A Visegrádi Fellegvár

Lépcsők vezetnek a kiállításokhoz

A Dunakanyar egyik gyöngyszeme a 333 méter magasan trónoló Visegrádi Fellegvár, amely nem csak kulturális látnivaló, hanem fantasztikus kilátópont és több kirándulás potenciális kiindulópontja is egyben. A mai, még romjaiban is grandiózus épület elődje egy XIII. században felhúzott építmény volt, amelyet IV. Béla építtetett. A vár az évek során Luxemburgi Zsigmondnak és Mátyás királynak köszönhetően folyamatosan bővült és korszerűsödött. Az épület jelentőségét mutatja, hogy többször is itt őrizték a Szent Koronát és a koronaékszereket. A török időkben teljesen lepusztult vár romjainak műemléki helyreállítása 1960-ban kezdődött el, a munkálatok jelenleg is folynak. A felújításoknak köszönhetően stabil falak között élvezhetjük a kiállításokat és a megannyi teraszról megcsodálható fantasztikus panorámát. 

Bejárat a Vártoronyba

Vadászati kiállítás

A Visegrádi Fellegvár mellett szuvenír boltokkal és étteremmel körülvett parkoló áll. Innen egy meredek lépcsősoron felmászva érjük el a látványos külső kaputornyot, majd a kasszát. A méretes falak aljában sétálva lehetőség nyílik az íjászat kipróbálására, sokszor solymász bemutatót és háziállat simogatást is tartanak, sőt még trónra is ülhetünk és kalodába is zárhatjuk magunkat. Az út egyenesen a külső teraszokhoz vezet, ahonnan jól kivehető az egész Dunakanyar, a visegrádi Királyi Palota és a Salamon torony is. A Vártorony irányába falépcsőkön mászunk először egy belső udvarba, innen érhető el a külön jeggyel látogatható Panoptikum bejárata. További néhány kőlépcsőn jutunk el a vár déli végében található teraszokhoz, ahonnan fahídon a külső falak felé indulhatunk, vagy egy újabb falépcsőn a vár belsejében található kiállításokhoz és újabb teraszokhoz. A kis termekben többek között fegyvertörténeti, vártörténeti és vadászati kiállítás tekinthető meg. 

Panoráma a vár déli oldalából

Halászat és vadlúd vonulás a tatai Öreg-tavon

Már most is rekordmennyiségű vadlúd érkezett a tatai Öreg-tóhoz, de a madarak száma folyamatosan növekszik tovább. Még nem késő elindulni, ha meg szeretnénk figyelni a látványos eseményt! 

Fellibbenő madarak

Az Öreg-tó hazánk egyik legrégibb mesterséges halas tava, amelyet minden ősszel leeresztenek egy látványhalászat keretében. Az Öreg Tavi Nagy Halászat nevű rendezvényt októberben tartják, legfőbb érdekessége egy 400 méteres hálóval történő látványhalászat. A kifogott halakat osztályozzák, majd a piacokon vagy a halfeldolgozókban értékesítik. A reggeli eseményt halfőzés és különböző kulturális programok követik. A lehalászott halak és az eltűnt víztömeg után csak a sivár, iszapos tómeder marad meg. A lecsökkent vízmagasságnak köszönhetően homokpadok bukkannak elő, amelyeken a tó közepéig sétálhatunk. További érdekesség, hogy a leengedés alatt jócskán megduzzadt Által-éren ekkor időszakos kenutúrákat is szerveznek. 

Szárazon állnak a stégek

Sirályok várnak prédára a várkastélynál

Madárrajok a lenyugvó nap fényénél

A tevékenységet szorosan követi az őszi madárvonulás. Tata különlegessége abban rejlik, hogy városi rangja ellenére a centrum közvetlen közelében zajlanak ezek a folyamatok, így a tó körüli sétányon barangolva könnyedén megleshetjük az ezernyi költöző madár alkotta felhőket. Az északról érkező állatok pihenőhelyként használják télen a tó környékét, majd tavasszal visszatérnek otthonukba. Az esemény tiszteletére minden évben megrendezik a Tatai Vadlúd Sokadalmat is, amely idén november 28-29-én lesz megtartva.

Így néz ki a leeresztett tómeder:

Ilyen közelről figyelhetjük meg a madárrajokat:

A Somoskői vár és ami körülötte van

A Somoskői vár a szlovák-magyar határvidéken fekszik. Míg Somoskő település hazánkhoz tartozik, a vár már szlovák fennhatóság alatt áll, ezért sokáig csak igen nagy kerülővel és útlevéllel lehetett megtekinteni az épületet. Az 526 méter magas vulkáni kúpon álló romokhoz felsétálva azonnal feltűnik, hogy a lépcsőfokok bazaltoszlopokból készültek. A XIII. századi épület alatt kiterjedt bazaltmező található, így az orgonák és a törmelék egy részét a vár építéséhez használták fel. A sokszögletű kődarabok jól megfigyelhetőek a vár falát közelebbről megtekintve. Szerencsére a különleges, hajlott formájú bazaltsípok egy része megmaradt, ezek ma is igen impozáns látványt nyújtanak. A formája miatt Európában is egyedülálló képződményt a vár bejárata mellett találjuk, csupán néhány métert kell leereszkednünk a magaslat aljába. Ha pedig a bazalttörmelékkel elárasztott ösvényen még lejjebb ereszkedünk, akkor egy hatalmas bazaltmezőhöz érkezünk. A szürke lankák hosszan hullámoznak a fák között a Badacsony kőtengeréhez hasonlóan.
    

