy�ttes v�g�t jelentette volna. Hat h�napig Florian, Rother �s Dinger hasonl� zen�t j�tszottak mint ami Rother �s Dinger k�s�bbi munk�ja volt a Neu!-val (1971. v�g�n alak�tott�k). Ez a tri� felvett egy 35 perces anyagot Plank st�di�j�ban, de soha nem adt�k ki.
fel.
1971 - 1972
Ralf �s Florian �jra �sszej�ttek �s kiadt�k a KRAFTWERK 2 albumot. Ez az album mind�ssze 7 nap alatt k�sz�lt el szeptember 26 �s okt�ber 1 k�z�tt. 1972-ben m�r az Egyes�lt Kir�lys�gban is volt �rdekl�d�s az egy�ttes ir�nt, kiadt�k az els� k�t lemezt. Itt m�r l�tsz�dott, hogy ez a siker nem csup�n egy 'fut� kaland', ezzel a k�t Kraftwerk albummal valami olyat m�veltek, ami messze t�lmutatott a szok�sos pop �s rockzene keretein. Sokkal jobban meg voltak becs�lve a t�bbi zen�sz �ltal, mint ahogyan az �ltal�nos k�z�ns�g v�lekedett r�luk, a zen�szek zen�szek�nt tartott�k sz�mon �ket. A 'Sounds' magazin v�laszt�sa szerint az �v legn�pszer�bb egy�ttese (The Most Popular Band of The Year). a 'Ruckzuck' az �v dal�v� v�lik (Song of The Year). Az amerikai tudom�nyos-technol�giai TV m�sor, a 'Newton's Apple' haszn�lta a 'Ruckzuck' sz�mot mint t�maad�t.
Az els� k�t album nem sok nemzetk�zi elismer�st hozott az egy�ttesnek. 1972-re a Tangerine Dream �s a Can az egyik legjobb form�j�t hozta �s annak ellen�re, hogy a Kraftwerk ugyanolyan kreat�v volt, m�g mindig m�sodik vonalbeli csapatnak sz�m�tottak. Ennek az egyik oka volt, hogy a k�lf�ldi k�z�ns�g nem is ismerte �ket, nem tartottak el�ad�sokat, amik ut�n meg�t�lhett�k volna 'm�v�szet�ket'. Igaz, el�tte elhat�rozt�k, nem vesznek r�szt koncerteken vagy fogadnak el k�l�nb�z� lehet�s�geket a fell�p�sekre. Ez el�gg� k�l�nb�z�tt a Can-t�l, akik m�r koncerteztek az Egyes�lt Kir�lys�gban, vagy a Tangerine Dream, akik a jelent�s mennyis�g� felszerel�s�k ellen�re is rendszeresen koncerteztek. A Kraftwerk m�g nem d�nt�tte el hogyan mutassa be sz�mait nagyobb k�z�ns�g el�tt. P�nz�gyi oldalr�l n�zve el�g p�nzt gy�jt�ttek �ssze az �n�ll�s�ghoz �s a st�di� fejleszt�s�hez. Most m�r �gy t�nik, akkoriban kezdt�k fel�p�teni h�rnev�ket. T�vol tartott�k magukat a m�sok �ltal �tvett st�lust�l, azon voltak, hogy befogj�k azokat az elemeket, amiket k�s�bb felhaszn�lhattak, amelyek megalapozt�k �ket, mint az ipari �s elektronikus zene alkot�ik�nt.
Wolfgang Fl�r ezekben az �vekben szabad�sz�k�nt tag �s k�zrem�k�d�.
fel.
1973
Az els� 'igazi', jelent�sebb koncert N�metorsz�gon k�v�l febru�rban. Egy k�tnapos n�met zenei fesztiv�lon vettek r�szt P�rizs egyik k�lv�ros�ban (Th�atre de L'Ouest Parisien; Boulogne-Billancourt), amelyet egy francia magazin szervezett (Actuel). Az els� nap a Kraftwerk �s a Guru Guru szerepelt, m�g m�snap a Tangerine Dream, Ash Ra Tempel �s Klaus Schulze. T�bb r�szt is filmre vettek �s leadt�k a francia t�v�ben.
Plato Kostic (basszus) k�t h�napra csatlakozik, ugyanakkor Emil Schult (git�r, elektromos heged�) is, de � az�rt hagyja abba a j�t�kot, hogy elkezdjen az egy�ttes k�ls�s�g�vel, st�lus�val, fell�p�sek tervez�s�vel, bor�t�k tervez�s�vel foglalkozni (sz�veget is �r).
Ebben az �vben adta ki a Ralf - Florian du� billenty�s, von�s, f�v�s, �t�s �s elektronikus hangszerekkel el�adott, m�jus �s j�liusban elk�sz�lt 'Ralf und Florian' albumot (Barbara Niem�ller sz�nes fot�ja a du�r�l, a h�res bor�t�fot�t Robert Frank k�sz�tette). Wolfgang Fl�r (elektronikus dob) �s Klaus R�der (git�r, heged�, billenty�) ebben az �vben csatlakoznak a csapathoz.
Mindez az 1968 - 1970-ig tart� id�szak nem hozott igazi �tt�r�st az elektronikus zen�ben, arra m�g egy �vet v�rni kellett.
Korai �vek »
Klasszikus �vek »
R�gi �s �j »
Der Katalog »
Retrospective »