Ez még Magyarország, felettünk a Somoskői vár és a Petőfi kunyhó

Kilátás a panorámateraszról a toronyra és Somoskő házaira

A Somoskői várba felkapaszkodva a méretes várfalak között megbúvó várudvarban találjuk magunkat. A bástyák, tornyok és folyosók kusza útvesztőjében mászkálva felfedezhetjük az épület minden zugát. A legérdekesebb részek az egyik bástya tetején kialakított panorámaterasz, a felújított torony, és a vár gyomrába épített folyosó. A kilátás az épület szinte minden pontjáról csodaszép, a távolban feltűnik többek között a szomszédos hegytetőn trónoló Salgó vára is. Az ellenkező irányba nézve pedig lepillanthatunk a Medves-fennsíkra.

A különleges hajlott bazaltorgonák, ez már Szlovákia

A Somoskői vár megtekintése után érdemes körbejárni a hegyoldalt, és a már említett bazaltorgonákon és kőtengeren kívül a Petőfi ligetet is megtekinteni. Ez a vár aljában kialakított parkos terület, amely méltó emléket állít annak, hogy a költő 1845-ben idelátogatott. Szintén neki szentelték a múzeumként funkcionáló Petőfi kunyhót. A parkban helyet kapott továbbá egy faragott kő emlékmű, amelyet az aradi vértanúknak szenteltek, egy vármaketteket bemutató mini kiállítás és egy harangláb is. A kellemes környezetben kényelmes fapadokon pihenhetünk.

Panorámatúra Perőcsényből a Börzsönybe

A gubacs és a vörös

Perőcsény a Börzsöny ÉNy-i részén, a szlovák határ közelében, Kemence szomszédságában található. A falu főként az erdővel körülvett református templomáról ismert, amely nem a település központjában, hanem egy különálló dombon kapott helyet. A fák lombjai közül alig kandikál ki a templom sárga tornya és szürke teteje. Érdemes még megtekinteni a tradicionálisan berendezett, hangulatos Tájházat is. A településből a piros kereszt, majd a piros háromszög jelzés vezet el a környék egyik népszerű kirándulóhelyére, a Salgóvár romjaihoz. A séta végig emelkedőn halad, majd amikor kifáradva megérkezünk a hegygerincre, repetaként egy még meredekebb kaptatón kell felmásznunk a várhoz. Az erőfeszítésért kárpótol azonban a csodás őszi erdő, amely minden kanyarban valami újat mutat. A levelek a zöld, barna, sárga, narancs és piros színeiben játszanak, rengeteg termés és gomba hever a lábunk alatt, és néhol a lombok közül előtűnik a hegy lábára néző panoráma is. A kirándulóút egy tisztást is érint, ahol még ekkor is nőnek a színes virágok, a citromsárga tátika különösen jól érzi magát.

Félúton felfelé

A makk és a citromsárga

A 715 méter magasra épült Salgóvárból már nem sok látszik napjainkban. Az egykor méretes falakat ellepi a föld, a moha és a levelek. A lerombolt romok melletti sziklaszirtről azonban lenyűgöző a Csóványosra néző kilátás. Elénk tárul a völgyek és hegycsúcsok alkotta hullámzó táj, amely őszi színekben különösen jól mutat. Visszaereszkedve a Vár-bércről választhatjuk a hazautat, vagy tehetünk egy nagyobb kitérőt a Holló-kőnek elkeresztelt kilátópont felé. A piros sávjelzés végigvezet a hegygerincen több kilátópontot és érdekességet érintve. Az erdőből kiérve kopár sziklaszirtekhez érkezünk, amelyek végtelen panorámát kínálnak. Nem sokkal később elérjük a Holló-követ is, ahol szintén letekinthetünk az előttünk elterülő tájra. Továbbsétálva sötét erdőben találjuk magunkat, egyre több lesz a kő, a moha és a páfrány. Lassan megérkezünk a Kőtengerhez, majd a Jancsi-hegyre. Lábunk alatt csúszik a rengeteg egymáson feltorlódott kődarab, födet nem is látni. A sötétségből hirtelen egy tisztásra érkezünk, ahol még utoljára megtekinthetjük a panorámát, mielőtt a jelzés visszavezet Perőcsénybe, innen már csak kényelmesen lefelé kell sétálni, hogy visszaérjünk a faluba.
    

Kilátás a Börzsönyre a Salgóvár mellől

Rövid kirándulás a Hasznosi várromhoz

A Mátra egyik szépséges panorámát kínáló magaslatát, a mindössze 383 méter magas hasznosi Várhegyet megmászni bárkinek igazi gyerekjáték. A kicsiny Hasznos Pásztó mellett található, ám 1984 óta nem önálló település, közigazgatásilag is a városhoz tartozik. Hasznos határában találjuk a zöldellő Várhegyet, amelyhez rövid, ám igen kellemes séta vezet fel. A magaslatra felérve a történelem egy kis darabkáján kívül a nagyszerű kilátást lesz a jutalmunk.  

Panoráma a Hasznosi-víztározóra és a Mátrára

Vöröslő szőlőlevelek

Hasznos családi házai mellől kijárt földút indul a Mátra magaslatai felé a zöld sávjelzés mentén. A kirándulás alatt változatos tájjal és sok-sok növényfajjal találkozunk. Kezdetben szőlőültetvények szomszédságában haladunk, néhol már őszi színekben pompáznak a rovarokkal körülzsongott fürtöket rejtő levelek. Ezeket elhagyva végeláthatatlan virágos mezők tárulnak elénk. Kicsit magasabbra érve ha visszapillantunk magunk mögé, már Pásztó látképe is felsejlik a távolban. Hamarosan dúsabb növényzet mentén vezet tovább az út. Itt cserjék gazdag választéka és rengeteg pirosló csipkebogyó kísér. Nemsokára jobbra kell lefordulni egy kevésbé kijárt, magas fűvel benőtt csapásra, amely hamarosan a várrom falainál lyukad ki. Az erdőből csúszós ösvény vezet ki a Várhegy tetejére.

Virágos rétek mentén vezet az út

A három hektár kiterjedésű Hasznosi Várhegy teljesen feltáratlanul, növényekkel benőve tárul elénk. A török időkben elpusztult falak romosan nyúlnak a magasba, alig néhány helyiség alapja figyelhető meg. A napos domboldal csodás panorámát kínál a Mátra vonulataira. Az erdővel dúsan benőtt hegyek nagyszerű kontrasztban állnak a Várhegy színes növényekkel benőtt kopárságával. A várromon állva lábunk előtt hever Pásztó és a Hasznosi-víztározó is. A Hasznosi várrom nagyszerű kiindulópont hosszabb mátrai túrákhoz, könnyű elérhetőségéből adódóan pedig gyerekekkel is ideális célpont bármely évszakban indulunk útnak.     

180 fokos panoráma a Hasznosi várrommal és a víztározóval

A nagyvázsonyi Kinizsi Vár romjai

A nagyvázsonyi Kinizsi vár nevét leghíresebb lakójáról, Kinizsi Pálról kapta. A XV. századi palota kezdetben csupán lakóépületként funkcionált, de miután Kinizsi kezére került nagy mértékben átalakult. Az építményhez tornyokat és több emeletes, megerősített kaput csatoltak. A falakba ágyúállásokat építettek és lőréseket vágtak. Ma már egy igazi robosztus erődítmény áll előttünk. 

Az Öregtorony és a Barbakán

A Kinizsi vár gyönyörű környezetben, a Balaton-felvidéken fekszik. Az épület csupán 10 km-re található a Balaton partjaitól, így nagyszerű kirándulóhely egy borúsabb napon. A várat meglátva talán az a legfurcsább, hogy legtöbb társával ellentétben nem sziklaoromra vagy dombtetőre, hanem szinte teljesen lapos területre épült. A terület gazdag forrásokban, ezért a vár lakói számára az ivóvíz mindig biztosítva volt. A várfalak között lévő felvonóhíd alatt ma is kis patak csordogál. 

Az emeletes lakótorony

A felvonóhíd és a patak

A ma már romos vár eredeti állapota az épület öregtornyában kialakított termekben tekinthető meg. A több emeletet felölelő állandó kiállításon a nagy méretű vármaketten kívül páncélokat, fegyvereket és viaszfigurákat is megcsodálhatunk. A vártorony tetejére felmászva elénk tárul a környék panorámája. Kis falvak, szántóföldek, és dombok uralják a nyugalmat sugárzó tájat. A magasból jól látszanak a lakótornyot övező magas kőfalak, és a mély várárok is. 

A várfalak

A Kinizsi várban rendszeresen szerveznek programokat is. Ezek közül a leglátogatottabb a Középkori Várjátékok, amelyet nyáron naponta szerveznek. Ritkábban ugyan, de kisebb színdarabok és koncertek is rendszeresen helyet kapnak az épületben. Közvetlenül a vár mellett áll a Néprajzi Múzeum és a Posta Múzeum, ezekbe a várral kombinált belépőket is válthatunk. Szintén a várdombon áll a XVIII. századi Nagyvázsonyi vári templom és a hozzá tartozó fa harangláb. 

A Tatai vár és az Öreg-tó

Tata legfőbb ékessége az Öreg-tó partján álló XIV. századi vár. A vastag falakkal és széles vizes árokkal körülvett Tatai vár csodás látvány, ahogy a több száz hektáros Öreg-tó partján trónol. Az erődített épületet több irányból hidakon lehet megközelíteni. A várárokban ma is kis patak folyik, ahol vízi növények tenyésznek, és egymást érik a halrajok is. A falak egyik oldalán lévő tágas, füves udvarban még egy fekete szamár is él. 

A várudvarba belépve elénk tárul a Tatai várkastély csodás képe. Az épület inkább tűnik egy díszes kastélynak, mint erődítménynek, hiszen az Esterházyak romantikus stílusban alakították át. A neogótikus ablak- és ajtókeretek, az erkélyek és teraszok sokat lágyítanak az erődítmény képén. A várban jelenleg panorámateraszos kávézó és a Kuny Domonkos Múzeum működik. A vízparton füves teraszról pillanthatunk le az alattunk hullámzó Öreg-tóra, itt áll a Végvári vitéz nevű érdekes szobor is.  

Híd a főbejáratnál

A Tatai várkastély

A Tatai vár mellett futó tóparti sétány megkerüli az Öreg-tavat. Első pillantásra talán hosszúnak tűnhet a séta, azonban a tó körtérfogata csupán 7 km. Az épület mellett több szobrot, emlékművet, gátat és éttermet is találunk. A nyugati kapun kilépve köves terasz áll, amely közepén egy több száz éves platánmatuzsálem emelkedik. A fát körülvevő padon ülve gyönyörködhetünk a szemközti vízpart látványában, és a vízre épült Keresztelő Szent János szoborban. A sziklaoromra helyezett műalkotás lábánál szívesen pihennek meg a kacsák is. A sétány távolabbi részén csobog a sárkányokkal díszített Platán-forrás, amelynek négy fúvókából érkező kristálytiszta vize iható. A tóparton sorban padok állnak, ezekről szépséges panoráma nyílik a szemet gyönyörködtető várra és az Öreg-tóra. Mögöttünk a füves réten Tatai Diana lovasszobra emelkedik. 

Keresztelő Szent János szobra az Öreg-tóban

A Platán-forrás kútja

Kirándulás a Somló-hegyen a Kitiabel tanösvény mentén

A vulkáni eredetű Somló-hegy a síkságból méltóságteljesen kiemelkedve uralja a tájat. 431 méteres magasságával nagyszerű kilátópont, vadregényes szőlőföldekkel fedett lankái pedig vadregényes kirándulóhellyé teszik. Különlegességének és természeti értékeinek köszönhetően egy 3 km hosszúságú tanösvényt is létrehoztak a területén, amely a hegy növény- és állatvilágán kívül a bazalttal kapcsolatban is bővíti tudásunkat. A kilenc állomás a Margit-kápolnától indul, és az egész hegyet bejárva a Somló-várat is érinti. 

Kilátás a Somlói Borok Boltjától

A Somló-hegy igazi kis oázis a szőlészek és borászok számára. Együttműködésre törekedve dolgoznak közös céljaikon, igyekeznek fejleszteni a régiót és fellendíteni a turizmust a szőlészet és a borászat fenntartása mellett. A terület hazánk legkisebb borvidékének szerves részét képezi, a Ságheggyel és a Kissomlyóval kiegészülve alkotják a Somlói borvidéket. A hegyvidéken főként fehér borokat készítenek, a leginkább tájspecifikus fajták az Olaszrizling, a Juhfark, a Furmint és a Hárslevelű. Amennyiben több termelő borait szeretnénk megkóstolni vagy megvásárolni egy helyen, érdemes ellátogatnunk az úttörő módon több, mint 130 különböző bort kínáló Somlói Borok boltját. Somlóvásárhelyről a Margit-kápolna irányába indulva útba esik a teraszos pincehelyiség, így a kirándulás után finom borok kortyolása közben pihenhetünk és élvezhetjük a csodás panorámát.

Kaszálórét félúton a Szent István-kilátóhoz

A tanösvény kiindulópontján parkolót is találunk, így az eddig tartó utat gépkocsival is megtehetjük. Már innen is nagyszerű kilátásban lesz részünk, a bazaltból épült falakat szőlőföldek határolják egészen a hegy lábáig, onnantól pedig a gabonaföldek veszik át az uralmat. Meredeken felfelé indul az út, amely bazaltos ösvényen a fák közé vezet minket. Innen kiérve egy hatalmas kaszálórétre érünk, ahol nyár végén szalmabálák teszik még idillibbé a hosszan elnyúló, lankás tájat. Újabb meredek ösvény következik, amely kökénybokrok között, lilás-vöröses talajon vezet fel a Szent István-kilátóhoz. A Somló-hegy csúcsán álló, természetesen bazalt tufából épült magaslat tetejére belépőjegy ellenében mászhatunk föl. A közelben piknikezésre alkalmas asztalokat és padokat, illetve érdekes műalkotásokat találunk. Ez utóbbiak egyike egy fából készült hatalmas kereszt, amely mellett egy modern szobor mintázza Szent Istvánt.

Régi pince Doba mellett, innen indul az út a Somló-várhoz

A hegy másik oldalán találjuk a romos állapotú Somló-várat. Ide nem csak a tanösvényt követve juthatunk el, hanem Doba felől is felsétálhatunk. A településről lezárt, meredek aszfaltút vezet a magaslatra az erdőben. Akármelyik utat is választjuk, mindenképpen érdemes megtekintenünk a kővárat, amelynek ma már csak néhány része van felismerhető állapotban. Ezek közül az egyik a konyha tűzhelye, a másik pedig a palota. A romokból kilépve egy sziklaoromra jutunk, ahonnan visszapillantva nagyszerűen látszanak a várfalak. Alattunk itt is apró falvak, szőlőföldek és messze nyúló síkság alkotják a tájat.      

A Somló-vár maradványai

A Sárospataki vár

A várárok és a Múzsák temploma

Az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori várunk a Bodrog partján fekszik. A Zemplén talán legszebb várkastélya hosszan nyújtózik el a vízparti lankákon. A Sárospataki vár udvarába lépve azonnal feltűnik, hogy egy tábla több nyelven köszönti a látogatókat. Nem véletlenül vonzza a komplexum a határokon túlról is a turistákat, hiszen hazánk egyik igazi gyöngyszeme. A parkolóból indulva először a Múzsák templomát pillantjuk meg jobb kéz felől. Az épületet trinitárius szerzetesek emelték, amely kezdetben kolostorként üzemelt, majd szolgálati lakásoknak adott helyet. A renovált, eredeti arculatát megőrző létesítmény jelenleg múzeumként és rendezvényhelyszínként funkcionál. 

A Sárospataki vár belső udvara, középen a Lórántffy-loggia

Sövénnyel és szökőkutakkal díszített, macskaköves út vezet tovább a várudvar belsejébe. Néhány lépéssel később már teljes pompájában csodálhatjuk meg a Sárospataki vár épületét. Hatalmas falakkal megtámogatott várárok veszi körbe, amelyben ha medvék nem is, de vidáman csipogó pávafiókák élnek. Az erőd belsejébe az árkon átívelő kőhíd vezet. Itt találjuk a pénztárat is, ahol a kastély vezetett túráiról kaphatunk bővebb információt. Az árkádos kapun áthaladva a belső udvarba érkezünk. Elénk tárul a vár keleti szárnyának hófehérre meszelt falaiból kiugró Lórántffy-loggia, és a szürke kövekből épült impozáns Vörös-torony. 

Látkép a Vörös-toronyra a Bodrog irányából

A vár a bejárat felől

A fallal körülvett várkertben kiállított ágyúkat tekinthetünk meg. Közvetlenül a vár szomszédságában találjuk az egykori ágyúöntő műhelyt, amely jelenleg is feltárás alatt áll. A kert várral szemközti oldalához érve lepillanthatunk a méretes falak túlfelén lévő mélységbe. A várkert kapuján kisétálva nem messze találunk egy lejáratot, amely a várfalakon át a Bodrog partjára vezet. A falmaradványokkal szétszabdalt, füves terület többek között egy szabadtéri színpadot is rejt. Ebből az irányból a Vörös-torony és a keleti szárny másik oldalát, illetve a mellettük található méretes kilátóteraszt láthatjuk. Ha tovább sétálunk a várhoz vezető utcán, Sárospatak legrégebbi templomához lyukadunk ki. A Szeplőtelen Fogantatás vártemplom a Kassából Sárospatakra vezető Szent Erzsébet út egyik állomása, ugyanis a templomot az itt született Erzsébet után Szent Erzsébet templomnak is hívják. A névadót egy szoborcsoport is megörökíti az épület mellett. A templommal szemben találjuk a Sárospataki Képtárat. illetve az út másik oldalán egy rózsakertet is, ahonnan lepillanthatunk a várfal tetejéről a Bodrogra.        

Szerencs vára

Szerencset említve valószínűleg mindenkinek a csokoládé jut először az eszébe. A városba érkezve azonban máris megfeledkezünk az édességről, amikor megpillantjuk a rengeteg piros-fehér-zöld virágágyást és a villanyoszlopok tetején fészkelő gólyacsaládokat. Az út Szerencs várához a városközponton keresztül vezet, ahol egy gyors pillantást vethetünk a Szerencsi Cukorgyár bejáratára is. A városközpont a megszokott vidéki életképekhez mérten szokatlanul mozgalmas, az emberek kosarakkal szaladgálnak a boltok között, végre látni egy kis életet, nyüzsgést. Árnyas fák övezte utcákon haladunk a vár előtti parkolóhoz, ahol kényelmesen elférünk, ugyanis rajtunk kívül nincsen más látogató. A gépkocsi épségéért sem kell aggódnunk, a várfal melletti járdán ugyanis járőrök sétálnak fel-alá.

A Szerencsi vár első udvara

A Szerencsi Rákóczi-vár 16. századi származásával a Zempléni várak legfiatalabb tagja. Első látásra látszik, hogy az épület nem klasszikus vár, hanem sokkal inkább várkastély. A vár eredetije az egykor Szerencs területén épült bencés apátság köveinek felhasználásával készült, és csak később nyerte el a mai kastélyos jellegét. Ennek megfelelően az épületet gyönyörűen karbantartott park veszi körbe. Mikor megérkezünk a bejárathoz választhatunk, hogy a várkastély belseje vagy a várfal mentén fekvő park felé indulunk. Nehéz a döntés, hiszen a zöld pázsit és a háttérben kikandikáló színes virágok csábítása igen erős. Azonban mégis a kíváncsiság, hogy mit rejt a homokszínű várépület belseje a kapu felé hajt.

A második udvar a loggiával és a Zempléni Múzeum bejáratával

A fából készült, súlyos kapun belépve elénk tárul az első udvar. A tágas teret szegélyező, szépen felújított belső homlokzatokat a kővel burkolt sétány mentén fekvő padokról is megcsodálhatjuk. Az épület szélén épült folyosókat boltíves nyílások díszítik, amelyek zárt jelleget kölcsönöznek a várnak. Ha tovább haladunk, egy újabb kapun átlépve egy sokkal kisebb, mégis díszesebb udvarba jutunk. Magunk mögé pillantva egy csodás lépcsősor úszik a látómezőnkbe, amely az emeleti loggiához vezet. Innen léphetünk be a vár falai között kialakított Zempléni múzeumba. Az udvarban álló mozgatható széksorok arra utalnak, hogy a falak között szabadtéri rendezvényeket is szerveznek. A várfalat végigpásztázva néhány kicsiny ablakot is felfedezhetünk.

Pillantás a tavirózsákkal teli tóra, háttérben a várfal

Az udvarból kiérve a parkba jutunk. Ebből az irányból is megcsodálhatjuk a hosszan elnyúló várfalat és a zömök várkaput. Sétánkat megkezdve a kertben azonnal a mesébe illő várkerti tó látványa fogad. Már messziről látszik a rengeteg tavirózsa, amely a vízfelszínen úszkál. A tóhoz egy apró kis patakon átívelő fahídon keresztül sétálhatunk el. A vízparton padok és egy fából készült, hatalmas stég fogad, amelyről egészen közelről megcsodálhatjuk a tavirózsák virágait, és az azokon időző rovarokat. A parkból a várépület is nagyszerűen fest. A tó mellett elsétálva egy kis patak fölé épült malomkerékhez vezet az út. Itt ki is próbálhatjuk, hogy milyen lehetett régen a vizet kézi erővel a kertbe vagy a mosóedénybe pumpálni. A kereket megpörgetve a kis vödrök egy ereszbe öntik a vizet, amely a patak melletti növényeket locsolja. Újabb hídon áthaladva még egyszer megcsodálhatjuk a szépséges kerti tavat, majd fapallók vezetnek minket egy indákból szőtt, futónövényekkel benőtt kupola alá. A parkolóba vezető utunkon további fapallók és színes kerti növények következnek. Jobbunkon a várfal, balunkon a várkertben álló, csodásan felújított egykori kiszolgáló épületek állnak. Néhány lépés múlva máris visszaérkezünk a bejárathoz, a mesebeli környezetben tett séta sajnálatunkra véget ér.

A park burjánzó növényzetének csodás kavalkádja

A Regéci vár

A vár romjai a déli toronyból

A Regéci várrom a Zemplén újabb kihagyhatatlan gyöngyszeme. A 639 méteres magaslaton álló építményt egy rossz minőségű erdei úton érhetjük el, ami bár személygépkocsival is járható, de inkább terepjáróknak való. A kátyús, néhol murvás útfelületet néhány hajtűkanyar teszi érdekesebbé. Az út amúgy gyönyörű erdőben halad, hatalmas fákkal, friss levegővel, így egy hosszabb kirándulás esetén érdemes fontolóra venni a gyalogos látogatást. A vár bejáratához felérve parkolót és nem túl biztató illatokat árasztó, fából ácsolt mellékhelyiséget is találunk a természet lágy ölén.

A várkapu

Kalandos átjáró vezet a romokhoz

A fák közül a sasfészek melletti tisztásra kiérve máris megcsodálhatjuk az elmaradhatatlan panorámát. A várfal kívülről is körbejárható egy szakaszon, ám erre különösebb érdekességeket nem találtunk. A bejárat felénk tornyosuló kapuja egy tüneményes, szűk lépcsősort rejt. A sötétben tapogatózva bal oldalon egy üresen álló, sötét üreget is megpillanthatunk. A lépcsők a palota maradványaihoz vezetnek, ahonnan balra indulva újabb lépcsőkön érjük el a Felsővárat az északi bástyával. A regéci vár feltárása és helyreállítása már 15. évét éli és jelenleg is zajlik, így egy ásatás kellős közelébe csöppenünk. A helyreállítás az északi bástyától indulva kezdődött, és jelenleg valahol az épület közepénél tart. Ennek megfelelően először a legjobb állapotú területekre jutunk. A vár egykoron pompás épület volt. A Felsővár aljában található palota ékessége például egy csempékkel díszített fogadószoba volt, ebben nyűgözték le az egykoron itt lakó Rákócziak vendégeiket. A vár északi bástyájának helyén már 1300 körül is állt egy kezdetleges épület. A vár kibővítése a Rákócziakhoz kapcsolódik, a várkastély alattuk élte fénykorát. Kövein lépkedve eszünkbe juthat, hogy I. és II. Rákóczi Ferencz és Zrínyi Ilona nyomdokaiban járunk. Sajnos a várat később felrobbantották.

A várudvar és a déli torony az egyik konyhából

A Felsővár udvarából a várfalra felkapaszkodva újból elénk tárul a már ismert panoráma. Erdővel borított dombokra és apró falvakra tekinthetünk le. Jelenleg az épület legrégebbi részében járunk, amely az Öregtorony nevet kapta. Már csak egy lépcsősort kell megmásznunk az északi bástyáig, amelynek aljából nagyszerűen beláthatjuk a déli bástyáig húzódó várudvart. Itt találjuk a kör alakú Rondellát is, amely védelmi szerepet látott el. Lemászva a lépcsőkön újra a Felsővár udvarába jutunk, ahonnan a déli bástya irányába indulva a konyhába vezet az út. A várnak több konyhája is volt, amelyeket a lakosság hierarchiája szerint osztottak fel, egyesekben csak az uraknak főztek, másokban pedig csak a személyzetnek. A konyhával szemben találjuk a palotaépület maradványait. Boltíves ajtónyílásokon keresztül sétálhatunk végig a kőszobákon, amelyek egyikében egy érdekes információs táblára bukkanunk. Az egyik teremben ugyanis a régészeti feltárások során egy sírra bukkantak. Az egy idősebb és egy fiatalabb férfi maradványait rejtő gödör valószínűleg az illetők halálának eltussolása céljából került ide, a várban ugyanis tilos volt a temetkezés.

Látkép a várudvarra az Öregtoronyból 

A palota termei

A palotával szemben a konyha mellett áll a pince, amelyet hatalmas boltív fed be. A helység azonban nem borok tárolására, hanem fegyverraktárként szolgált. A várudvar közepén még egy érdekességet fedezhetünk fel. Az első pillantásra kútnak látszó gödör tömlöcként szolgált. A szűk nyíláson beeresztett elítéltek számára szinte esélytelen volt a menekülés. Az előttünk égbe meredő déli torony felé sétálva a vár egy szinte még érintetlen darabját láthatjuk, amely további feltárásra vár. A bástyát egy meredek lépcsősoron közelíthetjük meg. A rézsútosan álló, egyenetlen talajon sétálva élvezhetjük a vár látványát és a körpanorámát a csodás erdőségekre. Az egykor büszke épület főúri romjai már most is megérnek egy kirándulást. Kíváncsian várom azonban, hogy mi minden kerül még elő a föld alól a jövőben. Érdemes megnézegetni a vár honlapján a feltárásokat bemutató képeket. Lenyűgöző a folyamat, ahogy az épület hihetetlenül romos eredetijéből lassan kibontakozik a mai formája. 

A Boldogkői vár

Boldogkő vára

Ha valaki olyan várat keres hazánkban, amelybe belépve szinte a középkorban érezheti magát, akkor mindenképp ajánlatos ellátogatnia Boldogkő várába. A síkságból kiemelkedő sziklán álló várrom nagyszerű állapotban, felújítva várja látogatóit a legkülönfélébb programokkal. A vár lábánál elhelyezkedő Boldogkőváralja települést kell keresnünk a térképen amennyiben ide szeretnénk látogatni, onnan már elképzelhetetlen hogy ne vegyük észre a hegyormot és a rá épült erődítményt. A romok a településről gépkocsival vagy gyalogosan közelíthetőek meg, illetve néhány éve már menetrend szerinti kisvonat is szállítja a látogatókat. Amennyiben gépkocsival érkezünk, egészen a vár bejáratáig autózhatunk, ahol egyszeri 250 Ft kifizetése ellenében parkolhatunk időlimit nélkül. A parkolóból nyílik a vár középkori étterme, amely a Castrum Boldua nevet kapta. A sziklába vájt helyiségben korabeli stílusban étkezhetünk. A gumikerekű, piros-fehér színű kisvonattal is ugyaneddig a parkolóig utazhatunk. Amennyiben gyalogosan szeretnénk megközelíteni a várat, akkor sincsen nehéz dolgunk. Egy már jól kijárt ösvény vezet fel a településről a sziklaoromra, csupán ezt kell követnünk. Út közben egy érdekes sziklaalakzatot is megtekinthetünk a vár oldalában. 

A várfal mellett végigvezető sétány és az alsó várudvar

A parkolóból indulva lépcsők vezetnek minket egyre közelebb a várhoz. Először egy széles kilátóteraszra jutunk, ahonnan máris nagyszerű panorámában lehet részünk. A legtöbben itt napoznak, ücsörögnek, élvezik a látványt. Ha kigyönyörködtük magunkat, akkor egy fából ácsolt kilátótorony vár még ránk a várfalon kívül, ahonnan még magasabbról tekinthetünk le a zöld, sárga és barna színekben pompázó szántóföldekre. A toronyból kisétálhatunk egy fa rámpára, így a várhegy másik oldaláról a zöldellő hegyeket és a meredek várfalat is megtekinthetjük. Az épület ezen oldala igazi sasfészek látszatát kelti, ahogy a várfal hegyesen kiáll a sziklaoromból. 

A malmot rejtő bástya

A reneszánsz kiállítás részlete

      Egy széles, beton rámpán majd egy fa pallón juthatunk fel a vár bejáratához. A vas kapukon belépve találjuk a pénztárat, innen máris kezdődhet a vártúra. A millió láb koptatta talajra lépve máris visszarepülünk az időben. Az épület kicsiny belső udvarában balra a meredek belső várfalat, jobbra pedig a külső várfal sétányát pillantjuk meg, előttünk egy méretes kőtorony trónol. Azonban még mielőtt elindulnánk a vonzó látnivalókhoz, az út először a pincébe vezet. A sziklaorom gyomrába vájt, hideg, dohos járatokban szobor- és ásványkiállítást, illetve egy korabeli kínzókamrát tekinthetünk meg. A börtöncellának berendezett levegőtlen, fénytelen lyukba besétálva könnyen átérezhetjük, milyen is lehetett itt raboskodni. Szinte érezhető a rothadó hús szaga, hallható a patkányok lábdobogása.. Az ásványokat bemutató vitrinek ráznak vissza a jelenbe, majd a középen öblösre koptatott lépcsőkön sétálhatunk vissza a legmélyebb bugyrokból a szoborkiállítást bemutató teremig. Újabb lépcső vezet minket vissza a napvilágra, az alsó várudvarba.

Az őrbódéhoz vezető sziklanyelv

Fa lépcsőkön emelkedhetünk még magasabbra, ahol a sziklába vájt kohó maradványait csodálhatjuk meg. A kőben különböző méretű lyukak és az őket összekötő vájatok hálózatát találjuk, amelyek vas és bronz készítésére szolgáltak. A kohó mellett újabb falépcső vezet fel a várfal melletti sétányra, amely már a felső várudvar szintjéig emel minket. A csipkés várfalból csodás panoráma tárul elénk, és még egy bástyába is bemászhatunk. A szűk ablakokkal megvilágított kiszögellésbe gyermekekre méretezett kapunyílás vezet be, azonban érdemes betuszkolnunk magunkat. A bástyában állva ugyanis igazán átérezhetjük, hogy micsoda biztonságot nyújthatott egy ilyen létesítmény a várat ostromló csapatok okozta zűrzavar kellős közepén.

A várfal végében újabb faragott lépcsősor vezet fel minket a felső árudvarba, ahol elsőként a már említett méretes bástyába rejtett malom úszik a látómezőnkbe. A fából készült malomkerék a puskapor őrlésére szolgált. A szerkezetet teljes nagyságában a lehető legközelebbről csodálhatjuk meg a lépcsőknek és a mellé épült galériának köszönhetően. Az udvarból egy kapun juthatunk ki Boldogkő várának szimbólumához. A sziklaorom vékony nyelvvé keskenyedő szakaszán végigvezető sétány az őrbódéba vezet minket. Út közben beláthatjuk a környéket, a sziklanyelv végéből pedig visszatekinthetünk az impozáns várromra. 

A vár látványa az őrbódéból

A vár bejárata

Visszatérve a felső várudvarba, két mély, ráccsal lezárt lyukat találunk a palotaépület felé vezető úton. Ezek egyikét tömlöcként használták, a rabokat a mélységbe kötélen eresztették le. A másik méretes nyílás egy ciszternát rejt, amely víztározóként szolgált. Továbbsétálva a palota bejáratához még egy újabb teraszról tekinthetünk le a mélybe, mielőtt belépnénk a vár legépebben maradt részébe. Az alsó szinten egy kisebb szuvenírboltban válogathatunk kedvünkre, a mellékhelyiséget is itt találjuk. Újabb lépcső vezet fel az első szintre, ahol a reneszánsz kiállítás vár ránk. Itt korabeli páncélokat és pénzérméket tekinthetünk meg. A második szinten ólomkatona kiállítást találunk. A hatalmas terepasztalokon precízen elrendezett figurák imitálják a történelem jeles eseményeit. Az évszakok közül a tél és az ősz is megjelenik a nyáron kívül, gyönyörködhetünk a színes fákban és a hófehér dombokban. A készítők olyan részletekre is figyeltek, mint a puskákból előtörő füst. Ezt egy szürke, vattaszerű anyag imitálja. Már a fa borítású terem üvegablakaiból is élvezhetjük a vár nyújtotta körpanorámát, azonban a legjobban még egy szinttel feljebb tehetjük meg mindezt. Csigalépcső vezet fel az épület legmagasabb pontjába, ahol egy fedetlen toronyból üvegablakon állva nem csak körbe, hanem a lábunk alá is bámészkodhatunk. Feledhetetlen élmény.